Földmivelési Érdekeink, 1876 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1876-09-11 / 37. szám

304 Thü­ringiában, az erfurtiak azok helyén csül­­lengmagot vetettek el. A festék-készítés ama városban oly mérvű volt, hogy a bölcs tanács statútummal hagyta meg, hogy a csülleng ma­radék (Waid-Muss) a városon kivül rakas­sák le. Dr. Rodiczky Jenő: A­ngolország l­óteny­észtése.*) VI. Miután a lovak bejelentettek, a teher­­határozók (handicapper) kimérik valamennyire a viendő terhet, a lovak tulajdonosainak az­tán tetszésüktől függ el, vagy el nem fogadni a lovaikra mért terhet, pl. ha oly nagy ter­het szabnak valamely lóra, hogy tulajdonosa félti a letöréstől, vagy ha egyátalán semmi kilátása sincs a nyerhetésre, nem fogja el­fogadni. A lóra mért teherből semminek sem szabad hiányozni, mert ha az történik, a ló nyertes nem lehet, habár elsőnek érkezzék is be, hanem a másodiknak bejött ló he­lyeztetik az első helyre. Ennek ellenőrzéséül megmérik a lovatokat a verseny előtt, s után, a verseny előtti méretéssel a ló tulajdonosa biztosítja magát, hogy ha lova netán első-­­ nek jönne be, a reá kimért tehernél kevesebb­­ ne legyen rajta, azért ezen mérést nem kí­vánják meg a szabályok, de annál inkább megkívánják a verseny utánit, hogy bebizo­nyuljon, miszerint a ló csakugyan a kimértt teherrel futotta be a pályatért. A lenyerge­­lést a lovar saját maga köteles megtenni, azaz nem szabad semmiféle segélyt elfogadni, miután már gyakran megesett hogy a ló ke­vesebb teherrel futott mint kellett volna, s a lenyergelésnél csem­pésztetett hozzá a többi súly, melylyel az eredeti teher kiegészítetett. c) A szabad teher teherkiegyenlí­­tés nélkül ; itt a lóra rakott teher a tulajdo­nos tetszésétől függvén, természetes, hogy mindenki fog iparkodni lovára minél könnyebb lovast ültetni. Derék f­u­t­á­s, ha 2 vagy több ló közvetlen egymás mellett vágtat; holtver­seny, ha 2 vagy több ló oly egyszerre ér­kezik a nyerponthoz, hogy a bitó nem tudja meghatározni, melyik az első, ilyenkor dön­tő futásnak van helye, azaz még egyszer futnak, vagy pedig a tulajdonosok kiegyez­kednek, s az egyik ló körüljárja a pályát, ez csak a forma kedvéért van, mert minden versenyben kell egy nyertesnek lenni, melynek sok más versenyben bizonyos köte­lezettségeket kell viselni, melyektől a nyeret­len ló ment. Körüljár a ló, ha csak egy maga indul egy versenyben. A ló kora január­­napjától számíttatik ; minden 1876-ban született ló, 1877. január 1-én egy évesnek tekintetik. Hack Stakes, paripa (félvér) verseny. Vigasz versen­y,­ebben oly lo­vak futhatnak, melyek egy bizonyos ver­senyszak alatt futottak ugyan, de nem nyertek. Eladó verseny, (Selling Stakes) midőn a nyertes ló bizonyos meghatározott áron eladó, néha a többi lovak is. Elegyver­sen­y, (Sweepstakes) mi­dőn több mint két versenylótulajdonos bizo­nyos összeget ad össze, s ezen összeget a nyertes ló tulajdonosa nyeri. Ivadék verseny: Előre megneve­zett vemhes kanczák tulajdonosai kötelezik magukat, hogy a kanczáknak a szintén meg­nevezett méntől való ivadékait, a bizonyos évre kitűzött versenyben együtt futtatni fogják. Különverseny. Két versenyló tu­lajdonos közti magánfogadás. T i­s­z t­e­le t­d i­s, midőn a verseny értéke nem pénzösszeg, hanem valami értékes tárgy­ból áll. Ü­zleti lovar (Jockey) ki pénz­ért lovagol. Űrlovar, (Gentlemen rider.) A jockeykat majdnem kivétel nélkül Anglia adja a világnak, hol mesterségüket valamely na­gyobb idomító intézetben kitanulják, bizonyít­ványt kapnak, mely által képesítsék bárhol is a versenylovaglást gyakorolni. Egy angol író következőleg jellemzi ez embereket: „A jockeyk művészete Angliában a leg­magasabb fokig van kifejlesztve. Nekik a többi emberekétől egészen különböző termé­szetük van. Alacsony növés s gyors mozgá­suk által egészen különböznek a nagy nor­mann fajtól, az angol nagy család ez általá­nos typusától. A lovakkal együtt nevelve, s nőve fel, ismerik s szeretik azokat, természe­tüket s szokásaikat tanulmányozzák. Az egyik hidegvérű, tehát tűzbe kell hozni, a másik heves, a miért vissza kell tartani. Ennek hátulját, amannak elejét kell előre hajtani ; valamely fiatal ló gyakorlatait, s próbáit csak egy bizonyos határig teheti, s izmai megsokallanák, ha messzebbre mennének vele. Ezen embereknek folyton gyakorlatban kell lenniök, s a körültük történő sporteseménye­ket a legnagyobb figyelemmel kisérni, csak bizonyos eledeleket szabad enni (sült hús, bor, stb.) kerülni kell t. i. a sok keményí­tőt tartalmazó tápanyagokat (pl. tésztaneműe­­ket) s bizonyos életrendi szabályokat követni, melyek az évszak, időjárás, helyi viszonyok és körülményekhez képest különbözők. Több ítélő tehetség kell egy versenyló minden kö­rülmények közti tanításához, tartásához és lo­vaglásához, mint egy kerület kormányzásához (?), ahhoz ugyanis a jártatás helyes megítélése, könnyű kéz, türelem, hidegvér, merészség és szilárd jellem szükséges. A jockey élete telve van feláldozás, veszélyek, önmegtartóztatás, kényszer, s önmaga feletti uralommal. Szi­gorúbb életrendet kell neki követni, mint egy trappistának. A legszükségesebb tulajdonai közé tartozik még a hallgatagság; ha pályá­jára nincs a természettől teremtve, menthe­tetlenül elveszett. Kicsi, sovány, erős és izom­teljesnek kell lennie; különösen lába­s karjaiban kell óriási erőnek lenni; rettenthetlennek, érzé­ketlennek minden csábítás, továbbá süketnek a sérelmek iránt, önmaga urának, s a fáj­dalmakhoz megszokottnak. Ez azon ember, ki életét évente százszor teszi koczkára, kinek hajlott testtel, s üres gyomorral kell a legfá­rasztóbb gyakorlatokat véghezvinni. Igen köny­­nyűeknek kell lenni, mert gyakran csak 80 fontot vagy még kevesebbet vivő lovakat kell lovagolniok. Ezen emberek valamely uraság­hoz, vagy valamely nyilvános idomitó istálló­hoz szegődnek, mely esetben rendes évi fize­tést húznak, vagy minden egyes versenyre külön szerződnek. Idomitó istálló, intézet, mely­ben a lovak a versenyekre előkészíttetnek; áll istállóhelyiségekből, melyekben a lovak ketreczekben (boxes) vannak elhelyezve, és idomító térből, ez egy nagy, a versenypályá­hoz hasonló, gömbölyded tér, melyen a lovak lépés és galoppgyakorlataikat teszik ; e tér, szántás, boronálás, cserfahéjjal, szalmával stb. való behintés által akkér van előkészítve, hogy az időjárás bármely változása mellett rugganyosságát megtartsa, hogy a leggyorsabb iramban vágtató lovak lábaira a talaj, kü­lönbeni átázottsága, vagy kő­keménysége ká­ros behatással ne legyen. Minden versenyló mellé egy istállófiú (groom) van rendelve, ki azt ápolja, s az idomár felügyelete mellett lovagolja. Régebben honunkban minden ver­senylótulajdonosnak külön idomító pályája, idomárja, s jockeyja volt, miután azonban ez csak akkor fizeti ki magát, ha sok lova van az illető tulajdonosnak, újabban az előbbiek mellett behozták az u. n. közös ido­mitó intézeteket, melyekben az ide­­i már saját felelősségére vállalja el több tulaj­donos lovainak tartását és idomitását, egy bizonyos meghatározott havonkénti összegért, azonkívül a ló nyereményeiből bizonyos szá­zalékot kap. Az idomár (trainer) ki a lovakat a versenyre előkészíti jeles, és sok versenyt lovagolt jockeykból válik, mestersége nagy szak ismeretet, ügyességet s tapasztalást igé­nyel. Bornemissza Zoltán: A Mokry féle nemesített búzával kísérlet Vereben.*­ 1876. A földmivelési minisztériumtól 1875-iki szeptember 28-án 22705. sz. a. kelt levél kí­séretében: 2 bécsi mérő Mokry búzát kap­tam egybehasonlitó kísérlet végett, melyet a lehető legnagyobb pontossággal meg is tettem, és most kötelességemnek tartom az eredményt részletesen előadni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy saját verebi vetőmagom, a­melynek a neme­sített Mokry búzával versenyezni kellett, ere­detileg Zsombolyáról (Hatzfeld) lett hozva, és mint 89 bécsi S minőségű (t. i. 1 bécsi mérő súlya : 89 bécsi S) igen szép, már erede­ténél fogva nemesnek mondható vetőmag 1872. évben lett elvetve. Termett pedig utánna 1873. évben: silány, rozsdás 76—81 °-os minőségű szem, melyből a súlyosabb rész 79—81 $-os vetőmagnak használtatván, lett utána 1874-ik évben 92 %-os búza, mely színre, alakjára és nagyságára nézve szépségben minden, általam nemcsak termesztett, de valaha látott búzá­kat is fölülmúlt. Ebből vetettem, és lett 1875- ben szemét, melyből csak nagy fáradsággal és gőzcséplőm (Hornsby) kitűnő tisztítási szer­kezete folytán bírtam előállítani azon 83 tt minőségű vetőmagot, a­melyet múlt évben használtam, s mely a Mokry nemesített búza küldeménynyel (mely minőségben csak 80 S, tehát jóval gyengébb) versenyezni volt hi­vatva. Az időjárás, a gazdák e kérlelhetlen zsarnoka szeszélyeinek köszönhetem, és semmi egyébnek, hogy ez idén ismét 91 S-os minő­ségű búzám is termett a silány vetőmag után. A Mokry búzával két külön helyen tet­tem kísérletet, nevezetesen : egy magas fekvésű tiszta ugaron, és friss trágyába vetett zabos­bükköny után; mind a két föld 30 éves ir­tás, igen kíméletes mivelet alatt tartva, és erejéből nem sokat veszített ; a trágyázás után tehát (1200 □ öles holdra 22 szekér jó trágya!) méltán jó termés volt várható. A föld minősége: agyagos, igen száraz természetű, hamar cserepesedik ; a tiszta ugar , róna; a trágyás ellenben nyugat felé lejt. Mindkét helyen a tábla egész hosszában, és saját vetőmagom közé, Hornsby vetőgéppel, 11 sorban, (egy öl szélességben) lett vetve, 3 szántásba, vetés után lehengerezve, október 16-án Mokry búza és pedig : I. A trágyázott földbe: 728 □ ölön 98 itcze = 98 bécsi t£ — 109 vámfont. II. A tiszta ugarba : 324 □ ölön 43 it­cze = 43 bécsi font = 48,16. vámfont. Mennyiségileg ugyanennyi vetőmag esett a verebi búzából is hasonló térimére, csak­hogy súlyban állott elő némi különbség, még pedig: verebi búzából I. A trágyázott földbe: 728 □ ölön ve­tett 98 itcze volt = 1012/3 tí vagyis = 113 vámfont. II. A tiszta ugarba : 324 □ ölön vetett 43 izcze volt , 44 49/80 & vagyis : 4910/25 vámfont. *) Lásd a „F. É.“ előbbi számát. *) Kivonat egy rendelkezésünkre bocsátott je­lentésből, melynek folytán a földmivelési miniszter Végh János úrnak a szakértelemmel párosult buzgalomért, melylyel az összehasonlító kísérletet tette, köszönetet mondott, s felkérte, hogy a kísérleteket folytassa. Szerk. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK, 37. sz.

Next