Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-02 / 31. szám

92. szám Budapest, 1875. augustus 2. Második évfolyam. 31. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LOTERYESZBIZOTTSÁGOSt HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a V. nádor­ utcza n. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként so­­ron számíttatnak, vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. szerkesztőségnek (Budapest, Többszöri „Falus­­ könyv" Előfizetési (Ifj . Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék árusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Tartalom. Adalékok a luczernatermesztés történetéhez. I. Dr. Bodiczky Jenő. — Aratási kísérlet eredménye. Hajnik János. — A gerendási buzanemesitő telep idei eredménye. Mokry Sámuel. — Czélszerü újítás a rekeszpetézésnél. Grubicy Géyza. — A marhahiz­­lalástól I. Balogh Kálmán — A nagy-bossányi arató­gép-verseny. Dieter Henrik. — A huslégmentesitési vállalat. — Szakegyletek működése. (A szepesi gaz­dasági egylet. A természettudományi társulat.) — Személyi hirek. (Barkassy Kálmán. Razemberszky Ist­ván. Csenkeszfai Szabó Lajos.) — Bel- és külföld. (Kézi cséplőgépek próbája. Sáskák. Burgonya ülte­tési kísérletek. A kajszin baraczktermelés. Szemüve­gek gazdasági munkások számára. Erdősítés Csehor­szágban. Cserebogár-irtás Württembergben. Bécsben erdészeti congressus. Méhészeti vándoroktatás. A marha levelek. A vallás alapítványi földbirtok. Se­lyemtermelés Piemontban. A vándor sáskák pusztí­tásáról. A Colorado burgonya pusztító rovar. A Vic­toria regia. A földmivelési 1876-iki budgetről. A phosphátrétegek jelentősége. Levelező diszély. Köz­raktárak Bécsben. A befásitásnak törvény utján esz­közlése — Szakirodalom. (Növénybetegségek.) Hechtl Sándor. — Gazdasági tanügy. (A magy. k. állatgyógy­intézet szervezése.) — Gazdasági tudósítások. (Zala­­megye. Somogymegye. Csanádmegye. Pest megye. Torontálmegye. Nagy Dorog. Borsodmegye. Csun. Maros-Újvár Tornamegye. — Állat- és­ növényhono­­sitás. (Az állatkert. A növényhonositás. ,,Exotikus­ madarakat honosító társaság.) — Kertészet. (Egy uj uborka-válfaj.) — Birtokváltozások. — Kiállítások versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Üzleti hirek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1975. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben új pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog ha­ladni, és több mint százhatvanra menő munka­társai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési Árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 fr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Csazdá“-val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. Lányoknak gyöngyörű leírása maradt az utó­korra, határozottan Mediát mondja e pillan­gós virágú növény hazájának, fölemlítve, hogy ezen legfőképen a lovakat tápláló fűvet, melynek itt bővében vannak, tulajdonképen medicanak nevezik.­) Ez a Nisa városa körüli legelő térségeken buján nőtt, táplálva az ókor­ban olyannyira elhíresült nisaei lovakat. Nisa lovai többi közt azon kizárólagos elő­jogban részesítettek, hogy a persa király szekerét vonták. S a­mint Darius Hystaspes alatt a persa lovasság nyugat felé hódító útra indult, a har­­czos hit társa s diadalainak főrészese, a ló­val Kis-Ázsiába és Görögországba jutott a luczerna, s ez időtől fogva látszólag haladt és terjedt a polgárosodással, illetőleg a vele járó bensőbb gazdasági üzemmel, s háttérbe szo­rult, elveszett, hol a civilisatió hanyatlásával az elvadulás tanyát ütött. Ma Kis-Ázsiában hiába keresnék a lu­­czernát és Görögországba is újonnan hozatott be a bajor származású Otto király idejében, Triestben szerzett mag utján­); ellenben el­terjedt újabban egész Európában s átszárma­zott a fölvirágzó Amerikába is. A görög írók közül legelőbb Aristopha­nes, a régiek e legszellemdúsabb és legéke­sebb költője említi a luczernát, még pedig mint lótakarmányt.3) A bölcs Szagirita is három helyütt em­lékezik róla, de úgy látszik, nem eléggé is­merte tulajdonságait, mert azt mondja, hogy az állatok, kivált a kérődzők teje, elzüllik tőle,4) mely tévvéleményben azonban Theophrastus már nem osztozik. Aristoteles szerint az első lucternavágás takarmányozásra nem alkal­mas,5) de e növényt méh­legelőnek dicséri.6) A fajói díj nox Olaszországban valószínűleg a Kr. sz. előtti második század közepétől az első század közepéig kezdett elterjedni, mert M. Priscus Portius Cato, (ki Kr. sz. e. 150- ben halt meg) 162 fejezetből álló „verusticá“­­jában nem tesz róla említést; ellenben Marcus Terentius Varro (ki Kr. u. 48-ban halt meg) már megemlékezik róla, mégpedig oly takar­mánynövénynek mondja, mely a juhokat hiz­lalja és tejelésüket fokozza.7) Celsus és Seneca kortársa Lucius Junius Moderatus Columella végül már nem győzi eléggé dicsérni, elmond- 4) Гешудса,pixá XI, 13, 7: xai tíjv ßoldvrjvdi iTjV [xaí-Mjia Tqéipovdav lóiig Innova xai Tov nXsvváíiiv tviavd-a íőicog Mqőixijv xulovfisv. 2) V. ö. Dr. Fraas Sinopsis plantarum florae classicae. München. 1845. 63. 1. s) Eq. 606. 4) nsgl laTogíag 3, 31. 5) u. o. 8. 8. 6) U. o. 9. 40. *) Varr. de re rust. II. 2.19: maxime amicum cytisum et medica, nam et pingues facit facillime (öves) et genit lac._____________________________ van róla, hogy kitartó növény, mely éven át hatszor is kaszálható, a szántót nem zsarolja, hanem termékenyíti, az egészséges marhát hizlalja, a beteget gyógyítja; szerinte egy ju­­gerumon egy éven át három ló teljesen el­tartható.8) Az idősb Plinius, korának s talán minden időknek egyik legnagyobb compilatora és polihistora, ki katona és államférfit­ létére rá­ért századának minden ismeretága felől írni, 37 kötetre terjedő Historia naturalis-ának 18 kötetében felemlíti a herba medica származá­sát , mely Görögországban is külföldi ere­detű s oda a medusoktól jött, midőn Da­rius a persa háborút megindította volt,9) nem­különben a termelésének közelebbi körülmé­nyeit ; nevezetesen, hogy 4—6-szor kaszálható, csak 30 év múltán fölszántandó, hogy a ta­lajt nem zsarolja, sőt termékenyíti. A talajnak elvetése előtt való elkészítését illetőleg pedig hangsúlyozza, hogy az kövektől s egyebektől megtisztu­lván, a vetés őszszel vétessék foga­natba stb.10) Ezek rövid felsorolása után bizvást kö­vetkeztethető, hogy a nyáron át eső hiányban szenvedő déli tartományokban a mély gyö­­kérzetű s így a szárazságot tűrő luczerna ló-és szarvasmarha takarmányul kiterjedt mély­ben termesztettek. A népvándorlás, mely az alapjaiban megkorhadt római birodalmat megsemmisítette, maga után vonta a takarmánytermesztés szü­netelését is. A luczerna kipusztult vagy elva­dulva háttérbe szorult Olaszországban, míg Spanyolországban, hova Kr. sz. után vagy 50 évvel mivelése úgy látszik elterjedt, föntar­­totta magát. A mórok, e szorgalmas, minta­szerű gazdálkodást űzött nép, legelőbb a 8- ik században ismét felkarolhatták a luczerna­­termesztést, mely elűzetésük után sem hanya­­goltatott el; sőt a Pyrenaeusokon át Fran­­cziaországba és Agostino Gallo bizonysága sze­rint 1550 körül Olaszországba is elszármazott. A luczernának Olaszországba való újabb behozatala Zennis11) szerint Görögországból eszközöltetett volna, még pedig 1550 körül Zucho Herculestől Venetiába, Montigli viter­­boi püspök által a pápai birodalomban. Dr. Rodiczky Jenő. 8) Col. de re rust. П. 10.25: exiis (pabulorum generebis), quae placet, eximia est herba medica, quod cum semel seritur, decem annis durat, quod per annum deinde recte quater, interdum etiam sexies demetitur; quod agrum stereorat ; quod omne ema­ciatum amentum ex ea pinguescit; quod aegrotanti pecori remedium est; quod jugerum ejus toto anno tribus equis abunde sufficit. 9) Plin. Hist. nat. XVIII. 16. 43 Medica externa etiam Graeciae est, ut a Medis advecta per bella Per­sarum quae Darius intulit. 10) U. o. Solum in quo seratur elapidatum pur­gatum que subigitur autumno, etc. “) Zennis. Botanik oder Naturgeschichte dee Pflanzenreichs 383. 1. Adalékok a luczernatermesztés tör­ténetéhez. (Három közlemény.) I. Takarmánynövényeink e legáldásosabbja a legrégebben termesztett takarmány egyszer­smind. Luczernánk (medicago sativa­l, kék csigacső, blauer Schneekenklee, Monatsklee ewiger Klee stb.) hazáját a mérsékelt Ázsiának a Kaukázustól délkeletre elterülő termékeny térségein kell keresnünk. Amasia szülöttje Strabon, kiről ama tarto­zat számunkhoz egy negyed­év melléklet és az idei termést kimutató táblázat van csatolva. . .

Next