Föld és Szabadság, 1938 (9. évfolyam, 1-9. szám)

1938-02-01 / 1. szám

1938 öregségi járadékot megvonja attól, akit politikai okokból szabadság­vesztésre ítéltek és kiterjeszti a járadék szünetelését nemcsak a büntetés idejére, hanem a poli­tikai jogok gyakorlását felfüg­gesztő időre is. Meg kell adni, stílszerű elgondolás." A politikai megfélemlítés most már bele­kerül a tételes törvényekbe. Hall­gass, mert különben ... * Egy-két szóm érdemes meg­állni a 25. szakasznál is, amely a biztosítási bizottságban való kép­viseletről intézkedik. Mindenki kap­ott helyet, csak éppen azok nem, akik a legjobban érdekel­tek. Igaz ugyan, hogy a munka­vállalók számára is fenntart két helyet, de ezekre az Országos Mezőgazdasági Kamara kikül­döttei kerülnek,­­ márpedig innen csak olyanok juthatnak oda, akiknek leg­főbb erényük a hallgatás. Az öntudatos föld­munkásság előtt becsukták az ajtót ♦ bukkantsunk most be rövid szemléletre az indokolásba. Az általános részben egy helyütt utal arra, hogy „az önkéntes biztosí­tás nem kielégítő megoldás, mert a mezőgazdaság által fizethető munkabérek ... az öregség ... ese­tére való tartalékolást... nem teszik lehetővé“. Teljesen egyet­értünk abban, hogy az önkéntes biztosítás nem kielégítő megol­dás és az is igaz, hogy azokból a napszámbérekből, amikkel itt fizetnek Magyarországon a mező­­gazdasági munkásoknak, nem telik tartalékolásra, sőt a meg­élhetésre sem, csak a vergődésre, nélkülözésre, nyomorgásra, de viszont az is kétségtelen, hogy a mezőgazdaságban csak azért van­nak oly megszégyenítően ala­csony munkabérek, mert a kor­mányzat ezernyi gátat vet a föld­munkások szervezkedése elé. Ál­lítjuk, hogy a mezőgazdaság igenis fizethetne tisztességes nap­számbéreket, mert telik a jöve­delméből, ezt bizonyítja az utóbbi esztendők mezőgazdasági terme­lés és értékesítési statisztikája is. És ha ennek ellenére éhbéreket fizetnek, akkor ez csak azért tör­ténhetik, mert a föld urai maguk mögött tudják a hatalom erejét a kiuzsorázott munkásság esetle­ges megmozdulásával szemben. * -4 szociális terhektől féltik az agrártermelést (értsd: nagybir­tokot!), mert „annyi bizonytalan­sági tényezővel“ kell számolni. A­­ bizonytalansági tényezőkre valóban­ figyelemmel kell lenni, de miért csak a munkáltatóknál? A munkásság egész élete bizony­talansági tényezőkből áll és erre nem voltak tekintettel sem a járulék, sem a járadék és sem a korhatár megállapításánál. Az igazság az volna, ha a terhek egészét a nagybirtok viselné. * Matematikai képletekkel bizo­nyítgatják a 65 éves korhatár helyes voltát. Már­pedig akármit mond is a matematika, bizonyos, hogy a 65 esztendő nagyon ma­gas, mert a földművesek már 60 éves korukban félszázadot töltöt­tek el nehéz és kemény munká­ban. Méltányos lenne tehát a kor­határt 60 évben megállapítani. ♦ És milyen nevetségesen csekély a havi 5 pengős járadék. Mit kezdjen ezzel a munkára képte­len embert Ha elosztjuk az 500 fillért 30 részre, akkor esik egy napra nem egészen 17 fillér. Ha pedig az igényjogosult nős — minthogy túlnyomórészben az —, akkor ezt a 17 fillért ketté kell osztani és így már csak 8­­0 fillér jut a járadékosnak. Igaz, a jára­dék kiegészíthető önkéntes biz­tosítással a duplájára, de kérd­jük, ha maga a javaslat és indo­kolása is hangsúlyozza, hogy az alacsony mezőgazdasági munka­bérek nem nyújtanak a munkás­ságnak lehetőséget a tartaléko­lásra, akkor milyen módon kép­zelik a javaslatkészítők az ön­kéntes biztosítással való járadék­­kiegészítést? Nem egyéb tehát frázisnál az erre való hivatkozás és csak az a rendeltetése, hogy leplezze a törvényjavaslat kigon­dolóinak zavarát. A választójog. Erről is kell itt néhány futóla­gos meg­jegyzést tennünk. Magyarország népessége az el­múlt esztendő végén 9.069.402 főre rúgott. Az országgyűlési kép­viselőválasztók száma pedig 3.416.082 volt, vagyis az ország népességének majdnem 38%-a. Már most, ha a választójogi re­form eredeti alakjában törvény­erőre emelkedik, akkor a válasz­tók száma ■— amint erre az indo­kolás is utal — 10%-kal csökken, vagyis 2.539.432 főre és így majd­nem 900.000, de a legjobb eset­ben is 700.000 választótól vesztik el eddigi jogaikat. És ezt neve­zik ők fokozatos haladásnak. * Meg kell adni, hiánytalanul szolgálja a javaslat a tulajdon­képpeni célt: kiküszöbölni az ál­­­l­la­mi és községi élet minden meg­nyilatkozásából az ipari és mező­gazdasági proletariátust. Itt van például mindy­árt a kaució, ami­nek nyilvánvaló rendeltetése az, hogy megnehezítse a proletárság szám­ára a választási harcban való részvételt. Minden jelöltnek 2000 pengőt kell letétbe­ helyeznie, ami egymagában még nem volna leküzdhetetlen nehézség, ha nem fenyegetne az a veszedelem, hogy a kaució elvesz, ha a jelölt a le­adott szavazatoknak bizonyos százalékét meg nem kapja. A régi Angliában és Németország­ban is nem kaptak a képviselők fizetést és így csak jómódúak vál­lalhatták ezt a tisztséget. Az volt a cél, hogy a szegénység ne jut­hasson szóhoz. A kaució kötele­zettsége nagyon hasonlít ehhez a brutális eljáráshoz. A kaución kívül azonban még egyéb költsé­gek is terhelik a jelöltet és mindez végeredményben meg­gátolhatja az indulást. * A korhatárt fölemelték 26 évre. Eddig 24 volt. A háborúban elől szedték a 17 éves fiúkat is. Ahhoz jók voltak, hogy meghaljanak a hazáért. De a szavazóurnákhoz csak a 26 éveseket akarják en­gedni. A szavazatvitás célját szol­gálja a 6 elemi követelése is. Különösen áll ez a falusi szegény­ségre, amelynek jórésze még a 4 elemit sem végezhette el. Bizo­nyítja ezt az a tény, hogy az or­szág lakosságának 10%-a analfa­béta. És szavazatértő rendelte­tésű a 2 évi helybenlakás fel­tételének 6 évre való felemelése. Ez meg különösen a városiak ellen irányul. M D­e van itt még valami. Eddig a nőknek 3 gyermek kellett a vá­lasztójogosultság megszerzéséhez. Most 4 élő gyermek feltételéhez van ez kötve. Talán ilyen módon akarják a születések számát fel­javítani? Látnivaló, hogy nem bíznak már a proletárasszonyok­ban sem és a félelem a legfel­bát­­orí­tób­b i­g­azságt­a­l­an­s­ági­­­k­b­a hajtja őket. * A fentebb elősorolt gátló ki­kötések segítségével a választók százezreit fosztják meg jogaiktól. Csakhogy ez még mindig nem minden. Van még ezeken kívül is jogfosztó kikötés. A javaslat visszaható erővel megfosztja azt is a választójogától, aki 15 éven belül bűntettet követett el és 5 évre eltiltja a szavazóurnától, akit vétség miatt ítéltek el. Nyil­vánvaló, hogy ezek a rendelkezé­sek a proletárság­ gúzsbakötését célozzák. Csak az számít, aki együtt üvölt a farkasokkal. ♦ Nincs itt helyünk ízekre bon­tani a javadat valamennyi nép­­ellenes intézkedéseit. Csak meg­említjük még, hogy a választ­hatóság feltételei többek között azt is kimondják, hogy az a köz­alkalmazott, akit fegyelmi úton hivatalvesztésre ítéltek, nem vá­lasztható képviselővé. Ez a ki­kötés eg­yesegyedül a szociál- FÖLD ÉS SZABADSÁG 5. oldal

Next