Fotó, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 9. szám

388 klub megalapításához kezdett. Ezzel kettévált a magyar amatőrmozgalom. A Photo Club II. Országos Kiállításán Rónai Dénes és Székely Aladár tűntek ki képeikkel. A klub ezután nem is rendezett többé országos vagy nemzetközi kiállítást, csak önmagának és önmagáért élt. Korlátozta taglétszámát, tagjai csak művészek, tudósok és magas­rangú tisztviselők lehettek. Az utánpótlás kérdésével sem foglalkoztak. Az előkelő elzárkózottság a klub eredeti célkitűzéseinek lassú elsorvadásához vezetett. A Photo Clubból kivált dr. Kohlmann Arthur, Ran­­kovszky Ervin és Hoffmann Viktor 1905-ben létrehozták a Magyar Amatőrök Országos Szövetségét (MAOSZ). Eredeti célkitűzése az írók, festők, szobrászok, műkedvelő fényképezők egy táborba gyűjtése volt. Ennek ellenére minden ténykedése csak a műkedvelő fényképezést szolgálta, mire a nem fényképező tagok kiléptek, így jött létre végül is a Magyar Amatőr­­fényképezők Országos Szövetsége. Egyesületi helyisége a Régiposta utcai Ellinger-féle műteremben volt, majd 1907 őszén a Városház utca 3 — 5. sz. alá költö­zött. Első országos kiállításukat 1908. május 24 — június 18-ig rendezték a Műcsarnok összes helyiségei­ben. Ezen a kiállításon a művészi fényképek mellett már nagyon sok mikro-, makro-, bakterológiai, röntgen, asztronómiai, technológiai, etnográfiai képet is bemutattak, sőt az államrendőrség is kiállította bűnügyi fényképgyűjteményét. Ez ma így talán ijesztően hangzik, de 1908-ban jó szolgálatot tett a fotózás ügyének mert bizonyította a fényképezés sokoldalú felhasználási lehetőségét. A MAOSZ 1910-ben rendezte I. Nemzetközi Kiállí­tását. Erre 32 országból 6400 kép érkezett és 2058 darabot tartott a zsűri kiállításra méltónak. (A 13 tagú zsűri nyolc napig foglalkozott a képek kiválasz­tásával.) Külföldi sajtóvélemények szerint is ez volt a legnagyobb méretű fotókiállítás, melyet addig a világon rendeztek. A MAOSZ 1907-ben megkezdte a műkedvelő fényképezők rendszeres szakoktatását — elsőnek a világon — és ily módon kitűnő előadó­gárdát nevelt magának. Soraiban megtalálhatjuk az akkori idők legjobbjait. A magyar fotoélet virágzásnak indult, de 1914-ben kitör a világháború és így a MAOSZ 1916 —1920-ig szüneteltette működését. A háború után néhányan megkezdték új tagok toborzását, de az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt a MAOSZ is anyagi gondokkal küszködik, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a klubéletet is. A hanyat­lás egészen 1930-ig tart. Ekkor vetődöt fel az ötlet: fúzió a gazdag, jól működő Photo Clubbal. Kicsinyes, klubpolitikai okokból ez a terv nem sikerült. A MAOSZ 25. közgyűlésén a régi tagok megpróbál­ták a lehetetlent: dr. Bencs Zoltán elnök vezetésével újra kezdték a szövetség feltámasztását, sorait meg­ Székely Aladár (1870—1940), Ujházy Ede Lapu Ferenc (1898—1962): Dózsa népe

Next