Földrajzi közlemények 1888.

Dr. Márki Sándor: Hazánk leírói 1887-ben

280 f hazánk leírói 1887-ben, melyek pedig öt-hat századdal is ifjabbak. — .Jak­ab Elek a Századokban a csáky-gorbói kastély ritkaságait méltányolja. E kastély és falu most a Jósika-nemzetségé, melyre Csáky-jogon szállt át; könyvtára és okiratgyüjteménye sok figyelemreméltót tartalmaz, pl. Werbőczy hármaskönyvének 1581-ből eleddig isme­retes egyetlen példányát. Justh Zsigmond az Országvilág 42. számában rajzokkal ellátva kalauzolt bennünket a kendi-lónai Telek­y-kastélyb­an. Temes megye szép alkotása, a múzeum-egyesület ép úgy, mint a természettud. társulat ez évben nagyon késedelmes volt folyóirata kiadásában. Kár volna, ha buzgalmuk ernyedne, mert mindkettő sok becses dologgal járult idáig is a délvidék ismere­téhez. Mi­lek­er Bódog ez évben csakugyan kiadta Versecz történetét két nagy kötetben, mit mult évi szemlénkben (218. 1.) már előre jelentettünk. Az első kötet — 21 íven — 1848-ig megy, a másik 1848-on erről tárgyalja a város viszonyait. Ki­merítő név- és hely­mutató járul hozzá. Becses műve magyar, német és szerb nyelven egyszerre jelent meg. Gabnai Ferencz az Arad és Vidékében (12. sz.) Lippáról, Thim József pedig a Délmagyarorsz. Lapokban (102. sz.) Temesmegye 1794. évi tisztújításáról s a königshofi gyűlésről közölt egy czikket. Tolnamegye bölcskei népvándorlási temetőit a Szeg­szárd és Vidéke (30. sz.) ismertette. Wo­sins­ki M. németül is kiadta a lengyeli őskori telepről írt s mult évi szemlénkben (219. 1.) már említett nagy művének I. füzetét, melyhez 24 tábla járul (Das prähist. Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Hewohner). Hőke Lajos a Fővárosi Lapokban (70. sz.) Dombóvár hajdani és mostani állapotait tárgyalta. T­o­r­d­a-A­ranyosm­egyét nagy csapás érte a toroczkói tűzvész által. A »Segítség« emlékalbumban ez alkalomból Lukács Béla Toroczkóról, Székely József a fölötte emelkedő Székely­kőről közölt egy kis leírást; a város képét a Vasára. Újság (19. sz.) hozta. Közleményeinkben Téglás Gábor a bedellői csont- és csepkebarlangról, az erdélyi múzeumban dr. Primics György a vádvölgyi Gyálu-Urszului aranybánya-terület geol. és bányageol. viszonyairól, a magy. akadémiában pedig dr. Koch Antal a coelestinnek és barátnak Torda közelében (a koppárdi határban) való előfordulásáról értekezett. Jegecztani és optikai tekintetben e coelestin a girgentiekhez, a baryt pedig az angol­országiakhoz hasonlít. Torontálmegye mult századbeli társad, és közművelt­ségi állapotait a Hazánkban dr. Szentkláray Jenő, Csóka község hajdanát pedig a Szegedi Híradóban Dudás Gyula fej­tegette. Trencsén várát Göny­ö­r­i József szakszerűen írta le az Archael. Értesítőben: P. A. a Nemzetőrben (18. sz.) Oroszlánkő várát, ifj. Kubinyi Miklós viszont a Vágvölgyi Lapban (3—4. sz.) az oroszlánkői (podhragyi) leletet ismertette.

Next