Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1893-07-11 / 61. szám
61. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 7 utczák közt, mint a nefelejts- és Hernád-utczák közt is a nagymérvű építkezések miatt felette szükségessé válván, a tanács a vízvezetéki csőfektetést elrendelendőnek tartja s a szükséges 790 és 650 frt költséget, mint vízvezetéki új beruházást a kölcsönpénzekből a vizműhálózat további kiterjesztésére a f. évi költségvetésbe fölvett 70.000 főt átalányösszeg terhére kéri engedélyezni. e) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a VII. ker. százház utczában tervezett vizv. csőfektetéssel járó költségfedezete tárgyában. (Előadó Vosits jegyző.) Otto Herman a százház tulajdonosa kéri a százház-utczába a vízvezeték bevezetését. A vízmőigazgatóság a kérelem teljesítését javaslatba hozza. Ehez képest az aréna-úton 40, a százház-utczában 260 méter vízvezetéki cső lenne lefektetendő 1900 frt költséggel. A tanács e csőkiterjesztés engedélyezését s a költségvetésbe ily célokra a kölcsönpénzekből felvett átalányösszeg kijelölését kéri. d) Bizottmányi és tanácsi előterj. az I. ker. fehérvári úton elhelyezett vizv. csőből kiágazólag a budaeörsi útig terjedő névtelen utczának a régi téglaházig terjedő részében tervezett vizv. csőfektetéssel és közkút felállításával járó költség fedezete kérdésében. (Előadó Vosits jegy.) Közegészségi szempontból szükségesnek látja a középítési bizottság javasolni, hogy az L ker. fehérvári úton elhelyezett vízvezetéki csőből kiágazólag a budaeörsi-útig terjedő névtelen utczának a régi téglaházig terjedő részében vízvezetéki cső fektettessék s annak végpontján közkút állittassék fel. Ehhez a közmunkatanács is hozzájárult s a tanács az ügyet azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az e czélra szükséges 925 frt költség, mint vízvezetéki új beruházás a kölcsönpénzekből a csőhálózat további kiterjesztésére fölvett 70.000 forint átalányösszeg terhére engedélyeztessék. 16 a) A tanács előterjesztése Klugmann Erúnő felebbezésére gyufa automat-szekrények felállítása kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Klugmann Brúnó kereskedő folyamodott, hogy Budapest utczáin más európai nagyvárosok mintájára gyufa automat-szekrényeket állíthasson fel. A tanács azonban folyamodót e kérvényével elutasította, mert e szekrények fölállítását a közérdek nem kívánja, a magánérdek kedvéért pedig a járda nyilvános területét elfoglalni már elvi szempontból sem lehet megengedni. A középítési bizottság az engedélyezés ellen ugyan nehézséget nem látott fenforogni, de a közmunkatanács szintén a tanács nézetét osztotta. Klugmann Brúnó több kérvény sikertelen benyújtása után most felebbezést nyújtott be a közgyűléshez, melyben azt fejtegeti, hogy a gyufa automat szekrények felállítását a közérdek is követeli a fejlődő forgalom, a trafikoknak egymástól való távol fekvése s annak folytán, hogy manapság a közönség éjnek idején gyufához nem juthat, de e szekrények közlekedési akadályt sem képeznek, mert alakjuk kicsiny s a falra vannak függesztve. A tanács előző határozatainak indokaira való utalással a felebbezést elutasítani kéri. b) A tanács előterjesztése Hatschek Béla felebbezésére gyufa automatszekrények felállítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Hatschek Béla műszerész folyamodott, hogy a főváros utczáin a házfalakon függő 60—70 cm. magas, 50 cm. széles gyufa automatszekrényeket állíthasson fel. A kérvény átküldetvén a rendőrségi főkapitányhoz, neki rendőri szempontból észrevétele nem volt; a fővárosi mérnöki hivatal építésrendőri és műszaki szempontból kifogást nem emel; a középitési hetes bizottság műszaki szempontból kifogást nem emelt; a középitési nagybizottság a kérelmet határozottan ellenezte, mert semmiféle közszükségletnek meg nem felel, gyufa amúgy is lépten nyomon kapható s az engedélyezéssel a gyermekek mintegy csábittatnának a gyufavásárlásra és gyújtogatásra, a bemutatott minta is gyarló s esztétikailag kifogás alá eső; a közrendészeti bizottság ellenben azt a véleményét fejezi ki, hogy a kérdéses automat szekrények igenis közszükségletet képeznek akkor, mikor a gyufaárusító kereskedések és dohánytőzsdék már zárva vannak, de e szekrények a gyermekeket nem is csábítják gyufavásárlásra és gyújtogatásra, mert Bécsben sem tapasztalták ezt, hol az automaták már alkalmazva vannak, de különben is ezen könnyű segíteni, mert a szekrényeket oly magasra lehet helyezni, hogy a gyermekek el ne érjék ; a tanács a kérelmet elutasította, mert s szóban lévő automatszekrények valamely közszükségletet nem pótolnak s a nyilvános közlekedésre szánt járdának bizonyos szélességben való elfoglalása már elvi szempontból sem helyeselhető. Hatschek Béla e határozat ellen felebbezést nyújtott be, amelyben a tanács indokai ellenében hivatkozik a közrendészeti bizottság véleményére s arra, hogy a tervezett automat szekrények összesen 11 —14 centiméterrel fognak a falból kiszögelleni, tehát sokkal kevesebbel, mint a bolti kirakatok. Különben is ez automat szekrények nemcsak a külföld nagyobb városaiban, de Magyarország több vidéki városában is használatban vannak. A középítési bizottság által említett gyermekekre nézve pedig felhozza, hogy most 7—8 éves gyermekek árulják útonútfélen a gyufákat. A tanács a felebbezést előbbi határozatának indokaira való utalással elutasítani kéri. c) A tanács előterjesztése Somogyi Bernát felebbezésére asphaltozott terület átengedése kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző ) Somogyi Bernát vendéglős a Deák Ferencztéri Anker-udvar előtti tojásdad térséget az esti órákra vendéglői czélokra kibérelni kívánná. Miután azonban a kérdéses terület omnibusz állomáshely, a tanács őt kérelmével elutasította. Somogyi Bernát e határozat ellen felebbezéssel élt, hangsúlyozván, hogy ő csak este akar oda asztalokat és székeket kirakni. Mivel azonban az omnibuszok még esti 10 órakor is ott állanak gyakran s a középítési bizottság is a kért helyet vendéglői czélra teljesen alkalmatlannak nyilvánította, a tanács a felfolyamodást elutasító véleménynyel terjeszti elő. 17. a) A tanács előterjesztése Spitzer Gerson és társa czégnek felebbezésére víztöbblet díj ügyében. (Előadó Vosits jegyző.) Spitzer Gerson és társa III. ker. Lajosutczai gyárában csőrepedés folytán f. évi január 13-tól május 8 ig 31.989 köbméter vízvezetéki víz folyt el haszon nélkül a városi csatornába. E túlfogyasztásért a czégnek 2559 frt 14 krrót kézbesittetett a fizetési meghagyás. A czég folyamodására a tanács ez összeg felét elengedte, de az összeg másik felének megfizetésére a czéget kötelezte, mivel a jelen esetben a czéget a gondatlanság és mulasztás vádja méltán terheli, mert a nagy vízfogyasztást a vízmérő márczius 15-iki leolvasásánál már észrevehették volna, holott a vizsgálat csak május 8-án a vízmű igazgatóság közegének figyelmeztetésére indíttatott meg. E határozat ezen a czég, bár a követelés felének elengedéséért köszönetét fejezi ki, felebbezéssel él, mert a kérdéses vízmennyiségből a gyár egy cseppet sem használt föl s a csőtörést csak vis majornak tekinti. A tanács előbbi határozatának indokaira való hivatkozással a felebbezés mellőzését kéri. b) A tanács előterjesztése özv. dr. Reinitz Józsefné és társa felebbezésére járdaszegélyezés után kivetett járulék kérdésében hozott határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Dr. Heinitz Józsefnére és társára, mint a király-utczai 82 sz. ház tulajdonosaira a királyutcza követése alkalmából 65 főt 73 ki. kövezési járulék rovatott ki. Az érdekeltek e kivetés ellen felebbeztek, mert 1868-ban a kövezési járulékot ők már lefizették. Miután azonban a mérnöki hivatal jelentése szerint akkor a bázárok (most Csengery) utczai frontja után űzették a járulékot s a király-utcza után ily czímen rájok kivetve járulék még soha sem volt, a tanács a felebbezést mint tévedésen alapulót mellőzni kéri. c) A tanács előterjesztése Landauer Ferencz Józsefné és társai felebbezésére viztúlfogyasztási díj kérdésében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó Vosits jegyző.) Landauer Ferencz Józsefné Andrássy-út 51. számú házában 1891. évről tetemesebb viztúlfogyasztás konstatáltatván, a tulajdonosnőre 642 frt 92 kr. viztúlfogyasztási dij rovatott ki. A tulajdonosnő folyamodása következtében a tanács e díjat felére szállította le, méltányossági indokok alapján. Azonban a fél e határozat ellen is felebbezést nyújtott be, azt hozván fel, hogy a házban még soha ily nagy túlfogyasztás nem fordult elő, ami azt látszik igazolni, hogy 1891-ben a vízmérő nem működött helyesen. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti elő. 18. o) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a hatvani utcza új szabályozási vonalának megállapítása iránt. (Előadó Pohl jegyző.) A törvényhozás az új dunai hidak építése alkalmából a főváros általános szabályozási tervén egyebek közt azon módosítást tette, hogy a hatvani-utca szélességét 13 ölben állapította meg. A mérnöki hivatal elkészítve a szabályozási térrajzot, úgy találta, hogy a hatvani-utasa egyenes vonalának szemmeltartásával, miután a szabályozás alá nem kerülő déli utczavonal nem egészen egyenes, a hatvani utcza 13 ölre szélesítése csak úgy vihető keresztül, ha az utcza legszűkebb része lesz épen 13 öl, a szép-utczánál már 13*55 és a Károly-körúti torkolatnál 14*40 öl lesz a szélesség. A középítési bizottság a szabályozási vonal ekképen való megállapításához hozzájárult s azt elfogadásra ajánlja.*) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Lujza-gőzmalom módosított iparvágányának közigazgatási bejárásáról. (Előadó Pohl jegyző.) A kereskedelmi minister úr a Lujza-gőzmalom részvénytársaságnak megadta az engedélyt a megtartott közigazgatási bejárás alapján arra, hogy iparvágányát meghosszabbíthassa. Erre nézve a középítési bizottság az építési engedély kiadását már javaslatba is hozta. A tanács ezt tudomásul jelenti be a közgyűlésnek. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a zugligeti és budakeszi utak közt új gyalogútnak az ált. szabályozási tervbe leendő felvétele ügyében. (Előadó Pohl jegyző.) A zugligetbe kiránduló közönség érdekében a lóvasúti végállomás táján egy telekfelosztási jegy alkalmából a középítési bizottság javaslatba hozta, hogy a zugligeti út és budakeszi út közt egy négy méter széles gyalogút nyittassék; ennek a szabályozási tervbe való felvételéhez a közmunkatanács is hozzájárul s a tanács ezt elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti. Ezen útnyitás a főváros részéről anyagi áldozatot nem igényel, mert a szabályok szerint a kültelki telkekből utakra eső területek telekfelosztások alkalmából ingyen engedendők át. Mindamellett, mivel Heinrich István ily czélból a nyaraló tulajdonosok közt *) A tanács e tárggyal július 11-iki ülésén foglalkozik.