Földrajzi közlemények 1931.
I. Értekezések - Schilling Gábor dr. (Szeged): Adalékok az Alföld földrajzához
ADALÉKOK AZ ALFÖLD FÖLDRAJZÁHOZ 129 van a Bakér túlsó keleti partjára is. Ha valaki reápillant az 1 : 75.000 térképen a helység alaprajzára, akkor valószínűleg a térkép alapján a Bakér vonalát, amely ma a helység közepén (geometriai értelemben : a közepén) halad végig, tekinti a helység legfőbb útvonalának és meg kell lepődnie azon, hogy ha a térkép pontos megnézése, vagy a terület megtekintése révén reájön arra, hogy itt nem utca, hanem náddal benőtt hajdani folyóvíz meder van, ez a tőle jobbra, meg balra eső részeket meglehetősen elválasztja. Azokat csupán 1—2 föléje épült híd kapcsolja össze. A Duna mellékén a folyó Kunszentmiklós—Baja helységekkel megjelölt szakaszán a bal parton a homokkal borított hátságig terjedő területen a különböző vizek mellett alakult telepek közül azoknak nyílt nagyobb lehetősége a fejlődésre, amelyek a mai Duna meder, illetve még nem régen Duna mederül szolgáló morotvavér mellett helyezkednek el. A Duna-Tisza közötti hátságról régen a Duna legrövidebb úton, Bajánál volt elérhető. Az Alföldről a Dunántúlra való átjutás a régebbi időben Bajánál könnyen történhetett. Ez a körülmény Baja fejlődését előmozdította. Kalocsának a fejlődését is elősegítette az, hogy egy Duna-ág húzódott el mellette, amely hajóval járható volt. Ma úgy Kalocsától, mint Bajától a mai Duna meder messzebbre, nyugatabbra van, azonban míg Baja mellett olyan holt Duna meder van, amelybe hajóval be lehet menni, addig szó sem lehet arról, hogy Kalocsát még csak csolnakkal is megközelítse az ember. Kalocsa csak a török hódoltság előtti időben volt hajóval megközelíthető. Mindez megmagyarázza azt, hogy Baja erősebben fejlődött, Kalocsa pedig kis mértékben. Baja további fejlődésére kedvezően hatott a Baja-Bátaszéki vasúti összeköttetés. Hogy Kalocsa nincsen aránylag még jobban elmaradva, azt annak köszönheti, hogy egy nagy vidéknek egyházi főhelye és ezzel kapcsolatban sok kulturális intézménye is van. A peremhelységek közül pedig Kiskőrös fejlődött leginkább. Fejlődését köszönhette részben annak a körülménynek, hogy kétféle terület: a dunai ártér és a homokvidék érintkező vonalán van, részben annak, hogy egy kis megszakítás van itt a homokbucka vonulatban. Kiskőröstől kiindulólag egy alacsonyabb tengerszin feletti magasságú, mintegy völgyszerű rés nyílik DK felé, ettől a viszonylag mélyebben fekvő területtől EK, meg DNy felé a homokbucka vidék aránylag nagyobb magasságokat ér el. A területnek aránylag mélyebb fekvését jelzik a Soltvadkert közelében elhelyezkedő tavak u. m. a Nagy-és Kis-Büdös tó, Hosszú tó, Beniczky vize és a Lázár vize. A tavak mellett vizenyős részek is előfordulnak. A területen aránylag igen kevés bucka van. Ez az ismertetett Kiskőröstől DK felé haladó alacsonyabban fekvő vidék belekapcsolódik a szintén kisebb tengerszin feletti magasságú buckás vidékekbe.