Föld és Szabadság, 1947 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-06 / 1. szám

1947 január 6. FÖLD ÉS SZABADSÁG A Szociáldemokrata Párt nem konjunktúra-földreformpárt — Kállai elvtárs beszéde a Nemzetgyűlésen — A törvényjavaslat, amely a földreform be­fejezése érdekében szükséges, egyes rendelkezé­sekről szól, megszünteti a községi földigénylő bizottságokat és feloszlatja őket elvégzett mun­kájuk után, nem azért, mert rosszul végezték munkájukat, hanem mert általánosságban be­fejezték ezek a népi szervek azt a nagy felada­tot, mellyel 1945-ben a 600-as rendelettel meg­bíztuk őket. Nem mondom, hogy ezek a községi földigé­nylő bizottságok nem követtek el hibá­kat. Előttem szólott képviselőtársaim is elis­merték, hogy követtek el kisebb hibákat, any­­nyit azonban nem, mint amennyit kint az or­szágban rájuk fonnak azok az urak, akiknek felijét szétosztották. Hogy az 1945—46. gazda­sági évbe annyi földet megmunkáltak, abban oroszlánrészük van ezeknek a községi föld­­igénylő bizottságoknak. Támadások leginkább az elmenekült föld­­birtokosok részéről érték ezeket a bíró­­ságo­kat, amikor ki több, ki kevesebb idő után nyu­gatról visszaszállingózott és kezdtek követelé­sekkel fellépni ezekkel a bizottságokkal szem­ben. Én pedig azt mondom, hogy aki ebből az országból elszaladt, annak, amikor visszajött, sen­kivel szemben nem volt és nem lehetett követelnivalója. Meg kell csak nézni az élő és holt gazdasági felszerelés körül folyt harcot a földigénylő bi­zottságok és az elszaladt földbirtokosok között. Példát indok felhozn­i saját vármegyémből és városomból, ahol megmentették az egyik el­szaladt 400 holdas földbirtokosnak hat ökrét és amikor hat hónap múlva visszajött, akkor har­cot kellett folytatni, hogy csak a mezőgazda­­sági munkálatokat engede n­ém elvégezni azok­nak a szerencsétlen földhöz jut­tatottakna, avval a hat ökörrel, amelyet ő itthagyott és amely hat ökör éhen pusztult, megdöglött volna különben, addig, amig ő nyugaton sétálgatott. Vannak magának az 1945: VI. tc.-nek is hiányai és ezeket a irányokat nem pótolja az 1946 : IX. tc. sem. Igazságtalannak tartom a juttatottakkal szemben, hogy ha egy birtokos elszaladt az országból, h­a meg is maradt neki száz vagy kétszáz katasztrális, iro­dra, élő és holt gazdasági felszerelését, amelyet azok a me­zőgazdasági cselédek mentettek meg, akik itt maradtak, vissza kellett adni a tulajdo­nosnak, amikor hazajött. A földreform ebben az országban hamarabb befejezéshez jutott volna, ha raff­inert fiskáli­soknak nem adtunk volna módot arra, hogy beleszólhassanak ezekbe a földosztásokba. Az indokolás első része foglalkozik avval, hogy a juttatási javaslat, felhasználási terv elkészítésénél meg kívánja hallgatni a nemzeti bizottságot és az új földhözjuttatójukat. Ez természetes is. A nemzeti bizot­ságok álltak ebben az országban legelőször a sarkukra és ha ezeket a nemzeti bizottságokat, valamint az új földhözju jutottakat nem hallgatnék meg, akkor me­gint egy nagy harc kezdődnék, élül­ről a földért és nyugodtan merem itt állítani, hogy ez a harc eredményesen csak a juttatottak részére dőlne el. Va­n a nemzetgyűlésnek néhány tagja, — je­lenlévők között is — aki tudja azt, hogy pártunk, a Szociáldemokrata Párt, nem­ konjunktúra földreformp­árt, hanem már több évtizeden keresztül harcolt a magyar nagybirtokok felosztásáért ebben az ország­ban, mert ebben látta a parasztság boldo­gulását és a rabszolgasorsból vám felsza­badulását. A Szociáldemokrata Pártot a földosztásnál kizárólag a nemzet érdeke és a nemzet érdekének gazdasági szempontjai vezették, de a nemzetbe mindig beszámítottuk magain­kat, földmunkásokat is ebben az országban. A földhivataloknak vigyázniok kell a fog­lalkozás megállapításánál, mert itt voltak eddig is és itt vannak most is a legnagyobb harcok. Ne csak a származást nézzék a földhivatalok ezután, mint ahogyan a fiskálisok, sajnos, a származást nézték. Hiszen, ha származásunkat keressük és visszamegyünk Árpád apánk be­jöveteléig: mindenki parasztcsaládból szárma­zott ebben az országban. Annak azonban, aki ügyvédi vagy más pályára lépett, más a foglalkozása és azt nem lehet azért, mert parasztcsaládból származott, olyan elbírá­­­­lás alá vonni, mint azokat a kisgazdákat, akik saját maguk munkálták földjeiket. Amikor kimondtuk ebben az országban, — ezt a demokrácia mondotta ki, nem a Szociál­demokrata Párt, hanem az összes politikai pártok,­— hogy azé a föld, aki megműveli, a nép úgy értette, hogy a demokráciában csak annak lesz birtoklási joga, aki maga műveli meg a földet. A parasztság, a mezőgazdasági munkásság nem nyúlt azoknak birtokához, akik maguk művelték a földet. Természetes, hogy azok a parasztgazdák, akik elszaladtak ebből az országtól, nem kisparasztok voltak, hanem nagyok, akiknek a törvény 200 katasztrális holdat biztosított. Ezeknek a földjéhez is hozzá­nyúltak és ezért nem rágalmat, nem gyaláza­tot, hanem elismerést érdemelnek, mert ezek a földek 1945-ben különben parlagon maradtak volla. Itt van azonban például a foglalkozás kér­désének a következő eset. Az elmúlt hetekben fent az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál Hajjdu vármegye együk ügyvédjének megbízott fiskális barátja azt akarta elhitetni az ügyész­szel , hogy az ügyvéd úrnak csak mellékfoglal­kozása volt az ügyvédi foglalkozás. Én ma­gam, aki a nevezett urat személyesen ismertem a városban, mondhatom, hogy ha neki mellik­­fogatkozása volt az ügyvédség "S ezt meri e­­y m­Vk ügyvéd áll­ani, ezt is csak ügyvéd állít­hatja, mert parasztember ilyet nem mondott volna A földigénylő bizottságoknak nagy érdemeik vannak abban, hogy a határt megművelték. A 2000 kÖ7°é­-i földigénylő bizotság érdeme ennek a földr­eformnak a gyors befejezése. Igaz, Ide kell azonban ezt a földreformot most már fejeznünk ezzel a törvényjavaslattal azért is, mert ezeket a földigénylő bizottságo­kat a vármegyei földbirtokrendező tanácsok még a mai napig is igénybe veszik és ezek a földigénylő bizottságok ezekért a munkákért semmi ellenszolgáltatást nem kaptak és nem kapnak. Féknek a földigénylő bizottsági ta­goknak, akike a földigénylő bizottság havonta nemcsak e°yszer, hanem többször is behív bi­zonyos ügyekben való megkérdezés­e végett a megye székhelyére még csak útiköltséget sincs, aki megtérítse. Ezeket a földigénylő bizottságo­kat teh­át nem támadni kell ebben az ország­ban, hanem ezek előtt azért, mert a földrefor­mot ilyen gyorsan végrehajtották, elismerésünk zászlaját kell meghajtani. Az előttem fekvő törvényjavaslatból azt lá­tom, hogy ezzel a törvényjavaslattal az ezer­éves per befejeződik és ezért mind a magam, mind pedig pártom, a Szociáldemokrata Párt részéről elfogadom. Vármegyék Gazdáinak Termelő és Értékesítő Szövetkezete Budapest Vili, Sasentkirályi utca 17 Telefon: 137-855, 136-­50 Postatabarik: 12.781 Célkitűzés : A munkásságot közelebb hoz­ni a mező­gazdasághoz, ezáltal a város és a falu népi megélhetésének előmozdítása. Ily módon az ország lakosságának munkaerejét az ország újjáépítésének érdekében fokozzuk A szövetkezet célja elérése érd­kében behozatalai és kivitelt­el is foglalkozik Magyar Szűcőgazdák Országos Borértékesítő Szöve­kezete Budapest V. Alkotmány u. 29 Telefon: 126-117, *127-240 200.000 hl. befogadóképességű saját pincéjében : Bácsalmáson, Bátaszéken, Cegléden, Csongrádon, Hevesen, Izsákon, Jánoshal­mán, Jászberényben, Kecelen, Kecske­méten, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Kis­kunma­jsán, Solt­vadkerten, Sóstóhegyen, Szabadszálláson, Szegeden és Tiszakürtön és kb. 100.000 h­. befogadóképességű bérelt pincében az ország egész terv­ét­én vásárol­jon 3. oldal A gazdák beszolgáltatásának jutalmazása és bírságolása A lisztellátás biztosítása érdekében a köz­­ellátásügyi k­ormány­zatnak­ a beszolgáltatási rendelkezések betartására fokozottabb súlyt kell helyeznie. A vonatkozó rendelet szerint a beszolgálta­­tási nyilvántartást január hó 30-ával le­zárják. Jutalomban részesül mindazon gazdálkodó, aki beszolgáltatási kötelezettségét január 31-ig teljesítette, illetőleg többletbeszolgálta­tást is teljesített. Jutalomban részesül a gabona-, burgonya- és olajosmiagbeszolgáltatás után, de jutalmat kap azután a termény után is, amit földadó­jának természetbeni kiegyenlítése során el­lenérték nélkül szolgáltatott be. A jutalom mértéke gabonakilogrammon­­ként 5 fillér, ha a beszolgáltatás 100—110%-os. A 110%-nál nagyobb, de 150%-on aluli tel­jesítés esetén a gazda 10 fillért kap gabona­­kilogrammonként. Jutalmat kap az a gazda is, ki ugyan nem teljesített többletbeszolgáltatást, de a reá ki­rótt kötelezettségének teljes mértékben ele­get tett. A beszolgáltatást hiányosan teljesítő gaz­dára bírságot rónak ki, ami gabonakilograam­­monként 1 forint. A jutalmazás és bírságolás során az élő­állat beszolgáltatási kötelességet figyelmen kívül hagyják. A jutalom és a bírságolás mértéke olyan magas, hogy minden gazdálkodónak saját ér­deke a beszolgáltatási kötelesség hiánytalan teljesítése. Székely Béla Munkásotthon Kecskeméten A kecskeméti Szociáldemokrata Párt IV. ké­r­eleti szervezete bensőséges ünnepséggel em­lékezett meg Székely Béla elvtársról, aki 20 évvel ezelőtt áldozatkészségével létrehozta­­ a párt munkásotthonát. A pártházat áldozatkész létesítője emlékére Székely Béla Munkásott­honnak nevezték el. Szőlő- és gyümölcskertészethez értő házas­párt, aki beteg asszony gondozását is vállalná, fizetéssel és terményrészesedéssel felveszek, K­e­het felvidéki menekült. Bővebbet a szerkesztő­ségben. Föld és Szabadság Naptára egész éven át állandó tanácsadója lesz olvasóinak. Értékes, élvezetes, szórakoztató és lelket gyönyörködtető, közhasznú köz­leményeket, közérdekű útmutatást ta­lál benne az olvasó. M GYÜR HEGYV K­EKI­­ BORTERMELŐK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ALATT KÖZPONTI IRODA: V. ALKOTMÁNY U. 29. TEL.: 126-087 *127-240 P­INCÉK: Visonta — Halmaj — Domoszló — Markasz — Verpelét — Ecsed — Heves Cegléd — Kecskemét, Szikra, Helvetia, Klaber — Pusztamérges BORHÁZAK: Budapest, Csányi u. 11, Ráday u. 22, Soroksári út 32 — Szeged — Makó — Hódmezővásárhely — Magyaróvár — Pápa — Mátészalka

Next