Földrajzi közlemények 1940.
I. Értekezések - Hanák Károly: Adatok Kassa földrajzához
földrajzához. A c.atok Kassa 13 vagy angol térképek helyneveit írják át magyar betűkkel. A Magyar Földrajzi Társaság a Térképészeti Intézettel együtt olyan földrajzi névtárt óhajt kiadni, amelyben a gyakrabban emlegetett keleti nevek is helyes alakjukban találhatók. A keleti nyelvek hosszú magánhangzóit ékezettel kell megkülönböztetni a rövidektől. A kínai nevek kiejtésének magyaros jelölésében el kellett hagyni a szóvégi g-t, holott ez az angol átírásokban szerepel. Az angol ember ugyanis nem mondja ki tisztán a szóvéging utolsó betűjét és ez a kínaiban sem hangzik úgy, mint a magyar szavak (pl. ring, teng, pang) végén. Az angolul liao, tsao formában átírt kínai szavak magyarul így hangzanának: liaó, csa-ó; a kínai pedig ilyesmit mond: ljáó, cáo. Ebből az következik, hogy ne az angol, hanem az eredeti kínai kiejtést vegyük alapul. * Akik a névírás szabályainak bizottsági munkájában részt vettek, azt remélik, hogy ezeket az alaposan átgondolt, bevált és teljesen az akadémiai helyesírás általános elvein felépült szabályokat a Magyar Tudományos Akadémia is hamarosan az eddigi, ellentmondásokkal teli részletek helyébe iktathatja. Ha pedig a Magyar Földrajzi Társaság — esetleg a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézettel közösen — iskolai és általános használatra olcsó, nagy példányszámú névmutatót (a névírásnak itt közölt szabályaival és a nevek helyes kiejtésével együtt) ad majd ki, akkor remélhetjük azt is, hogy a jövőben már a legszerényebb kiállítású iskolai és egyéb földrajzi kiadványban is csupán néhány elkerülhetetlen sajtóhiba fog az eddigi állapotokra emlékeztetni. Adatok Kassa földrajzához. Irta: Hanák Károly. Az Abaúji medence központja és az egész Felvidék egyik legjelentékenyebb városa Kassa. A történelem folyamán az ország életében mindig jelentős szerepet játszott, hatása nemcsak a közeli, de távolabbi környéken is igen erős volt. Az országot karéjban körülívelő, az alföldi településektől elütő városok széles sávjának legdélibb, az Alföldhöz legközelebb fekvő tagja. Jellegzetes hegyvidéki megerősített város, fejlődésében és morfológiai képében a földrajzi tényezők szépen megnyilvánultak. Fejlődésének az alföldi városokétól elütő folyamata okozza, hogy városiasságát a köztudat ezekkel szemben még ma is túlozza, ugyan kétségtelen, hogy a múltban városias vonásai erősebbek voltak, mint az alföldi városoknak. Ma azonban az ország peremén elhelyezkedő hegyvidéki