Földrajzi közlemények 1940.
I. Értekezések - Hanák Károly: Adatok Kassa földrajzához
14 Hanák Károly: városok jelentősége csökken, fejlődésük lassul, ezzel szemben az alföldi városok tele életerővel, jelentékenyen fejlődnek s ezzel együtt városiasságuk is előnyösen változik. A felvidéki városok közül csak Kassa tartotta meg fejlődésének menetét, nem annyira a helyi energiák, mint inkább különösen a legutolsó évtizedekben tudatos emberi befolyások és intézkedések révén. Helyzeti energiája azonban kitűnően működött! A legutolsó évek alatt is „keleti fővárosnak" szánták, tisztában voltak az Északkeleti Felvidék szempontjából jelentős kulcshelyzetével, a „kassai utak" csomópontjának fontosságát nem győzték eleget hangoztatni. A fontos helyzet miatt a várost birtokosai a történelem folyamán mindig megerősítették, védelmét falak, erődök, vízzel telt árkok, de nem utolsó sorban statisztikai adatok és politikai érvek is szolgálták. Kassa vármegyéje a közepes nagyságú vármegyék közé tartozik. Eredetileg a vármegye székhelye — központi fekvése miatt — Abaújvár volt, a közigazgatás székhelye azonban elég hamar Kassára került. Ezért tartoznak ma a városhoz mint megyeszékhelyhez, dél felé olyan távol levő helyek is, amelyek már nem tapadnak szorosan vett vidékéhez, hanem gazdaságilag Miskolctól függnek. Észak felől viszont közvetlen közelében fekvő területek már nem tartoznak Kassa közigazgatásának hatáskörébe. A város közvetlen hatása alatt, mintegy vonzó körében az a terület van, amelyet talán legjobban úgy jelölhetnénk meg, ha a régi trianoni határtól délre és a jelenlegi belvederi határtól északra, szóval a vármegyei határon kívül húzzuk meg a határt a Hernád-völgyben Abosig, sőt még azon túl. Ez lenne a város szorosan vett „département"-ja, amely az élet minden megnyilvánulásában összeköttetésben van vele, tőle függ gazdaságilag, benne szerzi be életszükségleteit, neki adja emberfölöslegét. Keletről a Zempléni vulkánsor (Eperjes—Tokaji) a határ, nyugatról a Tornai medencét kapcsolja egyre szorosabban magához. Vármegyéjén kívül a városnak legszorosabb a kapcsolata Sáros, Szepes és Zemplén vármegyékkel, ezek szintén gazdasági érdekkörébe tartoznak, a bevándorlás mindenkor innen a legnagyobb. Kassa keletkezéséhez megvoltak a természeti, földrajzi lehetőségek. A város közel az Alföldhöz, de már a hegyvidék medencéjében fekszik. Jellegzetes hágókapu-város. Helyzete szerint mindig sokkal könnyebben védhető, mint a nyílt fekvésű alföldszéli városok. A várostól délkeletre, ahol a Tarca és Ósva torkollik a Hernádba, szélesedik ki a völgy legjobban. A vidék folyó terraszain voltak a legrégibb települések, mezőgazdasági műveltsége volt a legfejlettebb és népsűrűsége a legnagyobb. A Hernád Kassa fölött a néhányi szorostól középszakasz-jellegű folyó, s csak innen kezdve alkalmas a völgy sűrűbb településre és fejlettebb mezőgazdasági életmódra. A várost a közelében elterülő hegyvidék, amelyet csak folyó tört át, jól védi. A forgalom nem a folyó szűk völgyében,, hanem a hegyvidék hágóin bonyolódott le. A folyó hirtelen szakaszjelleg változása egyúttal a síksági jellegű táj és hegyvidék éles