Földrajzi közlemények 1931.

I. Értekezések - Schilling Gábor dr. (Szeged): Adalékok az Alföld földrajzához

ADALÉKOK AZ ALFÖLD FÖLDRAJZÁHOZ 129 van a Bakér túlsó keleti partjára is. Ha valaki reápillant az 1 : 75.000 térképen a helység alaprajzára, akkor valószínűleg a térkép alapján a Bakér vonalát, amely ma a helység köze­pén (geometriai értelemben : a közepén) halad végig, tekinti a helység legfőbb útvonalának és meg kell lepődnie azon, hogy ha a térkép pontos megnézése, vagy a terület megtekintése ré­vén reájön arra, hogy itt nem utca, hanem náddal benőtt haj­dani folyóvíz meder van, ez a tőle jobbra, meg balra eső ré­szeket meglehetősen elválasztja. Azokat csupán 1—2 föléje épült híd kapcsolja össze. A Duna mellékén a folyó Kunszentmiklós—Baja helysé­gekkel megjelölt szakaszán a bal parton a homokkal borított hátságig terjedő területen a különböző vizek mellett alakult te­lepek közül azoknak nyílt nagyobb lehetősége a fejlődésre, amelyek a mai Duna meder, illetve még nem régen Duna me­derül szolgáló morotvav­ér mellett helyezkednek el. A Duna-Tisza közötti hátságról régen a Duna legrövidebb úton, Bajá­nál volt elérhető. Az Alföldről a Dunántúlra való átjutás a ré­gebbi időben Bajánál könnyen történhetett. Ez a körülmény Baja fejlődését előmozdította. Kalocsának a fejlődését is elő­segítette az, hogy egy Duna-ág húzódott el mellette, amely ha­jóval járható volt. Ma úgy Kalocsától, mint Bajától a mai Duna meder messzebbre, nyugatabbra van, azonban míg Baja mel­lett olyan holt Duna meder van, amelybe hajóval be lehet menni, addig szó sem lehet arról, hogy Kalocsát még csak csolnakkal is megközelítse az ember. Kalocsa csak a török hódoltság előtti időben volt hajóval megközelíthető. Mindez megmagyarázza azt, hogy Baja erősebben fejlődött, Kalocsa pedig kis mértékben. Baja további fejlődésére kedvezően ha­tott a Baja-Bátaszéki vasúti összeköttetés. Hogy Kalocsa nin­csen aránylag még jobban elmaradva, azt annak köszönheti, hogy egy nagy vidéknek egyházi főhelye és ezzel kapcsolatban sok kulturális intézménye is van. A perem­helységek közül pedig Kiskőrös fejlődött legin­kább. Fejlődését köszönhette részben annak a körülménynek, hogy kétféle terület: a dunai ártér és a homokvidék érintkező vonalán van, részben annak, hogy egy kis megszakítás van itt a homokbucka vonulatban. Kiskőröstől kiindulólag egy alacso­nyabb tengerszin feletti magasságú, mintegy völgyszerű rés nyílik DK felé, ettől a viszonylag mélyebben fekvő területtől EK, meg DNy felé a homokbucka vidék aránylag nagyobb ma­gasságokat ér el. A területnek aránylag mélyebb fekvését jel­zik a Soltvadkert közelében elhelyezkedő tavak u. m. a Nagy-és Kis-Büdös tó, Hosszú tó, Beniczky vize és a Lázár vize. A tavak mellett vizenyős részek is előfordulnak. A területen aránylag igen kevés bucka van. Ez az ismertetett Kiskőröstől DK felé haladó alacsonyabban fekvő vidék belekapcsolódik a szintén kisebb tengerszin feletti magasságú buckás vidékek­be.

Next