A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-01 / 13. szám

I6. 0­íj A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ЗПУ. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM AHA: 80 FILLÉR 1970. JÚLIUS L A nagy nyári erőpróba a betakarítás előtt A legnagyobb nyári mező­­gazdasági munka: az aratás, a gabona betakarítás előtt ál­lunk. Más években ilyenkor, június vége felé az ország legtöbb részén már megkezdő­dött a kalászosok aratása, az idén a csapadékos időjárás miatt a kezdés némi késedel­met szenved. Június utolsó hetében kezdhették csak meg az őszi árpa aratását, teljes ütemben csak július elején in­dulhat a munka. — Milyen felkészültséggel tekinthetünk a nyári munkák elé, és milyen eredményt vár­hatnak a mezőgazdasági dol­gozók egész évi erőfeszíté­seiktől? — ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Mészáros Ist­vánt, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szer­vezési és ellenőrzési főosztá­lyának vezetőjét. 3,1 millió kát hold gabona Az idei nyáron ЗД mil­lió kát. hold gabona vár beta­karításra, ebből 2,1 millió kh a kenyérgabona. Részben a téli kipusztulás, de főleg a belvíz- és árvízkárok miatt, ez a terület kisebb a tavalyinál. Mivel azonban összességében az időjárás — az elemi csapá­soktól eltekintve — nem volt rossz a gabonafélék fejlődésé­re, várható, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek a nagyobb arányú kipusztulás ellenére is meg­termelik az ország kenyerét . A munkaerő az állami gazdaságokban, tsz-ekben egy­aránt biztosított, részben az állandó dolgozók, részben a családtagok, a tanulóifjúság révén, és nagy segítséget je­lentenek a falun élő ipari dol­gozók, akik ebben az időszak­ban veszik ki évi szabadságu­kat. Több új gép a betakarításban — Kedvező a gépellátottság is, 1500 új kombájn állhat munkába, bár ez a selejtezé­sek miatt nem jelent ugyan­ennyi gyarapodást. De a ren­delkezésre álló 12 700 gabona­­kombájn, a 2200 rendrevágó és a 2100 kévekötő-aratógép lehetővé teszi, hogy a tsz­­ekben 92—95 százalékban, ez állami gazdaságokban pe­dig még ennél is nagyobb arányban, minden géppel arat­ható területen, gépi betakarí­tást végezhessenek. Előre­haladás van a szalmabálázás­ban is, 5400 szalmabálázó­gépünk­­van, ez 1100-zal több mint tavaly, s azt jelenti, hogy a szalma nagyobbik felét már bálázva lehet betakarítani. Késnek a traktorok . Az egyéb szükséges gé­pekből, mint magtisztító, ga­bonafúvó-, gabonaszárító, zsá­koló­, mindent felhordó, talaj­művelő stb. gépekből a forgal­mazó vállalatoknál elegendő készletek vannak. A gépekkel kapcsolatban viszont ott je­lentkezik probléma, hogy az üzemek traktorigénye lénye­gesen nagyobb, mint a rendel­kezésre álló készletek. A meg­rendelt traktorok túlnyomó­­részét csak a második félév­iben szállítják, így az üzemek igényének nagy része októbe­rig, novemberig kielégítetlen marad. A késedelemes szállí­tás, az import- és a hazai traktorokra egyaránt vonat­kozik. Mindenekelőtt az ár­víz sújtotta területek erőgép­igényeit kell kielégíteni, ezt nyilván megértően fogadja a többi gazdaság.­­ Remélhetőleg nem lesz probléma a zsákellátással, tud­valévően az árvíz elleni véde­kezéshez rengeteg zsákot vet­tek igénybe, de a Szovjetunió félmillió szák szállítását he­lyezte kilátásba, ha a szállít­mány időben megérkezik, nem lesz fennakadás az ellá­tásban. Az esetleges ponyva­hiányt fóliával ellensúlyozni lehet. — Már most is igen sok pa­naszt hallunk az alkatrészel­látásra. Nem akadályozza majd ez komolyabb mérték­ben a folyamatos munkát? — kérdezzük. Nagy probléma: az alkatrész-és a gumiabroncs-ellátás — Az alkatrészhiány, saj­nos, fennáll. Különösen nem kielégítő a csehszlovák gyárt­mányú traktorok — tehát az egész Zetor család­­ alkatrész­­ellátása, de komoly erőfeszí­téseket kell tenni a hazai traktorok, sőt néhány kom­bájn alkatrészutánpótlásának a biztosítására is. Igen nagy hiány mutatkozik gumiab­roncsokban; az Országos Gu­miipari Vállalat ugyan ígére­tet tett rá, hogy első félévi adósságát június végéig letör­­leszti, ezzel lényegesen javul­hat a helyzet, de még mindig nem elég az igények teljes ki­elégítéséhez.­­ A műtrágyaellátásban csak kisebb hiányok fordul­hatnak elő, leginkább foszfor­tartalmú műtrágyákból. A nedves, párás időjárás külö­nösen kedvez a gabonabeteg­ségeknek, a védekezésnek azonban nem lesz akadálya, mert növényvédőszerekből ki lehet elégíteni a megnöveke­dett igényeket is, legfeljebb választéki hiány lehetséges, de azt más, azonos hatású vé­dőszerrel pótolni lehet.­­ Végül nagyon fontos a vetőmagellátás. Az árvíz súj­totta területeken különösen nagy súlyt kell helyezni a ta­karmánynövények vetésére, másra ugyanis aligha kerülhet sor. A másod- és tarlóvetések­hez egyaránt teljes mérték­ben, a várható növekedés el­lenére is ki lehet elégíteni az igényeket. Jobb munkakörü­lmények — Szó volt arról, hogy a munkaerő-ellátás biztosított Szeretnénk valamit hallani a nagy munkában részt vevő dolgozók szociális ellátásáról. — Az utóbbi években alig hallani panaszt a szociális el­látás miatt. A kombájnosok, traktorosok beosztása ma már mindenütt lehetővé teszi, hogy esténként hazatérjenek, pi­henhessenek, tisztálkodhassa­nak, napközben pedig vagy otthonról, vagy az üzemi konyháról meleg ebédet kap­nak. Az az üzem, amelyik egy kicsit is törődik a dolgozóival, nemcsak friss ivóvízzel, ha­nem üdítő itallal, friss gyü­mölccsel is ellátja őket. Ter­mészetesen a szociális ellátást illetően a legtöbb a szakszer­vezeti bizottságokon múlik, de az a tapasztalatunk, hogy a gazdasági vezetők is mind több felelősséget éreznek a dolgozók munkakörülményei­nek javításáért, egészségvé­­delméért, szociális ellátásá­ért. Bisztray Kálmán A szakszervezeti szervek újjáválasztásának irányelveiről, az oktatás feladatairól tárgyalt a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége június 26-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok 1967-70. évi tapasztalatairól és a következő oktatási év fel­adatairól szóló jelentést, valamint az elnökség idei második félévi munkatervét. Elfogadta továbbá a központi vezetőség irányelveit a vál­lalati, intézményi, hivatali, megyei és központi szakszervezeti szervek újjáválasztásáról. Ezután egyéb kérdésekről tárgyalt. Látogatás a Gödöllői Tangazdaságban Kovács István, a MEDOSZ főtitkára és dr. Dobi Ferenc titkár június 22-én Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizott­ság titkára, dr. Bíró Ferenc, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Major Péter, MEDOSZ Pest megyei titkára kíséretében a Gödöllői Tangazdaságba látogat Szakszervezetünk, valamint a megyei pártbizottság veze­tőit dr. Pogácsás György, a tangazdaság igazgatója, Szász­ Jó­zsef szb-titkár, Kondor Ottó, a pártbizottság tagjai fogadtak és tájékoztatták a gazdaság tevékenységéről, gondjairól, a dolgozókat érintő kérdésekről. A látogatók megtekintették a gazdaságot, beszélgettek a dolgozókkal és érdeklődtek a gaz­daságban folyó munkaverseny, a dolgozók bérezésének, élet- és munkakörülményeinek helyzetéről, a szociális és lakásépí­tési gondokról. A TARTALOMRÓL: VÍZÜGYI ÉS ERDÉ­SZETI MUNKAVÉDE­LEM (2. OLDAL) ♦ A SZOLGÁLAT NEHÉZ POSZTJAIN (3. OL­DAL) ♦ ÚJ GYÁR — ÚJSZERŰ KEZDEMÉ­NYEZÉS (4. OLDAL) ♦ KÉPES HÍRADÓ (5. OLDAL) -­ A MÁSO­DIK SZEGEDI ÁR­HULLÁM (6. OLDAL) + JOGI TANÁCSADÓ, SAKK RENDELETEK, SPORT (8. OLDAL) Több törődést, több feladatot kérünk... A fiatalok országos tanácskozásáról Amikor befejeződött az álla­mi mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok két napon át tartó országos nagy aktívája, a résztvevők egy felhívást szövegeztek, címeztek meg az állami gazdaságokban, erdő- és fafeldolgozó gazdaságokban dolgozó fiatalokhoz. A felhívás így kezdődött: Az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó 70 ezer fiatal képviseletében 96 kül­dött részvételével Országos Nagyaktíva ült össze és tanács­kozott 1970. június hó 23—24- én Budapesten. A nagyaktíva a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága kezde­ményezésére megvitatta az ál­lami gazdaságokban, erdőgaz­daságokban dolgozó fiatalok sajátos helyzetéből és felada­taiból fakadó időszerű és táv­lati ifjúságpolitikai feladato­kat. Meghatározta az ifjúság szociális és kulturális helyze­tének fejlesztése érdekében szükséges teendőket. A Nagyaktíva munkájának alaphangulatát hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulójára és a Lenin-cen­­tenáriumra való emlékezés tette különösen ünnepélyessé. És még néhány bekezdés a háromoldalas felhívásból: A Nagyaktíva értékelte az állami gazdaságok, erdő- és fafeldolgozó üzemek fiataljai­nak és a KISZ-szervezetek munkáját. A küldöttek felszó­lalásából a szakmai hozzáértés, az eredmények továbbfejlesz­téséért, a hibák és fejlődési ellentmondások feloldásáért érzett felelősség csendült ki. A mezőgazdaságban bekö­vetkezett történelmi jelen­tőségű változás elsődleges részese a mai felnőtt nem­zedék. A fejlődés töretlen továbbvitelében, a szocia­lizmus teljes felépítésének elérésében azonban egyre inkább a ma fiataljai szakmai, társadalmi tevé­kenysége lesz a meghatá­­tározó. Ezt a feladatot szocialista szel­lemben nevelt, korszerű isme­retekkel rendelkező ifjú nem­zedék tudja elvégezni. Fejlesszük tömegmozgalom­má az új, korszerű technika megismerését, mely záloga lesz a nagyobb hozamok elérésé­nek, a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztésének, az üzem és a falu — ezen keresz­tül az egész népgazdaság fel­­emelkedésének. Kezdeményezzünk! Fejlesz­­szük tovább az állami gazdasá­gok 20, az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok 25 éves fejlődését. Vegyünk részt az állattenyész­tés korszerűsítésében, hozama­inak növelésében. Folytassuk tovább a szakmai képzés, fásí­tás, a II. Tiszai Vízlépcső és Öntözőrendszerei felett vállalt védnökségeinket, a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Szakma Ifjú Mestere mozgalmat. Ve­gyünk részt a szakmai és poli­tikai tudás növelését elősegítő vetélkedőkön. A plenáris ülés ünnepi meg­nyitóját Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartotta. Az elnökségben helyet fog­lalt többek között Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke, dr. Soós Gábor, a mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Moharos Jó­zsef, az MSZMP gazdaságpoli­tikai osztályának munkatársa, dr. Fekete József, a KISZ Köz­ponti Bizottsága falusi osztá­lyának vezetője, Micsuch Lász­ló, a MEDOSZ titkára, Klencz­­ner András, az Állami Gazda­ságok Országos Központjának vezérigazgatója, dr. Sáli Emil, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium Erdőrende­zési Főosztályának vezetője. Néhány mondat az előadá­sokból: Dr. Soós Gábor — Külön öröm, hogy ma már az állami- és erdőgazda­ságok dolgozóinak több mint egyharmada a szocialista bri­gádok tagja. A közelmúltban fejeződött be felszabadulásunk 25-ik évfordulója tiszteletére indított szocialista brigádok közötti több tízezer főt mozgó­sító szellemi vetélkedő, amely­ben a brigádok tagjai magas­fokú szakmai, politikai és kul­turális felkészültségről adtak számot. Tudjuk, hogy sok gond, probléma van még a fiatalok jogos igényeinek kielégítésé­ben. Azt is ismerjük, hogy né­hány gazdaságban nem a lehe­tőségekben, hanem a fiatalok­kal való nem megfelelő törő­désben van a hiba. Szerencsére egyre kevesebb olyan gazdasá­gi vezető van, aki nem törődik a fiatalokkal, nem veszi figye­lembe véleményüket, javasla­taikat és hozzáteszem, hogy az ilyen vezető többnyire nem tö­rődik az idősebbekkel sem! Minisztériumunk vezetése ezért a II. félév során meg kívánja vizsgálni, hogy a gaz­daságok vezetői mit tettek az 1016/1967.Korm.sz. határozat végrehajtása érdekében, össze­függésben a Központi Bizott­ságnak a legutóbbi ülésén ho­zott határozatából adódó fel­adatokkal. A negyedik ötéves tervünk programja elsősorban a fiata­lok programja, hiszen a célki­tűzések megvalósítása a fiata­lok szebb, boldogabb jövőjét is biztosítja. Ugyanakkor első­sorban a fiatalokra vár az a feladat, hogy a még korszerűb­bé váló termelés feladataihoz megfelelően felkészüljenek. Dr. Fekete József . A tanácskozások résztve­vői felelősségtől áthatva hív­ták fel a párt-, a KISZ-, a szakszervezet és az üzemveze­tés figyelmét a gazdálkodás mindennapi gyakorlata terén jelentkező problémákra, ellent­mondásokra. Sok szó, bírálat, észrevétel, javaslat hangzott el a fiatalok élet- és munkakö­rülményeink javításával össze­függésben is. Az üzemi tanács­kozásokon nemcsak hasznos eszmecsere bontakozott ki, hanem közelebb kerültek egy­máshoz a fiatalok és a vezetők. Az aktívaülések megerősí­tették azt, hogy az érdekvéde­lem terén bontakozott ki leg­inkább a KISZ­ és a szakszer­vezetek közötti együttműködés fontossága. Még nagy anyagi, munkakörülménybeli különb­ség tapasztalható a különböző üzemágakban dolgozó fiatalok (Folytatás a 2. oldalon) Az országos tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Hunya István, a MEDOSZ elnöke az elnökségben Micsuch László, a MEDOSZ titkára zárszót mond

Next