Föld és Szabadság, 1938 (9. évfolyam, 1-9. szám)
1938-02-01 / 1. szám
1938 A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége jelentése Az elmúlt évben az illetékesek megállapítása szerint javult a gazdasági helyzet. Emelkedtek a gabonaárak, az állatárak, a földárak és a föld árendája is. Az avatatlanok előtt ez úgy tűnhetnék föl, hogy ezt a javulást a mezőgazdaságból élők minden rétege érezte. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a javulást csak a termelőeszközök birtokosai élvezték. A nincsetlenek az előző nyomorúságos esztendőkben annyira lerongyosodtak, eladósodtak, hogy ez az egy esztendő —is ely legrend aiában különbözött az előbbiektől, hogy valamivel több volt a munkaalkalom —, rövid idő volt ahhoz, hogy anyagilag utolérték volna magukat. A munkabérek és általában a munkaviszonyok javulást rém mutattak az elmúlt évben. Pedig az előző években az ínségmunka színvonalára lezülleszett munkabérek ellenére, emelkedtek a fogyasztás cikkek árai. A gabona- és állatárak emelkedése is csak a földmunkásságnagy tömegét súlytozta. A lisztforgalmi adó további fenntartása is éppen a legszegényebb népréteg falat kenyerét drágítja meg, azokét a családokét, ahol a kenyérkereső nem tudja beszedni természetben az egész évi szükségletet, s így arra van utalva, hogy htről hétre, sokszor napról napra liszt vagy kenyér alakjában vásárolja meg élelmét. Az egyesülési jog tekintetében sincs javulás a földmunkásság számára. A befolyt évben több községben jelentettünk be alakudó gyűlést, de a hatóság azokat betiltotta. Jellemző, hogy Mezőberényben azért tiltották be a földmunkásszövetség helyi csoportjának alakulógyűlését, mert ott fennáll a nemzeti szocialista pártszervezet, így a földmunkás szakszervezet megalakulása veszélyeztetné a község társadalmi békéjét. Mintha nem is a nyilas uszítás dúlta volna fel ezt már jóval előbb. Ehhez hasonló gáncsoskodást kellett több helyen elszenvednünk a közigazgatástól, amelyek azt bizonyítják, hogy a földmunkások egyesületi joga sokkal inkább mint azelőtt, a közigazgatási hatóságoktól függ. Amunkásvédelem és szociálpolitika, a mezőgazdaságban ismeretlen fogalom. Csak jelszavakat hallunk, amelyeket nem követnek a komoly cselekedetek. Régi követeléseinket, a földimunkásság betegség, baleset és rokkantság esetére való biztosítását a Mezőgazdasági Kamara útján igyekeztünk érvényesíteni. A kamara közgyűlésén és a munkásszakosztályban éveken át követeltük ezt, míg végre a múlt évben a kamara közgyűlése is elfogadta ilyen irányú indítványunkat és felterjesztette a kormányzathoz. Néhány héttel ezelőtt a kormány beterjesztett ugyan egy törvényjavaslatot a gazdasági munkások öregségi biztosításáról, ez azonban még kezdőlépésnek sem tekinthető a komoly szociális biztosítás felé. A törvényjavaslatról lapunk más helyén mondjuk el véleményünket A szervezési munka a Szövetségiben nem szünetelt a már említett akadályok ellenére sem. A lefolyt évben sikerült a taglétszámot , mintegy 35%-kal fölemelni. Bár ezidőszerint csak 25 városban és községben van a Szövetségnek helyi csoportja és befizetőhelye, de egyes helyi csoportok, mint a szentesi, kapuvári, budapesti kertészek csoportja tagló tezárniban megerősödtek. Ezenkívül az utóbbi hónapokban mintegy 14 községből érkezett jelentés, hogy újjászervezik az annak idején feloszlott csoportot. A Szöveteg járulékbevétele 1957-ben 59 %-tal milta felül az 1936. évi bevételt. Reméljük, hogy az új esztendő nem a visszaesés, hanem az előrehaladás esztendeje lesz. Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha felébresztjük munkástestvéreink lelkében az önbizalmat, a hitet, az öntudatot, amelyek az utóbbi súlyos érvekben — valljuk be — ellanyhultak. A gazdasági válság és a reakció előretörése meggyengítette sorainkat Ezt most pótolni kell lankadatlan agitációval. Régi követeléseink: a munkabérek rendezése, a mezőgazdasági szociálpolitika kiépítése és az egyesülési jog biztosítása soha nem voltak időszerűbbek, mint most. Ha ezen a béren még sok a tennivaló és a mulasztás, az szervezetlenségünk következménye. Mi a teendőnk tehát elsősorban! Helytállani szervezetünk mellett. Helytállani felismert igazságaink mellett. Helytállani minden gazdasági válság és minden reakció ellenére is. Tanulni és tanítani! Emelni osztályunk művelődésének színvonalát. Ébrentartani figyelmüket a közügyek iránt. A közeljövőben megtartandó kamarai választásokon is meg kell mutatnunk, hogy élünk és vagyunk. Arra kell törekedni, hogy ne az uradalmak bizalmiemberei, hanem öntudatos földmunkások kerüljenek be a mezőgazdasági bizottságba, s innen a kamarába. Ne felejtsük el, hogy a járási mezőgazdasági bizottságokból alakulnak majd meg a munkabérmegállapító bizottságok. Épp ezért volna nagy jelentősége, ha most, a kamarai választások előtt, az ország minden járásában meg volna Szövetségünk helyicsoportja. Ez a szervezettség biztosítaná számunkra a választások sikerét. Viszont a helyi csoportok feléledése nagyobb lendületet nyújtana az országos szövetségnek is. Küzdelmes korszak az, amelyben ma élünk mi, szervezett földmunkások. De vállalnunk kell ennek minden következményét. Vállalnunk kell, helyt kell állnunk, mert egyebet nem tehetünk és mert csak ezen keresztül juthatunk el a felszabaduláshoz. A szervezettség, az egység, az önbizalom és ügyünk igazságában való törhetetlen hit erőt jelent számunkra, s ez az erő minden akadályon keresztül gyózni fog, mert győznie kell. Pénztárforgalmi kimutatás 1937. évről: Bevétel: . Kiadás: Segélyekre--------------53.— P Szervezési költség — 451.90 P Irodai költség----------- 117.83 P Oktatás------------------ 128.50 P Házbér---------------------- 390.— P Egyenleg--------- — 805.23 P összesen — 1946.46 P Áhhozat 1936. évről — 476.39 P Járulékból-------------- 1327.78 P Beiratásból-------------- 27.90 P Tagsági könyvekből— 1.70 P Kamat —-------------- 8.10 P Adományokból —----- 104.59 P összesen — 1946.46 P FÖLD ÉS SZABADSÁG 8. oldal