Fővárosi Közlöny, 1911 (22. évfolyam, 81-99. szám)

1911-10-31 / 81. szám

mert az állati nyersterményekről szóló származási bizonyítványok az 500/910. sz. földmívelésügyi mi­niszteri rendelet értelmében szintén bélyegmentesek. A hatósági díjakat ne az állatorvosok vételezzék be, hanem azokat a folyamodók városi bélyeg alak­jában zójják le. A bizonyítványok fordítása hitelesíté­séért járó 4 fillér díj, amely a ker. állatorvost illeti, ezentúl ne legyen fölszámítható. Végül az emberi élelemre nem szolgáló árúnak a bizonyítvány kiál­lítása előtt, esetről-esetre való megszemlélése, a kerületi állatorvosok egyöntetű véleménye szerint fölösleges, mert egyrészt az illető telepek úgyis állandó állatorvosi felügyelet alatt állanak, és más­részt mert csak azt kell igazolni, hogy a termény magyarországi származású és vészmentes helyről való, így ezt a szemlét el kell hagyni, annál inkább, mivel az elszállítandó áru megfelelő ellenőrzésére nem is alkalmas. Természetesen az emberi élelemre szolgáló állati terményeket, főleg pedig a húst és húskészít­ményeket esetről-esetre ezentúl is okvetlenül meg kell szemlélni. 89. Az aradi és csanádi egyesült vasutak igaz­gatósága kéri, hogy az említett vasutak nyugdíjasainak nyugtáit a kerületi elüljáróságok láttamozzák. A ker. elüljárók a tanács folyó évi IX/21-én 81.622—I. sz. alatt kelt felhívására jelentik, hogy az elüljáróságok a 81.418/1895. sz. belügyminiszteri rendelet értel­mében csak az állami, vagy egyéb közpénztárakból ellátásban részesülő nyugdíjasok életbenlétének iga­zolására illetékesek és kötelesek; a magánvállalatok és egyesületek nyugdíjasainak nyilvántartására és életbenlétük igazolására nemcsak hogy nem kötelesek, de még nem is jogosítottak, mert kötelező rendel­kezés hiányában ennek teljesítésével úgy magukra, mint másodsorban magára a székesfővárosra is anyagi felelősséget nem vállalhatnak. A kérelmet ennélfogva nem tartják teljesíthetőnek. Ebből az alkalomból a ker­­elüljárók a nyugdíjasok nyilvántartásának és nyugtáik záradékolásának rendezése ügyében a felsőbb hatósághoz még 1900 évi október hó 21-én intézett elő­terjesztésük elintézését kérik. (V. ö. az 1909. évi ért. jkv. 23/1. és az 1905. évi ért. jkv. 65. pontjaival.) 90. Egyik kerületi elüljáróság a havisegélynek kivételes esetekben való felemelése ügyében előterjesz­tést intézett a tanácshoz. A ker. elüljárók a folyó évi VI/14-én 31.072/1911—IX. sz. a. kelt tanácsi fel­hívásra utalnak a nemrég életbe lépett szegényügyi szabályrendelet 12. §-ára, amely meghatározza a személyenkint adható havisegély legmagasabb össze­gét. Az ettől való eltérés tehát csakis a szabályren­delet megváltoztatásával lehetséges. De különben is az egyes érdemes havi segélyeseket időnként kivéte­lesen adománypénzekből, vagy rögtöni segélyekkel is lehet támogatni, — ebből az okból tehát a sza­bályrendelet rendelkezéseinek a megváltoztatására ez idő szerint szükség nincs. 91. A polgármesteri és főpolgármesteri hivatal­hoz, valamint a tanácshoz sokan szoktak segélyért folyamodni. Az ez iránt beadott kérvényeket, ha az illetők segélyben nem részesíthetők, a kérvényezők la­kása szerint illetékes kerületi elüljárósághoz adják ki saját hatáskörben való illetékes elintézés végett. A kérvényezők legtöbbje azonban úgy is kap segélyt a ker. elüljáróságtól s a középponti hatóságokhoz csak azért fordul, mert onnan is remél segélyt. Azzal, hogy kérvényét kiadják, abban a hiszemben van, hogy a ker. elüljáróság ismételve okvetetlenül segélyezni fogja. Miután ez az eljárás sokakban jogosulatlan igényeket kelt, amelyeknek a ker. elüljáróságok nem tehetnek eleget, a gyakran előforduló kellemetlenségek elhárítása végett, kérik a felsőbb hatóságokat, hogy a hozzájuk benyújtott segélykérvényeket saját hatás­körben intézzék el, s azokat, akik segélyben már nem részesíthetők, kérelmükkel közvetetlenü­l utasítsák el. 92. A ker­­elüljárók kijelölik azokat, akik a tanács folyó évi IX/21-én 84.051/911. em­. sz. alatt kelt határozatával ebben a téli évadban is folytató­lagosan és kiterjesztőleg szervezett gyakorlati tovább­képzőkben részt venni kötelesek. E szerint 1. a végleges fogalmazói szakcsoportban 22 2. az ideiglenes­­ A) » 20 B) » 12 3. a ker. mérnöki a 37 4. az állatorvosi » 17 5. a ker. számvevőségi 40 6. a kezelőtiszti A) )¡ 60 B) V 6 7. az irodai kezelési A) )­ 44 B) » 23 8. a vásárfelügyelői A) » 12 B) 2 9. a kézbesítői és adóbiztosi A) » 174 B) » 26 10. az egészségőri A) V 36 B) n 5 összesen tehát . . 536 lesz a résztvevők száma. A ker. elüljárók meghatá­rozzák egyúttal, hogy a továbbképzők egyes szak­csoportjai hol és mikor fogják összejöveteleiket tartani és minderről a polgármester úrhoz jelentést tesznek. A továbbképzők november 6-án kezdődnek. (V. ö. a folyó évi ért. jkv. 81. pontjával.) 93. A budapesti székesfővárosi cukrászok és mézes­kalácsosok ipartestülete közegészségügyi szempontból károsnak tartja az utcai fagylaltárusítást, minélfogva annak eltiltását kéri. Az ipartestületnek a tanácshoz benyújtott, s onnan a f. évi VI/22-én 51.071/1911—X. sz. alatt kelt határozattal kiadott kérvényére jelentik a ker.­elüljárók, hogy mivel ez a kérdés szorosan össze­függ a mozgóipar ügyének a rendezésével, legcélszerűbb volna, ha a tanács ezt a kérdést is a mozgóipar rendezése iránt ismételten tett előterjesztéseikkel kapcsolatban veszi együttesen érdemleges tárgyalás alá. (V. ö. a. f. évi évt. jkv. 24. pontjával.) 94. A ker. elüljárók a tanács f. évi X/6-án 98.885/911—1. sz. a. kelt felhívására tett jelentésük­ben dr. Dános Árpád keresk. min. fogalmazó,, Az új rendőri büntető eljárás" című művének a ker. elüljárósági könyvtárak részére egy-egy példányban való beszerzését ajánlják. 95. A ker. elüljárók a szolg. ut. 17. §-a alap­ján kötelező használatra a következő nyomtatvány­mintát adják ki: 829. Egyes (I.) napló. 96. A ker. elüljárók tudomás és feljegyzés végett a következőket közlik: a) A m. kir. földmívelésügyi miniszter f. évi VII/12-én 52.878/1910—III. sz. a. kelt körrendeletével arra való tekintettel, hogy az idegen községből behozott húsoknál az állati testrészek hovatartozása szükség esetén könnyen és biztosan megállapítható legyen, elrendelte, hogy az egynél több állat húsának feldara­bolt állapotban történő szállítása esetén az összetartozó ötödök, illetőleg felek közös jellel láttassanak el. A húsdarabok megjelölésére gummiból vagy tartósabb fémből készített 2 cm. magas arabs jegyű számbélyeg­zőket kell használni. (L. a tanács f. évi VII/26-án 74.890—VIII. sz. a. kelt H.-át.)

Next