A MEDOSZ Lapja, 1984 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1984-06-11 / 11. szám
NYUGDÍJASOK TOLNA MEGYÉBEN A MEDOSZ nyugdíjas bizottságának tagjai az idei első félévi munkaterv alapján Tolna megyében is szereztek közvetlen tapasztalatokat a nyugdíjasok helyzetéről és gondjairól. Kovács József megyei titkár többek között elmondta, hogy a megye MEDOSZ-szervezeteiben 9014 szervezett dolgozó közül 581 nyugdíjas tart közvetlen kapcsolatot helyi szervezeteinkkel. A nyugdíjazottak nagy része azonban a nyugdíjazást követő hónapokban megszünteti kapcsolatait a szakszervezettel. Ennek legfőbb oka, hogy a gazdaságok és vállalatok közvetlen működési körzetén kívül élők mozgalmi életének folytatásához nincsenek meg a szervezési keretek és lehetőségek. Ennek hiányát remélhetőleg pótolja majd, hogy az SZMT régi székházában már létrehozták a munkásművelődési központot. Itt, Szekszárdon a nyugdíjas szakszervezeti tagok rendszeresen tarthatnak majd összejöveteleket és beszélhetnek, vitatkozhatnak saját helyzetükről. Említésre méltó, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága az szb-ktől beküldött javaslatok alapján az idén 8 régi szakszervezeti tagunk nyugdíjazásának kiegészítésére tett javaslatot, s ezeket az erre illetékes bizottság jóvá is hagyta. A nyugdíj-kiegészítéseknél elsősorban azokat részesítik előnyben, akiknek nincsenek hozzátartozói. Ezen kívül a tanácsok rendelkezésére álló segélykeretekből is juttatnak az alacsony nyugdíjjal rendelkező MEDOSZ-tagoknak. Az építési kölcsönöknél pedig arra törekszenek, hogy a visszafizetésnél az arra leginkább érdemes tagok kapjanak engedményt. A Dalmandi Állami Gazdaságban — amely ez év január elsejétől mezőgazdasági kombinátként tevékenykedik . Vass István vezérigazgató elmondta, hogy a gazdaság az utóbbi években több mint ezer dolgozó részére nyújtott közvetlen támogatást a családok lakásgondjainak megoldásához. A vállalat elismerésre méltó eredményeiről tanúskodik, hogy 9 alkalommal részesült Élüzem és Kiváló Vállalat kitüntetésben. 1980-ban pedig megkapta a MÉM Termelési Nagydíját és az MT és а ТОТ Elnökségének Vörös Zászlóját. A dolgozók jelenlegi átlagkeresete a gazdaságban meghaladja az évi 65 000 forintot. Kiss István szb-titkár a szakszervezeti tisztségviselők és az szb munkájáról szólva arról tájékoztatott, hogy a vállalat 9 termelő egységéből 6 helyen választottak főbizalmit, s a területi tagoltságnak megfelelően a társadalombiztosítási tanácsokat is létrehozták. Ezek a nyugdíjazásra jogosultak rendszeresen segítik a szolgálati idő igazolásának összegyűjtésében. Ez igen sok gondot és utánajárást igényel, különösképpen a felszabadulás előtti és azt követő évekből a hiányzó munkaviszony-igazolásoknál. A nyugdíjasok közül, akik vállalkoznak rá, egész éven át is foglalkoztatnak bizonyos munkakörökben, így például a kukoricacímerezésnél, betakarításnál, az állattenyésztésben pedig a szükséges műszakváltásoknál állattenyésztőket és gondozókat. A bérezésnél a kollektív szerződés szerint az aktív dolgozókkal megegyező pénzbeni és természetbeni juttatásokban részesítik a nyugdíjasokat is. A vállalati és szakszervezeti segélykeretből a rászoruló nyugdíjasokat az igények szerint részesítik segélyezésben. Esetenként személyesen is felkeresik a nyugdíjasokat, és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján a szocialista brigádok is készséggel nyújtanak segítséget az idősebb nyugdíjasoknak. Rendbehozzák a lakóépületeiket és keresik az útját-módját annak, hogy anyagi és szociális helyzetük javításához miképpen nyújthatnak sokrétű segítséget. Általános gyakorlat a gazdaságban, hogy a nyugdíjasoknak időről időre bemutatják a gazdaság egyes üzemrészeit. Ezenkívül közös kirándulásokat szerveznek az ország különböző részeire, ahol Simon Miklós történelemszakos tanár, útikalauz vezetésével ismerkednek az ország nevezetességeivel. B. L. A BNV-N LÁTTUK (Folytatás az 1. oldalról) A 79-ik BNV-n a magyar gazdaság randevúzott a külföldiekkel. De több is volt ez a bemutatkozás egyszerű találkozásnál. Lehetőség nyílt egymás termékeinek megtekintésére, üzletkötésre, kapcsolatok erősítésére. A vásár tehát a piaci jelenlét egyik fontos eszköze lett, kiváló reklámlehetőség. A vásár — bármilyen különösen hangzik —, munkahely is volt. A jelenléttel ugyanis semmi nem fejeződött be, sőt a legtöbb kiállító számára ezzel kezdődött a későbbi üzleti sikerek sora. Ezzel a vásár célja is meghatározódott tulajdonképpen: sikeresen kell szolgálnia a külgazdasági egyensúlyt javító törekvéseket. Aki mezőgazdasági szemmel nézte végig a BMV-t, az is talált feltétlenül érdekességeket. Hogy csupán néhányat említsünk. Ott van például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, mely a kifejezetten kutatási célokra létesült intézményeken kívül kiveszi részét a műszaki haladást szolgáló tevékenységből. A kutatás, főként a technológiai, műszaki fejlesztés szerepe kulcskérdés lett a gazdasági fejlődés meggyorsításában. Ezt felismerve olyan kísérleteket végeztek, melyek a mezőgazdasági termelést viszik előre. Arra törekszenek, hogy a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat minél közelebb kerüljön egymáshoz. E törekvésük kézzelfogható bizonyítéka a Gödöllői Agrártudományi Egyetem bemutatóján szereplő LAKE elnevezésű lazító és ekekombináció, amely IH 10-720-as ekekeretre felszerelhető lazítótestekből áll, új lehetőséget kínálva a talajmunkához. A lazítótestek — kapatartók — negyven milliméteres kazánlemezből készültek és éjfelrakó elektródával élezettek. A tartók végére háromszáz milliméteres nyílású, kétszárnyú lazítókapuk szerelhetők, csavarok segítségével. Az eszköz — melynek előállításán dr. Vajdai Imre (GATE mezőgazdasági tanszék) és Szabó György (tangazdaság) munkálkodtak — jelenleg szabadalmi eljárás alatt áll. Igen érdekes volt az ÉGI, az Energiagazdálkodási Intézet bemutatója. Külföldi munkáik zömét a Heller-féle légkondenzációs berendezések és a hűtőházak szállítása-építése adja. Energiaracionalizálási témái között a mezőgazdaság oly módon is szerepel, hogy hasznosítják a mezőgazdasági hulladékokat. Nemrégiben nyertek díjat a Frigoforpack konténeres hűtőházaikkal, melyek a hűtőházi láncolat hiányzó közepes méretű láncszemét töltik be. Az intézet saját fejlesztésében, kooperációban készült hűtőházai gyorsan felállíthatók, könnyen szállíthatók. A mezőgazdaságban hasznosítható módszereik közül említésre méltó az erdészeti fahulladékok brikettesítése, háztartási és egyéb tüzelőanyagként történő felhasználása. De jó fűtőanyagok a mezőgazdasági hulladékok, mint a szalma- vagy kukoricaszár. Ezek eltüzelése és a keletkező hő hasznosítása mégsem olyan egyszerű. A tömör, szoros szalmabálák szétbontás nélküli elégetésére körbálatüzelő berendezést szerkesztett az intézet, mely a hőt fűtési meleg víz formájában hasznosítja. A mezőgazdasági termények szárítása is sok hőt igényel. A Sirokkó szárítóberendezés, a hagyományosnál jóval kevesebb energiát igényel. A Nitrokémia híres növényvédő szerei ismertek. A magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében a Szovjetunióba exportálják a legtöbb növényvédőszert, tavaly mintegy 600 millió forint értékben. De termékeik eljutottak az USA-ba, Törökországba, Ausztriába, Svédországba és az NSZK-ba is. Az „Acenit A" elnevezésű vegyszer különösen sikeres, mely az érzékeny kukoricafajták védelmét biztosítja és világviszonylatban is újszerű. De szólhatnánk a ma még csak az iparban használatos robottechnikáról, az elektronika eredményeiről, a számítógépekről, melyek az ipar után a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek. A mezőgazdaság „háttéripara", az ipar és mezőgazdaság szükségleteinek és céljainak találkozása is egyfajta érdekessége volt a BNV-nek, mely gyönyörködtetett, szakmai ötleteket adott, kereskedelmi partnereket hozott össze, emberi kapcsolatokat teremtett, igényt ébresztett, távlatokat nyitott a kölcsönös érdekek felismerése alapján. Popo— Nagy sikere volt a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát Göcsej típusú A vízügyi kiállítás lakóházának látványossága a DIMÁVAG nagy teljesítményű vízszivattyúja Az öntözés nem lehet kampány! A Gazdasági Bizottság 1984-ben két alkalommal is (március 28-án és április 16-án) foglalkozott az öntözés helyzetével és olyan intézkedéseket hozott, amelyek a mezőgazdasági üzemekben növelik az öntözés eredményességét. Az intézkedések átmeneti jellegűek és csak 1984-re vonatkoznak, de így is nagy segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak. Ez évben az öntöző gazdaságoknak nem kell vízdíjat fizetniök, állami támogatást és hitelt kaphatnak az öntözőberendezések vásárlásához, az öntözés miatt felmerülő többlet munkadíj miatt nem kell adót fizetniök. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat az ország keleti, közel egyharmadát kitevő területén szolgáltatja az öntözővizet a mezőgazdaságnak. A vállalat 200 mezőgazdasági üzem számára 37 öntözőrendszerben 2400 km hosszú csatornahálózaton 280 m3/s kapacitással áll rendelkezésre. A száraz ősz és tél után korai vízigényekre kellett számítani, a mezőgazdasági üzemek egy része már március hónapban megkezdte az öntözést. Az öntözési idény hagyományosan április 15-ével kezdődik, ezt megelőzően idény előtti öntözésről beszélünk. Az OVH azzal segítette elő az idény előtti öntözéseket, hogy az öntözési idény kezdetét március 1-re előrehozta. Ez komoly feladatot jelentett a vízszolgáltatóknak, mert a gépek, úszóművek felvonultatását, a csatornák feltöltését másfél hónappal korábban kellett, rövid idő alatt elvégezniük. A tsz-ek, ÁG-ok az öntözést a gabonák, rétlegelők és évelő takarmánynövények öntözésével kezdték. A korábbi felvonulás mellett más többlet feladatok is jelentkeztek. Több olyan vízkivételi művet kellett üzembe helyezni, amely már évek óta használaton kívül volt, egyes vízkivételek kapacitását újabb szivattyúk üzembe állításával kellett növelni. A vállalat 63 db bérbeadható szivattyúaggregáttal rendelkezik, ezt felajánlotta a mezőgazdasági üzemeknek és költségeik csökkentése érdekében a bérleti díjból 25% engedményt ad. Az üzemek részéről a legnagyobb kereslet az esőztető öntözéshez használt MA típusú szivattyúk iránt jelentkezett, mivel a kereskedelemben a készletek hamar kimerültek. Sajnos ilyen szivattyúkból a vállalat csak 5 db-bal rendelkezett, ami szintén hamar gazdára talált. A vállalat a Csepel—Diesel motorok helyett — melyeknek gyártása megszűnt — a szivattyúaggregátoknál sikerrel alkalmazta az IFA-motorokat. Az öntözés a kedvezőtlen időjárás és a meghozott támogató intézkedések hatására ez évben nekilendült. Május 20-ig a TRW működési területén 35 ezer ha-t öntöztek meg, ami az egész évi tervezett öntözés 45%-a. Az üzemek sok területre kértek ez évre szóló ideiglenes vízjogi engedélyt. Az öntözéses gazdálkodás azonban annak ellenére, hogy vannak olyan évek is, amikor nem kell öntözni, nem lehet kampánytevékenység. A befektetések (gépvásárlások, csatornaépítések) nem egy évre vonatkoznak, ezért jogos a mezőgazdasági üzemek olyan igénye, hogy hoszabb távra lássák a döntéseik hatását, ami csak úgy biztosítható, ha ismerik és kedvezőnek ítélik az öntözés támogatási rendszerét. Pálhidy Csaba A TRV műszakigazdasági tanácsadója Meghalt Kasza Aurél Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy 1984. május 26-án — életének 59. évében — elhunyt Kasza Aurél, a MEDOSZ Tolna megyei Bizottságának volt politikai munkatársa. Sokgyerekes agrárproletár család negyedik gyermekeként született. A felszabadulás előtt megismerte a cselédsorsot, a kétkezi mezőgazdasági munkások nehéz életét. Már ekkor megfogalmazódott benne az elhatározás, mindent elkövet azért, hogy javítson helyzetükön. A felszabadulást követően azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Aktívan részt vett a földosztó bizottság és az ifjúsági mozgalom munkájában, majd 1947-től a szakszervezeti mozgalom, 1949-től a párt tagjaként végzett különböző területeken mozgalmi munkát. Dolgozott mezőgazdasági üzemágvezetőként és mint állami gazdasági igazgató. 1959 decemberében került a MEDOSZ Tolna megyei Bizottságára politikai munkatársként, ahol egészsége megromlásáig , 1976-ig dolgozott mint munkavédelmi, szociálpolitikai és agit-prop. felelős. Betegségnek elhatalmasodása sajnos megakadályozta abban, hogy a dolgozó emberek iránt érzett felelősségétől vezérelve aktívan tovább tevékenykedjen a szervezett dolgozók balesetmentes, biztonságos munkavégzéséért, élet- és munkakörülményeinek állandó javításáért és szellemi gyarapodásáért. Betegen is figyelemmel kísérte szakszervezetünk tevékenységét, igényelte a rendszeres tájékoztatást és igyekezett átadni az évtizedek alatt felgyülemlett élettapasztalatát. E harcot, tenniakarást szakította meg a halál hosszan tartó, fegyelmezetten viselt betegség után, 59 évesen. Élete, embertársai iránt megnyilvánuló szeretete mindannyiunk számára példaként megmarad, emlékét megőrizzük. Nemzetközi Munkaversenyben Élenjárók kitüntetései Ez évben került sor első alkalommal a nemzetközi munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elért vállalatok, szocialista brigádok és egyének 1983. évben végzett eredményes munkájuk elismerésére. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a MEDOSZ Elnöksége — kikérve az illetékes állami szervek véleményét — kiemelkedő munkájuk elismeréseként az alábbi vállalatokat, szocialista brigádokat és személyeket részesítettek Nemzetközi Elismerő Oklevélben, illetve kitüntetésben. Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata kitüntető Oklevelet kaptak: 1. Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 2. Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat. Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Brigádja kitüntetést kaptak: 1. Magyar—Csehszlovák Barátság Szocialista Brigád, naposcsibe-szállítók, Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 2. Március 8. női Szocialista Brigád, Balatonnagybereki Állami Gazdaság, 3. Petőfi Sándor sertéstenyésztő és hizlaló Szocialista Brigád, Szerencsi Állami Gazdaság, 4. Jurij Gagarin Szocialista Brigád Szarvasi Állami Tangazdaság, Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Dolgozója kitüntetést kapta: Kégli Ferenc gk-vezető, Mezőgazdasági Kombinát Bábolna; Bödör Vendelné, Balatonnagybereki Állami Gazdaság; Bálai József, Délsomogyi Állami Gazdaság, Gyurics János, Szarvasi Állami Tangazdaság. A kitüntetésekhez gratulálunk, munkájukhoz továbbra is sok sikert kívánunk. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, a MÉM KISZ Bizottsága, az ÉDOSZ, a MEDOSZ, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület szakmai pályázatot hirdet. A PÁLYÁZAT CÉLJA, hogy a mezőgazdasági, az élelmiszeripar, és a fagazdaság előtt álló feladatok megoldásában a fiatalok alkotó kedve és ereje, jobbító szándéka minél nagyobb mértékben felszínre kerüljön és konkrét formát öltsön. Pályázni az e területeket érintő témakörökben lehet. Célszerű azonban az alábbi, kiemelkedően fontos témakörökre koncentrálni: — az ágazat bármely területe gazdaságos exportjának, illetve exportképességének növelése a belső források felhasználásával; — importanyagok, eszközök, alkatrészek, berendezések azonos értékű gazdaságos kiváltása; — új, gazdaságos és színvonalas hazai csomagolóanyagok, technológiák kialakítása és alkalmazása; — a szerves és hígtrágyakezelés, -felhasználás eredményes és racionális módszereinek kidolgozása; — a hazai élelmiszer-ellátás javítására, a választék bővítésére új technológiák, új szervezeti és munkaformák kidolgozása; — a kiemelt üdülőkörzetekben, elsősorban a Balaton térségében az erdők üdülési funkciójának bővítése egyszerű, racionális módszerekkel. Az ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás módszereinek fejlesztése. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A pályázatra minden 35 éven aluli fiatal jelentkezhet. A Bíráló Bizottság olyan egyéni vagy csoportmunkával készült pályaműveket fogad el, amelyek más pályázaton még nem szerepeltek, és nyomtatásban sem jelentek meg. A pályaművek terjedelme kötetlen, de a lényegre törő, koncentrált megfogalmazás követelmény. A pályázat jeligés. A pályaműveket zárt, „Élelmiszergazdaság" feliratú borítékban kell beküldeni, két példányban, mindkét példányon feltüntetve a pályázó jeligéjét. Egy külön zárt, jeligés borítékban kell beküldeni a pályázó(k) nevét, születési évét, munkahelyének pontos címét és telefonszámát, a pályamunka címét. A pályaművek beküldési határideje 1984. december 1. Cím: KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, 1133 Budapest, Újpesti rakpart 37-38. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSA ÉS DÍJAZÁSA A pályázatokat az egyes témakörök elismert szakértőiből és a meghirdető szervek képviselőiből álló bizottság fogja elbírálni. Minden kategóriában kiosztható egy darab 10 000 Ft-os díj. A Bíráló Bizottság fenntartja a jogot a díjak átcsoportosítására. Eredményhirdetésre 1985 februárjában kerül sor. A díjazott pályamunkáknak a szaksajtóban — a szokásos honorárium ellenében — történő megjelentetéséről a meghirdető szervek gondoskodnak. A nem díjazott pályamunkákat a készítőnek visszaküldik. KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa Magyar Agrártudományi Egyesület Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület