Fővárosi Közlöny, 1912 (23. évfolyam, 24-46. szám)

1912-03-22 / 24. szám

nyös, mert egyfelől pénzügyi előnyöket biztosít, másfelől pedig megjavítja a forgalom lebonyolítását. Az alállomás létesítését szociális szempontból is kívánatosnak tartjuk, mert a közlekedésnek intenzí­vebb javítása a fővárosban még mindig észlelhető munkáslakás hiányon is lényegesen segít. Az ügyosztály ennélfogva tisztelettel java­solja: méltóztassék folyamodó Budapesti villamos városi vasút részvénytársaság kérelmét a törvény­hatósági bizottság közgyűlése elé pártolólag ter­jeszteni és javaslatba hozni, hogy a szóbanforgó telket a kért időtartamra, a már tüzetesen megjelölt célra, egyfelől a szokásos szerződéses föltételek, másfelől pedig az alábbi külön föltételek­ mellett adja bérbe. Az évi bérösszeget, a IX. ker. Lóversenyfér­dülőben 9629­/1/a hrsz. a fekvő teleknél megállapított bérösszegekhez hasonlóan,­— az első öt évben négy­szögölenkint 80 fillérben, a második öt év alatt négyszögölenkint 1 koronában és ezentúl a bérlet hátralévő időtartamáig öt-öt évenkint négszögölen­kint 20—20 fillérrel magasabb összegben kérjük meg­állapítani. Kikötendő volna azonfelül, hogy: 1. a bérlő társaság tartozik a szerződés aláírá­sakor egy félévi bérnek megfelelő összeget készpénz­ben vagy óvadékképes értékpapírokban szerződési biztosítékul letenni. A biztosíték után a főváros kamatot nem fizet és abból a főváros magát a szer­ződésből eredő összes követelésre nézve bírói közben­járás nélkül önhatalmúlag kielégítheti. A főváros követelései tekintetében azonban nincs kötve a bérlő biztosítékához, hanem azokat tetszése szerint bérlő egyéb vagyonára is szabadon érvényesítheti; 2. tartozik bérlő a bérleti területeknek haszon­bérlőktől való visszavétele alkalmával azoknak azt a tényleges kárát, amelyet a kér.­elüljáró két erre a célra meghívott szakértő közbenjöttével megállapít, megtéríteni és ennek megtörténtét a szerződés alá­írása előtt igazolni; 3. bérlő a bérlet tárgyát képező telket kizáró­lag csakis kocsiszín, műhely, szolgálati épületek és alállomás létesítése céljára használhatja. Ha ezen tila­lom ellenére akár csak részben, akár egészben, mégis más célra használná a telket, a bérlő vasúttársaság a bérösszegen felül 5000, azaz ötezer korona bíróilag nem mérsékelhető szerződéses kötbért azonnal és azután évenként mindaddig, míg a bérelt telek szer­ződésellenes használatát abba nem hagyja, minden következő év január elsején mindenkor ismét 5000 korona bíróilag nem mérsékelhető szerződéses köt­bért tartozik a székesfővárosnak fizetni; 4. a telek mélyítése vagy megrongálása tilos, ha azonban feltöltésre szükség volna, úgy az a székes­főváros előzetes engedélyével és utasításai szerint, azonban bérlő költségén és csak tiszta anyaggal és csakis a járda fekszik magasságáig eszközölhető; 5. a bérbeadott telket bérlő sem egészben, sem részben albérletbe nem adhatja, sem szerződését másra át nem ruházhatja. A bérleti jognak telek­könyvi előjegyzése vagy bekebelezése meg nem engedtetik; 6. a területen építkezni csakis a hatóság és a bérbeadó főváros előzetes engedélyével szabad; 7. a bérleti területen létesítendő összes épít­mények és beruházások az engedélyidő lejártával a területhasználati szerződés értelmében ingyen és minden megtérítés nélkül a székesfőváros tulajdo­nába és birtokába átmennek; 8. a területhasználati szerződés, ha az akár a villamos vasút megváltása, akár valamely más okból megszűnnék, vagy felbontatnék, akkor a szóban lévő bérlet is egyidejűleg minden felbontás nélkül önma­gától megszűnik; 9. a vasút megváltása esetén a bérlő által tett beruházásokra nézve a területhasználati szerződés határozmányai nyernek alkalmazást; 10. a bérelt telek, valamint a létesítendő épít­mények után fizetendő minden adót és más közter­heket, beleértve a burkolási és csatornaépítési járu­lékokat, vízdíjat stb., valamint az illetékegyenértéket is, a vasúttársaság köteles viselni; 11. a bérlő társaság köteles a telket a székes­fővárosi tanács kitűzése, közelebbi utasításai alapján és választása szerint legkésőbb 3 (három) hónap alatt, állódeszka vagy kőkerítéssel körülkeríteni, amely annak létesítése után azonnal teljesen ingyen és minden megtérítés nélkül a bérbeadó főváros tulaj­donába megy át, továbbá köteles a kerítést állandóan jó karban tartani és a szerződés megszűntekor ugyanily állapotban a székesfőváros birtokába bocsátani; 12. a bérelt telek után a vasúttársaság által a székesfővárosnak fizetett haszonbérre kivetendő adót is a vasúttársaság köteles a székesfőváros helyett megfizetni; 13. ha a bérlő vasúttársaság a bérfizetési köte­lezettségének avagy ezen bérleti szerződés bármely feltételének s kikötésének eleget nem tenne, továbbá, ha a bérlő ellen birói végrehajtás foganatosíttatik a bérlemény területén, vagy ha csőd alá kerül, azon esetben jogában áll a bérbeadó székesfővárosnak a már lejárt bérrészletek behajtásán kívül ezen bérleti szerződést minden birói közbenjárás és felmondás nélkül, egyszerű tanácsi határozattal megszűntnek nyilvánítani, a bérlet tárgyát képező telket a rajta levő beruházásokkal együtt közigazgatási úton birto­kába visszavenni és azzal korlátlan tulajdonjoggal szabadon rendelkezni anélkül, hogy bérlő ezért a székesfővárossal szemben bármi kártérítésre igényt tarthatna; 14. bérlő köteles a hatóságnak közegészség­ügyi és közrendészeti szempontból, valamint bár­mely egyéb köztekintetekből jelenleg fennálló s a jövőben kiadandó minden rendelkezést saját költ­ségén foganatosítani s ezek miatt semmiféle kártala­nításra vagy bérleengedésre igényt nem tarthat; 15. bérlő köteles a telek mentén elvonuló járda tisztántartásáról saját költségén gondoskodni. A tanács az ügyosztálynak ezt a javaslatát, melyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, pár­tolólag terjeszti a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése elé. 3. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a VII. , .. i­­ mn . , ,, rt" 1978—1979/a, 1980-1982. kerület, Telep­ utcában fekvő­­ hrsz. haszonbéres föld bérbeadása ügyében. (Előadó: dr. Márkus tanácsnok.) 17.470/1912—XVI. szám. Ebben az ügyben a tanácsi XVI. (városgazdasági) ügyosztály a következő előterjesztést intézte a tanácshoz: Tekintetes Tanács! A VII. ker. Alsó­rákosi réte­ 1978—1979 ben, a Telep-utca a­t­tasa—1982 dr. szám alatt a fekvő 457­20 négyszögölnyi telket a tanács 1908. évi október 21-én kelt 181.866/908—VI. számú határ

Next