Földrajzi közlemények 1888.

Dr. Márki Sándor: Hazánk leírói 1887-ben

Dr. Márki Sándor. *281 U­d­v­a­r­h­e­l­y megyéből Téglás Gábor a Fővárosi Lapok­ban (185. sz.) a jánosfalvi régiségeket, a Kolosvárban (160. sz.) a derzsi sirkövet és (162. sz.) a derzsi unitárius templom fal­festményeit mutatta be. Barabás Domokos a Történelmi Tár­ban 1613-ből a székelyudvarhelyi szűcs-, szabó- és kovácsszéhek rendszabályait nyomatta le. Dr. Kraus Frigyes az erdélyi Kár­pátegyesület 14. évkönyvében adatokat szolgáltatott a homorod­almási barlangokról s mellékelte a nagy-almási barlang rajzát. — Koch Antal az erdélyi múzeum-egyletben a korondi fürdő mellett bőségesen mutatkozó forráskövek (arragonitok) előfordulásának és képződésének viszonyait fejtegette. E kövekből ép oly dísztár­gyakat lehetne készíteni, mint pl. a karlsbadiakból. Ugo­csa megye népköltészetéről az Ugocsa 8. számában Gecs­er Béla írt tanulmányt; R­át­honyi Lajos ugyanott a vár­megye régibb (45. sz.) s forradalom alatti történetéhez (4. sz.) járult adatokkal; Komáromi András szintén ott (13. sz.) be­szélte el Nyaláb vár végnapjait. Ungmegye phytophaenologiai viszonyairól s Ungvárott 1886-ban tett meteorologiai észleleteiről Pogány Gyula számolt be az ungvári gymnasium értesítőjében, hol Schürger Ferencz is megkezdte a tanári könyvtár jegyzékének közlését. Acsády Jenő a Mérnökegylet Közlönyében az 1884—5-ben épült és 176 méter hosszú záhonyi híd biztosítására a balparton épített 9 part­védő-sarkantyút írta le. Vasmegye növényföldrajza és flórája (Geographia atque enumeratio plantarum comitatus Castriferrei in Hungaria) czímmel dr. B­o­r­b­á­s Vincze már ez évben sajtó alá adta azon nagy művét, melynek kiadására a vasmegyei gazd.­egyesület vállal­kozott. A könyv czímlapján 1887. áll ugyan, de még nem jelen­hetett meg. Mindenesetre az 1888. év nyereségei közé fog tartozni. Vasmegye régészeti egyesületének évkönyvében, melyet dr. B­u­rány Gergely szerkesztett, az azóta elhunyt dr. Lipp Vilmos a vasmegyei régiségtár őskori és római emlékeit, valamint oklevél­gyűjteményét ismertette. Nottebohm Vilmos Berlinben 28 lapra terjedő kis füzetet adott ki Montecuccoliról és az 1664-ben Szent-Gotthardnál vívott ütközet legendájáról (Montecuccoli und die Legende von St.-Gotthard 1664.). A Kőszeg és Vidéke 18. és kö­vetkező számai a francziáknak 1809. évi kőszegi táborozásáról hozott adatokat. Veszprémtől Öreg-Almádiig tett útjáról Mihalecz József rajzot olvasott fel a budapesti tanító-egyesület ápr. 2. köz­gyűlésén. Fejérpataky László a Történelmi Tárban befejezte a veszprémi káptalan kincseiről 1429—1437. években készített összeírás közlését. — T­hury Etele a Dunántúli Prot. Közlöny 15. számában a felsődunamelléki vagy somorjai és a dunántúli vagy veszprémi ref. egyházkerületek egyesülésének történetét be­szélte el. Zalamegye vend lakosainak társadalmi életéből sok év.

Next