Fővárosi Közlöny, 1933 (44. évfolyam, 1-32. szám)
1933-03-07 / 11. szám
350 férőhellyel, a Kálvin tér 18. szám alatt 86 férőhellyel és a X., Kozma utca 7. szám alatt 150 ággyal éjjeli menedékhelyet állított a téli hónapok tartamára. A székesfőváros kezelésében levő éjjeli menedékhelyen és a Magyar Vöröskereszt által az V., Váci út 98. szám alatt és a X., Kozma utca 7. szám alatt felállított menedékhelyeken december hó 24-én új rendszert vezettünk be. Ettől a naptól kezdve ezen intézetek hálóhelyeire egy újonnan létesített központi iroda utalja be a hajléktalan magánosokat egy-egy havi időtartamra. A munkaképeseket a könnyebb természetű munka elvégzése ellenében, munkaképteleneket pedig ingyen. Ugyanezen iroda gondoskodik a beutalt munkaképes és munkaképtelenek ebédjeggyel és élelmiszerutalvánnyal való ellátásáról is. A hajléktalan családok elhelyezése: a 4780/1932. M. E. számú kormányrendelet a közhatóságok által szükségelhelyezés céljára létesített lakásokat, illetve az azokban való elhelyezést közsegélynek nyilvánította. Eszerint az ügyosztály a szükséglakást igénybevevő lakáspénzzel bíró tisztviselőket és az állandó alkalmazásban levő, továbbá a gyermektelen, tehát szükséglakásra nem szoruló családfők által igénybevett szükséglakásokat kiürítette a hajléktalanok elhelyezése érdekében, így 42 szükséglakás üresedett meg, melyből harmincat betöltés végett a kilakoltatási miniszteri biztos rendelkezésére bocsátottunk, a többit a főváros bérházaiban nagyobb bérhátralékban levő többgyermekes családapák és kereset nélküli családok elhelyezésére használtuk fel. A Főméltóságú Asszony segélyezésével felépült az I., Andor utcában két, egyenint 20 szükséglakást magába foglaló épület. E szükséglakásokat a Lágymányoson, az úgynevezett Jeruzsálem-telepen levő hajléktalan családok elhelyezésére használtuk fel. A közegészségügyi ügyosztály és a hozzátartozó intézmények 1932. év második félévi működéséről tisztelettel a következőket jelentem: A székesfővárosi közkórházakban klinikai célokra átengedett kórházi osztályok használati engedélye 1932. évi szeptember hó 1.-én lejárt, ebből az alkalomból a törvényhatósági tanács úgy határozott, hogy az eddig is klinikai célokat szolgáló közkórházi osztályokat még az 1932—1933. tanévre, tehát az 1933. évi június hó 30.-ig átengedi az állam részére. Kikötötte azonban, hogy 1. a 208.514/1931—X. számú polgármesteri rendelet a klinikai osztályokra is kötelező érvényű legyen, vagyis a külön szobák 50%-át a köztisztviselők részére fenn kell tartani, a Székesfővárosi Alkalmazottak segítőalapja által beutaltakat kötelesek felvenni, ezek gyógykezelését és operálását az osztályos főorvosnak személyesen kell végezni és a díjazás is ezen rendeletben megállapított elvek szerint történjék ; 2. az ambuláns betegektől szedett díjak is azonosak legyenek a közkórházakban szedett díjakkal ; 3. a külföldi orvosok gyakorlati tanfolyamának a 87.547/1930—X. számú rendeletben megállapított elvek szerint történt rendezése a klinikai osztályokra is érvényes ; 4. a klinikai osztályokon alkalmazott orvosi személyzetben beálló mindennemű változást mindenkor a kórházigazgató tudomására kell hozni ; 5. a 111. sz. sebészeti klinika 92 betegágyára kizárólag csak fertőző sebészeti betegeket lehet felvenni és ezekre az ágyakra a beutalást a jövőben a központi ágynyilvántartó végzi ; 6. a klinikai osztályok többköltsége címén már eddig felmerült és ezután felmerülő térítési összegről a székefőváros a mai nehéz gazdasági helyzetében nem mondhat le. A székesfőváros tüdőbeteggondozó intézeteinek az előző években tervszerű programm alapján fokozatosan fejlesztett hálózata teljesen kiépült azzal, hogy a főváros ezirányú tizedik intézetét a II. Tölgyfautcai tüdőbeteggondozó intézetet 1932. évi december hó 6.-án átadták rendeltetésének. A II. ker. Tölgyfa utcai tüdőbeteggondozó intézet, mely a modern gyógyászat igényeinek minden tekintetben megfelel, a telek értékének betudásával 299.661 pengő költségösszeggel létesült, amely összeg az előirányzott hitelösszegnél 31.839 pengővel kevesebb. A Kún utcai fiókkórháznak a prostituáltak és razziások részére való fenntartása következtében — miután oda betegek be nem járhatnak — be kellett szüntetni az eddig ott a szegénysorsú nemibetegek részére folytatott ingyenes rendeléseket és kezeléseket, így bekövetkezett az az állapot, hogy a szegény bőr- és nemibetegek részére a VI., VII. és VIII. kerületekben nem volt ingyenes rendelő és kezelőhelyiség éppen akkor, amikor a nemibetegek kórházi felvételét az 1300/1932. N. M. rendelet is megnehezítette. Ennek az állapotnak megszüntetése céljából, hogy a szegénysorsú nemibetegek kezelését és részükre az ingyenes rendelést továbbra is biztosítsuk, a Kúnutcai fiókkórház keretében, külön bejárattal az Alföldi utcából, egy nemibeteg ambuláns-helyiséget létesítettünk 10.000 pengő költséggel, ahol a szegényebb néposztályhoz tartozó nemibetegek részére a rendelés december hónapban vette kezdetét. A kórházi ápolási költségek tekintetében a kormánnyal kötött megállapodás ezt a kérdést ugyan nyugvópontra juttatta, mégis a később kiadott kormányrendeletek intézkedései és a szomszédos törvényhatóságok kilátásba helyezett hozzájárulásának elmaradása következtében a székesfővárosra olyan újabb terhek hárultak, aminek következtében szükségessé vált a kórházigazgatás keretében a legnagyobb mérvű takarékosság alkalmazása. Ennek a keresztülvitelénél különös gondot fordítottam arra, hogy az orvosi szempontok teljes mértékben történő figyelembevételével a helyes betegellátás semmiben sem szenvedjen sérelmet. Végül megemlítem, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése által kiküldött üzemi bizottság az elmúlt év vége felé vette tárgyalás alá az ügyosztályhoz tartozó Községi Műszerüzem és Községi Gyógyszerüzem ügyét és ennek eredményeképen mindkét intézmény üzemi jellegének megszüntetését és a kórházigazgatás keretében történő átszervezését hozta javaslatba. A közművelődési ügyosztályra és a hozzátartozó intézményekre és üzemekre vonatkozó jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő : A Fővárosi Könyvtár 1932. évi gyarapodása az előző évekhez viszonyítva lassúbb ütemben történt. Ennek oka egyrészt a költségvetési tételek csökkentésében, másrészt a külföldi munkák beszerzésének egyre súlyosbbodó akadályaiban rejlik. A kedvezőtlen könyvbeszerzési viszonyok mellett is említésre méltó, hogy a könyvforgalom ismét lényegesen emelkedett és az 1931. év második felének forgalmához viszonyítva 48.500 kötet gyarapodást mutat. 1932 októberében jelent meg a könyvtár évkönyve, amelyben annak történetét és a Wenckheim-palotába való költözködés eseményeit is megörökítettük és a könyvtár új helyiségeit képsorozatban mutattuk be.