Földmivelési Érdekeink, 1876 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1876-09-11 / 37. szám
304 Thüringiában, az erfurtiak azok helyén csüllengmagot vetettek el. A festék-készítés ama városban oly mérvű volt, hogy a bölcs tanács statútummal hagyta meg, hogy a csülleng maradék (Waid-Muss) a városon kivül rakassák le. Dr. Rodiczky Jenő: Angolország lótenyésztése.*) VI. Miután a lovak bejelentettek, a teherhatározók (handicapper) kimérik valamennyire a viendő terhet, a lovak tulajdonosainak aztán tetszésüktől függ el, vagy el nem fogadni a lovaikra mért terhet, pl. ha oly nagy terhet szabnak valamely lóra, hogy tulajdonosa félti a letöréstől, vagy ha egyátalán semmi kilátása sincs a nyerhetésre, nem fogja elfogadni. A lóra mért teherből semminek sem szabad hiányozni, mert ha az történik, a ló nyertes nem lehet, habár elsőnek érkezzék is be, hanem a másodiknak bejött ló helyeztetik az első helyre. Ennek ellenőrzéséül megmérik a lovatokat a verseny előtt, s után, a verseny előtti méretéssel a ló tulajdonosa biztosítja magát, hogy ha lova netán első- nek jönne be, a reá kimért tehernél kevesebb ne legyen rajta, azért ezen mérést nem kívánják meg a szabályok, de annál inkább megkívánják a verseny utánit, hogy bebizonyuljon, miszerint a ló csakugyan a kimértt teherrel futotta be a pályatért. A lenyergelést a lovar saját maga köteles megtenni, azaz nem szabad semmiféle segélyt elfogadni, miután már gyakran megesett hogy a ló kevesebb teherrel futott mint kellett volna, s a lenyergelésnél csempésztetett hozzá a többi súly, melylyel az eredeti teher kiegészítetett. c) A szabad teher teherkiegyenlítés nélkül ; itt a lóra rakott teher a tulajdonos tetszésétől függvén, természetes, hogy mindenki fog iparkodni lovára minél könnyebb lovast ültetni. Derék futás, ha 2 vagy több ló közvetlen egymás mellett vágtat; holtverseny, ha 2 vagy több ló oly egyszerre érkezik a nyerponthoz, hogy a bitó nem tudja meghatározni, melyik az első, ilyenkor döntő futásnak van helye, azaz még egyszer futnak, vagy pedig a tulajdonosok kiegyezkednek, s az egyik ló körüljárja a pályát, ez csak a forma kedvéért van, mert minden versenyben kell egy nyertesnek lenni, melynek sok más versenyben bizonyos kötelezettségeket kell viselni, melyektől a nyeretlen ló ment. Körüljár a ló, ha csak egy maga indul egy versenyben. A ló kora januárnapjától számíttatik ; minden 1876-ban született ló, 1877. január 1-én egy évesnek tekintetik. Hack Stakes, paripa (félvér) verseny. Vigasz verseny,ebben oly lovak futhatnak, melyek egy bizonyos versenyszak alatt futottak ugyan, de nem nyertek. Eladó verseny, (Selling Stakes) midőn a nyertes ló bizonyos meghatározott áron eladó, néha a többi lovak is. Elegyverseny, (Sweepstakes) midőn több mint két versenylótulajdonos bizonyos összeget ad össze, s ezen összeget a nyertes ló tulajdonosa nyeri. Ivadék verseny: Előre megnevezett vemhes kanczák tulajdonosai kötelezik magukat, hogy a kanczáknak a szintén megnevezett méntől való ivadékait, a bizonyos évre kitűzött versenyben együtt futtatni fogják. Különverseny. Két versenyló tulajdonos közti magánfogadás. T isz tele td is, midőn a verseny értéke nem pénzösszeg, hanem valami értékes tárgyból áll. Üzleti lovar (Jockey) ki pénzért lovagol. Űrlovar, (Gentlemen rider.) A jockeykat majdnem kivétel nélkül Anglia adja a világnak, hol mesterségüket valamely nagyobb idomító intézetben kitanulják, bizonyítványt kapnak, mely által képesítsék bárhol is a versenylovaglást gyakorolni. Egy angol író következőleg jellemzi ez embereket: „A jockeyk művészete Angliában a legmagasabb fokig van kifejlesztve. Nekik a többi emberekétől egészen különböző természetük van. Alacsony növés s gyors mozgásuk által egészen különböznek a nagy normann fajtól, az angol nagy család ez általános typusától. A lovakkal együtt nevelve, s nőve fel, ismerik s szeretik azokat, természetüket s szokásaikat tanulmányozzák. Az egyik hidegvérű, tehát tűzbe kell hozni, a másik heves, a miért vissza kell tartani. Ennek hátulját, amannak elejét kell előre hajtani ; valamely fiatal ló gyakorlatait, s próbáit csak egy bizonyos határig teheti, s izmai megsokallanák, ha messzebbre mennének vele. Ezen embereknek folyton gyakorlatban kell lenniök, s a körültük történő sporteseményeket a legnagyobb figyelemmel kisérni, csak bizonyos eledeleket szabad enni (sült hús, bor, stb.) kerülni kell t. i. a sok keményítőt tartalmazó tápanyagokat (pl. tésztaneműeket) s bizonyos életrendi szabályokat követni, melyek az évszak, időjárás, helyi viszonyok és körülményekhez képest különbözők. Több ítélő tehetség kell egy versenyló minden körülmények közti tanításához, tartásához és lovaglásához, mint egy kerület kormányzásához (?), ahhoz ugyanis a jártatás helyes megítélése, könnyű kéz, türelem, hidegvér, merészség és szilárd jellem szükséges. A jockey élete telve van feláldozás, veszélyek, önmegtartóztatás, kényszer, s önmaga feletti uralommal. Szigorúbb életrendet kell neki követni, mint egy trappistának. A legszükségesebb tulajdonai közé tartozik még a hallgatagság; ha pályájára nincs a természettől teremtve, menthetetlenül elveszett. Kicsi, sovány, erős és izomteljesnek kell lennie; különösen lábas karjaiban kell óriási erőnek lenni; rettenthetlennek, érzéketlennek minden csábítás, továbbá süketnek a sérelmek iránt, önmaga urának, s a fájdalmakhoz megszokottnak. Ez azon ember, ki életét évente százszor teszi koczkára, kinek hajlott testtel, s üres gyomorral kell a legfárasztóbb gyakorlatokat véghezvinni. Igen könynyűeknek kell lenni, mert gyakran csak 80 fontot vagy még kevesebbet vivő lovakat kell lovagolniok. Ezen emberek valamely urasághoz, vagy valamely nyilvános idomitó istállóhoz szegődnek, mely esetben rendes évi fizetést húznak, vagy minden egyes versenyre külön szerződnek. Idomitó istálló, intézet, melyben a lovak a versenyekre előkészíttetnek; áll istállóhelyiségekből, melyekben a lovak ketreczekben (boxes) vannak elhelyezve, és idomító térből, ez egy nagy, a versenypályához hasonló, gömbölyded tér, melyen a lovak lépés és galoppgyakorlataikat teszik ; e tér, szántás, boronálás, cserfahéjjal, szalmával stb. való behintés által akkér van előkészítve, hogy az időjárás bármely változása mellett rugganyosságát megtartsa, hogy a leggyorsabb iramban vágtató lovak lábaira a talaj, különbeni átázottsága, vagy kőkeménysége káros behatással ne legyen. Minden versenyló mellé egy istállófiú (groom) van rendelve, ki azt ápolja, s az idomár felügyelete mellett lovagolja. Régebben honunkban minden versenylótulajdonosnak külön idomító pályája, idomárja, s jockeyja volt, miután azonban ez csak akkor fizeti ki magát, ha sok lova van az illető tulajdonosnak, újabban az előbbiek mellett behozták az u. n. közös idomitó intézeteket, melyekben az idei már saját felelősségére vállalja el több tulajdonos lovainak tartását és idomitását, egy bizonyos meghatározott havonkénti összegért, azonkívül a ló nyereményeiből bizonyos százalékot kap. Az idomár (trainer) ki a lovakat a versenyre előkészíti jeles, és sok versenyt lovagolt jockeykból válik, mestersége nagy szak ismeretet, ügyességet s tapasztalást igényel. Bornemissza Zoltán: A Mokry féle nemesített búzával kísérlet Vereben.* 1876. A földmivelési minisztériumtól 1875-iki szeptember 28-án 22705. sz. a. kelt levél kíséretében: 2 bécsi mérő Mokry búzát kaptam egybehasonlitó kísérlet végett, melyet a lehető legnagyobb pontossággal meg is tettem, és most kötelességemnek tartom az eredményt részletesen előadni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy saját verebi vetőmagom, amelynek a nemesített Mokry búzával versenyezni kellett, eredetileg Zsombolyáról (Hatzfeld) lett hozva, és mint 89 bécsi S minőségű (t. i. 1 bécsi mérő súlya : 89 bécsi S) igen szép, már eredeténél fogva nemesnek mondható vetőmag 1872. évben lett elvetve. Termett pedig utánna 1873. évben: silány, rozsdás 76—81 °-os minőségű szem, melyből a súlyosabb rész 79—81 $-os vetőmagnak használtatván, lett utána 1874-ik évben 92 %-os búza, mely színre, alakjára és nagyságára nézve szépségben minden, általam nemcsak termesztett, de valaha látott búzákat is fölülmúlt. Ebből vetettem, és lett 1875- ben szemét, melyből csak nagy fáradsággal és gőzcséplőm (Hornsby) kitűnő tisztítási szerkezete folytán bírtam előállítani azon 83 tt minőségű vetőmagot, amelyet múlt évben használtam, s mely a Mokry nemesített búza küldeménynyel (mely minőségben csak 80 S, tehát jóval gyengébb) versenyezni volt hivatva. Az időjárás, a gazdák e kérlelhetlen zsarnoka szeszélyeinek köszönhetem, és semmi egyébnek, hogy ez idén ismét 91 S-os minőségű búzám is termett a silány vetőmag után. A Mokry búzával két külön helyen tettem kísérletet, nevezetesen : egy magas fekvésű tiszta ugaron, és friss trágyába vetett zabosbükköny után; mind a két föld 30 éves irtás, igen kíméletes mivelet alatt tartva, és erejéből nem sokat veszített ; a trágyázás után tehát (1200 □ öles holdra 22 szekér jó trágya!) méltán jó termés volt várható. A föld minősége: agyagos, igen száraz természetű, hamar cserepesedik ; a tiszta ugar , róna; a trágyás ellenben nyugat felé lejt. Mindkét helyen a tábla egész hosszában, és saját vetőmagom közé, Hornsby vetőgéppel, 11 sorban, (egy öl szélességben) lett vetve, 3 szántásba, vetés után lehengerezve, október 16-án Mokry búza és pedig : I. A trágyázott földbe: 728 □ ölön 98 itcze = 98 bécsi t£ — 109 vámfont. II. A tiszta ugarba : 324 □ ölön 43 itcze = 43 bécsi font = 48,16. vámfont. Mennyiségileg ugyanennyi vetőmag esett a verebi búzából is hasonló térimére, csakhogy súlyban állott elő némi különbség, még pedig: verebi búzából I. A trágyázott földbe: 728 □ ölön vetett 98 itcze volt = 1012/3 tí vagyis = 113 vámfont. II. A tiszta ugarba : 324 □ ölön vetett 43 izcze volt , 44 49/80 & vagyis : 4910/25 vámfont. *) Lásd a „F. É.“ előbbi számát. *) Kivonat egy rendelkezésünkre bocsátott jelentésből, melynek folytán a földmivelési miniszter Végh János úrnak a szakértelemmel párosult buzgalomért, melylyel az összehasonlító kísérletet tette, köszönetet mondott, s felkérte, hogy a kísérleteket folytassa. Szerk. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK, 37. sz.