Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-10-10 / 73. szám
1. évfolyam, 74.—75. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELefizestai i*: Ef 4b« évre 6 frt, félévre 8 frt. MSOJTEI.BRIX : Minden kedden és péntek«... KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 1890. október 347-én. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 82. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminister a Rottenbiller-utczában épitendő új iskolaház költségeinek fedezete tárgyában a következő leiratot intézte Budapest főváros közönségéhez: A főváros törvényhatósági bizottságának f. é. június hó 18-án 619. sz. a. hozott közgyűlési határozatot, mely szerint a VII. ker. Rottenbiller utczában a bemutatott tervek alapján egy új iskolaház felépíttetni rendeltetett, olyképen, hogy az építési költségek fedezése czéljából a főváros kezelése alatt levő alapokból félévenként utólagosan fizetendő öt (5) százféki évi kamat és harminczhárom (33) évi törlesztés mellett egyszáznegyvenhétezernyolczszáztizenöt (147.815) írt erejéig kölcsön vétessék fel; tekintettel az építkezés sürgős voltára, ezennel kivételesen és oly kikötéssel hagyom jóvá, hogy a kölcsön vett összegekről az illető alapok részére szabályszerű kötelezvények lesznek kiállítandók s jóváhagyás végett hozzám felterjesztendők, megjegyezvén ez alkalommal is, hogy a főváros felügyelete és kezelése alatt álló alapokból való kölcsönfelvételt a f. évi junius hó 20-án 37.454. sz. alatt kiadott rendeletemben kifejtett indokokból általában nem helyeselhetem s azt ezúttal csakis az építkezés sürgős voltára való tekintettel kivételesen engedélyezem. Budapesten, 1890. évi október hó 1-én. Gróf Szapáry s. k. A fővárosi középitési bizottmány 1890. évi október hó 10-én pénteken d. u. 4 órakor, újvárosház I. em. 15. sz. alatti saját termében ülést tart. Tárgyak: 1. A II. kerületi országút kiépítése. 2. Az újlaki Józsefhegyre vezetőleg kocsiút létesítése. 3. A hajtsár útra a tüzérségi laktanya közelében tervezett új katonai kórház érdekében feltételesen megállapított új szabályozás érvényének meghosszabbítása. 4. A tervezett budai körvasút mentén létesítendő párhuzamos utak. 5. A VII. ker. nefelejti utcza fekszinének megállapítása. 6. A köztemető-út végpontján létesítendő villamos vasúti telep berendezése. 7. Folyó ügyek. Az ülésre a t. tagok ez uton is meghivatnak. Tekintetes Tanács! F. évi junius hó 11-én 22.276/VI.számú határozattal méltóztatott a •/• csatolt iratok kiadásával utasítani, hogy az 1890. május hó 19-én 31.586. sz. alatt kelt a 25 milliós 40 °/p kölcsönre nézve a helybeli pénzintézetekkel létrehozott megállapodásoknak jóváhagyására vonatkozó belügyminiszteri leirat utolsó pontjában foglalt kikötésre nézve véleményes jelentést tegyek. Ezen kikötés szerint a 3, 5 és 6 milliós forintos kölcsönök tőke- és kamattörlesztéseire, valamint a 212 millió forintos függő kölcsön évi kamattörlesztéseire eddig fizetett évi öszszegek s az azok helyébe lépő új kölcsön évi tőke- és kamattörlesztésére szükséges összegek közötti különbözet mindaddig, míg a főváros által újabb beruházásokra felveendő további kölcsönök törlesztésére szükséges évi részletek azok magasságát el nem érik, folyó kiadásokra nem fordítható, hanem a jelzett időpontig az évi költségvetésekbe továbbra is az eddigi magasságban felvéve külön alapként kezelendő s a belügyminiszter úr hozzájárulásának kieszközlése után beruházásokra lesz csak felhasználható. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy eddigelé a fentemlített régi kölcsönök után a főváros következő évi összegekkel volt terhelve és pedig : a 3 milliós kölcsön törlesztési részlete 210.000 frt az 5 milliós kölcsön törlesztési részlete 350.000 » a 6 milliós kölcsön törlesztési részlete 348.700 » a 21/« milliós függő kölcsön kamatai 121.000 « Összesen . . 1.029.700 frt ennek ellenében az 1891. átmeneti évre, tekintettel az engedélyezett conversióból folyó kölcsönös leszámolásokra, következő összegek fognak igényeltetni és pedig: 1. a 25 milliós új kölcsön tőketörlesztési részleteire 137.800 frt 2. a 3 milliós kölcsönérti kamatokra 57.495 , 3. az 5 milliós kölcsönérti kamatokra 98.136 » 4. a 6 milliós kölcsönérti kamatokra 134.575 » 5. a 25 milliós új kölcsönérti kama tokra 396.219 » 824.225 » mutatkozik kevesebblet . 205.475 frt. Az 1892. évben — feltéve, hogy a tetszés szerinti részletekben való értékesítésre a főváros birtokában maradt 10 millió forint névértékű 25 milliós kölcsönkötvényekből addig egy millió forint fog értékesíttetni az eddigi évi 1.029.700 frt ellenében a következő összegek fognak felmerülni és pedig : 1. a 25 milliós kölcsöntőke törlesztési részleteire 144.100 frt, 2. az értékesített 16 millió frtnyi kötvények kamataira 712.197 . 856.297 » s ekként mutatkozik kevesebblet 173.403 frt, mely évről-évre csökkenni fog mindaddig, mig az egész 10 millió forintnyi kötvények értékesítése után előállandó, változatlanul maradandó évi 101.700 frtnyi kevesebbletre apadand. Minthogy azonban a főváros ezen 25 milliós nagy kölcsön mellett új beruházásokra több rendbeli kisebb törlesztési kölcsönöket is vett fel és ilyenek felvétele a folyamatban levő tárgyalások szerint jövőben is terveztetik , mely kisebb kölcsönök tőke- és kamattörlesztési részletei a kezdetben említett belügyminiszteri leirat szerint a régi fővárosi kölcsönök convertálása folytán eredményezendő különbözetek terhére rendeltetnek vétetni, már az első, tudniillik 1891. évben eredményezendő 205.475 frtnyi különbözeti összeg a folyton szaporodó kissebb kölcsönök után az 1891. évi előirányzatban szereplő 87.004 frtnt többlettel van terhelve, minek folytán alapként előirányzandó csak 118 471 frt maradna. A különbözeti összeg — mint fent kimutattatott — évről évre 101.700 frt erejéig apadván, ellenben a folyton szaporodó kisebb kölcsönök utáni tőke és kamattörlesztési részletek évről-évre, mégpedig jelentékeny mérvben emelkedvén, külön alapra a szóban levő különbözeti összegekből már a 3-ik évben mi összeg sem álland rendelkezésre. Nem lenne tehát érdemes ezen külön alapot tényleg létesíteni. Ehhez járul, hogy a főváros, amint az 1891. évi előirányzat világosan kimutatni f°gja — nem képes a jövő évben és ezentúl a külön alap képezésére fenmaradandó — különben is csekély jelentőségű összegeket sem a folyó szükségletek fedezeti alapjából elvonni, mert ez a közterhek emelésére, vagy az elutasithatlan közszükségletek meg nem engedhető méryig való megszorítására vezetne. Végre az 1889. julius 3-án 42.849. sz. m. kir. belügyminiszteri leirattal jóváhagyott 1889. junius 19-én 688. sz. alatt hozott közgyűlési határozatban világosan kimondatott, hogy a felveendő 25 milliós kölcsönből eszközlendő kibocsátásra nézve az intézkedések azonnal sürgősen megindíttassanak, mégpedig (nem azért, hogy külön alapképzésre álljon megtakarítás rendelkezésre), hanem azért, miután ez által a conversióból várható tetemes teherkönnyebbités a fővárosi pénztár javára már a jövő évre teljesen biztosítható lesz; szintúgy az ugyancsak a fentemlített belügyminiszteri leirattal egyidejűleg helyben hagyott 1889. február 13-án NEM HIVATALOS RÉSZ. A régibb fővárosi kölcsönök conversiója következtében támadt kamatmegtakarítások felhasználása tekintetében a főszámvevő a 31.586. számú belügyminiszteri rendeletre vonatkozólag a következő előterjesztést tette: