Fővárosi Közlöny, 1915 (26. évfolyam, 1-22. szám)
1915-01-02 / 1. szám
és szülésznők, másodsorban a ker. választmányi tagok, illetőleg a közgyámok gyakorolják. Különösen fontos a ker. orvos és a ker. szülésznő ellenőrzése, akik minden ily gyermeket azok lakásán havonkint kétszer felkeresni és a tapasztaltakról a ker. elüljárót értesíteni kötelesek. A ker. elüljárók ennélfogva felhívják úgy a ker. orvosokat, mint a ker. szülésznőket, hogy ezt a kötelességüket figyelemmel a súlyos viszonyokra, hatályosan gyakorolják, az ápoló anyákat emberséges bánásmódra szoktassák és szerető gonddal ügyeljenek a gyermekek egészségi állapotára, táplálkozására és a fejlődésüket előmozdító egyéb viszonyokra, ha pedig valahol rendetlenséget és szabályellenességet találnának, ezt azonnal hozzák a hatóság tudomására. A vizsgálatok pontos megtartásáról a körelüljárók a dajkasági engedélykönyvek havi bemutatása alkalmával, vagy másként fognak meggyőződést szerezni. 100. A m. kir. belügyminiszter úr 1914. évi október 22-én ^pj^/1914. B. M. sz. a. körrendeletet bocsátott ki Ő Felségének a katonai vagy népfelkelői tényleges szolgálatukat híven teljesített egyénekre vonatkozó rendőri büntető bírósági kihágásokat illető legfelsőbb kegyelme tárgyában. E rendelet szerint Ő Felsége kimondani méltóztatott, hogy mindazok ellen az egyének ellen, akik szolgálati kötelességüket híven teljesítették, az 1914. évi szeptember 20. napja előtt elkövetett s a közigazgatási rendőrbüntetőbíróságok hatáskörébe tartozó kihágások miatt indított vagy indítható eljárás mellőztessék, a jogerős ítélettel kiszabott és még végre nem hajtott büntetések pedig kegyelemből elengedtessenek. A rendelet a részletes intézkedéseket szó szerint felsorolván, a ker. elüljárók ezúttal csak a következő három irányban terjeszkednek ki: a) A legfelsőbb elhatározást és a reá vonatkozó rendeletet a ker. elüljárósági hirdető táblán haladéktalanul a legszélesebb körben közhírré teszik; b) a felfüggesztést mindenkor megfelelő vizsgálat után végzésben mondják ki és ezekről külön nyilvántartási könyvet vezetnek; c) az eljárás mellőzéséről annak idején szintén végzést hoznak és a büntetés törlése és a netalán szükséges egyéb intézkedések iránt végzéssel határoznak, amelynek egy példányát a t. ügyésszel minden egyes esetben közlik. 101. Az Általános közjótékonysági egyesület azt kéri a fővárostól, hogy a foglalkoztatásban dolgozó munkásoknak tegye lehetővé, hogy ismét hasznos tagjaivá lehessenek a társadalomnak. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy egy-egy munkás ruha dolgában annyira lerongyolódik, hogy ilyen külsővel egy munkaadó sem akarja befogadni. Ha azonban megfelelő ruhát kapna, megadatnék a lehetőség arra, hogy új, rendes életet kezdhessen. A körelüljárók melegen támogatják az egyesület kérelmét és kijelentik, hogy ha az illetéket az egyesület a maga erejéből fel nem ruházhatná, forduljon eziránt a szegényügyi szabályrendelet 8. §-ának 2. bekezdése és 7. §-ának m) pontja alapján a közsegélyre szorult lakóhelye szerint illetékes ker. elüljárósághoz. Igaz ugyan, hogy a foglalkoztatóban dolgozók legnagyobb része hajléktalan, miután azonban sem a szegényügyi szabályrendelet, sem pedig az ezt végrehajtó utasítás erre nézve külön intézkedéseket nem tartalmaz, az vélelmezhető, hogy ezek az úgynevezett hajléktalanok annak a kerelüljáróságnak az illetékessége alá tartoznak, amelynek területén az a menhely fekszik, ahol a hajléktalan az éjjeleket tölti. Az illetékes ker. elüljáróság azután ugyancsak a szegényügyi szabályrendelet további szakaszai alapján jár el és eljárását a szabályrendeletnek különösen a 13. és 31. §§-ai irányítják. 102. A budapesti közszolga ipartársulat panaszt emel a Telefonkezelő és küldöncvállalat ellen, amely kávéházakban és klubbokban küldöncöket helyez el és iparának gyakorlásában, amelyet csak közönséges iparigazolvány és nem iparengedély alapján az, a közhelyeken helyet foglaló közszolgáknak károkat okoz. A ker.elüljárók véleményadásra felhivatván, kijelentik, hogy a nevezett vállalat iparigazolványa alapján csak üzleti helyiségéből gyakorolhatja iparát. A kávéházak és vendéglők tulajdonosai, ha vendégeiket maguk akarják kiszolgálni, erre saját alkalmazottjaikat ugyan rendelkezésükre bocsáthatják, de közszolga ipar gyakorlására engedéllyel nem bíró vállalat küldöncöket az egyes kávéházakban vagy vendéglőkben nem tarthat, mert ezeket az üzleteket ily szempontból közterületeknek kell tekinteni, ahol szolgálatait az 1884. évi XVII. t.-c. 10. §-ának f) pontja alapján csak az kínálhatja, akinek erre nem iparigazolványa, hanem a hivatkozott törvény nyomán alkotott szabályrendelet alapján kiadott iparengedélye van. 103. Tudomás és feljegyzés végett a ker. elüljárók a következőket közlik: a) A m. kir. földmívelésügyi miniszter egy konkrét ügyből kifolyólag kimondotta, hogy az a körülmény, hogy a tulajdonos telkén a gazt nem irtatja, az 1894. évi XII. t.-c. 95. §-ának k) pontjába ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg, mert az idézett t.-c. 52. §-a szerint a gazt csak az úttesten kell irtani, az 53. §. pedig az aratás és kaszálás alkalmával irtandó gaz- és gyomfoltokra vonatkozik. (V. ö. a tan. 229/ 1914. kih. számú határozatával.) b) A tanács B—129.963/1914—XV. határozatával a kerületi elöljáróságok figyelmét felhívta a m. kir. belügyminiszternek a jótékony vagy emberbaráti célra forgalomba hozott jelvények védelme ügyében 7270/1914. és 7666/1914. számok alatt kibocsátott körrendeleteire (L. a Belügyi Közlöny I. évi 51., illetőleg 55. számát.) c) A polgármester számú rendeletével intézkedett az 1914. évi 6%-os magyar királyi adómentes állami járadékkölcsön (hadikölcsön) kötvényeinek a fővárosi alkalmazottak által kedvezményes módon való jegyzése tárgyában. d) A tanács B—101.350/1914—VI. számú határozatával közli a m. kir. belügyminiszternek 1475/1914 szám alatt a városok és községek fizetőképességének fenntartása tárgyában kibocsátott rendeletét. E rendelet figyelmeztet a háború következtében beállott nehéz pénzügyi és gazdasági viszonyokra és erre való tekintettel a legnagyobb takarékosságot ajánlja a községeknek és városoknak. A belügyminiszter a maga részéről kijelenti, hogy kölcsönök felvételére vonatkozó határozatokat csak a legkivételesebb esetekben fog jóváhagyni. Azokat a beruházásokat, amelyeket egy felveendő kölcsönből kellett volna fedezni, még ha a határozat jóváhagyást nyert is, végrehajtani nem lehet, illetőleg ha a végrehajtás már megkezdetett, félbe kell szakítani és ha ez nagyobb anyagi károsodás nélkül nem volna lehetséges, csak addig a mértékig lehet folytatni, amíg a károsodás elhárítható. Ugyanígy kell eljárni