Fővárosi Közlöny, 1899 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-03 / 1. szám
ződési feltételeinek módosítása iránt. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) Bleuer és Quittner fakereskedő cég már hoszszabb idő óta bérben bírja a fővárosnak a külső Kerepesi-út 2. tervszám alatt fekvő 2 hold terjedelmű telkét. A bérleti szerződést a közgyűlés f. é. február 23-án 295. kgy. sz. határozatával 3 évre újból meghosszabbította. A czég most az iránt folyamodott, hogy pótlólag vétessék fel a bérleti feltételek közé az a kikötés, hogy a szóban forgó telken jelenleg fennálló, a czég által emelt ideiglenes jellegű épületek a bérleti szerződés lejártáig továbbra is megmaradhassanak, azután köteles lesz azokat a czég saját költségén eltávolíttatni. A tanács a czégnek kérvényét, tekintettel arra, hogy a kérelem teljesítése méltányos, pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. b) A tanács előterjesztése a „Magyar Színház-részvénytársaság" felebbezésére, kövezési járulék elengedése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A „Magyar Színház" részvénytársaságra a színháznak Izabella utczai homlokzata előtt készített járda költségei fejében kövezési járulék czimén 481 frt 34 kr. vettetett ki. A részvénytársaság ezen összeg elengedését kérte, kérelmével azonban a tanács elutasította. A tanács elutasító határozata ellen a társaság a közgyűléshez felebbez. Felebbezésében hivatkozik a Magyar Színház közművelődési és nemzeti missziójára, és ez alapon kéri a szóban forgó követési járulék elengedését. A tanács a felebbezést oly javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy azt, tekintettel arra, mikép a Magyar Színház már részvénytársasági jellegénél fogva sem tartozik azon jótékonysági intézetek közé, melyek a fővárosnak ilynemű támogatására igényt tarthatnának, utasítsa el s a tanács határozatát hagyja helyben. c) A tanács előterjesztése az Erzsébet királyné Ő Felsége elhalálozása alkalmából felmerült költségek fedezete tárgyában. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) Erzsébet királyné Ő Felsége elhalálozása következtében öltött gyász folytán a fővárosnak többnemű költségei merültek fel. A főváros ugyanis küldöttséget küldött Bécsbe, hogy az a királyné temetésén és a többi gyászünnepélyen részt vegyen, továbbá koszorút helyezett a ravatalra és gyászdiszítéseket alkalmazott. Mindebből kifolyólag eddigelé 6312 frt 12 krnyi költség merült fel, mely összegnek fedezetére nézve a főszámvevő a pénzügyi bizottsággal egyetértőleg azt indítványozza, hogy az a telekátiratási díjak czimén 1898-ban befolyt többletből még rendelkezésre álló 45.985 frt terhére engedélyeztessék. E javaslathoz a tanács is hozzájárulván, azt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. d) A tanács előterjesztése a honvédkórház czéljára átengedett telek használati szerződésének módosítása iránt. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A közgyűlés 1897. évi 268. számú határozatával a létesítendő honvédkórház czéljára a honvédelmi miniszter úrnak, illetőleg az államkincstárnak a régi lóversenytéri dűlőben 10.783'50 négyszögöl területet használatut átengedvén, megállapította a használati feltételeket is s ehhez képest a tiszti ügyészség elkészítette a használati szerződés tervezetét. Azonban a kir. kincstári jogügyek igazgatósága is készített egy szerződési tervezetet, mely a tiszti ügyészség tervezetétől két pontban eltér s azt kérte a tanácstól, hogy ezt a szöveget fogadná el. Nevezetesen a jogügyek igazgatóságának szövege 2-ik pontjában az van kimondva, hogy a használati idő leteltével a telek az összes rajta levő épületekkel és azokkal a beruházásokkal fog a székesfővárosra átszállani, amely beruházások az ingatlanoktól el nem választhatók; míg a tiszti ügyészségi tervezet 2-ik pontja úgy szól, hogy a telek a használati idő letelte után, a rajta levő épületekkel, ezek tartozékaival és egyéb beruházásokkal együtt száll át a fővárosra. A jogügyek igazgatóságának tervezetében ezenfelül a 8. pont azt mondja, hogy a szerződésben körülírt használati jog a főváros minden további meghallgatása nélkül bekeblezhető. Ez a tiszti ügyészség szövegéből egészen hiányzik. A jogügyek igazgatóságának e megkeresése közöltetvén a tiszti ügyészséggel, ez azt jelentette, hogy a szerződés szövegének megállapításánál az ügyészség szigorúan ragaszkodott a 268/97. számú közgyűlési határozat szövegéhez. A 2-ik pont egészen a szerint vezetett be. A jogügyek igazgatóságának szerződési tervezetében 8. pont alatt említett használati jog telekkönyvi bekebelezésének megengedése pedig, melynek kikötése hasonló szerződéseknél szokásos s a használati jognak a telekkönyvi tulajdonos személyében közbejöhető változás esetére való biztosítására szolgál, a közgyűlési határozatból egészen hiányzik. Ha tehát a jogügyek igazgatóságának tervezetét kívánná a tanács elfogadni, akkor a 268/97. sz. kgy. határozat módosítására és kiegészítésére lenne szükség. A tanács osztván a közgyűlési határozatnak a tiszti ügyészség által adott értelmezését, a jogügyi igazgatóság kérelmének csak részben volt hajlandó eleget tenni s a tárgyat azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a második pont maradjon tiszti ügyészség szövegezése szerint, a használati jog telekkönyvi bekebelezése azonban engedtessék meg. e) A tanács előterjesztése az épületek és ingóságok kezelési szabályzatának az erdő- és mezőgazdasági épületekre leendő kiterjesztése iránt. (Előadó: Dr. Vaszilievits tanácsnok.) A közgyűlés 1897. évi 128. sz. a. szabályzatot alkotott a fővárosi épületek és ingóságok kezelésére nézve, amelynek 2. pontja szerint az erdő-és mezőgazdasági épületek kezelésével a kerületi elöljáróságokat bízták meg. A gazdasági hivatal most ez ügyben jelentést intézett a tanácshoz, amelyben kifejti, hogy egyrészt az elöljáróságoknak a kezeléshez szükséges munkaerő rendelkezésükre nem áll, másrészt a sok apró épületnek kerületenként külön való kezelése aránytalanul sok munkát és időt vesz igénybe, mely körülmények folytán kívánatos volna