Földrajzi értesítő, 2002

Értekezések - Michalkó Gábor: Árvíz és turizmus

nak javítását tervezi. Nagyaron és Tákoson szálláshelyek létrehozása, Hetefejércsen sátorozásra al­kalmas terület kialakítása, Tiszakóródon a Tisza és a Túr találkozásánál üdülőfalu felállítása szere­pel a tervekben. Jándon az áradás pusztítása előtt a romák által már lelakott épületekből álló Virág utcából üdülőövezetet, Milután a sportcentrum helyreállítását, hagyományőrző rendezvényekre al­kalmas épületet, a bányató horgászturizmus céljára történő hasznosítását, Beregsurányban a Károlyi­kastély parkjának helyreállítását, a református parókia szálláshellyé történő átalakítását, Csarodán a kúria felújítását, Tarpán a Nagy-hegynek nevezett, 154 m magas, felszínre bukkanó miocén vul­káni vonulat idegenforgalmi hasznosítását tervezik. Érzékelhető, hogy az önkormányzatok jövőképében sem élveznek kizárólagos­ságot a Tisza kínálta idegenforgalmi lehetőségek, azonban egyéb irányú terveik meg­valósításához még hiányoznak a személyi és anyagi feltételek. Az 1998 óta önkormányzati forrásból a település turizmusának fejlesztése ér­dekében megvalósított beruházásokat vizsgálva megállapítható, hogy a helyi hatósá­gok csak szerény mértékben tudtak (kívántak) hozzájárulni vonzerőik sikeresebb ér­tékesítéséhez. Vásárosnaményban az ún. üdülőterületi út aszfaltozásárára 2000-ben és 2001-ben össze­sen 18,7 mFt-ot költöttek. Beregsurányban és Nagyaron az önkormányzat finanszírozta a tájház rend­behozatalát, Jándon a Tisza parton kempingezésre és parkolásra alkalmas területet alakítottak ki. Ti­vadaron az üdülőövezetben egy információs épületet és recepciót építettek önkormányzati forrásból. Az önkormányzatok turizmusra fordítható bevételeiket leginkább adókivetés­ből és pályázati úton teremtheti meg. A regisztrált szálláshelyeken eltöltött vendégéj­szakák, ill. az üdülőépületek után befizetendő idegenforgalmi adó kivetésének jogá­val csak Tivadar és Vásárosnamény önkormányzata élt. Tivadaron 1998 és 2001 között a turistaforgalomból 0,4 mFt, az üdülőkből 7,5 mFt idegen­forgalmi adó származott. Vásárosnamény csak 1999-ben vezette be az üdülőépületek alapján kivet­hető idegenforgalmi adót, amelyből három év alatt 13,5 mFt bevételt realizált. A vizsgált időszakban az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, vagy a Gazdasági Minisztérium által kiírt idegenforgalmi pályázatokon Vásárosnamény az ifjúsági tábor felújítására 5 mFt a "Tisza-party" ren­dezvénysorozatra és a IV. Bereg Expora egyaránt 2 mFt, a termálfürdő megvalósíthatósági tanulmány­ra 3 mFt támogatást nyert el. Milota kemence és aszaló létesítésére, Kömörő és Nagyar lekvárfőző, Szatmárcseke cinkefőző verseny társrendezésére pályázott sikerrel. E mellett a Széchenyi Terv tu­rizmusfejlesztési programjának megvalósítására kiírt pályázatokban is sikerrel vettek részt a vizs­gált települések. Vásárosnamény, Tivadar, Jánd Fehérgyarmat, Tiszabecs, Túristvándi és Kölese össze­sen 27,6 mFt vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből idegenforgalmi rendezvények szer­vezését, beruházási projektek megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítését, információs rendszer kiépítését, a marketing hatékonyabbá tételét, a településkép javítását, a vendéglátás és az ökoturizmus feltételeinek megteremtését finanszírozzák. A lakóingatlanok, a műemlékek és az infrastruktúra helyreállításával párhu­zamosan az állam kiemelt figyelmet fordított a térség gazdasági mozgatórugóinak újbóli beindítására is. A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő

Next