Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XV. évfolyam 2008.
1. szám - Tanulmányok - Lukács Anikó: Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: német és magyar szabók vitája a reformkori Pesten
Szabók egymás ellen A szereplők Mielőtt rátérnék a két szabómester vitájának ismertetésére, fontosnak tartom bemutatni magukat a szereplőket, hogy a kettejük között kibontakozó konfliktus a két életút kontextusában is elhelyezhetővé válhasson. A két pesti szabómester alakja nem teljesen ismeretlen a 19. század első felére vonatkozó művelődéstörténeti, színháztörténeti irodalmat és a kor szépirodalmát alaposan ismerő olvasó előtt: lexikonok, tanulmányok, szépirodalmi alkotások szórnak el róluk — és más neves reformkori szabókról — apróbb morzsákat. Megtudhatjuk például, hogy Kostyál Ádám előfizetője volt a Tudományos Gyűjteménynek és a Regélőnek, és szintén előfizetéssel támogatta Vörösmarty Marótiárjának megjelenését,5 Klasszy Vencel pedig „ még a fatuskóból is Apollót csinál", legalábbis Bernáth Gazsi szerint.6 Kostyál egy Trencsén vármegyebeli kis faluban, a szlovákok lakta Alsó-Motesben született 1792-ben.7 A szűkebb családról — a szülők nevén kívül — annyit tudni, hogy szegény armalista nemesek voltak.8 Inaséveit Érsekújváron töltötte egy magyar szabómesternél, 1810-ben szabadult fel. Tizenkét — egyebek mellett Esztergomban, Pesten, Prágában, Brünnben és Bécsben, német és magyar szabóknál töltött — vándorév után 1822-ben mesterjogért folyamodó pesti német szabólegényként találkozunk vele, házasságot is ebben az évben kötött. A céh végül 1825-ben vette fel a mesterek sorába, később pedig részt vállalt a céh vezetésében is. Polgárjogot 1828-ban nyert. A következő évekről, pályájának alakulásáról (elsősorban jótékony akcióiról) a sajtóból értesülhetünk: 1827 körül boltot nyitott a 3 Maga a sajtóbeli polémia nem új felfedezés, ha nem is a teljes anyag ismeretében, de már korábban is szóltak róla. Többek között említi Heiszler Vilmos pesti németekről és szlovákokról szóló tanulmánya (Heiszler, 1994.), Kostyálról pedig született egy önálló - néhány oldalas - dolgozat, amely a német szabómester pályaképén túl a két szabó vitáját is feldolgozta. (Kerényi, 1982.) A két szabó vitáját ismertette F. Dózsa Katalin is. (Dózsa, 1997.) A reformkori nemzeti divatról szóló tanulmányomban magam is kitértem a szabók konfliktusára. (Lukács, 2002.) ( Erdélyi, 1970. 22. p. 5 Bisztray, 1948. 191. p. 6 Idézi Zolnay, 1977. [39.] 7 Vasárnapi Újság 1863. november 1. 44. szám [383.]; BFL IV.1202 h. Relationes 1971 a. n„ igazolás Kostyál megkereszteléséről 1818-ból. Ludovicus Nagy 197 lakosról és 25 házról tud 1828-ban. Nagy, L„ 1828. 8 Nagy Iván, 1859. III. 381.; Sziuha, 2003. 649-658 p. ; BFL IV. 1202.h. Relationes 1971 a.n.; BFL IV. 1202.h. Relationes 4123 a.n. a német szabók beadványa; BFL IV. 1202.g. Missiles 6367 a.n.