Földrajzi közlemények 1940.

I. Értekezések - Hanák Károly: Adatok Kassa földrajzához

földrajzához. A c­.atok Kassa 13 vagy angol térképek helyneveit írják át magyar betűkkel. A Magyar Földrajzi Társaság a Térképészeti Intézettel együtt olyan földrajzi névtárt óhajt kiadni, amelyben a gyakrabban emlegetett keleti ne­vek is helyes alakjukban találhatók. A keleti nyelvek hosszú magán­hangzóit ékezettel kell megkülönböztetni a rövidektől. A kínai nevek kiejtésének magyaros jelölésében el kellett hagyni a szóvégi g-t, holott ez az angol átírásokban szerepel. Az angol ember ugyanis nem mondja ki tisztán a szóvégi­­ng utolsó betűjét és ez a kínaiban sem hangzik úgy, mint a magyar szavak (pl. ring, teng, pang) végén. Az angolul liao, tsao formában átírt kínai szavak magyarul így hangzanának: li­a­ó, csa-ó; a kínai pedig ilyesmit mond: ljáó, cáo. Ebből az következik, hogy ne az angol, hanem az eredeti kínai kiejtést vegyük alapul. * Akik a névírás szabályainak bizottsági munkájában részt vet­tek, azt remélik, hogy ezeket az alaposan átgondolt, bevált és tel­jesen az akadémiai helyesírás általános elvein felépült szabályokat a Magyar Tudományos Akadémia is hamarosan az eddigi, ellent­mondásokkal teli részletek helyébe iktathatja. Ha pedig a Magyar Földrajzi Társaság — esetleg a M. Kir. Honvéd Térképészeti Inté­zettel közösen — iskolai és általános használatra olcsó, nagy pél­dányszámú névmutatót (a névírásnak itt közölt szabályaival és a nevek helyes kiejtésével együtt) ad majd ki, akkor remélhetjük azt is, hogy a jövőben már a legszerényebb kiállítású iskolai és egyéb földrajzi kiadványban is csupán néhány elkerülhetetlen sajtóhiba fog az eddigi állapotokra emlékeztetni. Adatok Kassa földrajzához. Irta: Hanák Károly. Az Abaúji medence központja és az egész Felvidék egyik leg­jelentékenyebb városa Kassa. A történelem folyamán az ország életében mindig jelentős szerepet játszott, hatása nemcsak a közeli, de távolabbi környéken is igen erős volt. Az országot karéjban körülívelő, az alföldi településektől elütő városok széles sávjának legdélibb, az Alföldhöz legközelebb fekvő tagja. Jellegzetes hegy­vidéki megerősített város, fejlődésében és morfológiai képében a földrajzi tényezők szépen megnyilvánultak. Fejlődésének az alföldi városokétól elütő folyamata okozza, hogy városiasságát a köztudat ezekkel szemben még ma is túlozza, ugyan kétségtelen, hogy a múltban városias vonásai erősebbek voltak, mint az alföldi váro­soknak. Ma azonban az ország peremén elhelyezkedő hegyvidéki

Next