Fővárosi Közlöny, 1915 (26. évfolyam, 1-22. szám)
1915-01-02 / 1. szám
azoknál a folyamatban lévő beruházásoknál, amelyeknek fedezésére a város vagy község a kölcsönt már felvette. Az ekként rendelkezésre maradó kölcsönpénzkészlet felhasználásáról is csak felsőbb hatósági jóváhagyás után lehet rendelkezni. Az előbbi elveket kell követni azokra a beruházásokra nézve is, amelyeknek fedezetéül a város (község) tulajdonában vagy kezelése alatt lévő alapok, alapítványok, gyümölcsözőleg elhelyezett tőkék, költségvetési megtakarítások vagy más pénzkészletek vannak megjelölve. A költségvetési hitelek felhasználásánál is a legmesszebbre menő takarékossággal kell eljárni, amennyiben ez magánosok károsítása nélkül lehetséges. Természetesen — külön megegyezés nélkül — nem halaszthatók a törlesztési részletfizetések és a más esedékessé vált kereseti számlák. Új beszerzésekre, felszerelésekre és javításokra előirányzott tételeket mellőzhetetlen beszerzések fedezésére lehet felhasználni. Tiszteletdíjak, pótlékok, segélyek közül csak a jogerős határozaton alapulók szolgáltathatók ki; újabb tiszteletdíjak és pótlékok egyáltalában nem, segélyek pedig csak a legméltányosabb esetekben engedélyezhetők. Mindennemű fizetésemelés mellőzendő. Üresedésben levő állások közül csak azok tölthetők be, amelyeknek betöltését a törvény határidőhöz köti. A háború folytán elvont alkalmazottak munkáját a megmaradt személyzet munkaerejének fokozottabb kihasználásával kell pótolni. Ügyelni kell arra, hogy a községi és városi üzemek és vállalatok mérlege a háborús viszonyok következtében meg ne romoljék. e) A tanács C—142.771/1914—IX. számú határozatával a 9999/1914. el. sz. belügyminiszteri rendelet alapján intézkedik a Magyarország északi és északkeleti részeiből menekültek segélyezése ügyében. E határozat szerint a belügyminiszter felhatalmazást adott a székesfőváros tanácsának, hogy az északi harctéren folyamatban lévő hadműveletek következtében az ország északi és északkeleti megyéiből Budapestre menekülteket a kincstár terhére segélyezze. A menekülteket általában tömeglakásokban kell elhelyezni és élelmezni; az elhelyezésről és élelmezésről a tan. IX. (közjótékonysági) ügyosztály gondoskodik. Kivételes esetekben (betegség, családi állapot okából) a segélyezésnek előbbi módja helyett a menekülteknek pénzsegély nyújtható, melynek mértéke ugyanaz, mint a hadbavonultak családtagjainak segélyezésénél. A pénzsegélyre irányuló kérelmeket a lakhely szerint illetékes ker. elüljáróság veszi fel, a közgyámmal megvizsgáltatja, a kifizetést a IV. ker. elüljáróság teljesíti. A ker. elüljáróság, amely a kérelmet felveszi, mindenek előtt szigorú elbírálás tárgyává teszi azt, hogy a pénzzel való segélyezés indokolt-e? A közgyámi vizsgálati lapon feltüntetendő a menekült neve, a község (megye, járás), ahonnan menekült, ottani foglalkozása, a ker. elüljáróságon való jelentkezésének napja, továbbá a vele menekült családtagok (feleség, gyermek, szülő, nagyszülő) neve, kora, külön megjelölendő az a körülmény, hogy a családhoz számszerint hány 8 éven aluli és hány nyolc éven felüli családtag tartozik, továbbá a menekült által fizetett napi, heti, vagy havi lakbér összege és annak a megokolása, hogy a pénzbeli segélyezést miért tartja a ker. elüljáróság szükségesnek. Ha a menekült már jelentkezését megelőzőleg is a fővárosban tartózkodott, a ker. elüljáróság erre az időre visszamenőleg is javaslatba hozhatja a segélyezést. A vizsgálati lapokat a IV. ker. elüljáróságnak kell küldeni a segély utalványozása és kifizetése végett; első alkalommal a vizsgálati lap magával a féllel is átküldhető. Felhívja a tanács a IV. ker. elöljáróságot, hogy csak azoknak a menekülteknek fizessen ki segélyeket, akik valóban veszélyeztetett vidékekről valók. Arról, hogy melyek a veszélyezetteknek tekinthető vidékek és hogy időközben mely vidékeken szűnt meg a veszély, a tan. IX. ügyosztály a IV. ker. elüljáróságot időközönként értesíteni fogja. A nem veszélyeztetett vidékekről menekülteket hazaszállíttatásuk végett a lakhely szerint illetékes ker. elüljárósághoz kell utasítani, amely ellátja őket a 120.247/1914—IX. tan. számú határozat rendelkezései szerint kiállítandó és ingyenes utazásra jogosító igazolvánnyal. A segélyre való jogosultság a jelentkezés napjával kezdődik s fizetendő a segély részükre a hónap közepéig, illetőleg a hónap közepe után jelentkezőknél a hónap végéig, folytatólag pedig mindig félhónapra és mindig előzetesen. A félnek, bélyegtelen nyugtájára kifizetett összegek, a községi alapnál „a m. kir. belügyminisztérium által történő megtérítésig — Magyarország északi és északkeleti részeiből menekültek részére adott segélyösszegek" — „Ideiglenes kiadások megtérítése" cím alatt tartandók nyilván. A kifizetett segélyösszegekről 2 példányban kimutatást kell készíteni, melynek egyik példánya a m. kir. belügyminiszter úrhoz leendő felterjesztés végett a tanácsi IX. ügyosztálynak bemutatandó. A tanács határozatai: • —•••— A tanács a közfogyasztásra szánt búza-, rozs-, zab-, árpa- és tengeriliszt előállítása és forgalombahozatala ügyében a Fővárosi Közlöny múlt évi 77. számában közölt rendeletek kiegészítéseképen a következő újabb kormányrendeleteket közli: I. A m. kir. minisztériumnak 8912/1914. M. E. számú rendelete a vámőrlések dolgában. A m. kir. minisztérium az 1914. évi november hó 28. napján 8681/1914. M. E. számú rendeletének kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §• A 8681/1914. M. E. számú rendelet 9. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a kenyérlisztpótló anyagokkal való keverés kötelezettsége a vámőrlésekre nem vonatkozik, csupán az olyan malmokban végzett vámőrlésekre terjed ki, melyek a lisztet vagy egyéb őrleményt bérért, vagy az őrlés végett behozott gabonanemű bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető fémnek házi szükségletére állítanak elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra vagy a behozott gabonaneművel való kicserélés céljára („csuvarozásra") egyáltalán nem őrölnek. Ehhez képest az olyan malomvállalatok, amelyek lisztet és egyéb őrleményt eladásra vagy kicserélésre is állítanak elő, vámőrléseiknél szintén kötelesek