A MEDOSZ Lapja, 1984 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1984-06-11 / 11. szám

NYUGDÍJASOK TOLNA MEGYÉBEN A MEDOSZ nyugdíjas bizottságá­nak tagjai az idei első félévi mun­katerv alapján Tolna megyében is szereztek közvetlen tapasztalato­kat a nyugdíjasok helyzetéről és gondjairól. Kovács József megyei titkár többek között elmondta, hogy a megye MEDOSZ-szerve­­zeteiben 9014 szervezett dolgozó közül 581 nyugdíjas tart közvetlen kapcsolatot helyi szervezeteink­kel. A nyugdíjazottak nagy része azonban a nyugdíjazást követő hónapokban megszünteti kap­csolatait a szakszervezettel. En­nek legfőbb oka, hogy a gazdasá­gok és vállalatok közvetlen műkö­dési körzetén kívül élők mozgalmi életének folytatásához nincsenek meg a szervezési keretek és lehe­tőségek. Ennek hiányát remélhe­tőleg pótolja majd, hogy az SZMT régi székházában már lét­rehozták a munkásművelődési központot. Itt, Szekszárdon a nyugdíjas szakszervezeti tagok rendszeresen tarthatnak majd összejöveteleket és beszélhet­nek, vitatkozhatnak saját helyze­tükről. Említésre méltó, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága az szb-ktől beküldött javaslatok alapján az idén 8 régi szakszerve­zeti tagunk nyugdíjazásának ki­egészítésére tett javaslatot, s ezeket az erre illetékes bizottság jóvá is hagyta. A nyugdíj-kiegé­­szítéseknél elsősorban azokat ré­szesítik előnyben, akiknek nincse­nek hozzátartozói. Ezen kívül a ta­nácsok rendelkezésére álló se­gélykeretekből is juttatnak az ala­csony nyugdíjjal rendelkező ME­­DOSZ-tagoknak. Az építési köl­csönöknél pedig arra töreksze­nek, hogy a visszafizetésnél az ar­ra leginkább érdemes tagok kap­janak engedményt. A Dalmandi Állami Gazdaság­ban — amely ez év január elsejé­től mezőgazdasági kombinátként tevékenykedik . Vass István ve­zérigazgató elmondta, hogy a gazdaság az utóbbi években több mint ezer dolgozó részére nyúj­tott közvetlen támogatást a csa­ládok lakásgondjainak megoldá­sához. A vállalat elismerésre mél­tó eredményeiről tanúskodik, hogy 9 alkalommal részesült Él­üzem és Kiváló Vállalat kitünte­tésben. 1980-ban pedig megkap­ta a MÉM Termelési Nagydíját és az MT és а ТОТ Elnökségének Vörös Zászlóját. A dolgozók je­lenlegi átlagkeresete a gazdaság­ban meghaladja az évi 65 000 fo­rintot. Kiss István szb-titkár a szak­­szervezeti tisztségviselők és az szb munkájáról szólva arról tájé­koztatott, hogy a vállalat 9 terme­lő egységéből 6 helyen választot­tak főbizalmit, s a területi tagolt­ságnak megfelelően a társada­lombiztosítási tanácsokat is létre­hozták. Ezek a nyugdíjazásra jo­gosultak rendszeresen segítik a szolgálati idő igazolásának össze­gyűjtésében. Ez igen sok gondot és utánajárást igényel, különös­képpen a felszabadulás előtti és azt követő évekből a hiányzó munkaviszony-igazolásoknál. A nyugdíjasok közül, akik vállal­koznak rá, egész éven át is foglal­koztatnak bizonyos munkakörök­ben, így például a kukoricacíme­­rezésnél, betakarításnál, az állat­­tenyésztésben pedig a szükséges műszakváltásoknál állattenyész­tőket és gondozókat. A bérezés­nél a kollektív szerződés szerint az aktív dolgozókkal megegyező pénzbeni és természetbeni jutta­tásokban részesítik a nyugdíjaso­kat is. A vállalati és szakszervezeti se­gélykeretből a rászoruló nyugdí­jasokat az igények szerint része­sítik segélyezésben. Esetenként személyesen is felkeresik a nyug­díjasokat, és a helyszínen szer­zett tapasztalatok alapján a szo­cialista brigádok is készséggel nyújtanak segítséget az idősebb nyugdíjasoknak. Rendbehozzák a lakóépületeiket és keresik az út­­ját-módját annak, hogy anyagi és szociális helyzetük javításához miképpen nyújthatnak sokrétű segítséget. Általános gyakorlat a gazda­ságban, hogy a nyugdíjasoknak időről időre bemutatják a gazda­ság egyes üzemrészeit. Ezenkívül közös kirándulásokat szerveznek az ország különböző részeire, ahol Simon Miklós történelem­szakos tanár, útikalauz vezetésé­vel ismerkednek az ország neve­zetességeivel. B. L. A BNV-N LÁTTUK (Folytatás az 1. oldalról) A 79-ik BNV-n a magyar gazda­ság randevúzott a külföldiekkel. De több is volt ez a bemutatko­zás egyszerű találkozásnál. Lehe­tőség nyílt egymás termékeinek megtekintésére, üzletkötésre, kapcsolatok erősítésére. A vásár tehát a piaci jelenlét egyik fontos eszköze lett, kiváló reklámlehető­ség. A vásár — bármilyen különö­sen hangzik —, munkahely is volt. A jelenléttel ugyanis semmi nem fejeződött be, sőt a legtöbb kiállí­tó számára ezzel kezdődött a ké­sőbbi üzleti sikerek sora. Ezzel a vásár célja is meghatározódott tulajdonképpen: sikeresen kell szolgálnia a külgazdasági egyen­súlyt javító törekvéseket. Aki mezőgazdasági szemmel nézte végig a BMV-t, az is talált feltétlenül érdekességeket. Hogy csupán néhányat említsünk. Ott van például a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, mely a kifeje­zetten kutatási célokra létesült in­tézményeken kívül kiveszi részét a műszaki haladást szolgáló tevé­kenységből. A kutatás, főként a technológiai, műszaki fejlesztés szerepe kulcskérdés lett a gazda­sági fejlődés meggyorsításában. Ezt felismerve olyan kísérleteket végeztek, melyek a mezőgazda­­sági termelést viszik előre. Arra törekszenek, hogy a mezőgazda­­sági tudomány és a gyakorlat mi­nél közelebb kerüljön egymás­hoz. E törekvésük kézzelfogható bizonyítéka a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem bemutatóján sze­replő LAKE elnevezésű lazító és ekekombináció, amely IH 10-720-as ekekeretre felszerelhe­tő lazítótestekből áll, új lehetősé­get kínálva a talajmunkához. A la­zítótestek — kapatartók — negy­ven milliméteres kazánlemezből készültek és éjfelrakó elektródá­val élezettek. A tartók végére há­romszáz milliméteres nyílású, kétszárnyú lazítókapuk szerelhe­tők, csavarok segítségével. Az eszköz — melynek előállításán dr. Vajdai Imre (GATE mezőgazda­­sági tanszék) és Szabó György (tangazdaság) munkálkodtak — jelenleg szabadalmi eljárás alatt áll. Igen érdekes volt az ÉGI, az Energiagazdálkodási Intézet be­mutatója. Külföldi munkáik zömét a Heller-féle légkondenzációs be­rendezések és a hűtőházak szállí­­tása-építése adja. Energiaracio­nalizálási témái között a mező­­gazdaság oly módon is szerepel, hogy hasznosítják a mező­­gazdasági hulladékokat. Nemré­giben nyertek díjat a Frigo­for­pack konténeres hűtőházaikkal, melyek a hűtőházi láncolat hiány­zó közepes méretű láncszemét töltik be. Az intézet saját fejlesz­tésében, kooperációban készült hűtőházai gyorsan felállíthatók, könnyen szállíthatók. A mezőgazdaságban haszno­sítható módszereik közül említés­re méltó az erdészeti fahulladé­kok brikettesítése, háztartási és egyéb tüzelőanyagként történő felhasználása. De jó fűtőanyagok a mezőgazdasági hulladékok, mint a szalma- vagy kukoricaszár. Ezek eltüzelése és a keletkező hő hasznosítása mégsem olyan egy­szerű. A tömör, szoros szalmabá­lák szétbontás nélküli elégetésé­re körbálatüzelő berendezést szerkesztett az intézet, mely a hőt fűtési meleg víz formájában hasznosítja. A mezőgazdasági termények szárítása is sok hőt igényel. A Sirokkó szárítóberen­dezés, a hagyományosnál jóval kevesebb energiát igényel. A Nitrokémia híres növényvédő szerei ismertek. A magyar—szov­jet agrokémiai egyezmény kere­tében a Szovjetunióba exportál­ják a legtöbb növényvédőszert, tavaly mintegy 600 millió forint értékben. De termékeik eljutottak az USA-ba, Törökországba, Ausztriába, Svédországba és az NSZK-ba is. Az „Acenit A" elne­vezésű vegyszer különösen sike­res, mely az érzékeny kukoricafaj­ták védelmét biztosítja és világ­­viszonylatban is újszerű. De szólhatnánk a ma még csak az iparban használatos robot­­technikáról, az elektronika ered­ményeiről, a számítógépekről, melyek az ipar után a mezőgaz­daságban is nélkülözhetetlenek. A mezőgazdaság „háttéripara", az ipar és mezőgazdaság szük­ségleteinek és céljainak találko­zása is egyfajta érdekessége volt a BNV-nek, mely gyönyörködte­tett, szakmai ötleteket adott, ke­reskedelmi partnereket hozott össze, emberi kapcsolatokat te­remtett, igényt ébresztett, távla­tokat nyitott a kölcsönös érdekek felismerése alapján. Popo— Nagy sikere volt a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Göcsej típusú A vízügyi kiállítás lakóházának látványossága a DIMÁVAG nagy teljesítményű vízszivattyúja Az öntözés nem lehet kampány! A Gazdasági Bizottság 1984-ben két alkalommal is (március 28-án és április 16-án) foglalkozott az öntözés helyzetével és olyan intézkedé­seket hozott, amelyek a mezőgazdasági üzemekben növelik az öntö­zés eredményességét. Az intézkedések átmeneti jellegűek és csak 1984-re vonatkoz­nak, de így is nagy segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak. Ez év­ben az öntöző gazdaságoknak nem kell vízdíjat fizetniök, állami tá­mogatást és hitelt kaphatnak az öntözőberendezések vásárlásához, az öntözés miatt felmerülő többlet munkadíj miatt nem kell adót fi­zetniök. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat az or­szág keleti, közel egyharmadát kitevő területén szolgáltatja az öntö­zővizet a mezőgazdaságnak. A vállalat 200 mezőgazdasági üzem szá­mára 37 öntözőrendszerben 2400 km hosszú csatornahálózaton 280 m3/s kapacitással áll rendelkezésre. A száraz ősz és tél után korai vízigényekre kellett számítani, a mezőgazdasági üzemek egy része már március hónapban megkezd­te az öntözést. Az öntözési idény hagyományosan április 15-ével kez­dődik, ezt megelőzően idény előtti öntözésről beszélünk. Az OVH az­zal segítette elő az idény előtti öntözéseket, hogy az öntözési idény kezdetét március 1-re előrehozta. Ez komoly feladatot jelentett a víz­­szolgáltatóknak, mert a gépek, úszóművek felvonultatását, a csator­nák feltöltését másfél hónappal korábban kellett, rövid idő alatt elvé­gezniük. A tsz-ek, ÁG-ok az öntözést a gabonák, rétlegelők és évelő takarmánynövények öntözésével kezdték. A korábbi felvonulás mellett más többlet feladatok is jelentkez­tek. Több olyan vízkivételi művet kellett üzembe helyezni, amely már évek óta használaton kívül volt, egyes vízkivételek kapacitását újabb szivattyúk üzembe állításával kellett növelni. A vállalat 63 db bérbeadható szivattyúaggregáttal rendelkezik, ezt felajánlotta a mezőgazdasági üzemeknek és költségeik csökken­tése érdekében a bérleti díjból 25% engedményt ad. Az üzemek részéről a legnagyobb kereslet az esőztető öntözéshez használt MA típusú szivattyúk iránt jelentkezett, mivel a kereskedelemben a kész­letek hamar kimerültek. Sajnos ilyen szivattyúkból a vállalat csak 5 db-bal rendelkezett, ami szintén hamar gazdára talált. A vállalat a Csepel—Diesel motorok helyett — melyeknek gyártása megszűnt — a szivattyúaggregátoknál sikerrel alkalmazta az IFA-motorokat. Az öntözés a kedvezőtlen időjárás és a meghozott támogató in­tézkedések hatására ez évben nekilendült. Május 20-ig a TRW mű­ködési területén 35 ezer ha-t öntöztek meg, ami az egész évi terve­zett öntözés 45%-a. Az üzemek sok területre kértek ez évre szóló ideiglenes vízjogi engedélyt. Az öntözéses gazdálkodás azonban an­nak ellenére, hogy vannak olyan évek is, amikor nem kell öntözni, nem lehet kampánytevékenység. A befektetések (gépvásárlások, csatornaépítések) nem egy évre vonatkoznak, ezért jogos a mező­­gazdasági üzemek olyan igénye, hogy hoszabb távra lássák a dönté­seik hatását, ami csak úgy biztosítható, ha ismerik és kedvezőnek íté­lik az öntözés támogatási rendszerét. Pálhidy Csaba A TRV műszaki­gazdasági tanácsadója Meghalt Kasza Aurél Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy 1984. május 26-án — életének 59. évében — el­hunyt Kasza Aurél, a ME­DOSZ Tolna megyei Bizottsá­gának volt politikai munka­társa. Sokgyerekes agrár­prole­tár család negyedik gyerme­keként született. A felszaba­dulás előtt megismerte a cse­lédsorsot, a kétkezi mezőgaz­dasági munkások nehéz éle­tét. Már ekkor megfogalma­zódott benne az elhatározás, mindent elkövet azért, hogy javítson helyzetükön. A felszabadulást követően azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Aktívan részt vett a földosztó bizott­ság és az ifjúsági mozgalom munkájában, majd 1947-től a szakszervezeti mozgalom, 1949-től a párt tagjaként vég­zett különböző területeken mozgalmi munkát. Dolgozott mezőgazdasági üzemágvezetőként és mint állami gazdasági igazgató. 1959 decemberében került a MEDOSZ Tolna megyei Bi­zottságára politikai munka­társként, ahol egészsége megromlásáig , 1976-ig dol­gozott mint munkavédelmi, szociálpolitikai és agit-prop. felelős. Beteg­ségnek elha­talmasodása sajnos megaka­dályozta abban, hogy a dolgo­zó emberek iránt érzett fele­lősségétől vezérelve aktívan tovább tevékenykedjen a szervezett dolgozók baleset­­mentes, biztonságos munka­végzéséért, élet- és munka­­körülményeinek állandó javí­tásáért és szellemi gyarapo­dásáért. Betegen is figyelemmel kí­sérte szakszervezetünk tevé­kenységét, igényelte a rend­szeres tájékoztatást és igye­kezett átadni az évtizedek alatt felgyülemlett életta­pasztalatát. E harcot, tenni­­akarást szakította meg a ha­lál hosszan tartó, fegyelme­zetten viselt betegség után, 59 évesen. Élete, embertársai iránt megnyilvánuló szeretete mindannyiunk számára pél­daként megmarad, emlékét megőrizzük. Nemzetközi Munkaversenyben Élenjárók kitüntetései Ez évben került sor első alka­lommal a nemzetközi munkaver­senyben kiemelkedő eredménye­ket elért vállalatok, szocialista brigádok és egyének 1983. évben végzett eredményes munkájuk el­ismerésére. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a MEDOSZ Elnöksége — kikérve az illetékes állami szervek véleményét — ki­emelkedő munkájuk elismerése­ként az alábbi vállalatokat, szo­cialista brigádokat és személye­ket részesítettek Nemzetközi Elis­merő Oklevélben, illetve kitünte­tésben. Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata kitüntető Okle­velet kaptak: 1. Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 2. Erdei Ter­mékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat. Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Brigádja kitüntetést kap­tak: 1. Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Szocialista Brigád, napos­csibe-szállítók, Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 2. Március 8. női Szocialista Brigád, Balaton­­nagybereki Állami Gazdaság, 3. Petőfi Sándor sertéstenyésztő és hizlaló Szocialista Brigád, Sze­rencsi Állami Gazdaság, 4. Jurij Gagarin Szocialista Brigád Szarvasi Állami Tangazdaság, Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Dolgozója kitüntetést kapta: Kégli Ferenc gk-vezető, Mezőgazdasági Kombinát Bábol­na; Bödör Vendelné, Balaton­­nagybereki Állami Gazdaság; Bál­ai József, Délsomogyi Álla­mi Gazdaság, Gyurics János, Szarvasi Állami Tangazdaság. A kitüntetésekhez gratulálunk, munkájukhoz továbbra is sok si­kert kívánunk. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, a MÉM KISZ Bizottsága, az ÉDOSZ, a MEDOSZ, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület szakmai pályázatot hirdet. A PÁLYÁZAT CÉLJA, hogy a mezőgazdasági, az élelmiszeripar, és a fagazdaság előtt álló feladatok megoldásában a fiatalok alkotó kedve és ereje, jobbító szándéka minél nagyobb mértékben felszínre kerüljön és konkrét formát öltsön. Pályázni az e területeket érintő témakörökben lehet. Célszerű azonban az alábbi, kiemelkedően fontos témakörökre koncentrálni: — az ágazat bármely területe gazdaságos exportjának, illetve exportképességének növelése a belső források felhasználásával; — importanyagok, eszközök, alkatrészek, berendezések azonos értékű gazdaságos kiváltása; — új, gazdaságos és színvonalas hazai csomagolóanyagok, technológiák kialakítása és alkalmazása; — a szerves és hígtrágyakezelés, -felhasználás eredményes és racionális módszereinek kidolgozása; — a hazai élelmiszer-ellátás javítására, a választék bővítésére új technológiák, új szervezeti és munkaformák kidolgozása; — a kiemelt üdülőkörzetekben, elsősorban a Balaton térségé­ben az erdők üdülési funkciójának bővítése egyszerű, racionális módszerekkel. Az ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás módszereinek fejlesz­tése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A pályázatra minden 35 éven aluli fiatal jelentkezhet. A Bíráló Bi­zottság olyan egyéni vagy csoportmunkával készült pályaműveket fo­gad el, amelyek más pályázaton még nem szerepeltek, és nyomta­tásban sem jelentek meg. A pályaművek terjedelme kötetlen, de a lényegre törő, koncent­rált megfogalmazás követelmény. A pályázat jeligés. A pályaműveket zárt, „Élelmiszergazdaság" feliratú borítékban kell beküldeni, két példányban, mindkét példá­nyon feltüntetve a pályázó jeligéjét. Egy külön zárt, jeligés borítékban kell beküldeni a pályázó(k) nevét, születési évét, munkahelyének pontos címét és telefonszámát, a pályamunka címét. A pályaművek beküldési határideje 1984. december 1. Cím: KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, 1133 Budapest, Új­pesti rakpart 37-38. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSA ÉS DÍJAZÁSA A pályázatokat az egyes témakörök elismert szakértőiből és a meghirdető szervek képviselőiből álló bizottság fogja elbírálni. Min­den kategóriában kiosztható egy darab 10 000 Ft-os díj. A Bíráló Bi­zottság fenntartja a jogot a díjak átcsoportosítására. Eredményhirdetésre 1985 februárjában kerül sor. A díjazott pá­lyamunkáknak a szaksajtóban — a szokásos honorárium ellenében — történő megjelentetéséről a meghirdető szervek gondoskodnak. A nem díjazott pályamunkákat a készítőnek visszaküldik. KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa Magyar Agrártudományi Egyesület Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület

Next