Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1890-10-10 / 73. szám

1. évfolyam, 74.—75. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELefizestai i*: Ef 4b« évre 6 frt, félévre 8 frt. MSOJTEI.BRIX : Minden kedden és péntek«... KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 1890. október 347-én. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 82. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminister a Rottenbiller-utczában épitendő új iskolaház költségeinek fedezete tár­gyában a következő leiratot intézte Budapest fő­város közönségéhez: A főváros törvényhatósági bizottságának f. é. június hó 18-án 619. sz. a. hozott köz­gyűlési határozatot, mely szerint a VII. ker. Rottenbiller­ utczában a bemutatott tervek alap­ján egy új iskolaház felépíttetni rendeltetett, olyképen, hogy az építési költségek fedezése czéljából a főváros kezelése alatt levő alapok­ból félévenként utólagosan fizetendő öt (5) százféki évi kamat és harminczhárom (33) évi törlesztés mellett egyszáznegyvenhétezernyolcz­száztizenöt (147.815) írt erejéig kölcsön vétes­sék fel; tekintettel az építkezés sürgős voltára, ezennel kivételesen és oly kikötéssel hagyom jóvá, hogy a kölcsön vett összegekről az illető alapok részére szabályszerű kötelezvények lesz­nek kiállítandók s jóváhagyás végett hozzám felterjesztendők, megjegyezvén ez alkalommal is, hogy a főváros felügyelete és kezelése alatt álló alapokból való kölcsönfelvételt a f. évi junius hó 20-án 37.454. sz. alatt kiadott ren­deletemben kifejtett indokokból általában nem helyeselhetem s azt ezúttal csakis az építkezés sürgős voltára való tekintettel kivételesen enge­délyezem. Budapesten, 1890. évi október hó 1-én. Gróf Szapáry s. k. A fővárosi középitési bizottmány 1890. évi október hó 10-én pénteken d. u. 4 órakor, újváros­ház I. em. 15. sz. alatti saját termében ülést tart. Tárgyak: 1. A II. kerületi országút ki­építése. 2. Az újlaki Józsefhegyre vezetőleg kocsiút létesítése. 3. A hajtsár útra a tüzérségi laktanya közelében tervezett új katonai kórház érdekében feltételesen megállapított új szabályozás érvényé­nek meghosszabbítása. 4. A tervezett budai kör­vasút mentén létesítendő párhuzamos utak. 5. A VII. ker. nefelejti­ utcza fekszinének megállapí­tása. 6. A köztemető-út végpontján létesítendő villamos vasúti telep berendezése. 7. Folyó ügyek. Az ülésre a t. tagok ez uton is meghivatnak. Tekintetes Tanács! F. évi junius hó 11-én 22.276/VI.­­számú határozattal méltóztatott a •/• csatolt iratok kiadásával utasítani, hogy az 1890. május hó 19-én 31.586. sz. alatt kelt a 25­­ milliós 40­ °/p kölcsönre nézve a helybeli pénz­intézetekkel létrehozott megállapodásoknak jóváhagyására vonatkozó belügyminiszteri le­irat utolsó pontjában foglalt kikötésre néz­ve véleményes jelentést tegyek. Ezen kikötés szerint a 3, 5 és 6 milliós forintos kölcsönök tőke- és kamattörleszt­éseire, valamint a 21­2 millió forintos függő kölc­sön évi kamattörlesztéseire eddig fizetett évi ösz­szegek s az azok helyébe lépő új kölcsön évi tőke- és kamattörlesztésére szükséges összegek közötti különbözet mindaddig, míg a főváros által újabb beruházásokra felveendő további kölcsönök törlesztésére szükséges évi részletek azok magasságát el nem érik, folyó kiadásokra nem fordítható, hanem a jelzett időpontig az évi költségvetésekbe továbbra is az eddigi magasságban felvéve külön alapként kezelendő s a belügyminiszter úr hozzájárulásának ki­eszközlése után beruházásokra lesz csak fel­használható. Mindenek­előtt megjegyzem, hogy eddigelé a fentemlített régi kölcsönök után a főváros követ­kező évi összegekkel volt terhelve és pedig : a 3 milliós kölcsön törlesztési részlete 210.000 frt az 5 milliós kölcsön törlesztési részlete 350.000 » a 6 milliós kölcsön törlesztési részlete 348.700 » a 21/« milliós függő kölcsön ka­matai 121.000 « Összesen . . 1.029.700 frt ennek ellenében az 1891. átmeneti évre, tekintettel az engedélyezett conversióból folyó kölcsönös le­számolásokra, következő összegek fognak igényeltetni és pedig: 1. a 25 milliós új kölcsön tőke­törlesztési részle­teire 137.800 frt 2. a 3 milliós köl­csönérti kamatokra 57.495 , 3. az 5 milliós köl­csönérti kamatokra 98.136 » 4. a 6 milliós köl­csönérti kamatokra 134.575 » 5. a 25 milliós új kölcsönérti kama­­ tokra 396.219 » 824.225 » mutatkozik kevesebblet . 205.475 frt. Az 1892. évben — feltéve, hogy a tet­szés szerinti részletekben való értékesítésre a főváros birtokában maradt 10 millió forint név­értékű 25 milliós kölcsönkötvényekből addig egy millió forint fog értékesíttetni az eddigi évi 1.029.700 frt ellenében a következő összegek fognak felmerülni és pedig : 1. a 25 milliós kölcsöntőke tör­lesztési részleteire 144.100 frt, 2. az értékesített 16 millió frtnyi köt­vények kamataira 712.197 . 856.297 » s ekként mutatkozik kevesebblet 173.403 frt, mely évről-évre csökkenni fog mindaddig, mig az egész 10 millió forintnyi kötvények érté­kesítése után előállandó, változatlanul mara­dandó évi 101.700 frtnyi kevesebbletre apadand. Minthogy azonban a főváros ezen 25 milliós nagy kölcsön mellett új beruházásokra több rendbeli kisebb törlesztési kölcsönöket is vett fel és ilyenek felvétele a folyamatban levő tárgyalások szerint jövőben is terveztetik , mely kisebb kölcsönök tőke- és kamattörlesz­tési részletei a kezdetben említett belügy­miniszteri leirat szerint a régi fővárosi köl­csönök convertálása folytán eredményezendő különbözetek terhére rendeltetnek vétetni, már az első, tudniillik 1891. évben eredményezendő 205.475 frtnyi különbözeti összeg a folyton szaporodó kissebb kölcsönök után az 1891. évi előirányzatban szereplő 87.004 frtnt többlettel van terhelve, minek folytán alapként előirány­zandó csak 118­ 471 frt maradna. A különbözeti összeg — mint fent ki­mutattatott — évről évre 101.700 frt erejéig apadván, ellenben a folyton szaporodó kisebb kölcsönök utáni tőke és kamattörlesztési rész­letek évről-évre, még­pedig jelentékeny mérv­ben emelkedvén, külön alapra a szóban levő különbözeti összegekből már a 3-ik évben mi összeg sem álland rendelkezésre. Nem lenne tehát érdemes ezen külön alapot tényleg léte­síteni. Ehhez járul, hogy a főváros, a­mint az 1891. évi előirányzat világosan kimutatni f°gja — nem képes a jövő évben és ezentúl a külön alap képezésére fenmaradandó — kü­lönben is csekély jelentőségű összegeket sem a folyó szükségletek fedezeti alapjából elvonni, mert ez a közterhek emelésére, vagy az eluta­sithatlan közszükségletek meg nem engedhető méryig való megszorítására vezetne. Végre az 1889. julius 3-án 42.849. sz. m. kir. belügyminiszteri leirattal jóváhagyott 1889. junius 19-én 688. sz. alatt hozott köz­gyűlési határozatban világosan kimondatott, hogy a felveendő 25 milliós kölcsönből eszközlendő kibocsátásra nézve az intézkedések azonnal sürgősen megindíttassanak, mégpedig (nem azért, hogy külön alapképzésre álljon megtakarítás rendelkezésre), hanem azért, miután ez által a conversióból várható tetemes teherkönnyebbités a fővárosi pénztár javára már a jövő évre tel­jesen biztosítható lesz; szintúgy az ugyancsak a fentemlített belügyminiszteri leirattal egy­idejűleg helyben hagyott 1889. február 13-án NEM HIVATALOS RÉSZ. A régibb fővárosi kölcsönök conversiója következtében támadt kamatmegtakarítások fel­használása tekintetében a főszámvevő a 31.586. számú belügyminiszteri rendeletre vonatkozó­lag a következő előterjesztést tette:

Next