Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-07-11 / 61. szám

61. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 7 utczák közt, mint a nefelejts- és Hernád-ut­czák közt is a nagymérvű építkezések miatt felette szükségessé válván, a tanács a vízveze­téki csőfektetést elrendelendőnek tartja s a szükséges 790 és 650 frt költséget, mint víz­vezetéki új beruházást a kölcsönpénzekből a vizműhálózat további kiterjesztésére a f. évi költségvetésbe fölvett 70.000 főt átalányösszeg terhére kéri engedélyezni. e) Bizottmányi és tanácsi előter­jesztés a VII. ker. százház­ utczában terve­zett vizv. csőfektetéssel járó költségfede­zete tárgyában. (Előadó Vosits jegyző.) Otto Herman a százház tulajdonosa kéri a százház-utczába a vízvezeték bevezetését. A vízmőigazgatóság a kérelem teljesítését javas­latba hozza. Ehez képest az aréna-úton 40, a százház-utczában 260 méter vízvezetéki cső lenne lefektetendő 1900 frt költséggel. A ta­nács e csőkiterjesztés engedélyezését s a költ­ségvetésbe ily c­élokra a kölcsönpénzekből felvett átalányösszeg kijelölését kéri. d) Bizottmányi és tanácsi előterj. az I. ker. fehérvári­ úton elhelyezett vizv. csőből kiágazólag a budaeörsi útig terjedő névtelen utczának a régi téglaházig terjedő részében tervezett vizv. csőfekte­téssel és közkút felállításával járó költség fedezete kérdésében. (Előadó Vosits jegy.) Közegészségi szempontból szükségesnek látja a középítési bizottság javasolni, hogy az L ker. fehérvári­ úton elhelyezett vízvezetéki csőből kiágazólag a budaeörsi-útig terjedő névtelen utczának a régi téglaházig terjedő részében vízvezetéki cső fektettessék s annak végpontján közkút állittassék fel. Ehhez a közmunkatanács is hozzájárult s a tanács az ügyet azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az e czélra szükséges 925 frt költség, mint víz­vezetéki új beruházás a kölcsönpénzekből a csőhálózat további kiterjesztésére fölvett 70.000 forint átalányösszeg terhére engedélyeztessék. 16 a) A tanács előterjesztése Klugmann Erúnő felebbezésére gyufa automat-szek­rények felállítása kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Klugmann Brúnó kereskedő folyamodott, hogy Budapest utczáin más európai nagy­városok mintájára gyufa automat-szekrényeket állíthasson fel. A tanács azonban folyamodót e kérvényével elutasította, mert e szekrények fölállítását a közérdek nem kívánja, a magán­érdek kedvéért pedig a járda nyilvános terü­letét elfoglalni már elvi szempontból sem lehet megengedni. A középítési bizottság az enge­délyezés ellen ugyan nehézséget nem látott fenforogni, de a közmunkatanács szintén a tanács nézetét osztotta. Klugmann Brúnó több kérvény sikertelen benyújtása után most feleb­bezést nyújtott be a közgyűléshez, melyben azt fejtegeti, hogy a gyufa automat­ szekrények felállítását a közérdek is követeli a fejlődő forgalom, a trafikoknak egymástól való távol fekvése s annak folytán, hogy manapság a közönség éjnek idején gyufához nem juthat, de e szekrények közlekedési akadályt sem képeznek, mert alakjuk kicsiny s a falra vannak függesztve. A tanács előző határoza­tainak indokaira való utalással a felebbezést elutasítani kéri. b) A tan­ács előterjesztése Hat­schek Béla felebbezésére gyufa automat­szekrények felállítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Hatschek Béla műszerész folyamodott, hogy a főváros utczáin a házfalakon függő 60—70 cm. magas, 50 cm. széles gyufa automat­szekrényeket állíthasson fel. A kérvény átkül­detvén a rendőrségi főkapitányhoz, neki rendőri szempontból észrevétele nem volt; a fővárosi mérnöki hivatal építésrendőri és műszaki szem­pontból kifogást nem emel; a középitési hetes bizottság műszaki szempontból kifogást nem emelt; a középitési nagybizottság a kérelmet határozottan ellenezte, mert semmiféle köz­szükségletnek meg nem felel, gyufa amúgy is lépten nyomon kapható s az engedélyezéssel a gyermekek mintegy csábittatnának a gyufa­vásárlásra és gyújtogatásra, a bemutatott minta is gyarló s esztétikailag kifogás alá eső; a közr­endészeti bizottság ellenben azt a véleményét fejezi ki, hogy a kérdéses automat­ szekrények igenis közszükségletet képeznek akkor, mikor a gyufaárusító kereskedések és dohánytőzsdék már zárva vannak, de e szekrények a gyer­mekeket nem is csábítják gyufavásárlásra és gyújtogatásra, mert Bécsben sem tapasztalták ezt, hol az automaták már alkalmazva vannak, de különben is ezen könnyű segíteni, mert a szekrényeket oly magasra lehet helyezni, hogy a gyermekek el ne érjék ; a tanács a kérelmet elutasította, mert s szóban lévő automat­szekrények valamely közszükségletet nem pótol­nak s a nyilvános közlekedésre szánt járdának bizonyos szélességben való elfoglalása már elvi szempontból sem helyeselhető. Hatschek Béla e határozat ellen felebbezést nyújtott be, a­melyben a tanács indokai ellenében hivatkozik a közrendészeti bizottság véleményére s arra, hogy a tervezett automat­ szekrények összesen 11 —14 centiméterrel fognak a falból kiszögel­leni, tehát sokkal kevesebbel, mint a bolti kirakatok. Különben is ez automat­ szekrények nemcsak a külföld nagyobb városaiban, de Magyarország több vidéki városában is hasz­nálatban vannak. A középítési bizottság által említett gyermekekre nézve pedig felhozza, hogy most 7—8 éves gyermekek árulják úton­útfélen a gyufákat. A tanács a felebbezést előbbi határozatának indokaira való utalással elutasítani kéri. c) A tanács előterjesztése Somogyi Bernát felebbezésére asphaltozott terü­let átengedése kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző ) Somogyi Bernát vendéglős a Deák Ferencz­téri Anker-udvar előtti tojásdad térséget az esti órákra vendéglői czélokra kibérelni kí­vánná. Miután azonban a kérdéses terület omnibusz állomáshely, a tanács őt kérelmével elutasította. Somogyi Bernát e határozat ellen felebbezéssel élt, hangsúlyozván, hogy ő csak este akar oda asztalokat és székeket kirakni. Mivel azonban az omnibuszok még esti 10 óra­kor is ott állanak gyakran s a középítési bi­zottság is a kért helyet vendéglői czélra tel­jesen alkalmatlannak nyilvánította, a tanács a felfolyamodást elutasító véleménynyel ter­jeszti elő. 17. a) A tanács előterjesztése Spitzer Ger­son és társa czégnek felebbezésére víz­többlet díj ügyében. (Előadó Vosits jegyző.) Spitzer Gerson és társa III. ker. Lajos­utczai gyárában csőrepedés folytán f. évi január 13-tól május 8 ig 31.989 köbméter víz­vezetéki víz folyt el haszon nélkül a városi csatornába. E túlfogyasztásért a czégnek 2559 frt 14 krrót kézbesittetett a fizetési meg­hagyás.­­ A czég folyamodására a tanács ez összeg felét elengedte, de az összeg másik felének megfizetésére a czéget kötelezte, mivel a jelen esetben a czéget a gondatlan­ság és mulasztás vádja méltán terheli, mert a nagy vízfogyasztást a vízmérő márczius 15-iki leolvasásánál már észrevehették volna, holott a vizsgálat csak május 8-án a vízmű igazga­tóság közegének figyelmeztetésére indíttatott meg. E határozat ezen a czég, bár a követelés felének elengedéséért köszönetét fejezi ki, felebbezéssel él, mert a kérdéses vízmennyi­ségből a gyár egy cseppet sem használt föl s a csőtörést csak vis majornak tekinti. A tanács előbbi határozatának indokaira való hivatko­zással a felebbezés mellőzését kéri. b) A tanács előterjesztése özv. dr. Reinitz Józsefné és társa felebbezésére járdaszegélyezés után kivetett járulék kérdésében hozott határozat ellen. (Elő­adó Vosits jegyző.) Dr. Heinitz Józsefnére és társára, mint a király-utczai 82 sz. ház tulajdonosaira a király­utcza követése alkalmából 65 főt 73 ki. köve­zési járulék rovatott ki. Az érdekeltek e kive­tés ellen felebbeztek, mert 1868-ban a kövezési járulékot ők már lefizették. Miután azonban a mérnöki hivatal jelentése szerint akkor a báz­árok­ (most Csengery) utczai frontja után űzették a járulékot s a király-utcza után ily czímen rájok kivetve járulék még soha sem volt, a tanács a felebbezést mint tévedésen alapulót mellőzni kéri. c) A tanács előterjesztése Landauer Ferencz Józsefné és társai felebbezésére viztúlfogyasztási díj kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Landauer Ferencz Józsefné Andrássy-út 51. számú házában 1891. évről tetemesebb viztúlfogyasztás konstatáltatván, a tulajdonos­nőre 642 frt 92 kr. viztúlfogyasztási dij rova­tott ki. A tulajdonosnő folyamodása következ­tében a tanács e díjat felére szállította le, méltányossági indokok alapján. Azonban a fél e határozat ellen is felebbezést nyújtott be, azt hozván fel, hogy a házban még soha ily nagy túlfogyasztás nem fordult elő, a­mi azt látszik igazolni, hogy 1891-ben a vízmérő nem működött helyesen. A tanács a felebbezést el­utasító javaslattal terjeszti elő. 18. o) Bizottmányi és tanácsi előter­jesztés a hatvani­ utcza új szabályozási vonalának megállapítása iránt. (Előadó Pohl jegyző.) A törvényhozás az új dunai hidak építése alkalmából a főváros általános szabályozási tervén egyebek közt azon módosítást tette, hogy a hatvani-utc­a szélességét 13 ölben állapította meg. A mérnöki hivatal elkészítve­ a szabályozási térrajzot, úgy találta, hogy a hatvani-utasa egyenes vonalának szemmeltartásával, miután a szabályozás alá nem kerülő déli utcza­vonal nem egészen egyenes, a hatvani­ utcza 13 ölre szélesítése csak úgy vihető keresztül, ha az utcza legszűkebb része lesz épen 13 öl, a szép-utczánál már 13*55 és a Károly-körúti torkolatnál 14*40 öl lesz a szélesség. A köz­építési bizottság a szabályozási vonal ekképen való megállapításához hozzájárult s azt elfoga­dásra ajánlja.*) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a Lujza-gőzmalom módosított ipar­vágányának közigazgatási bejárásáról. (Előadó Pohl jegyző.) A kereskedelmi minister úr a Lujza-gőz­malom részvénytársaságnak megadta az enge­délyt a megtartott közigazgatási bejárás alap­ján arra, hogy iparvágányát meghosszabbít­hassa. Erre nézve a középítési bizottság az építési engedély kiadását már javaslatba is hozta. A tanács ezt tudomásul jelenti be a közgyűlésnek. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a zugligeti és budakeszi utak közt új gyalogútnak az ált. szabályozási tervbe leendő felvétele ügyében. (Előadó Pohl jegyző.) A zugligetbe kiránduló közönség érdeké­ben a lóvasúti végállomás táján egy telek­felosztási jegy alkalmából a középítési bizott­ság javaslatba hozta, hogy a zugligeti út és budakeszi út közt egy négy méter széles gya­logút nyittassék; ennek a szabályozási tervbe való felvételéhez a közmunkatanács is hozzá­járul s a tanács ezt elfogadás végett a köz­gyűlés elé terjeszti. Ezen útnyitás a főváros részéről anyagi áldozatot nem igényel, mert a szabályok szerint a kültelki telkekből utakra eső területek telekfelosztások alkalmából ingyen engedendők át. Mindamellett, mivel Heinrich István ily czélból a nyaraló tulajdonosok közt *) A tanács e tárg­gyal július 11-iki ülésén fog­lalkozik.

Next