Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-02 / 31. szám
92. szám Budapest, 1875. augustus 2. Második évfolyam. 31. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LOTERYESZBIZOTTSÁGOSt HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a V. nádor utcza n. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként soron számíttatnak, vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. szerkesztőségnek (Budapest, Többszöri „Falus könyv" Előfizetési (Ifj . Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék árusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Tartalom. Adalékok a luczernatermesztés történetéhez. I. Dr. Bodiczky Jenő. — Aratási kísérlet eredménye. Hajnik János. — A gerendási buzanemesitő telep idei eredménye. Mokry Sámuel. — Czélszerü újítás a rekeszpetézésnél. Grubicy Géyza. — A marhahizlalástól I. Balogh Kálmán — A nagy-bossányi aratógép-verseny. Dieter Henrik. — A huslégmentesitési vállalat. — Szakegyletek működése. (A szepesi gazdasági egylet. A természettudományi társulat.) — Személyi hirek. (Barkassy Kálmán. Razemberszky István. Csenkeszfai Szabó Lajos.) — Bel- és külföld. (Kézi cséplőgépek próbája. Sáskák. Burgonya ültetési kísérletek. A kajszin baraczktermelés. Szemüvegek gazdasági munkások számára. Erdősítés Csehországban. Cserebogár-irtás Württembergben. Bécsben erdészeti congressus. Méhészeti vándoroktatás. A marha levelek. A vallás alapítványi földbirtok. Selyemtermelés Piemontban. A vándor sáskák pusztításáról. A Colorado burgonya pusztító rovar. A Victoria regia. A földmivelési 1876-iki budgetről. A phosphátrétegek jelentősége. Levelező diszély. Közraktárak Bécsben. A befásitásnak törvény utján eszközlése — Szakirodalom. (Növénybetegségek.) Hechtl Sándor. — Gazdasági tanügy. (A magy. k. állatgyógyintézet szervezése.) — Gazdasági tudósítások. (Zalamegye. Somogymegye. Csanádmegye. Pest megye. Torontálmegye. Nagy Dorog. Borsodmegye. Csun. Maros-Újvár Tornamegye. — Állat- és növényhonositás. (Az állatkert. A növényhonositás. ,,Exotikus madarakat honosító társaság.) — Kertészet. (Egy uj uborka-válfaj.) — Birtokváltozások. — Kiállítások versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Üzleti hirek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1975. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben új pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhatvanra menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési Árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 fr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi Csazdá“-val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. Lányoknak gyöngyörű leírása maradt az utókorra, határozottan Mediát mondja e pillangós virágú növény hazájának, fölemlítve, hogy ezen legfőképen a lovakat tápláló fűvet, melynek itt bővében vannak, tulajdonképen medicanak nevezik.) Ez a Nisa városa körüli legelő térségeken buján nőtt, táplálva az ókorban olyannyira elhíresült nisaei lovakat. Nisa lovai többi közt azon kizárólagos előjogban részesítettek, hogy a persa király szekerét vonták. S amint Darius Hystaspes alatt a persa lovasság nyugat felé hódító útra indult, a harczos hit társa s diadalainak főrészese, a lóval Kis-Ázsiába és Görögországba jutott a luczerna, s ez időtől fogva látszólag haladt és terjedt a polgárosodással, illetőleg a vele járó bensőbb gazdasági üzemmel, s háttérbe szorult, elveszett, hol a civilisatió hanyatlásával az elvadulás tanyát ütött. Ma Kis-Ázsiában hiába keresnék a luczernát és Görögországba is újonnan hozatott be a bajor származású Otto király idejében, Triestben szerzett mag utján); ellenben elterjedt újabban egész Európában s átszármazott a fölvirágzó Amerikába is. A görög írók közül legelőbb Aristophanes, a régiek e legszellemdúsabb és legékesebb költője említi a luczernát, még pedig mint lótakarmányt.3) A bölcs Szagirita is három helyütt emlékezik róla, de úgy látszik, nem eléggé ismerte tulajdonságait, mert azt mondja, hogy az állatok, kivált a kérődzők teje, elzüllik tőle,4) mely tévvéleményben azonban Theophrastus már nem osztozik. Aristoteles szerint az első lucternavágás takarmányozásra nem alkalmas,5) de e növényt méhlegelőnek dicséri.6) A fajói díj nox Olaszországban valószínűleg a Kr. sz. előtti második század közepétől az első század közepéig kezdett elterjedni, mert M. Priscus Portius Cato, (ki Kr. sz. e. 150- ben halt meg) 162 fejezetből álló „verusticá“jában nem tesz róla említést; ellenben Marcus Terentius Varro (ki Kr. u. 48-ban halt meg) már megemlékezik róla, mégpedig oly takarmánynövénynek mondja, mely a juhokat hizlalja és tejelésüket fokozza.7) Celsus és Seneca kortársa Lucius Junius Moderatus Columella végül már nem győzi eléggé dicsérni, elmond- 4) Гешудса,pixá XI, 13, 7: xai tíjv ßoldvrjvdi iTjV [xaí-Mjia Tqéipovdav lóiig Innova xai Tov nXsvváíiiv tviavd-a íőicog Mqőixijv xulovfisv. 2) V. ö. Dr. Fraas Sinopsis plantarum florae classicae. München. 1845. 63. 1. s) Eq. 606. 4) nsgl laTogíag 3, 31. 5) u. o. 8. 8. 6) U. o. 9. 40. *) Varr. de re rust. II. 2.19: maxime amicum cytisum et medica, nam et pingues facit facillime (öves) et genit lac._____________________________ van róla, hogy kitartó növény, mely éven át hatszor is kaszálható, a szántót nem zsarolja, hanem termékenyíti, az egészséges marhát hizlalja, a beteget gyógyítja; szerinte egy jugerumon egy éven át három ló teljesen eltartható.8) Az idősb Plinius, korának s talán minden időknek egyik legnagyobb compilatora és polihistora, ki katona és államférfit létére ráért századának minden ismeretága felől írni, 37 kötetre terjedő Historia naturalis-ának 18 kötetében felemlíti a herba medica származását , mely Görögországban is külföldi eredetű s oda a medusoktól jött, midőn Darius a persa háborút megindította volt,9) nemkülönben a termelésének közelebbi körülményeit ; nevezetesen, hogy 4—6-szor kaszálható, csak 30 év múltán fölszántandó, hogy a talajt nem zsarolja, sőt termékenyíti. A talajnak elvetése előtt való elkészítését illetőleg pedig hangsúlyozza, hogy az kövektől s egyebektől megtisztulván, a vetés őszszel vétessék foganatba stb.10) Ezek rövid felsorolása után bizvást következtethető, hogy a nyáron át eső hiányban szenvedő déli tartományokban a mély gyökérzetű s így a szárazságot tűrő luczerna ló-és szarvasmarha takarmányul kiterjedt mélyben termesztettek. A népvándorlás, mely az alapjaiban megkorhadt római birodalmat megsemmisítette, maga után vonta a takarmánytermesztés szünetelését is. A luczerna kipusztult vagy elvadulva háttérbe szorult Olaszországban, míg Spanyolországban, hova Kr. sz. után vagy 50 évvel mivelése úgy látszik elterjedt, föntartotta magát. A mórok, e szorgalmas, mintaszerű gazdálkodást űzött nép, legelőbb a 8- ik században ismét felkarolhatták a luczernatermesztést, mely elűzetésük után sem hanyagoltatott el; sőt a Pyrenaeusokon át Francziaországba és Agostino Gallo bizonysága szerint 1550 körül Olaszországba is elszármazott. A luczernának Olaszországba való újabb behozatala Zennis11) szerint Görögországból eszközöltetett volna, még pedig 1550 körül Zucho Herculestől Venetiába, Montigli viterboi püspök által a pápai birodalomban. Dr. Rodiczky Jenő. 8) Col. de re rust. П. 10.25: exiis (pabulorum generebis), quae placet, eximia est herba medica, quod cum semel seritur, decem annis durat, quod per annum deinde recte quater, interdum etiam sexies demetitur; quod agrum stereorat ; quod omne emaciatum amentum ex ea pinguescit; quod aegrotanti pecori remedium est; quod jugerum ejus toto anno tribus equis abunde sufficit. 9) Plin. Hist. nat. XVIII. 16. 43 Medica externa etiam Graeciae est, ut a Medis advecta per bella Persarum quae Darius intulit. 10) U. o. Solum in quo seratur elapidatum purgatum que subigitur autumno, etc. “) Zennis. Botanik oder Naturgeschichte dee Pflanzenreichs 383. 1. Adalékok a luczernatermesztés történetéhez. (Három közlemény.) I. Takarmánynövényeink e legáldásosabbja a legrégebben termesztett takarmány egyszersmind. Luczernánk (medicago satival, kék csigacső, blauer Schneekenklee, Monatsklee ewiger Klee stb.) hazáját a mérsékelt Ázsiának a Kaukázustól délkeletre elterülő termékeny térségein kell keresnünk. Amasia szülöttje Strabon, kiről ama tartozat számunkhoz egy negyedév melléklet és az idei termést kimutató táblázat van csatolva. . .