Fővárosi Közlöny, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-03 / 1. szám
meghallgatásával és tekintettel azon méltánylást érdemlő indokokra, melyek szerint folyamodó vendéglő üzletét a vásárcsarnok intézmény életbeléptetése óta s a kezdet nehézségein át bérleszállítás nélkül és oly igyekezettel vezette, hogy nemcsak szerződési kötelezettségeinek mindenkor pontosan megfelelt, de a közönség igényeinek teljes kielégítésével ezen új vállalatból virágzó üzletet teremtett, mely a fővárosra nézve ma egy értékes bérletet jelent, minthogy továbbá a többi vásárcsarnoki, nemkülönben a marha- és sertésközvágóhídi vendéglők körül szerzett tapasztalatok bőven igazolják, hogy ezen üzemekkel kapcsolatos vendéglő üzletek a bérleti árverések alkalmával hozzájuk fűzött túlcsigázott remények daczára, bizonyára a bérlők személyében fekvő okok miatt, a bérlők kezében teljesen elértéktelenednek, s csakhamar folytonos bérleszállítás iránti panaszkérvények tárgyai; tekintettel továbbá arra, hogy a folyamodó által fizetett tekintélyes évi bérösszeg a kérdéses üzlettel szemben a fővárosra nézve méltányos és oly haszonbérnek mondható, melyre a főváros bér leszállítása nélkül bizton számíthat, míg újabb árverés esetén esetleg nemcsak a főváros ezen bérjövedelme volna kockáztatva, de egy kevésbbé hozzáértő bérlő kezében esetleg a vásárcsarnoki közönségnek jelenleg kifogástalanul kielégített igényei is szenvednének, de tekintettel arra is, hogy a központi vásárcsarnok kibővítésének kérdése közelebb már a megvalósulás stádiumába jutván, valószínű, hogy az azzal kapcsolatos változások a kérdéses vendéglő üzemére is lényeges kihatással lesznek, melynek mérvét és irányát azonban ezidőszerint megállapítani avagy mérlegelni nem lehet, úgy hogy egy hosszabb időre szóló új bérlet kiírása esetén a vállalkozók teljes tájékozatlanságban lennének, sőt az sem lehetetlen, hogy a kérdéses vendéglő a vásárcsarnok kibővítése alkalmával egészen más elhelyezést fog nyerni, úgy hogy ezen üzletnek hosszabb időre való bérbeadása a fővárosnak e tekintetben való szabad elhatározását is megnehezítené; végül, minthogy alábbi javaslatunk elfogadása esetén Kleinhacker József ép tíz évig bírja a kérdéses üzletet, mely időtartam már olyannak vehető, hogy az alatt bérlőnek az üzletbe fektetett költségei valószínűleg megtérültek; mindezeknél fogva a vásárcsarnok-igazgatóság pártoló javaslata mellett a magunk részéről is tisztelettel javasoljuk, hogy figyelemmel bérlőnek pótlólag tett azon indokolt kérelmére, hogy a vendéglő bérletének lejárata a nyári főidény közepébe eső aug.l-e helyett, a szokásos november 1-ére helyeztessék át, folyamodó bérletét az eddigi szerződési feltételek teljes érvényben tartása mellett további IV. évvel, vagyis 1905. évi augusztus 1-től 1906. évi november hó 1-ig meghosszabbítani méltóztassék. Ez esetben és az előadott indokok alapján Szinner József és neje, szül. Maloschik Ilona budapesti háztulajdonosoknak — habár kérvényükben a mostani bérösszegnél 15 százalékkal nagyobb bérösszeget hajlandók fizetni, éppen a bérlő személyében fekvő biztosítékokra való tekintettel s mert nem lehet elvitatni, hogy a bérlőnek jelentékeny munkája és szorgalma kell ahhoz, hogy ily nagy üzletet jövedelmezővé tudjon tenni, mire nézve a jelenlegi bérlő képességét igazolta s mert a főváros nem indulhat ki csakis abból a szempontból, hogy több bér ajánltassék fel, hanem azt kell keresnie, hogy az üzletnek fejlődése biztosíttassék, ami- a bér emelkedésének alapja — a kérdéses vendéglő üzlet nyilvános árverés útján való újabb bérbeadása iránti kérelmét elutasítani javasoljuk. Ezután a vásárcsarnok-bizottmány tárgyalván a kérvényt, a következő javaslatot tette: Folyamodó és illetve a közgazdasági és közélelmezési ügyosztálynak indokait méltányolva, a magunk részéről Kleinhacker József kérelmének egészben való teljesítését, vagyis azt javasoljuk, hogy a kérdéses bérlet nevezett vendéglőssel az eddigi kedvező feltételek változatlan fentartásával további 3 évre meghosszabbíttassák. Megjegyeztetik, hogy Ehrlich G. Gusztáv bizottsági tag úr a bizottság fenti javaslatával szemben az ügyosztályi javaslat mellett különvéleményt jelentett be. A tanács a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály által felsorolt indokok méltánylásával, a vásárcsarnok bizottság javaslatától eltérően, illetve az ügyosztályi javaslathoz képest Kleinhacker József kérelmét azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy folyamodónak a központi vásárcsarnok vendéglőjére és a hozzátartozó dunaparti kantinra nézve az 1901. évi deczember hó 4-én 1389. sz. a. kelt közgyűlési határozat alapján 1905. évi augusztus 1-ig fennálló bérletét az eddigi feltételek változatlan fentartása mellett 1905. évi augusztus 1-től számított további 11/2 évre, vagyis 1906. november 1-ig meghosszabbítani méltóztassék. Egyidejűleg a tanács Szinner József és neje budapesti háztulajdonosok ugyanezen vendéglői üzlet ujabb bérbeadása iránt beadott kérvényényének elutasítását javasolja. 3. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a járdafoglalási díjaknak az 1905—1907. évekre terjedőleg való megállapítása kérdésében. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) 286.417/904. Ez ügyben a tan. VI. ügyosztály a következő előterjesztést intézte a tanácshoz. Tekintetes Tanács! Az utczai járdáknak kávéházak, vendéglők, czukrászdák és más üzletek által való elfoglalása és használása tárgyában 1898. évi 602. kgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet 8. §-a értelmében a járdafoglalási díjakat a törvényhatósági bizottság közgyűlése utczák, esetleg üzletek szerint a kerületi választmányok előterjesztésére, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslata alapján három évről három évre állapítja meg. Legutóbb a t. közgyűlés e díjakat az 1901. évi nov. hó 13-án 1322/1901. kgy. sz. alatt hozott határozatával állapította meg 1902. évi január hó 1-étől három évre. Ezen megállapítás folyó évi deczember