Föld és Szabadság, 1938 (9. évfolyam, 1-9. szám)

1938-02-01 / 1. szám

1938 A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége jelentése Az elmúlt évben az illetékesek megállapítása szerint javult a gazdasági helyzet. Emel­kedtek a gabonaárak, az állatárak, a föld­árak és a föld árendája is. Az avatatlanok előtt ez úgy tűnhet­nék föl, hogy ezt a javulást a mezőgazdaságból élők minden rétege érezte. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a javulást csak a termelőeszközök birto­kosai élvezték. A nincsetlenek az előző nyomorúságos esztendők­ben annyira lerongyosodtak, el­adósodtak, hogy ez az egy esz­tendő —­­­is ely legre­nd aiá­­­ban különbözött az előbbiektől, hogy valamivel több volt a munkaalkalom —, rövid idő volt ahhoz, hogy anyagilag utolérték volna magukat. A munkabérek és általában a munkaviszonyok javulást rém mutattak az elmúlt évben. Pedig az előző években az ínségmunka színvonalára lezül­­lesz­ett munkabérek ellenére, emelkedtek a fogyasztás cikkek árai. A gabona- és állatárak emelkedése is csak a földmunkás­ság­­nagy tömegét súly­tozta. A lisztforgalmi adó további fenn­tartása is éppen a leg­­szegény­ebb népréteg falat kenyerét drágítja meg, azokét a családokét, ahol a k­enyérkereső nem tudja besze­­d­ni természetben az egész évi szükségletet, s így arra van utalva, hogy h­tről hétre, sokszor napról napra liszt vagy kenyér alakjában vásárolja meg élelmét. Az egyesülési jog tekintetében sincs javulás a föld­­munkásság számára. A befolyt évben több községben jelentet­tünk be alakudó gyűlést, de a hatóság azokat betiltotta. Jel­lemző, hogy Mezőberényben azért tiltották be a f­öldmunkásszövet­ség helyi csoportjának alakuló­gyűlését, mert ott fennáll a nem­zeti szocialista pártszervezet,­­ így a földmunkás szakszerve­zet megalakulása veszélyeztetné a község társadalmi békéjét. Mintha nem is a nyilas uszítás dúlta volna fel ezt már jóval előbb. Ehhez hasonló gáncsosko­­dást kellett több helyen elszen­vednünk a közigazgatástól, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a föld­munkások egyesületi joga sok­kal inkább mint azelőtt, a köz­­igazgatási hatóságoktól függ. A­­munkásvédelem és szociálpolitika, a mezőgazdaságban ismeretlen fogalom. Csak jelszavakat hal­lunk, amelyeket nem követnek a komoly cselekedetek. Régi köve­teléseinket, a földimunkásság be­tegség, baleset és rokkantság ese­tére való biztosítását a Mezőgaz­dasági Kamara útján igyekez­tünk érvényesíteni. A kamara közgyűlésén és a mu­nk­ás­szak­osztály­ban éveken át követeltük ezt, míg végre a múlt évben a kamara közgyűlése is elfogadta ilyen irányú indítványunkat és felterjesztette a kormányzathoz. Néhány héttel ezelőtt a kormány beterjesztett ugy­an egy törvény­­javaslatot a gazdasági munká­sok öregségi biztosításáról, ez azonban még kezdőlépésnek sem tekinthető a komoly szociális biz­tosítás felé. A törvényjavaslatról lapunk más helyén mondjuk el véleményü­nket A szervezési munka a Szövetségiben nem szünetelt a már említett akadályok ellenére sem. A lefolyt évben sikerült a taglétszámot , mintegy 35%-k­al fölemelni. Bár ezidőszerint csak 25 városban és községben van a Szövetségnek helyi csoportja és befizetőhelye, de egyes helyi cso­­portok, min­t a szentesi, kap­u­­vári, budapesti kertészek cso­portja tagló te­zárni­ban megerősöd­tek. Ezenkívül az utóbbi hóna­pokban mintegy 14 községből ér­kezett jelentés, hogy újjászerve­zik az annak idején feloszlott cso­portot. A Szövete­g járulékbevé­tele 1957-ben 59 %-tal milta felül az 1936. évi bevételt. Reméljük, hogy az új esztendő nem a visszaesés, hanem az előrehaladás esztendeje lesz. Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha feléb­reszt­jü­k munkástest­véreink lelkében az önbizalmat, a hitet, az öntudatot, amelyek az utóbbi súlyos érvekben — valljuk be — ellanyhultak. A gazdasági válság és a reakció előretörése meggyengítette sorainkat Ezt most pótolni kell lankadatlan agitációval. Régi követeléseink: a munkabérek rendezése, a mező­­gazdasági szociálpolitika kiépí­tése és az egyesülési jog biztosí­tása soha nem voltak időszerűb­bek, mint most. Ha ezen a béren még sok a tennivaló és a mulasz­tás, az szervezetlenségünk követ­kezménye. Mi a teendőnk tehát elsősor­ban! Helytállani szervezetünk mel­lett. Helytállani felismert igaz­ságaink mellett. Helytállani min­den gazdasági válság és minden reakció ellenére is. Tanulni és tanítani! Emelni osztályunk mű­velődésének színvonalát. Ébren­­tartani figyelmüket a közügyek iránt. A közeljövőben megtar­tandó kamarai választásokon is m­eg kell mutatnunk, hogy élünk és vagyunk. Arra kell törekedni, hogy ne az uradalmak bizalmi­­emberei, hanem öntudatos föld­munkások kerüljenek be a mező­­gazdasági bizottságba, s innen a kamarába. Ne felejtsük el, hogy a járási mezőgazdasági bizottsá­gokból alakulnak majd meg a munkabérmegállapító bizottságok. Épp ezért volna nagy jelentősége, ha m­ost, a kamarai v­álasztások előtt, az ország minden járásában meg volna Szövetségünk helyi­csoportja. Ez a szervezettség biz­tosítaná számunkra a választások sikerét. Viszont a helyi csoportok feléledése nagyobb lendületet nyújtana az országos szövetség­nek is. Küzdelmes korszak az, amely­ben m­a élünk mi, szervezett föld­munkások. De vállalnunk kell ennek minden következményét. Vállalnunk kell, helyt kell áll­nunk, mert egyebet nem tehe­tünk és mert csak ezen keresztül juthatunk el a felszabaduláshoz. A szervezettség, az egység, az önbizalom és ügyünk igazságá­ban való törhetetlen hit erőt je­lent számunkra, s ez az erő min­den akadályon keresztül gyóz­ni fog, mert győznie kell. Pénztárforgalmi kimutatás 1937. évről: Bevétel: . Kiadás: Segélyekre--------------53.— P Szervezési költség — 451.90 P Irodai költség----------- 117.83 P Oktatás------------------ 128.50 P Házbér---------------------- 390.— P Egyenleg--------- — 805.23 P összesen — 1946.46 P Áhhozat 1936. évről — 476.39 P Járulékból-------------- 1327.78 P Bei­ratásból-------------- 27.90 P Tagsági könyvekből— 1.70 P Kamat —-------------- 8.10 P Adományokból —----- 104.59 P összesen — 1946.46 P FÖLD ÉS SZABADSÁG 8. oldal

Next