Fővárosi Közlöny, 1911 (22. évfolyam, 21-40. szám)
1911-03-17 / 22. szám
délyt folyamodók kérelmére 1911. évi május 1-éig meghosszabbította. Szelnár József és utóda cég, valamint érdektársai utalással arra, hogy a Koronaherceg utca 14., 16. és 18. számú házak az 1911. év folyamán lebontatnak, azt kérték, hogy a szóban levő áruház továbbra is tartassák fenn és engedtessék meg, hogy üzleteikkel azt az említett telkeken emelendő házak felépítéséig elfoglalhassák. Zwieback József és érdektársai, valamint Skriván Ferenc és érdektársai egyidejűleg 1911. évi május 1-je után az áruháznak lebontását kérték. Nevezettek nem tartják ugyan sérelmesnek, hogy az építkezések miatt kiszorult kereskedőknek a főváros közterületet enged át, e célra azonban a Szervita-teret vagy a Városház-teret kérik kijelölni. A fővárosi közmunkák tanácsa — az Országos Pázmán-egyesület kérelmére — megkereste a tanácsot az áruház lebontása iránt. Az Országos Pázmán-egyesület Pázmán Péter szobrának felállítását sürgeti s a kereskedők méltányos kérelmének teljesítésére a Szervita-tér átengedését javasolja. Megjegyzi erre a tanács, hogy a Szervita-teret a fővárosi közmunkák tanácsának hozzájárulásával a Phönix biztosítótársaság IV. ker. Bécsi utca 1. sz. épületének lebontása miatt Fischer Emil, továbbá Neumann és Schwartz cégeknek engedte át s így az kérelmező kereskedők által már igénybe nem vehető, a Városház-tér szabályozási kérdése pedig a közel jövőben megoldásra kerül, amikor is a felszabaduló területek értékesítés alá kerülnek. A tanács ugyanazon indokokból, amelyeknél fogva a közterületet annak idején Skriván Ferencnek és érdektársainak átengedte, nem zárkózhatott el Szelnár József és utóda cég és érdektársai kérelmének teljesítése elől sem s míg egyrészt 102.163/1910. sz. határozatával az áruház további ideiglenes fenntartását kimondotta s a közterületet Szelnár József és társainak az építés tartamára, legfeljebb azonban 1913. év végéig átengedte, az áruház lebontása iránti kérelmeket elutasította. Skriván Ferencnek és érdektársainak és Zwieback Lajos és testvére cégnek és érdektársainak ezen tanácsi határozat ellen beadott felebbezését a tanács elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé azzal, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa megkeresendő volna, hogy az áruháznak a jelzett célra való ideiglenes fenntartásához s Pázmán Péter szobra felállításának elhalasztásához járuljon hozzá. 43. A tanács előterjesztése Pintér Gyula és érdektársainak a IV. ker. Kálvin-téren levő ideiglenes áruház ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. (Előadó: Piperkovics unek.) 1190/1911—11. Az 1909. évfolyamán a IV. ker. Kálvin-tér 1. sz. ház lebontás alá került. Stern Józsefnek és az ezen házban üzlettel bíró érdektársainak, továbbá az említett ház tulajdonosának Pintér Gyulának kérelmére a tanács a IV. ker. Kálvintéren árubódé építésére a Kálvin tér 1. sz. ház felépítéséig, legfeljebb azonban két évi időtartamra közterületet engedett át oly célból, hogy abban az említett üzlettulajdonosok az építés idejére üzleteiket elhelyezhessék. A tanácsot ily értelmű határozatának hozatalánál azon méltánylást érdemlő körülmény vezette, hogy a Belvárosban folyó nagymérvű építkezés miatt folyamodók megfelelő üzlethelyiséget még ideiglenesen sem kaphattak, s hogy ilyként üzleteik szüneteltetéséből, vagy esetleg a város külsőbb részeibe való helyezéséből eredő károsodástól óhajtotta őket megóvni. A IV. ker. Kálvin-tér 1. sz. ház felépülvén, folyamodó üzlettulajdonosok onnan 1910. évi november elején kiköltöztek. A Kálvin-téren lévő 8—9. sz., a főváros tulajdonát képező ház lebontását a főváros még az 1910. év folyamán meg akarta kezdeni, amiről tudomást szereztek az ezen házban lévő üzlettulajdonosok s oly értelmű kérelmet terjesztettek elő, hogy az áruház továbbra is tartassák fenn, illetve a közterület az építés tartamára nekik engedtessék át. A Kálvin-tér 8—9. sz. ház lebontása a felmerült szabályozási kérdés elintézéséig elodáztatván, Sommer Károly azt kérte, hogy addig is, míg folyamodó üzlettulajdonosok az ideiglenes áruházat igénybe nem veszik, azt a Kálvin-téren volt s megszüntetett kávéházi üzlete céljára használhassa. A tanács ugyanazon indokokból, amelyeknél fogva a közterületet annak idején Stern Józsefnek és érdektársainak átengedte, nem zárkózhatott el a főváros bérlői kérelmének teljesítése elől sem, s míg egyrészt kimondotta, hogy az áruházat továbbra is fenntartja s azt, illetve a közterületet annak idején folyamodó bérlők rendelkezésére bocsájtja, másrészt, hogy addig is az áruház üresen és használatlanul ne álljon, az áruházat, illetve közterületet Sommer Károlynak a kérelmezett célra bérbe adta, továbbá egyúttal Pintér Gyulának és érdektársainak azon kérelmét, hogy az áruház bontassák le, 103.157/1910. sz. határozatával elutasította. Időközben a fővárosi közmunkák tanácsa is kérte az áruház lebontását. Az áruház lebontását elutasító idézett tanácsi határozat ellen Pintér Gyula és érdektársai a törvényes határidőn belül felebbezést terjesztettek elő. A tanács a felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé azzal, hogy egyúttal a fővárosi közmunkák tanácsa is megkeresendő volna, hogy az áruház további ideiglenes, a jelzett célra való fenntartásához járuljon hozzá. 44. A tanács előterjesztése Wilhelm Lipótnénak, burkolási járuléka ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. (Előadó: Piperkovics tanácsnok.) 16.169/1911—11. tan. sz. Özv. Wilhelm Lipótné a terhére kivetett burkolási járuléknak részletekben való törlesztése iránt benyújtott kérelmét elutasító 8309/1910—II. sz. tanácsi határozatot megfelebbezte. A tanács ezen felebbezést elutasító javaslattal terjeszti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, mert felebbező már nyert részletfizetési kedvezményt, minek újbóli meghosszabbítása, tekintettel arra, hogy a kérdéses ingatlan egyéb követelésekkel már annyira meg van terhelve, hogy a főváros követelése nem látszik biztosítottnak, nem engedélyezhető a követelés veszélyeztetése nélkül.