Földrajzi közlemények 1962.
Értekezések - V. Tajti Erzsébet: Budapest munkaerővonzása
BUDAPEST MUNKAERŐVONZÁSA V. TAJTI ERZSÉBET A munkaerővonzást a munkahelyek (ipari üzemek, vállalatok, intézmények stb.) munkaerő igénye alakítja ki és tartja fenn. A munkaerővonzás az ipari, kereskedelmi, közlekedési, kulturális és egyéb központok olyan hatása, amely nagyarányú népességmozgást idéz elő. A népesség mozgása az igényeknek meg nem felelő foglalkozást nyújtó területek felől a több és jobb munkaalkalmat biztosítók felé irányul. A munkaerővonzás által létrehívott népességmozgásnak két jól megkülönböztethető formája van : az egyik a lakóhely változtatással járó áttelepedés, a másik az ingázás. Az első esetben a munkavállaló családtagjaival együtt a régi lakóhelyéről áttelepül , vagy abba a településbe, ahol a munkahelye van, vagy annak közelébe. Az utóbbi esetben az áttelepedés az ingázók számát növeli. A másik esetben a lakóhely változatlan és a munkavállaló naponként utazik a munkahelyére és vissza. Ha a munkahelyet nyújtó településbe, vagy annak közelébe való áttelepedésnek valamilyen akadálya van, átmeneti forma alakul ki. Igen gyakori, hogy a munkavállaló ideiglenesen a munkahelyen, vagy annak közelében telepszik le, s ritkább időközökben (hetenként, esetleg havonként) régi lakóhelyén élő családjához utazik. Ez az átmeneti forma nem tartós, mert vagy a család települ át a családfenntartóhoz, vagy ez utóbbi végül is állandó lakóhelye közelében vállal munkát. Az áttelepedéssel a munkahelyek és a munkaképes korú népesség területi megoszlása közötti eltérés csökken, mert a munkaképes népesség területi megoszlása a munkahelyek területi megoszlásához igazodik. Az ingázással a fent említett aránytalanság ugyan nem csökken, de következménye — a munkahelyen a munkaerőhiány, a vonzókör területén pedig a munkaerőfölösleg — csökken, vagy meg is szűnik. Az áttelepedéskor a népesség a családtagokkal is szaporodik, tehát munkaerőtartalék képződik. A munkaerővonzás hatására létrejött munkaerőtartalék a munkahelyek továbbfejlesztésére és újak telepítésére nyújt lehetőséget mind a munkaerővonzó központban, mind a vonzókör területén. A munkaerővonzás településátalakító hatása ezért nem korlátozódik a munkaerővonzó központra, hanem környezetére is kiterjed. Ez a folyamat végeredményben az iparvidékek, városagglomerációk és bolygóvárosaik kifejlődéséhez vezet. A munkaerővonzás növekedésével ugyanis mind szorosabb lesz a város és környékének a kapcsolata. A munkaerő-vonzókör településeiből a munkaképes korú népesség — egyre nagyobb arányban — a városi munkahelyekre jár dolgozni, így az itteni települések gazdasági jellege fokozatosan átalakul. Az átalakulás mértéke elsősorban attól függ, milyen nagy a munkaerővonzó központ és milyen fejlett a várost és a környéki településeket összekötő közlekedési hálózat.