Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)

1920-05-28 / 12. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 100 K, félévre 50 K, egyes szám ára 2 K. • SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi városház, H/a emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: IV. Központi Városház, III. udvar III. pavillon II. emelet 49. • Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő. 1920. május 28. 12. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY|­rr . BUDAPEST • SZEKESFOVÁROS • HIVATALOS • LAPJA­ ­ XXXI. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXI. ÉVFOLYAM 1920. évi VIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti intézkedésekről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi május 13. napján).­­ Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• Abban a tekintetben, hogy a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságnak, valamint albizott­ságaiknak működése a Budapesten 1919. augusztus 6-ától kezdve szünetelt, a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a törvényhozás a felmentést megadja. 2. §• Addig, amíg Budapest főváros törvényhatósági és közigazgatási bizottsága az erre vonatkozólag már benyújtott törvényjavaslat törvényerőre emelkedése alapján újra alakul, a jelenleg működésében szünetelő törvényhatósági bizottság, valamint a működésében szintén szünetelő közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya és gyámügyi felebbviteli küldöttsége jogkörének mikénti gyakorlására nézve az alábbi rendelkezések irányadók: a) A törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben a kormánybiztos elnöklete alatt a tanács határoz, azonban a tanácsot nem illeti meg az 1872: XXXVI. t.-c. 66. §-ában felsorolt főtisztviselők választásának, sem új adók kivetésének a joga. A főváros javadalmait, vagyonát vagy gazdá­szatát érintő határozatok ellen közvetlenül a belügy­miniszterhez van felebbezésnek helye és az ilyen határozatok felebbezés hiányában is csak a belügy­miniszter jóváhagyása után hajthatók végre. b) A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mányának az 1876: VI. t.-c. 52. §-a 3. bekezdésében megjelölt négy tagját a belügyminiszter rendeli ki és pedig kettőt a közigazgatási bizottságnak állami tisztséget betöltő tagjai sorából. c) A közigazgatási bizottság gyámügyi felebb­viteli küldöttségének azt a négy tagját és két pót­tagját, akik 1877: XX. t.-c. 216. §-a értelmében a közigazgatási bizottság tagjai közül, mint a törvény­hatósági bizottság választott tagjai foglalnak helyet a küldöttségben, a belügyminiszter rendeli ki. A jelenleg működésében szünetelő közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya és gyámügyi felebb­viteli küldöttsége jelenlegi tagjainak ez a megbízása e törvény hatályba lépésével megszűnik. Az 1872: XXXVI., az 1876: VI. és az 1877: XX. t.­cikkeknek a fentiekben nem érintett rendelkezései további intézkedésig érvényben maradnak. A törvényhatósági és közigazgatási bizottság újra alakulásának megtörténtével e törvényszakasz rendelkezései hatályukat vesztik és az e szakasz alapján nyert megbízások megszűnnek. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Budapesten, 1920. évi május 4. napján. Horthy Miklós s. k., Simonyi-Semadam Sándor s. k., Magyarország kormányzója. m­. kir. miniszterelnök.

Next