Föld és Szabadság, 1947 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-06 / 1. szám
1947 január 6. FÖLD ÉS SZABADSÁG A Szociáldemokrata Párt nem konjunktúra-földreformpárt — Kállai elvtárs beszéde a Nemzetgyűlésen — A törvényjavaslat, amely a földreform befejezése érdekében szükséges, egyes rendelkezésekről szól, megszünteti a községi földigénylő bizottságokat és feloszlatja őket elvégzett munkájuk után, nem azért, mert rosszul végezték munkájukat, hanem mert általánosságban befejezték ezek a népi szervek azt a nagy feladatot, mellyel 1945-ben a 600-as rendelettel megbíztuk őket. Nem mondom, hogy ezek a községi földigénylő bizottságok nem követtek el hibákat. Előttem szólott képviselőtársaim is elismerték, hogy követtek el kisebb hibákat, anynyit azonban nem, mint amennyit kint az országban rájuk fonnak azok az urak, akiknek felijét szétosztották. Hogy az 1945—46. gazdasági évbe annyi földet megmunkáltak, abban oroszlánrészük van ezeknek a községi földigénylő bizottságoknak. Támadások leginkább az elmenekült földbirtokosok részéről érték ezeket a bíróságokat, amikor ki több, ki kevesebb idő után nyugatról visszaszállingózott és kezdtek követelésekkel fellépni ezekkel a bizottságokkal szemben. Én pedig azt mondom, hogy aki ebből az országból elszaladt, annak, amikor visszajött, senkivel szemben nem volt és nem lehetett követelnivalója. Meg kell csak nézni az élő és holt gazdasági felszerelés körül folyt harcot a földigénylő bizottságok és az elszaladt földbirtokosok között. Példát indok felhozni saját vármegyémből és városomból, ahol megmentették az egyik elszaladt 400 holdas földbirtokosnak hat ökrét és amikor hat hónap múlva visszajött, akkor harcot kellett folytatni, hogy csak a mezőgazdasági munkálatokat engede ném elvégezni azoknak a szerencsétlen földhöz juttatottakna, avval a hat ökörrel, amelyet ő itthagyott és amely hat ökör éhen pusztult, megdöglött volna különben, addig, amig ő nyugaton sétálgatott. Vannak magának az 1945: VI. tc.-nek is hiányai és ezeket a irányokat nem pótolja az 1946 : IX. tc. sem. Igazságtalannak tartom a juttatottakkal szemben, hogy ha egy birtokos elszaladt az országból, ha meg is maradt neki száz vagy kétszáz katasztrális, irodra, élő és holt gazdasági felszerelését, amelyet azok a mezőgazdasági cselédek mentettek meg, akik itt maradtak, vissza kellett adni a tulajdonosnak, amikor hazajött. A földreform ebben az országban hamarabb befejezéshez jutott volna, ha raffinert fiskálisoknak nem adtunk volna módot arra, hogy beleszólhassanak ezekbe a földosztásokba. Az indokolás első része foglalkozik avval, hogy a juttatási javaslat, felhasználási terv elkészítésénél meg kívánja hallgatni a nemzeti bizottságot és az új földhözjuttatójukat. Ez természetes is. A nemzeti bizotságok álltak ebben az országban legelőször a sarkukra és ha ezeket a nemzeti bizottságokat, valamint az új földhözju jutottakat nem hallgatnék meg, akkor megint egy nagy harc kezdődnék, élülről a földért és nyugodtan merem itt állítani, hogy ez a harc eredményesen csak a juttatottak részére dőlne el. Van a nemzetgyűlésnek néhány tagja, — jelenlévők között is — aki tudja azt, hogy pártunk, a Szociáldemokrata Párt, nem konjunktúra földreformpárt, hanem már több évtizeden keresztül harcolt a magyar nagybirtokok felosztásáért ebben az országban, mert ebben látta a parasztság boldogulását és a rabszolgasorsból vám felszabadulását. A Szociáldemokrata Pártot a földosztásnál kizárólag a nemzet érdeke és a nemzet érdekének gazdasági szempontjai vezették, de a nemzetbe mindig beszámítottuk magainkat, földmunkásokat is ebben az országban. A földhivataloknak vigyázniok kell a foglalkozás megállapításánál, mert itt voltak eddig is és itt vannak most is a legnagyobb harcok. Ne csak a származást nézzék a földhivatalok ezután, mint ahogyan a fiskálisok, sajnos, a származást nézték. Hiszen, ha származásunkat keressük és visszamegyünk Árpád apánk bejöveteléig: mindenki parasztcsaládból származott ebben az országban. Annak azonban, aki ügyvédi vagy más pályára lépett, más a foglalkozása és azt nem lehet azért, mert parasztcsaládból származott, olyan elbírálás alá vonni, mint azokat a kisgazdákat, akik saját maguk munkálták földjeiket. Amikor kimondtuk ebben az országban, — ezt a demokrácia mondotta ki, nem a Szociáldemokrata Párt, hanem az összes politikai pártok,— hogy azé a föld, aki megműveli, a nép úgy értette, hogy a demokráciában csak annak lesz birtoklási joga, aki maga műveli meg a földet. A parasztság, a mezőgazdasági munkásság nem nyúlt azoknak birtokához, akik maguk művelték a földet. Természetes, hogy azok a parasztgazdák, akik elszaladtak ebből az országtól, nem kisparasztok voltak, hanem nagyok, akiknek a törvény 200 katasztrális holdat biztosított. Ezeknek a földjéhez is hozzányúltak és ezért nem rágalmat, nem gyalázatot, hanem elismerést érdemelnek, mert ezek a földek 1945-ben különben parlagon maradtak volla. Itt van azonban például a foglalkozás kérdésének a következő eset. Az elmúlt hetekben fent az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál Hajjdu vármegye együk ügyvédjének megbízott fiskális barátja azt akarta elhitetni az ügyészszel , hogy az ügyvéd úrnak csak mellékfoglalkozása volt az ügyvédi foglalkozás. Én magam, aki a nevezett urat személyesen ismertem a városban, mondhatom, hogy ha neki mellikfogatkozása volt az ügyvédség "S ezt meri ey mVk ügyvéd állani, ezt is csak ügyvéd állíthatja, mert parasztember ilyet nem mondott volna A földigénylő bizottságoknak nagy érdemeik vannak abban, hogy a határt megművelték. A 2000 kÖ7°é-i földigénylő bizotság érdeme ennek a földreformnak a gyors befejezése. Igaz, Ide kell azonban ezt a földreformot most már fejeznünk ezzel a törvényjavaslattal azért is, mert ezeket a földigénylő bizottságokat a vármegyei földbirtokrendező tanácsok még a mai napig is igénybe veszik és ezek a földigénylő bizottságok ezekért a munkákért semmi ellenszolgáltatást nem kaptak és nem kapnak. Féknek a földigénylő bizottsági tagoknak, akike a földigénylő bizottság havonta nemcsak e°yszer, hanem többször is behív bizonyos ügyekben való megkérdezése végett a megye székhelyére még csak útiköltséget sincs, aki megtérítse. Ezeket a földigénylő bizottságokat tehát nem támadni kell ebben az országban, hanem ezek előtt azért, mert a földreformot ilyen gyorsan végrehajtották, elismerésünk zászlaját kell meghajtani. Az előttem fekvő törvényjavaslatból azt látom, hogy ezzel a törvényjavaslattal az ezeréves per befejeződik és ezért mind a magam, mind pedig pártom, a Szociáldemokrata Párt részéről elfogadom. Vármegyék Gazdáinak Termelő és Értékesítő Szövetkezete Budapest Vili, Sasentkirályi utca 17 Telefon: 137-855, 136-50 Postatabarik: 12.781 Célkitűzés : A munkásságot közelebb hozni a mezőgazdasághoz, ezáltal a város és a falu népi megélhetésének előmozdítása. Ily módon az ország lakosságának munkaerejét az ország újjáépítésének érdekében fokozzuk A szövetkezet célja elérése érdkében behozatalai és kiviteltel is foglalkozik Magyar Szűcőgazdák Országos Borértékesítő Szövekezete Budapest V. Alkotmány u. 29 Telefon: 126-117, *127-240 200.000 hl. befogadóképességű saját pincéjében : Bácsalmáson, Bátaszéken, Cegléden, Csongrádon, Hevesen, Izsákon, Jánoshalmán, Jászberényben, Kecelen, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Sóstóhegyen, Szabadszálláson, Szegeden és Tiszakürtön és kb. 100.000 h. befogadóképességű bérelt pincében az ország egész tervétén vásároljon 3. oldal A gazdák beszolgáltatásának jutalmazása és bírságolása A lisztellátás biztosítása érdekében a közellátásügyi kormányzatnak a beszolgáltatási rendelkezések betartására fokozottabb súlyt kell helyeznie. A vonatkozó rendelet szerint a beszolgáltatási nyilvántartást január hó 30-ával lezárják. Jutalomban részesül mindazon gazdálkodó, aki beszolgáltatási kötelezettségét január 31-ig teljesítette, illetőleg többletbeszolgáltatást is teljesített. Jutalomban részesül a gabona-, burgonya- és olajosmiagbeszolgáltatás után, de jutalmat kap azután a termény után is, amit földadójának természetbeni kiegyenlítése során ellenérték nélkül szolgáltatott be. A jutalom mértéke gabonakilogrammonként 5 fillér, ha a beszolgáltatás 100—110%-os. A 110%-nál nagyobb, de 150%-on aluli teljesítés esetén a gazda 10 fillért kap gabonakilogrammonként. Jutalmat kap az a gazda is, ki ugyan nem teljesített többletbeszolgáltatást, de a reá kirótt kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. A beszolgáltatást hiányosan teljesítő gazdára bírságot rónak ki, ami gabonakilograammonként 1 forint. A jutalmazás és bírságolás során az élőállat beszolgáltatási kötelességet figyelmen kívül hagyják. A jutalom és a bírságolás mértéke olyan magas, hogy minden gazdálkodónak saját érdeke a beszolgáltatási kötelesség hiánytalan teljesítése. Székely Béla Munkásotthon Kecskeméten A kecskeméti Szociáldemokrata Párt IV. kéreleti szervezete bensőséges ünnepséggel emlékezett meg Székely Béla elvtársról, aki 20 évvel ezelőtt áldozatkészségével létrehozta a párt munkásotthonát. A pártházat áldozatkész létesítője emlékére Székely Béla Munkásotthonnak nevezték el. Szőlő- és gyümölcskertészethez értő házaspárt, aki beteg asszony gondozását is vállalná, fizetéssel és terményrészesedéssel felveszek, Kehet felvidéki menekült. Bővebbet a szerkesztőségben. Föld és Szabadság Naptára egész éven át állandó tanácsadója lesz olvasóinak. Értékes, élvezetes, szórakoztató és lelket gyönyörködtető, közhasznú közleményeket, közérdekű útmutatást talál benne az olvasó. M GYÜR HEGYV KEKI BORTERMELŐK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ALATT KÖZPONTI IRODA: V. ALKOTMÁNY U. 29. TEL.: 126-087 *127-240 PINCÉK: Visonta — Halmaj — Domoszló — Markasz — Verpelét — Ecsed — Heves Cegléd — Kecskemét, Szikra, Helvetia, Klaber — Pusztamérges BORHÁZAK: Budapest, Csányi u. 11, Ráday u. 22, Soroksári út 32 — Szeged — Makó — Hódmezővásárhely — Magyaróvár — Pápa — Mátészalka