Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1976 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1976-03-01 / 1. szám
O' 10 ^ 1 M77 SEP 1' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megkezdődtek a beszélgetések A főiskola pártszervezetei előtt nagy és felelősségteljes feladat áll: a Központi Bizottság 1975. október 23-i, a párttagsági könyvek cseréjéről hozott határozatának a végrehajtása. A főiskola pártbizottsága intézkedési tervet fogadott el a tagkönyvcsere előkészítésére és lebonyolítására. Az alábbiakban rövidítve közöljük az 1976. február 3-i pártbizottsági ülésen elfogadott, a tagkönyvcserével kapcsolatos egyéni beszélgetések tartalmára és módszerére vonatkozó határozatot. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a párttagsági könyvek cseréjének célját a következőkben jelölte meg: „ .. .tovább erősítsük a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, növeljük a párttagok aktivitását a szocialista építés soron levő feladatainak megvalósításában, tömörítsük sorainkat a XX. kongresszus határozatainak végrehajtására. Célunk,hogy társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén erősödjön a párt vezető szerepe, tömegkapcsolata, összeforrottsága egész dolgozó népünkkel.” A tagkönyvcserét megelőző egyéni beszélgetéseknek ezeket a célokat kell szolgálniok. E céloknak megfelelően kell a beszélgetések főirányát megjelölni. Abból kell kiindulni, hogy a XI. kongresszus előkészítése, majd a kongresszus anyagainak feldolgozása során a párt politikájáról a párttagság sokoldalúan kifejtette véleményét. Ennek figyelembe vételével a Központi Bizottság határozata a beszélgetések főbb irányát és területeit az alábbiakban jelölte meg: „ .. .terjedjen ki a párt politikájának végrehajtásából adódó feladatokra; az alapszervezet tevékenységére; a párttag munkájára, ideológiai, politikai képzettségére; a párt politikájának ismeretére és képviseletére; a pártmegbízatások teljesítésére; a közéleti tevékenységre. Az eszmecsere ösztönözzön a munka és magatartás felülvizsgálatára, az egyén fejlődésére. A párttagoktól igényelni kell a határozatok végrehajtására és a pártszervezetek munkájára vonatkozó véleményüket és javaslataikat.” A Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hogy a beszélgetéseket differenciáltan, a párttag helyzetének, munkahelyi és családi körülményeinek, életútjának, korának, egészségi állapotának figyelembe vételével kell lefolytatni. A differenciáltság követelményének megfelelően számolnunk kell a főiskola pártszervezeteinek működési területéből fakadó sajátosságokkal: a pártszervezetek egy pártintézmény keretei között dolgoznak, főiskolánk alapvető feladata a marxizmus,leninizmus alapján folyó képzés, nevelés és továbbképzés, jelentős szerepe van az ország ideológiai életében. Munka- és feladatkörüket tekintve a pártszervezetek tagjai között jelentősek az eltérések, de ezzel együtt is a párttagok egyegy nagyobb csoportjának elsősorban munka- és feladatkörükből adódóan — közös vonásaik vannak. A pártbizottság javasolja, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetéseknél használják fel a Központi Bizottság határozatát és Pallai Árpád előadói beszédét. A következőkre hívja fel külön is a figyelmet. 1. A beszélgetések a XI. kongresszus határozataiból adódó feladatok végrehajtására irányuljanak. Hogyan értékelik az egyes párttagok saját munkájukat, amelyet a párt politikája, határozatai valóra váltásáért a maguk területén végeztek. Hogyan, miben látják a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában saját feladataikat. 2. A beszélgetések második fő területe a pártszervezetek munkája legyen. Ennek során előtérbe kell állítani, hogy mi a párttag véleménye a pártcsoport, az alapszervezeti vezetőség, az alapszervezet és a pártbizottság munkájáról, milyen megjegyzései, javaslatai vannak a pártmunka tartalmi és szervezeti feltételeinek javítására? Hogyan értékeli saját pártmunkáját, miben látja önmaga tennivalóit? 3. A beszélgetéseknek elő kell segíteniük a kongresszus által támasztott fokozott követelmények megértését, személyre szóló konkretizálását; foglalkozzanak a párttag egyéni problémáival. Konkrétabban: a kommunista erkölcsi követelmények betartása a munkában és a magánéletben. A család, a gyermekek szocialista szellemű nevelése. A pártfegyelem betartása, a pártszerűség követelményeinek érvényesülése. Esetleges személyi, családi, egészségügyi gondok, problémák. A munkamorált, a magatartást érintő esetleges problémák felvetése. Hogyan érzi magát a szűkebb és tágabb kollektívában. (Fiatalok, újak beilleszkedése, ez irányú problémáik, elvárásaik.) A beszélgetések lefolyásának egyedi jellegűnek kell lenni. Hiba volna, ha valamiféle uniformizáltságot akarnánk érvényesíteni. Nincs két egyforma ember. Ennek a beszélgetésekben is ki kell fejeződnie. A javasolt szempontok a beszélgetések általános keretét, témabehatárolását szolgálják. Nem azt jelentik, hogy minden elvtársnál, minden kérdést érinteni kell. A beszélgetést lefolytató bizottságok előzetesen és személyre szólóan alakítsák ki, melyik elvtársnál, milyen kérdéseket kell hangsúlyozottan megemlíteni. A témák megjelölése, vagy a kérdések megfogalmazása után hagyjuk, hogy a párttag kifejtse véleményét, elmondja észrevételeit, javaslatait, módot adva arra is, hogy önkritikusan értékelhesse a bizottság által kritikai szóvá tételre tervezett problémákat is. Ha a párttag olyan kérdéseket is érint, amelyeket a beszélgetések során nem terveztünk, nem szabad meggátolni, hogy ezekben is kifejtse álláspontját. Mondhasson el mindent, amit szükségesnek tart. Ennek feltételeit azzal is biztosítani kell, hogy a beszélgetést ne tervezzük úgy, hogy meghatározott időpontig pl. előadás kezdéséig be kell fejezni. Célszerű, ha egy-egy beszélgetésre tartósabb időt irányozunk elő. A beszélgetéseket — a kötött munkaidőben dolgozók esetében — munkaidőn kívül folytassuk le. A beszélgetések őszinte, elvtársi hangnemére a bizottságok különös gonddal ügyeljenek. Óvakodni kell attól, hogy a beszélgetéseknek minősítés vagy vizsgáztatás jellegük legyen. Ez nem zárja ki azt, hogy az adott elvtárs munkájában, magatartásában észlelt problémákat pártszerű formában, egyértelműen megmondjuk, vagy ha helytelen véleményt képvisel valamely kérdésben, törekedjünk a meggyőzésére. A beszélgetésre való felkészülést a bizottságok nagy gonddal végezzék. Munkájuk igen felelősségteljes. Ha egyes kérdésekben véleményeltérés mutatkozik a bizottságon belül, vagy bizonytalanok valamely kérdés megítélésében, helyes, ha az alapszervezet vezetőségével vagy ha szükséges, a pártbizottság titkárával véleményt cserélnek. A beszélgetésre a párttagoknak is gondosan készülniük kell. Ezért kellő időben közölni kell velük a beszélgetés időpontját. Javasolni kell, hogy gondolják át a pártszervezet és saját munkájukat. Ajánlani kell, hogy ismételten olvassák át a XI. kongresszus határozatait, az MSZMP programnyilatkozatát és szervezeti szabályzatát, valamint a Központi Bizottság határozatát a párttagsági könyvek cseréjéről és Pallai Árpád elvtárs előadói beszédét. Tű! a vizsgákon Véget ért a vizsgaidőszak, befejeződtek a féléves vizsgák. Több hetes megfeszített tanulás, ismétlés után rövid pihenő következett és most már a második féléves tantárgyakkal ismerkedet a hallgatók többsége. A tanulmányi osztályon kapott tájékoztatás alapján közöljük az államvizsgák, kollokviumok számszerű eredményeit, az évfolyamátlagokat. Az első évfolyam hallgatói két kollokviumon adtak számot tudásukról. A nemzetközi kollokvium évfolyamátlag azi munkásmozgalom története 4,23, a magyar munkásmozgalom története kollokvium évfolyamátlaga: 4,16 volt A második évfolyamon a harmadik szemeszter végén a filozófia-államvizsga jelentette a legnagyobb próbatételt Az évfolyamátlag: 4,01 volt. A politikai gazdaságtan kollokvium évfolyamátlaga: 3,8. A pártépítési kollokvium 4,19- re a vezetési ismeretek kollokviuma 4,32-re sikerült évfolyamszinten. A harmadik évfolyam számára a szakosodás előtti utolsó vizsgák zajlottak le. Másfél év tanulása után a politikai gazdaságtan államvizsga átlaga évfolyamszinten: 4,22. A gazdaságpolitikai kollokvium 4,4-re, a nemzetközi politikai kollokvium 4,34-re sikerült. Az ötödik szemeszter végén az orosz nyelv tanulását is lemérik, a kollokviumi évfolyam átlaga: 4,47 volt. A most először vizsgázott elsőévesek, a tapasztalt második évfolyam, a szakosodást elkezdő harmadik évfolyam a tapasztalatokon, a tanulságokon, a saját maguk és mások példáján okulva, tanulva készülhetnek a következő félévre. Az első- és másodéves hallgatók most már egyre jobban érzik és látják az első és harmadik szemeszter után, hogy a tantárgyak, a főiskolán tanultak szoros egészként kapcsolódnak össze és egyre tudatosabban kell, hogy alkalmazzák az eddig tanultakat. A harmadik évfolyam hallgatói a szakosodás ideje alatt mintegy szintetizálva és alkalmazva az eddigi ismereteiket mélyednek el egy-egy szakterületen. Petra József Gereblyés László: Dal az asszonyoknak A nemzetközi nőkongresszus emlékére Fölragyogott az este hirtelen, sütött az este, mint a nap, fénylett az este, mint a szerelem, dalolt az esti pillanat. S a fáklyatűz megáradott folyam, hömpölygött át a városon, tárult a lélek könnyes-boldogan, elvtársi lett, igaz rokon. Akár a tűzben hamvadó palánk, válaszfal porlott odabenn! A gondolat piroslott, mint a láng s egy nyelven szólt a szív, a szem. És szerte: kucsma, fejkendő, kalap tarkállott, óriás csokor, francia, szovjet, kínai, arab ... egyetlen arc se volt komor. Egy agyban sem volt itt más gondolat, egy szívben sem más sejtelem, — mint állomáson sistergő vonat — a béke állt a fénylő síneken. (1948. december 1.) Befejezte munkáját az SZKP XXV. kongresszusa A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusai mindig nagy nemzetközi érdeklődést váltanak ki mind a barátok, mind az ellenfél soraiban. A XXV. kongresszus nemzetközi jelentőségét kiemeli az a tény is, hogy az SZKP 15,7 milliós tagságát 4963 delegátus képviselte és 103 testvérpárt és haladó szervezet küldöttei vettek részt a kongresszus munkájában. Nagy figyelmet keltett Leonyid Brezsnyev beszámolója a KB két kongresszus közti munkájáról, a világhelyzet és a szovjet társadalom fejlődésének perspektívájáról. L. Brezsnyev joggal számolhatott be a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés tendenciájának erősödéséről, azokról az eredményekről, amelyeket a szocialista országok e tekintetben a XXIV. kongresszus óta elértek, különös tekintettel a békés egymás mellett élés magasabb szintjére, a helsinki konferencia eredményeire, az indokínai népek nagy győzelmeire. A KB beszámolója erőteljesen hangsúlyozta a szocialista internacionalizmus növekvő szerepét, a három forradalmi áramlat egybefonódásának szükségességét. A testvérpártok küldötteinek túlnyomó többsége határozottan kiállt a proletár inemacionalizmus szükségessége, a marxizmus—leninizmus tisztasága és továbbfejlesztése mellett a kommunista pártok szuverenitása és egyenjogúsága alapján. A kongresszus munkájának fontos területét képezte — Alekszej Koszigin előterjesztése alapján ■— a tizedik ötéves terv irányelveinek megvitatása és elfogadása. A szovjet gazdaság sokoldalú fejlődése, a szovjet emberek életkörülményeinek javulása az 1976—1980 közötti években is töretlenül folytatódik a tudományos-technikai forradalom grandiózus kibontakozása alapján. A tizedik ötéves tervre a hatékonyság és a minőségjavítás komplexitása nyomja rá a bélyegét. Adjunktusi kinevezések főiskolánkon Nemes Dezső, főiskolánk rektora adjunktusi kinevezéseket adott át a következő elvtársaknak: Bayer Zoltán, Geczkó József, Lovász László, Merényi Ferenc, Pompor Istvánná, Rozsnyói István, dr. Tatai Zoltán, Varga Gábor. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. Vendégeink voltak Borisz Ivanovics Matvejev Borisz Ivanovics Matvejev az SZKP Pártfőiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője egyhetes (1976. febr. 9—16) látogatást tett főiskolánkon. Látogatása során megismerkedett az Idegen Nyelvi Tanszék munkájával, nagy érdeklődéssel tanulmányozta az SZKP Pártfőiskolája előkészítő és az aspiráns, intenzív nyelvtanfolyamot folyó munkát. Az óralátogatások, a tanszéki megbeszélések bepillantást engedtek a Szovjetunióba készülő hallgatóink orosz nyelvi képzésébe, az intenzív nyelvoktatásnak nálunk kialakított rendszerébe. Hasznos tapasztalatcsere alakult ki a két nyelvi tanszék között. B. I. Matvejev elvtárat fogadta Nemes Dezső elvtárs, főiskolánk rektora. Az elvtársi beszélgetés során a nyelvoktatás eredményességének javulása érdekében értékes gondolatokat, javaslatokat kaptunk Nemes elvtárstól. A pártbizottságon Vígh Lajos elvtárs tájékoztatta vendégünket az iskolán folyó pártéletről. Molnár János rektorhelyettes két alkalommal fogadta Matvejev elvtársát, a beszélgetések során a tapasztalatok értékelésén túlmenően szó esett a két tanszék együttműködésének perspektivikus terveiről is. Az MSZMP KB- ban Juhász elvtárs és Farkasinszky elvtársnő fogadta Matvejev elvtársat. A beszélgetésen hallgatóink hazai és szovjetunióbeli nyelvi képzésének eredményeit és megoldandó feladatait vitattuk meg. Hasznos volt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában tett látogatás. Matvejev elvtárs látogatása, az oktatási célok, programok, módszerek egyeztetése, a közös feladatok együttes erővel történő megoldására való törekvés minden bizonnyal hatékonyabbá teszi hallgatóink oktatását Budapesten is és Moszkvában is. Bartos Mihály tanszékvezető A Stefan Gheorgiu Akadémia tanárainak látogatása 1976. február 10—17 között a bukaresti testvéri intézmény három tanára: Joan Bea, Joan Rauk; és Konsztantin Musteche látogatta meg főiskolánk Államszervezeti tanszékét. A látogatás alkalmával rendezett kerekasztalbeszélgetésen két tájékoztató előadásra került sor: dr. Halász József az államszervezeti tanszék vezetője a városok és község szerepének alakulása a magyar településhálózatban, valamint a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos kutatásokról adott tájékoztatást; Joan Bella pedig a szociológiai kutatások hozzájárulása a politikai-állami irányítás fejlesztéséhez címmel tartott előadást. A megbeszélésen részt vettek a főiskolánk Szociológiai tanszékének képviselői, valamint az említett témakörökkel foglalkozó néhány egyetemi oktató és tudományos intézeti kutató. A román vendégek tájékozódtak főiskolánk szociológiai tanszékén folyó oktató és kutató munkáiról, fogadta őket Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója is. A programot hasznosan egészítette ki a Heves megyei Tanács VB ) titkárával, dr. Pápay Gyulával Egerben folytatott konzultáció és a megyei (Noszvaj) tanácsi továbbképző központ munkájának megismerése. Dr. Halász József tanszékvezető