Fővárosi Közlöny, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-01 / 1. szám

A megajánlott bér a helyi viszonyoknak nem­, csak hogy megfelelő, hanem igen kedvezőnek is mondható. Eddigelé ezen környéken levő fővárosi üres telkek után négyszögölenként 1 korona bért kapott a főváros, folyamodó pedig mintegy 2 korona 45 fillérnyi bért ajánlott meg Ennél kedvezőbb aján­latot esetleg 6 év letelte után sem fogunk elérni, de ennek dacára nem tartjuk teljesíthetőnek folya­modó cég azon kérelmét sem, hogy amennyiben a telket a főváros örök áron el nem adná, ez esetben részére 9 évre adja bérbe. Ezt a hosszú bérleti időt elvi álláspontunknál fogva sem hozhatjuk javaslatba, mert a telkek ér­tékesítése az utóbbi években általában oly emel­kedő irányzatot öltött, hogy a telkeknek előre az évek hosszú sorára való lekötése a fővárosra hátrá­nyokkal járhat. Épp ezért a jelen esetben sem java­solunk hat évnél hosszabb bérletet és pedig annál kevésbbé, mert ily precedenst teremteni nem akarunk. Másrészt megnyugtatásul szolgálhat bérlő részére a székesfővárosnak a bérlőkkel szemben mindenkor tanúsított méltányos eljárása és azon körülmény, hogy mindenkor figyelembe vette és veszi a bérlők által befektetett tőkét és hogy nyomós indok nélkül őket iparuk gyakorlásában nem gátolja, sőt, hol szükségesnek mutatkozik, az ipari és kereskedelmi vállalatok támogatása és istápolása elől soha sem tér ki. Ezek előrebocsájtása után javaslatunk oda irányul, méltóztassék a szóban forgó területnek évi 1810 korona bérért, a székesfőváros által bármikor és bármely körülmények közt érvényesíthető 10 évi felmondási jognak biztosítása és egyebekben a szo­kásos szerződéses feltételek mellett a „Budapesti Jégművek Radvánszky és Isa" cég részére 6 évre, tehát 1909. évi január hó 1-től 1914 évi december hó végéig való bérbeadását a törvényhatósági bizott­ságnak pártolólag javaslatba hozni. A szokásos bérleti feltételeken kívül kikötendő­nek véleményezzük még a következőket: 1. Bérlő tartozik a szerződés aláírásakor félévi bérnek megfelelő összeget készpénzben szerződési biztosítékul letenni. A biztosíték után a székesfőváros kamatot nem fizet. Ezen biztosítékból a főváros ma­gát a szerződésből eredő összes követelésére nézve bírói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti. A bármely okból leapadt biztosítékot a bérlő 8 nap alatt teljes összegére kiegészíteni tartozik. 2. A bérlet tárgyát képező területet köteles bérlő a székesfővárosi mérnöki hivatal kitűzése s közelebbi utasítása szerint legkésőbb 3 hónap alatt, az építésügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelő uj álló deszkakerítéssel bekeríteni. Ez a kerités minden megtérítés nélkül azonnal a főváros tulaj­donába megy át s azt bérlő állandóan jó karban tar­tani s a szerződés lejártakor, vagy a bérletnek bár­mely oknál fogva való megszűnése alkalmával min­den megtérítés vagy kártérítési igény nélkül a fő­városnak jókarban átadni köteles 3. A bérbevett telken a bérlő csak a főváros mint bérbeadó előzetes engedelmével épitkezhetik s az igy létesített épületeket is a bérlő a bérlet le­jártakor, vagy megszűntekor minden kártérítésre való igény nélkül a saját költségén azonnal eltávolítani és a telket kitisztítva és elegyengetve a bérbeadó székesfővárosnak visszabocsátani tartozik. Amennyi­ben ezen kötelezettségének a bérlő eleget nem tenne, úgy az összes felépítmények azonnal a székesfőváros tulajdonába mennek át s a bérlő az esetleges le­bontásból és eltávolításból felmerülő költségeket a fővárosnak megtéríteni tartozik. 4. Bérlő köteles a hatóságnak közegészség­ügyi és tűzrendészeti szempontból, valamint bármely egyéb köztekintetekből a jelenleg fennálló s a jövő­ben kiadandó minden hatósági rendelkezést saját költségén foganatosítani, egyebek között a tűzrendé­szeti hatóság által megállapítandó faraktározási ha­tárvonalat pontosan betartani és ezek miatt semmi­féle kártalanításra vagy bérleengedésre igényt nem tarthat. 5. Bérlő köteles a telek mentén elvonuló járda tisztántartásáról állandóan a saját költségén gon­doskodni. Telepengedélyhez kötött ipar gyakorlása esetén a telepengedélyt a bérlő tartozik megszerezni. A bérbeadó székesfőváros a telepengedély megadásáért, valamint a telepengedély netáni megtagadásából ke­letkező károkért semmi néven nevezendő felelősséget nem vállal és a bérlő sem ily, sem más címen a bérleti szerződésből kifolyólag a székesfőváros ellen kártérítési igényt soha nem támaszthat. 6. A bérelt telek, valamint az azon létesítendő építmények után fizetendő minden adót és egyéb közterheket, úgymint vízdíjat stb. bérlő sajátjából köteles viselni. Az ügyosztály ezen előterjesztését, melyhez a pénzügyi és gazdasági bizottmány is hozzájárult, a tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. 2. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a VI. ker., Lehel- és Dévai-utca sarkán fekvő 2934. hrsz. telek bérbeadása ügyében. (Elő­adó : dr. Iródy tanácsnok.) 169.881/1908. Ezen ügyben a VI. ügyosztály a következő előterjesztést intézte a tanácshoz: A VI. ker. Lehel- és Dévai-utca sarkán levő 2934. hrszámú 324— négyszögölnyi terület a Dévai­utca megnyitása céljára sajátíttatott ki. A telket Fejes János kovácsmester kovácsmű­hely céljára bírja bérben és bér fejében 324 korona 40 fillért fizet. A szerződés 1909. évi julius hó 31-én jár le és bérlő kéri most a szerződésnek az eddigi szer­ződéses feltételek mellett való meghosszabbítását. Bér fejében az eddig fizetett 324 korona 30 fillér helyett 40%-kal többet, vagyis összesen 454 korona 02 fillért ajánl meg. A telek további három évre való bérbeadását sem műszaki, sem városrendezési, sem egyéb köz­tekintetek nem gátolják, ezért az ezen ügyben meg­hallgatott mérnöki hivatal és ker. elüljáróság véle­ményes jelentései alapján, valamint azon körülmény­nél fogva, hogy a b­érlő által felajánlott 40%-os önkéntes béremelés kedvezőnek mondható, tisztelettel javasoljuk, méltóztassék a szóban forgó területnek

Next