Föld és Szabadság, 1934 (5. évfolyam, 1-9. szám)

1934-01-01 / 1. szám

1934 FÖLD ÉS SZABADSÁG 3. oldal A nagybirtokosok tervgazdasága írta Dániel Arnold A magyar nagybirtokosok vezetőemberei új tervvel álltak elő arra nézve, miképpen lehetne a búza és egyéb mezőgazdasági termények ala­csony árát fölemelni. Az­t mondják, tegyenek a gazdák is úgy, mint a gyárosok és bánya­­tulajdonosok, álljanak össze kartellbe. A kartell­­társulás az árak emelése végett. Valamely iparág vállalkozói, mondjuk pl a posztógyárosok, ha kartellba állnak, meg­­ne­veznek, hogy a gyártott posztót egyikük sem adja el egy bizonyos jó magas áron alul. Igen ám, de ha a gyárosok nagyon sok posztót gyár­tanak, akkor azt a nagyon sokat nem­ lehet ma­gas áron eladni, mert drága posztóra nem akad elég vevő. Ez okból a kartellba egyesült posztógyárosoik között egyezméig van arra nézve a kis Jézus kávai. Mert naiv gyermeki hittel is, hogy csak kevés posztót gyártsanak, olyan keveset, hogy azt drágán el lehessen adni. Ki van szabva, melyik gyáros mennyi posztót gyárthat. Ilyesvalaminek kell történnie a nagybirtoko­sok legújabb kívánsága és terve szerint, a ma­gyar mezőgazdaságban is. Alacsony a hagyma ára? Álljanak össze a hagymatermelők és kö­zös megegyezéssel vessenek kevesebb hagymát. Olcsó a búza? Vessen minden gazda kevesebb búzát. Csak persze, ezt az elvet a mezőgazda­ságban nem olyan könnyű végrehajtani, mint az iparban, ahol egy-egy szakmában rendsze­rint csak 10—20 gyárosnak kell ügyességet kötnie. Attól lehet tartani, hogy az ország 580.000 gazdája között sok olyan lesz, aki nem lesz hajlandó kevés búzát, kukoricát, vagy más terményt venni és akkor majd nem lehet annak az árát fölemelni. Ezt tudják az új tervek csi­llárói, és hogy ennek az akadálynak elejét ve­gyék, úgy akarják, hogy törvény kénysze­rítse a gazdáikat, hogy az árak emelése végett társuljanak és hatóság szabja ki kény­szerítő erővel, melyik gazda milyen terményből mennyit vethessen és baromból hányat, milyent tarthasson. Ezt az új rendet azok, akik java­solják, úgy nevezik, hogy „tervgazdaság“, vagy „irányított gazdálkodás“. Első tekintette­l úgy látszanék, mintha az irá­nyított gazdálkodás tervében volna valami he­­lyeselnivaló, mert igazán nagy baj a magyar földművesnép megélhetésére nézve, hogy a ter­mények ára olyan mélyre lesüllyedt és az eb­ből eredő bajokon csakugyan és okvetlenül segíteni kell. Azonban, ha jól megnézzük, ez a kényszerkartell-terv nem alkalmas arra, hogy a földművesnép bajain segítsen, sőt ellenkező­leg: ha ezt a tervet megvalósítják, abból csak még nagyobb bajok származhatnak. De mert nagybirtokosok főzték ki és kívánják az irányí­tott gazdálkodást, attól kell félni, hogy a kor­mány megvalósítja. Kállay Miklós földműve­lésügyi miniszter már megmondta, hogy ő híve az irányított gazdálkodásnak és az összes gaz­dák kartelljének. Mivégett kell a nagybirtokosoknak az irányí­tott gazdálkodás? Azt akarják vele, hogy Ma­gyarországon kevesebb föld hozzon termést, mint eddig és hogy ezek révén föl lehessen emelni a termények árát. Hogy kevesebb le­gyen a termelés, arra a nagybirtokosok és kö­zépbirtokosok saját földjeiken már jócskán törekszenek, amióta lement a termények ára. Kevesebbet trágyáznak, felületesebben szánta­nak, nagyobbítják az ugart stb., mindezt azért, hogy költséget takarítsanak meg, arra szá­mítva, hogy a megtakarított költség többet tesz majd ki, mint a termés kisebbedése. A terme­lés kevesbítése annyiban is használt már eddig a nagy- és középbirtokosoknak, hogy a keves­bített munkaalkalom révén a munkanélküliség megnövekedett és a mezőgazdasági napszám leszorult 80 fillérre. Ez nyomor a dolgozó nép­nek, őnekik pedig megtakarítás. Ám azért mégis évről évre kevesebbet jövedelmez nekik a földjük, úgyhogy már arról is kezdtek be­szélni a nagybirtokosok, hogy a szántóföldjei­ket, vagy azok nagy részét nem vetik be többé és legelőnek hagyják. De ezt — a várható sú­lyos politikai következmények miatt — nem könnyen merik megtenni. így érkeztek a nagy­­birtokosok és embereik ahhoz a gondolathoz, hátha úgy lehetne megcsinálni a termeléskiseb­bítést, hogy a terményárak emelkedjenek. Mert ez is megakasztaná a nagybirtok jövedel­mének süllyedését. Persze, a terményárak emeléséhez nem elég, ha csupán a nagybirtokosok maguk kisebbítik saját földjükön a termelést, mert az ország ösz­­szes szántóföldterületének nagyobb fele kisbir­tokosok és kisbérlők kezén van. Tehát — a nagybirtokosok kívánsága szerint — rá kell venni a kisgazdákat és ha másként nem megy, kényszeríteni kell őket, hogy ők is termeljenek kevesebbet. Ez az irányított gazdálkodás tervé­­nek igazi értelme. E terv azt kívánja a kisgazdától, vessen ke­vesebbet, sőt csináljon talán legelőt a földje egy részéből, szóval, viselkedjék úgy, mint akinek 1000 vagy 10.000 holdja van. Holott a kisgazdá­nak amúgy is az a legfőbb baja, hogy túlságo­san kevés a hevet­ni való földje s annak túl­­nagy része kell a maga és családja táplálásá­hoz, úgyhogy csak nehezen tud kicsiny gazda­ságában összekaparni valami eladnivalót. Há­ború előtti adatok szerint egy 10 holdas kis­gazdacsalád 7 hold termését maga fogyasztotta és csak 3 holdét adta el. Ha egy ilyenforma kisgazdára azt parancsolják, hogy 2—3 holdat hagyjon vetetlenül, majdnem semmije sem ma­rad eladni. Akkor őneki már hiába emelik a termények árát. Magyarországon 90.000 kisgazdának 10—20 hold, 120.000-nek 5—10 hold, és 200.000-nek 5 hold­nál is kevesebb földje van. Még ha biztos is volna, hogy az irányított gazdálkodás fel tudja emelni a termények árát a termeléskevesbítés útján, ennek révén a mondott összesen 410.000 kisgazdacsalád túlnyomó része sokkal többet veszít, mint amennyit nyerhet az áremeléssel. Ám valósággal úgy áll a helyzet, hogy nem is lehet fölemelni a mezőgazdasági termények árát termelésük csökkentése által a mai Ma­gyarországon úgy, amint azt az irányított gazdálkodás tervezői gondolják. Legfeljebb egyes mellékes ágakban, pl a hagyma-, pap­rika-, cirok- vagy kendertermelésben sikerül­het ez, ott sem nagy mértékben De már a búza árát — amelynek az emelését az irányí­tott gazdálkodás szószólói sürgősnek mondják —­ nem lehet emelni tisztán csak a búza­

Next