Földrajzi értesítő, 1970

Vita - Dr. Sági Károly: Egy történeti vita természettudományi kapcsolatai (Válasz dr. Simonyi Dezső észrevételeire)

Földrajzi Értesítő XIX. évf. 1970. 2. füzet, p. 200-207. VITA Egy történeti vita természettudományi kapcsolatai (Válasz dr. Simonyi Dezső észrevételeire) DR. SÁGI KÁROLY A tudomány általános fejlődési tendenciája hozza magával, hogy a IX. századi Quartinaria helyével kapcsolatos történeti jellegű kérdéscsoport vitája éppen a Földrajzi Értesítőben kapott helyet. A vita ugyanis a tudomány integrálódási fejlődési mzenetének megfelelően csak természettudományi, esetünkben geológiai, hidrológiai és botanikai tények ismeretében dönthető el. Az integrálódási fejlődés azt tanítja, hogy ma a leg­különbözőbb tudományágak mondanivalói egészítik már ki egymást, így a IX. századi Quartinaria helyének meghatározásánál a régészeti és történeti anyag mellett a természet­tudomány mondanivalóját sem hanyagolhatjuk el. Egy jól ismert Karoling-kori, 879-ben kelt oklevél alapján BALICS I. és M. Kos arra a megállapításra jutott már, hogy az oklevélben szereplő Quartinaria nevű helynek a Balaton mellett, a Zalánál kellett lennie (BALICS I. 1901, p. 256 és M. Kos 1936, p. 100), közelebbi helymeghatározásig azonban nem jutottak el. Újabban SIMONYI D. (1962, p. 28 — 30) foglalkozott ezzel az oklevéllel és a követ­kezőket mondja: „Az oklevél 879-ből való és egy Gundbato nevű diaconus proprietasát írja le: „quam habuit ad Quartinaria iuxta Bilisaseo . . . , id est ecclesiam S. Johannis evangeliste, cum omnibus pertinentiis cum curte et parochia et cum omnibus illuc concessis manicipiis, agris cultis et incultis id est ad fluvium Salam." Ez okmány adataiból teljes világossággal áll előttünk a Balaton melletti Quartinaria közelebbi helymeghatá­rozása, amennyiben az udvarházhoz tartozó birtoktest a Zala folyó közelében volt. Már ezekből az adatokból is kétségtelen, hogy Quartinaria topográfiailag csak Fenék­várral azonosítható . . .". SIMONYI D. állításának és azonosításának alátámasztására semminemű természet­tudományos bizonyítékot nem ad, kézenfekvőnek veszi, hogy mivel ma Fenékpusztánál ömlik a Zala a Balatonba, így kellett ennek lenni a IX. században is ! Ugyanakkor SIMONYI D. 1962-ben írt dolgozatában két helyen is (p. 20 és pp. 25 — 26) véleményt mond a Balatonról. Véleményét ezekben az esetekben is saját elmélete alapján építi fel, természettudományos bizonyítékok nélkül. E részeket idézni kívánom, mivel 1969-ben ellenem felhozott érvei sorában e részekre hivatkozik (1969, p. 261), azonban önmaga igazolása érdekében a hivatkozott helyeket nem a valóságnak megfelelően összegezi a Földrajzi Értesítő természettudományos műveltségű olvasói számára. Tudományos vitában azonban megítélésem szerint szubjektív érvek nem szerepelhetnek. 1962-ben SIMONYI D. így vélekszik a császárkori Balatonról (1962, p. 20): „Ilyen korai lelet Fenékről nem ismeretes, de a Balaton szélén 1897-ben kiásott urnatemető arról tesz tanúságot, hogy Fenéken a 2. században megkezdődött a lakosság romani­zálódási folyamata. Az a körülmény, hogy ezt az urnatemetőt időnként elöntötte a Balaton vize, arra mutat, hogy már a korai római korban a Balaton szintje jóval ala­csonyabban állott, mint ezt az északi parttól délre észlelhető víz alatti épületromok igazolják . . . Ebből önként adódik az a megállapítás is, hogy a Zala torkolatát is a Balaton akkori szintjének megfelelően szintén mélyebbre kell tennünk a mainál; ez a megállapítás történeti-földrajzi szempontjából nézetünk szerint jelentősnek tekint­hető ..." A népvándorláskori, középkori Balatonról a következő SIMONYI D. 1962-es véleménye (1962, pp. 25 — 26): „Említettük már, hogy a Balaton tükre a 2. században alacsonyabban állott, mint ma s így lehetett ez a római uralom megszűntéig. Ezután az új foglalók igazán nem törődtek a Balaton vízének emelkedésével és a siófoki zsilip karbantartásával, miáltal a víz mind nagyobb területeket öntött el. A Zala torkolatánál pedig lassanként megkezdődött a Kis-Balaton keletkezése. Az 5. század második felében indulhatott meg az alacsonyabban fekvő területek fokozatos elmocsarasodása (Nagy-

Next