Fotó, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 9. szám
388 klub megalapításához kezdett. Ezzel kettévált a magyar amatőrmozgalom. A Photo Club II. Országos Kiállításán Rónai Dénes és Székely Aladár tűntek ki képeikkel. A klub ezután nem is rendezett többé országos vagy nemzetközi kiállítást, csak önmagának és önmagáért élt. Korlátozta taglétszámát, tagjai csak művészek, tudósok és magasrangú tisztviselők lehettek. Az utánpótlás kérdésével sem foglalkoztak. Az előkelő elzárkózottság a klub eredeti célkitűzéseinek lassú elsorvadásához vezetett. A Photo Clubból kivált dr. Kohlmann Arthur, Rankovszky Ervin és Hoffmann Viktor 1905-ben létrehozták a Magyar Amatőrök Országos Szövetségét (MAOSZ). Eredeti célkitűzése az írók, festők, szobrászok, műkedvelő fényképezők egy táborba gyűjtése volt. Ennek ellenére minden ténykedése csak a műkedvelő fényképezést szolgálta, mire a nem fényképező tagok kiléptek, így jött létre végül is a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége. Egyesületi helyisége a Régiposta utcai Ellinger-féle műteremben volt, majd 1907 őszén a Városház utca 3 — 5. sz. alá költözött. Első országos kiállításukat 1908. május 24 — június 18-ig rendezték a Műcsarnok összes helyiségeiben. Ezen a kiállításon a művészi fényképek mellett már nagyon sok mikro-, makro-, bakterológiai, röntgen, asztronómiai, technológiai, etnográfiai képet is bemutattak, sőt az államrendőrség is kiállította bűnügyi fényképgyűjteményét. Ez ma így talán ijesztően hangzik, de 1908-ban jó szolgálatot tett a fotózás ügyének mert bizonyította a fényképezés sokoldalú felhasználási lehetőségét. A MAOSZ 1910-ben rendezte I. Nemzetközi Kiállítását. Erre 32 országból 6400 kép érkezett és 2058 darabot tartott a zsűri kiállításra méltónak. (A 13 tagú zsűri nyolc napig foglalkozott a képek kiválasztásával.) Külföldi sajtóvélemények szerint is ez volt a legnagyobb méretű fotókiállítás, melyet addig a világon rendeztek. A MAOSZ 1907-ben megkezdte a műkedvelő fényképezők rendszeres szakoktatását — elsőnek a világon — és ily módon kitűnő előadógárdát nevelt magának. Soraiban megtalálhatjuk az akkori idők legjobbjait. A magyar fotoélet virágzásnak indult, de 1914-ben kitör a világháború és így a MAOSZ 1916 —1920-ig szüneteltette működését. A háború után néhányan megkezdték új tagok toborzását, de az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt a MAOSZ is anyagi gondokkal küszködik, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a klubéletet is. A hanyatlás egészen 1930-ig tart. Ekkor vetődöt fel az ötlet: fúzió a gazdag, jól működő Photo Clubbal. Kicsinyes, klubpolitikai okokból ez a terv nem sikerült. A MAOSZ 25. közgyűlésén a régi tagok megpróbálták a lehetetlent: dr. Bencs Zoltán elnök vezetésével újra kezdték a szövetség feltámasztását, sorait meg Székely Aladár (1870—1940), Ujházy Ede Lapu Ferenc (1898—1962): Dózsa népe