Föld és Szabadság, 1936 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1936-01-01 / 1. szám

A inez«ga7.daságl népesség érdekelt védő Up. 1 előfizetés 1.5# pengd. Megjelenik évente tízszer Jcjgyes szám ara 1* túlér. Szerkesztőség és kladóliivutal: Budapest Vili. Centi ueea 4. ncláldemetrata Párt filldnifires tagjai Ingyen kapják. Mi van a telepítési javao.aiuan? Most. aztán sorra kerül a tele­pi; törvényjavaslat. Nincs kö­szönet iienne. A négymillió kol­dus számára ez is osak annyit jelent, mint a többi encsenheu- csen, amellyel a kormány a nem­zeti munkatervnek nevezett ta­risznyáját megtömte. í fissan-lassan kiürül most már ez a tarisznya. Eddig legalább el tudta hitetni, hogy valami vau a tarisznyában. Meg is csör­gette, zötyögtette elég gyakran, mint a gazdaasszony a pár szem kukoricát, mikor a malacokat csalogatja. Természettani tör­vény, hogy minél kevesebb vala­mely edénynek a-tartalma, annál inkább zörög az. Lám, a kor-, mányígéretek is milyen hango­san zörögtek az elmúlt év;tava­szán. Most aztán lassan kitűnik, hogy amit nem a tarisznya leg­fon ekére pakkoltak — mint a választójogot —, elég silány por­téka. El lehet képzelni, milyen lesz a többi, ami még esetleg ki­kerül bel a tarisznyából.­Vegy ük most szemügyre a te­lepítési törvényjavaslatot, ame­ly«! a kormány a múlt betek­ben küldött meg az érdekképvi­seleteknek. A javaslat célja. A javaslat kimondott célja az volna, hogy a már meglévő kisebb törpebirtokok az önálló, egy család megélhetését bizto­sító kisbirtokok nagyságára ki­egészíttessenek. Általános elv­ként vonul végig a javaslaton, hogy a szigorúan megrostált egészséges helyi igényeket lehe­tőleg helyben kell kielégíteni s csak ott kell a telepítés drágább eszközéhez fordulni, ahol azt né­pesedési vagy egyéb szempontok megkövetelik. Ez így szépen hangzik. Azon­ban vau a törvényjavaslatnak egy fejezete, amely szerint csak azoknak juttatnak kisbirtokot, akiknek bizonyos vagyoni erejük már van. A földművelésügyi mi­niszter karácsonyi nyilatkozata szerint a föld árának legalább ■‘a százalékát kell megfizetnie annak, aki telepítés útján föld­höz akar jutni. El lehet képzelni, ilyen feltételek mellett hány tör­pebirtokos egészítheti ki földjét egy család eltartására elegendő nagyságú kisbirtokkú. Hiszen tudvalevő, hogy a legnagyobb része, még az olyan is, aki nincs eladósodva, vért izzad azért, hogy élhessen és a magas köz­terheket fizetni tudja. Honnan veszik a földeit A tervszerű telepítéshez és a földbirtokpolitikai tevékenység­hez természetesen elsősorban föld kell. A javaslat mingy árt a liitbizományi kötöttség alól felszabaduló ingatlanok felhasz­nálását ígéri be. Ámde nyilván­való — s ezt annak idején mi is kimutattuk —, hogy a hitbizo­mányi kötöttség alól felszaba­duló területekből három kis falut sem tudnak telepíteni. Még a javaslut indokolása szerint is, a törvény életbelépésétől számí­tott 12 év múlva kezdődő igény­bevétel révén csak 230.000 hold­ról lehet szó, ^ez is csak akkorra, ha a most élő várományosok ki­halnak, tehát 70—80 év múlva. két, vagy amit már kiosztottak egyszer; de a fizetni nem tudó reformföldeséket kimozdították belőle. Azután igéuybeveszik a köztartozási hátralékok fejében természetben leadandó ingat­lanokat. a Karolyi Mihály- •féle birtokot (amit Károlyi Mi­hály már 1919-ben önként a ma­gyar népnek adott). Általában a nagybirtok igénybevételénél már nem ilyen határozott a javaslat. Különböző korlátokat és kibúvó­kat állít fel, amelyek alkalma­zása a végrehajtó hatalomtól függ. A nagybirtok földátenge- dósi kötelezettsége igen bizony­talan. amelyet százféleképpen ki lehet játszani. Csak az egy köz­ség határában, vagy több község határában fekvő, de összefüggő oly nagybirtokkal szemben lehet helye,, amelynek mezőgazdasági területe 3009 kát. holdon, illetve mezögs rtjasági területének ka­taszteri , tiszta jövedelme 30.01)0 koi-oitán félül van. De csak az esetben, ha a birtok az érdekelt község terjeszkedését vagy új község alakulását akadályozza. Legyünk nyugodtak, majd lesi rá gond, hogy a legtöbb nagybir­tok ne akadályozza sem a ter­jeszkedést, sem az új alakulást. Hiszen eddig sem akadályozta. Azután nines is szükség arra, hogy fölösleges gondot okozzon. Hiszen utána mingyárt benn» van a javaslatban, hogy a bir­tok mezőgazdasági területéből 3000 holdat, illetve 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő részt érintetlenül kell hagyni. Oly községek határában pedig, ahol a nagybirtok mező- gazdasági területe negyedrészéi sem foglalja el a határnak, uiwe* helye az átengedési kötelezett­ségnek. Vagyis vegyünk példá­nak egy 10.000 kát holdnyl terű-, lettel bíró községet, amelyből csak 2000 hold az uraság szántó­földje, míg 7000 hold erdő, rét stb. szintén az uraságé, így a község összes lakosságának mind­össze 1000 hold van a birtokában, ott még a kellő anyagi erővel bíró törpebirtokosok sem szerez­hetnek földet. A kártalanítás. Itt azután mér elég határo­zott és világos a törvényjavas­lat. A birtokpolitika céljaira fel­használt ingatlanok teljes becs- értékének megfelelő összeget adja. Sőt, az összeg kétharmadát készpénzzel kifizeti, egyharmadát pedig a kincstár 25 év alatt 3J százalékos kamattal törleszti le. Nem is rossz üzlet lesz ez az át­engedésre kötelezett birtokosok részére, habár azt hisszük, ilye­nek nem sokan lesznek. De a ja­vaslat még tovább megy a köte­lezett tulajdonosok védelmében. Hogy őket jogsérelem és károso­dás ne érhesse, minden kérdés­ben bírói jogvédelmet biztosít nekik azzal, hogy az átengedésre kötelező határozatok ellen az illetékes ítélőtáblához fordulhat­nak panaszukkal. m Kik kapnak ioldetf A már említett anyagi előfel­tételen kívül ugyanolyan kivá­logatás történik, mint a Nagy­atádi-féle földreform végrehaj­tásánál. A törvényjavaslat, mó­dot ad rá, hogy az embereket po­litikai nézetük, pártállásuk sze­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék