Föld és Szabadság, 1937 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1. szám A mezőgazdasági népesség érdekelt védő lap. Megjelenik évente tízszer, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII, Conti ncea I. Egész évi előfizetés 1.5# pengő. Egyes szára ára 16 fillér. Szociáldemokrata Párt földműves tagjai Ingyen kapják# Újra kell kezdenü azt :t szervező munkát, amelyet nagy lendülettel és eredményesen végeztünk néhány év előtt a mezőgazdasági munkástömegek megszervezésé terén. Nagyszerű munka volt ez akkor, sokszor na­gyon súlyáé körülmények között. Ennek a munkának eredménye­ként a pártszervezetek százai ala­kultak meg arra a politikai küz­delemre, , amelyet a magyar mer zőgazdasági népességnek okvet­len üt meg kell vívnia, lui lealá- zoit szolgai helyzetéből meg akar szabadulni. A kormányhatalom, amely a nemzet életérdekei ellenére - is görcsösen ragaszkodott a ma fennálló politikai és gazdasági rendhez, előbb az erőszak eszkö­zeivel, később' pedig csábos ígé- retekkél próbálkozott a mezőgaz­dasági népesség- százezreit „jobb belátásra“ bírni, Emlékezzünk csak a nagy nekigyürkőzésre, amikor kormanyférfiaink nagyon rövid időre kilátásba helyezték az új magyar világ megszületé­sét. Mikor a 95 pontot nemzeti kiskáténak tették meg és min­denkit, falvakban és városokban, a közigazgatás igénybevételével a Nép , karámjába akartak bete­relni. A magyar mezőgazdasági munkásság ért el mességénök min­denkor fényes bizonyítéka lesz, begy ez a törekvés csődöt mon­dott, hogy hitében és meggyőző­désében som az erőszak, sem az ígéretek nem tántorították meg. Szétdúlták ugyan pártszerveze- téinkot, de tömegeinket nem tudták a maguk oldalára hódí­tani. A mezőgazdasági népesség osztálytudata is sokkal kifcjlet- t-ebb már, semminthogy ilyen terv sikerülhessen. Meghatók azok a levelek, melyeket vidéki elvtár-, saink írnak arról, hogyan érint? köznek a gyülekezési jog hiánya miatt ma is egymással, hogyan őrzik és terjesztik a szocialista' gondolatot és hogyan szivárog­nak vissza hozzánk ma már azok is, akik pillanatra megtévedtek és hittek, akár a nyilas demagó­giának, akár a 95 pontos ígére­teknek. Mindezek fényes bizonyí­tékai ma már annak, hogy a szo­ciáldemokrata meggyőződést le­tiporni nem lehet. Élünk, va­gyunk és fanatikus hittel várjak, hogy a széles néprétegek érde­keiért szervezetten síkraszállkas- sutnk. Éppen elég tanulság van a szá­munkra, amely most már tet­tekre kell, hogy sarkalljon ben­nünket a szervezkedés terén. Csak egy kissé vissza kell pillan ta­nunk az elmúlt évek eseményeire, hogy világossá váljék előttünk: érdekeinket csak szilárdan meg­alapozott szervezeten keresztül védhetjiik meg úgy politikai, mint gazdasági téren. Láthatjuk, hogy nincs az a lealacsonyító jelző, amellyel kormánypolitiku­sok és kormánysajtó áz ipari munkásságot ne illették volna, nemcsak most, hanem a múltban is. „Nemzetközi, hazátlan!“ mon­dották erről a szervezett tömeg­ről, sőt volt olyan idő, amikór „hazátlan bitang“ jelzővel is illet­ték. A kormány sajtója ma is elóg gyakran a legminősíthetet- lenebb módon támadja- Mégis, az ipari munkásság számára .megalkották a kötelező betegség-, baleset-,' aggkor- és rokkantbiz­tosítást. Az * ipari munkás, ha dolgozik, betegség és báleset ese­tén nem kerül abba a borzalmas helyzetbe, amibe a mezőgazda- sági munkás, amikor sok esetben orvosi kezelés és gyógyszer nél­kül kell. elpusztulnia. Ha az ipari munkás megöregszik, az intéz­ményen kérésziül járadékot kap­hat és nem kerül az uccura, mint a mezőgazdasági munkás. Meg­szabadulhat ettől a kegyetlen sorstól. Az ipari munkásság munka- és bérviszonyainak ax alakulásába törvényhozási úton beavatkoznak. Lassanként rende­zik a munkaidejüket s ha nem egészen kielégítő módon is, de törvényesen megállapítják a munkabérüket. A keresztény ma­gyar földmunkásság pedig, ame­lyet a legmagyara-bb rétegnek neveznek, legmerészebb képzele­tében sem mehet odáig, hogy még ilyen szociálpolitikai védel­met is igényeljen a maga sza-. mára. A legteljesebb szociálpoli­tikái elhagyato11sá gban él. Százmillió pengővel több eddig a mezőgazdaság bevétele, mint tavaly — hirdeti az OMGE. A mezőgazdasági napszámbérek azonban nem emelkedtek és az általános drágulás következtében a mezőgazdasági munkások még sókkal súlyosabb helyzetben van­nak mint a múlt esztendőben. Rongyosabbak és jobban kell koplalniok, mint tavaly. Ennek ellenére ki gondol itt arra, hogy országosan és kötelező módon megállapítsák a mezőgazdaság­ban a tisztességes munkabér»-, két?! Nem vitás, hogy ha az ipari munkásság szervezetlen tömeg volna, nekik is ugyanaz volna a sorsuk, mint a mezőgazdasági munkásoknak. Mint szervezetlen tömeggel, az államhatalom szo­ciálpolitikai vonatkozásokban ve­lük sem törődné. Ám az. ipari munkásság szervezett, tehát szer­vezetten harcol az érdekeiért és így kénytelen az államhatalom erre a szervezett tömegre tekin­tettel lenni. - > Világos, hogy a mezőgazdasági népességnek is ezt az utat kell megjárnia, ha osztálya javára .eredményeket akar elérni. Szer­vezett erőre van szükség az osz­tályküzdelem frontján, hogy va­lami javulást elérhessünk. Ahogy szokták mondani: a sült galamb nem repül a szánkba. Ennek a néhány sornak a ta­nulsága tehát az, hogy kezdjük újra azt a szervezési munkát. VIII. évfelyani 7 január—február hó

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék