A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-01 / 13. szám

Vízügyi és erdészeti munkavédelem a IV. ötéves tervben A vállalati munkavédelmi i­ntézkedési tervek készítése Lapunk január 15-i számá­ban az állami gazdaságok né­hány időszerű munkavédel­mi feladatával foglalkoztunk. Ezúttal a vízügyi szervek és az erdőgazdaságok területéről szólunk. AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATAL irányelvei a többi között hangsúlyozzák, hogy az intézkedési terveket a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben kell elkészíte­ni. A IV. ötéves terv idősza­kában a biztonságos és egész­séges munkakörülmények to­vábbfejlesztése érdekében: — fel kell mérni azokat a munkaterületeket, berendezé­seket, gépeket, ahol nagy a baleseti veszélyforrás és egész­ségi ártalom. Ennek ismerete alapján az új beruházások és rekonstrukciók során minde­nütt biztosítani kell a munka­­biztonság és egészségvédelem követelményeit; — fokozatosan fel kell szá­molni a ma még üzemben le­vő, de kevésbé korszerű üze­mek és munkahelyek ártalmas, veszélyes munkafázisait; — jelenleg az anyagmoz­gatásnál, a kézi, beton- és földmunkánál van a legtöbb baleseti forrás. Itt fordul elő a balesetek mintegy 50%-a. Ebből következik, hogy a balesetek megelőzésére in­tézkedéseket kell tenni az anyagmozgatási munkák kor­szerűsítésére, biztonságosab­bá tételére. Az anyagmozgatás teljes gépesítésére, a megfele­lő úthálózat kialakítására kell törekedni, — szükséges a szállításnál, anyagmozgatásnál foglalkozta­tott dolgozók állandó képzé­se, szakmai tudásuk fejlesz­tése; — el kell érni, hogy a gépe­ket, berendezéseket korszerű, a dolgozók akaratától függet­lenül működő biztonságtech­nikai eszközökkel lássák el; — jelenleg a gépeknél, be­rendezéseknél sok baleset for­dul elő, és a balesetek több­nyire súlyosak. A munkahe­lyeken csak olyan gépeket, be­rendezéseket működtessenek, illetve helyezzenek üzembe, amelyek a leginkább megfe­lelnek a munkabiztonság kö­vetelményeinek és munkavé­delmi minősítésük is kielégítő; — a meglevő gépeket, be­rendezéseket felül kell vizs­gálni és el kell látni megfelelő védőberendezésekkel, az óvó­rendszabályok, illetve a VMSZ-ek előírásai szerint; — egyes gépek, technoló­giák munka közben a normá­kat meghaladó és a hallást erősen károsító zajszintet okoznak, tehát a káros zaj­szintek csökkentésére kell tö­rekedni ; — az irányelvek hangsú­lyozzák az elektromos áram­­ütéses balesetek megelőzésé­nek fontosságát. 1969. de­cember 31-ig szakemberekből álló bizottságot kellett létre­hozni az elektromos berende­zések, hálózatok felülvizsgá­latára és a szükséges intézke­dések kialakítására; — a járművek által okozott balesetek általában súlyos ki­menetelűek; megelőzésük ér­dekében meg kell szervezni a munkakezdés előtti műszaki szemléket és általában biz­tonságosabbá kell tenni a jár­művek üzemeltetését; — sok balesetet okoz az üzemek, munkahelyek zsú­foltsága, a magasban, víz fö­lött, vagy más veszélyes kö­rülmények között foglalkozta­tott dolgozók védelmének hiá­nya. Keresni kell a biztonsá­gosabb munkavégzés módjait: — az irányelvek hangsú­lyozzák a vezető- és irányító­­munkakörben foglalkoztatott dolgozók és a fizikai munka­­vállalók biztonságtechnikai képzésének állandó fejleszté­sét,­­ a munkahelyek szociális ellátottságának tervszerű ja­vítását is gyorsítani kell. Va­lamennyi építési munkahe­lyen telepített üzemben, köz­pontban meg kell vizsgálni, hogy a szociális, egészségügyi létesítmények megfelelnek-e a vonatkozó utasításokban, tervezési irányelvekben rög­zített követelményeknek. A hiányok pótlására biztosítani kell a határidőket, a felelősö­ket és a szükséges fedezete­ket. AZ ERDŐGAZDASÁGOK területére kiadott irányelvek hangsúlyozzák: a gazdaságok, vállalatok a tervek előkészí­tése előtt gyűjtsék össze a dol­gozók észrevételeit, javasla­tait, elemezzék az előző évek baleseteit, a foglalkozási meg­betegedéseket és mindezt ve­gyék figyelembe a tervek ké­szítésénél. A tervezett intéz­kedések a leggyakoribb bal­eseti és egészségi ártalmat okozó forrásokat kívánják fel­számolni. Az erdőgazdasági baleseteknek mintegy 50— 60%-a a fakitermelésnél, ra­kodásnál és szállításnál követ­kezik be. Ezeknek a baleseteknek a megelőzését kell elősegítenie — a vállalati, műszaki fej­lesztési tevékenységnek; — az egyéni védőeszközök fejlesztésének, biztosításának; — a munkavédelmi propa­gandatevékenység széles körű alkalmazásának; — a biztonságtechnikai kép­zésnek, vizsgáztatásoknak, fil­meknek stb. A műszaki fejlesztés kere­tein belül biztosítani kell, hogy csak olyan gépet, be­rendezést üzemeltessenek, amely megfelel a biztonság­­technika követelményeinek. Az anyagok mozgatásánál, a rakodási munkáknál magas­fokú és biztonságos gépesí­tést kell megvalósítani. Fo­kozni kell a különféle daruk, villásrakodók, oldalrakodók, targoncák és egyéb szállító eszközök beszerzését. A mun­kások szállítását lehetőleg mindenütt meg kell oldani és javítani kell a szállítás kultu­ráltságát. A fakitermelésnél, döntés­nél előforduló súlyos, sok­szor halálos baleseteket az óvórendszabályok előírásai­nak következetes érvényesí­tésével kell megelőzni. Külö­nösen a fennakadt fák levé­telével kapcsolatos előírások megszegése járhat súlyos kö­vetkezményekkel. A MUNKÁKAT ÚGY KELL SZERVEZNI, hogy a legcélsze­rűbben szolgálja a dolgozók szociális ellátásának javítá­sát (munkásszállítás, melege­dők, étkezés, tisztálkodás stb.). A IV. ötéves terv végére az erdőgazdaságokban is el kell érni a MOTI 30—66 előírásait a szociális normákra vonat­kozóan. Összegezésképpen szüksé­gesnek tartjuk, hogy a tagság egésze kapcsolódjék be a IV. ötéves tervidőszakra vonatko­zó munkavédelmi intézkedé­si tervek elkészítésébe. Helyes, ha a gazdaság vezetősége a szakszervezeti bizottságokkal egy­ütt hozzáértő szakemberek­ből álló munkabizottságot ala­kít az 5 évre szóló munkavé­delmi intézkedési tervek ösz­­szeállítására és kidolgozására. A kész tervet elnökségünk ja­nuári határozata szerint a szakszervezeti taggyűléseken is meg kell tárgyalni. Kormosai László Speciális hármas hatóanya­got tartalmazó műtrágyakeve­rék gyártását kezdték meg a házikertek, háztáji gazdasá­gok számára. Az új szer 30 dekás, illetőleg 1,5 kg-os csomagolásban kerül forga­­lomba. ★ Páty község határában munka közben lezuhant a Nö­vényvédő Állomás repülőgépe. A növényvédő gép pilótája súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. ★ Talajtani tanácskozást ren­dezett az Agrártudományi Egyesültet. Fő témája a talaj­­mikrobiológiai kutatások eredményeinek gyakorlati al­kalmazása volt. Megvitatták azokat az új módszereket, amelyek segítségével vissza lehet juttatni a talajba szükséges szerves anyagokat, továbbá, hogy a mezőgazdaság kemizálása folytán a talajba jutó évente mintegy 20—25 ezer tonna kémiai anyag mi­lyen hatással van a talaj mikrobiológiai életére. A tervszerű legelőgazdálko­dás és az idei csapadékos idő­járás rendkívüli mértékű fű­­termást hozott a Hortobágyon. A javított és műtrágyázott ősgyepeken egy méter magas a fű, s a becslések szerint az idén mintegy 60—70 ezer má­­zs rétiszénát takarítanak be a gazdaságban. A Makói Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói vállalták, hogy a terménybetakarítás idejére elkészítik az összes, náluk megrendelt borsócsaplő- és kukorica-betakarító gépet. Ezzel jelentősen csökentik üzemük árvíz miatti termelés­­kiesését. Az agrárszakember-klubok helyes programjának kialakítása Az agrárszakember-klubok a mezőgazdasági üzemek po­litikai és szakmai vezetőinek fórumai, programjukra vonat­kozólag azonban elég külön­bözők az elképzelések. Egyik helyen a szakmai továbbkép­zési szerepük, másutt viszont az általános kulturális hivatá­suk kerül előtérbe, a harma­dik helyen pedig csak a tag­ság szórakozásával, vacsorák és bálok rendezésével akarnak törődni. Természetesen az az egész­séges, ha a programokban mind a három szempont érvé­nyesül, és a három törekvés között egészséges egyensúlyi helyzet alakul ki. A jó agrárszakember-klub program tehát egyaránt tar­talmaz : 1. szakmai továbbképzési, 2. politikai és általános mű­velődési, 3. szórakozást nyújtó elő­adásokat és rendezvényeket. Vitán felül áll, hogy az el­sőrendű követelmény az ag­rárszakember-klubban az ele­ven szakmai élet. Mindenek­előtt ezért kötöttek megálla­podást a hajdúnánási terme­lőszövetkezetek, az állami gazdaság és a városi művelő­dési központ az agrárszak­emberek klubjának közös fenntartására. Ezért véleked­nek úgy a hajdúböszörményi klubtagok, hogy ezzel segít­heti igazán az agrárszakembe­rek klubjának munkája — a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek felkészítése révén — az üzemi dolgozók tartalmas klubéletének kialakítását és az üzemi szakkörök tovább­képzési tevékenységét. A tartalmas szakmai mun­ka kialakítása érdekében nagy körültekintéssel kell elkészí­teni az agrárszakember-klu­bok éves szakmai tervét. Fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő helyet kapja­nak benne a táj jellegének, az üzem profiljának legjobban megfelelő kérdések, de mindig maradjon hely az időszerű kérdések megvitatására is, hogy gyorsan reagálni lehes­sen egy-egy felmerülő problé­mára. Nagy előnyt jelent az agrár­szakember-klub munkájában, hogy idősebb és fiatalabb szakemberek, beosztásuktól függetlenül, minden megkö­töttségtől mentesen, bátran fejthetik ki véleményüket, nyugodtan elmondhatják bí­ráló megjegyzéseiket is az adott kérdésről. Az úgyneve­zett kényes kérdések is szóba kerülhetnek ezen a fórumon. A szakmai továbbképzésben, magától értetődően, fontos he­lyet kapnak a belföldi tapasz­talatcserék, a külföldi tanul­mányutak és tanulmányi ki­rándulások. A debreceni ag­rárszakember-klub például 1970. évi programjában szep­tember hónapra kétnapos ta­pasztalatcserelátogatást ter­vez bemutató gazdaságokba. A szigorúan vett szakmai továbbképzési kérdéseken kí­vül nagy jelentőségűek a po­litikai, mezőgazdasági szak­emberek esetében az agrárpo­litikai kérdések is. A gazda­sági irányítás új rendszerében különösen m­egnőtt a közgaz­dasági ismeretek szerepe. Egy­re világosabban érzékelik a mezőgazdasági szakemberek, hogy nem elégséges az áruk előállítása, azokat értékesíte­ni is kell. Helyes, ha az agrárszakem­ber-klub keretében különbö­ző szekciók működnek, így alakulhat olyan szekció, amelyben bőven helyet kap­nak közgazdasági és pénzügyi kérdések, ezzel pedig alkal­massá válik a klubkeret arra, hogy az üzemek pénzügyi ve­zetői is részt vegyenek a klub életében. A klubprogram helyes ösz­­szeállításánál arra is gondot kell fordítanunk, hogy az ag­rárszakemberek ne egyolda­lúan csak szakmai kérdések­kel foglalkozzanak, hanem ér­deklődjenek a jelentősebb po­litikai, társadalmi, irodalmi, művészeti kérdések iránt is. Így a klub jó szolgálatot te­het nemcsak a mezőgazdasági könyvhónap szakíró-olvasó ta­lálkozóinak megrendezésében, hanem írókkal, költőkkel való kapcsolatok kialakítására, egy-egy irodalmi, vagy film­­művészeti alkotás megvitatá­sára. A mezőgazdasági üzemek vezetői, kvalifikált szakembe­rei is keresik az alkalmat, hogy a környékükön hasonló képzettséggel rendelkezőkkel megismerkedhessenek, össze­barátkozhassanak. Szükség van arra, hogy néha baráti asztalnál is találkozhassanak, megismerjék egymás család­ját, emberi problémáit, örö­meit, gondjait. Az agrárszakemberek igen sok alkalommal napi 10—14 órát dolgoznak. Így még in­kább igénylik néha a kikap­csolódást, a baráti körben el­fogyasztott nyugodtabb va­csorát vagy néha a gazdász­­bál búlfeledtető pillanatait. Ezért szerepel a legtöbb ag­rárszakember-klub éves prog­ramjában a gazdásznap, me­lyet a bál fejez be. A fiatal agrárszakemberek számára különösen jelentősek a klub kötetlenebb kerete közt szervezett szórakoztató alkalmak. Hiszen egyik-má­sik faluban még most sem mehet el a fiatal szakember a vendéglőbe, mert hamar rá­mondják, hogy részeges, nem elegyedhet szóba a helybeli lányokkal, mert szoknyava­dásznak minősítik. Az agrár­szakember-klubban módja nyílik elfogyasztani egy-egy pohár bort, vagy elbeszélget­ni a szebbik nem képviselői­vel, anélkül, hogy emiatt kü­lönböző vádaskodásoknak len­ne kitéve. A klubforma korszerű keret, melyben a mai ember jól ki­elégítheti a társasélet iránti igényét. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek, szakembe­reinek is szükségük van erre. Társadalmi összefogásra töre­kedjünk, hogy ennek nyomán a mezőgazdasági szakemberek klubmozgalma fejlődjön, tere­bélyesedjen. Mozdítsák ezt elő a MEDOSZ kulturális vezetői is, hogy mind több működjék, s egyre tartalmasabban telje­sítse nemes feladatát. dr. Fábián László a fiatalok országos tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) között. A munka kulturáltsága — az élet fejlődése ellenére is heterogén — és különösen az idénymunkások foglalkoztatá­sa, munkakörülményeik alakí­tása és a munkásszállások fej­lesztése nem tart lépést az igényekkel, sok helyen a lehe­tőségekkel sem. A fiatalok szóvá tették, hogy munkakörülményeik, szociális ellátásuk nem tartott lépést a mezőgazdaság korszerűsítésé­vel, szakmájuk fejlődésével. A nagyaktíva résztvevői csat­lakoztak a KISZ­ és a társa­dalmi szervek közelmúltban napvilágot látott felhívásához, amely az árvízkárosultak megsegítésére, a nemzeti jöve­delem emelésére mozgósít. A kétnapos tanácskozás zár­szavait MICSUCH LÁSZLÓ, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zetének titkára tartotta. Né­hány gondolat beszédéből: Tanácskozásunkon hangot kapott és a hozzászólásokból kicsendült, hogy az ifjúság — képzettségének, felkészülségé­­nek megfelelően — a jövőben is részt kér, és igényli, hogy anyagi és gazdasági helyzetü­ket elsődlegesen befolyásoló termelési mozgalmakba von­ják be, kapjanak megfelelő se­gítséget és érezzék az erkölcsi, anyagi megbecsülést. A ME­­DOSZ és a KISZ közösen szer­vezi és irányítja az üzemek­ben dolgozó ifjúság sajátos munkaverseny-mozgalmait. A szocialista brigádmozgalom mellett a fiatal mérnököket, technikusokat és közgazdászo­kat a kiváló ifjú mérnök-, technikus- és közgazdászmoz­galmak szervezésével segítjük. Most a szakma ifjú mestere mozgalom korszerűsítésével arra törekszünk, hogy az ifjú­munkások valamennyi réte­génél elősegítsük e nemes mozgalmakban való részvételt Megragadom az alkalmat, hogy tájékoztassam Önöket arról is, hogy a MEDOSZ köz­ponti vezetősége július elején ugyancsak tárgyalja a pártha­tározatból adódó, ifjúság között végzett szakszervezeti munka tapasztalatait és megfogalmaz­za a bérből és fizetésből élő mezőgazdasági üzemekben dol­gozó fiatalok érdekvédelmében végzett munka konkrét tenni­valóit. Kérem, hogy e határo­zat megjelenése után kérjenek erről is az üzemi szervek­től tájékoztatást. A Nagyaktíva nem egy be­fejező aktus, nem egy kam­pány lezárása, hanem hosszan­tartó, folyamatos munka jelen­tős állomása. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ köz­ponti vezetősége fontosnak tartja, hogy a jövőben is fele­lőséggel, az ügy iránti oda­adással, figyelemmel kísérje az ifjúság problémáit, az ifjú­ságot érintő kérdéseket. Az itt ma le nem zárható kérdésekre rendszeresen vissza kell tér­nünk. A MEDOSZ központi veze­tősége azon van, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára való felké­szülés szellemében, úgy terme­léspolitikai, mint érdekvédelmi feladatait a KISZ­ szerveivel összehangoltan, segítségükkel, észrevételeik figyelembevéte­lével oldja meg. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kí­vánok valamennyi­üknek. Önö­kön keresztül munkatársaik­nak további eredményes mun­kát és közös feladataink vég­zéséhez jó egészséget, sok si­kert. v. a Közös céllal, szebben, jobban Látogatásunkat a 22 ezer holdas Szarvasi Állami Gaz­daságban Dudás Mihály vszb­­titkár szervezte. Először a gazdaság kákái, 4. sz. kerületében kalauzolt végig. Itt Mizik Mihály, a ke­rületi vszb-titkár csatlakozott hozzánk. „Civilben” az üzem­egység gépészetének műszaki vezetője. A kerület gondjairól kérde­zem. Panaszkodik. A Körösök árvize sok munkaerőt leköt a gazdaságból. Pedig közeledik az aratás ideje. A gépeket jú­nius végéig rendbe kell hozni. Túlzott aggodalomra persze, amint látom, nincs komoly oka. Az ügyeletes szerelőgárda fürgén dolgozik. Fogadkoznak, a kitűzött határidőre minden­nel elkészülnek. A kerület szakszervezeti életéről kérdezem Mizik Mi­hályt, a hosszúra nyúlt séta után, amikor visszatérünk szo­bájába. A kerület szervezett­sége 97 százalékos. A dolgo­zók elégedettek jövedelmük­kel és szociális ellátottságuk­kal. Munkáját hat bizalmi se­gíti. Ha személyi probléma merül fel, az ő bevonásukkal dönt minden kérdésben. Saj­nos,­­ mondja, az üdülési igé­nyek ma még meghaladják a lehetőségeket, de ezen a köz­pont szakszervezeti bizottsága a közeljövőben segíteni pró­bál. Reméli, sikerrel. Magáról nem szívesen be­szél. A Szarvasi Gépállomás­ról került ide hét évvel ez­előtt. Akkor még a munkafel­tételek koránt sem voltak ki­­elégítőek. Sokat kellett tenni azért, ami most van. Szabad idejében házát építi, sokat dolgozik. Szabadsága is ezzel telik el majd. Külföldön egyszer járt, Brünnben, egy tanulmányúton, nagyon szép út volt, sosem felejti el. Jövőre, ha készen lesz a há­za, a Szovjetunióba szeretne eljutni egy állami gazdaságba, tapasztalatcserére. Gombár Pálné a vszb köz­ponti alapszervi titkára, s az anyagkönyvelés csoportvezető­je. Szerény, halk, kedves asz­­szony. Magáról ő sem beszél szívesen, helyette is Dudás Mihály tájékoztat arról, hogy 1963-ban az Állami Gazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta, 1968-ban pedig minisz­teri kitüntetésben részesült szakmai és társadalmi munká­jának elismerése alapján. Régi törzsgárdatag. Kislány kora óta, 1958-tól dolgozik a Gazda­ságban. Vezetői, munkatársai szeretik, becsülik. De ez a sze­retet természetesen kölcsönös. 150 központi szakszervezeti tag közvetlen irányítója, segí­tője és szervezője. ,5­ szakszer­­vezeti bizalmi — munkatárs­női — segítségével végzi mun­káját. Kéthavonként bizalmi értekezletet tart, ahol megtár­­gyalják az elért eredményeket és a kitűzött célokat. Féléve,­ munkaterv alapján készülnek fel az újabb, egyre bővülő fel­adatokra. — Miben nyilvánul meg e szakszervezeti bizottsági tagok közvetlen segítése az ismert és alkalmazott segélyeken túlme­nően? — kérdeztem Gombár Pálnét. — Az idén például többször előfordult, hogy a beteg szak­­szervezeti tagok illetmény kukoricaföldjének kapálását megszerveztük és társadalmi munkában elvégeztük. Senki sem vonta ki magát a munka alól, s ez jó szellemre vall. Hozzátenném: nemcsak jó szellemre, hanem Gombár Pálné kiváló szervezési tevé­kenységére is. Z. Z. A. ÜNNEPSÉG TESSEDIK VÁROSÁBAN Az öntözéses szakember­képzés fellegvárában, Szarva­son 48 öntözéses szakember­jelölt készül az államvizsgá­ra. A Tessedik Sámuel Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kumban megrendezték a ha­gyományos sárgulási ünnepet. A növendékeket dr. Kovács Gábor egyetemi tanár, az in­tézet igazgatója búcsúztatta. Szakmai útbaigazítást Nagy József országgyűlési képvise­lőtől, a Szarvasi Állami Gaz­daság igazgatójától kaptak. A végzős növendékek meg­koszorúzták az iskola névadó­ja, Tessedik Sámuel mellszob­rát. Ezután kezdődött a lát­ványos felvonulás. A szakem­berjelöltek hintóval vonultak végig a város fő utcáján. A menetet lovasbandérium ve­zette, de közben csacsi és bi­valyfogat tarkította a vonulók sorát. Bemutatták a növény­­termesztés és öntözés ósdi szerszámait, de tehergépko­csin felvonultatták a korszerű öntözőberendezést is, атеГу a mai mezőgazdaság egyik érté­kes eszköze. A hagyományos felvonulást vidám bál, az öreg gazdászokkal való találkozás zárta.

Next