Fővárosi Közlöny, 1976 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-30 / 5-6. szám
Paizs Gábor. A fővárosi tanácstagok XVII. kerületi csoportja nevében elmondja, hogy a tervjavaslat a realitásokat tükrözi és kellő arányban utal az igények és lehetőségek konfliktusára is. Örömmel állapítja meg, hogy a tervezők a tervet az egységes főváros fejlesztésének elvére építették. A vállalati anyagi hozzájárulás, az egyének és a kollektívák közös munkája mellett, fontosnak tartják, hogy mindenki, akit érdekel, akinek döntési joga van, egy-egy feladat elvégzésében tekintse társadalmi kötelezettségének az állami célok feltételeinek biztosítását és végrehajtását. „ Az építőiparral és lakásépítéssel foglalkozva elmondja, hogy indokoltnak tartják egy új, egységes fővárosi építőipari vállalat megszervezését. Ezután a budapesti ipar telepítéséről, az üzemek helyzetéről és elhelyezéséről szól. A munkaerő egy részének a kerülethez való lekötése egyéni és közösségi szempontból mindenképpen hasznos lesz a jövőben. A külső kerületekben az ilyen telepítéshez megvannak már az objektív feltételek is. A fővárosi irányítás alatt álló vállalatok telepítése könnyebb, mint a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoké, ezért kérik az illetékeseket, hogy döntéseiknél a jövőben is számoljanak ezzel a lehetőséggel. Somogyi József: A XVI. kerület tanácstagi csoport nevében részletesen foglalkozik a terv előkészítésével és méltatja azt. Véleménye szerint nagymértékben megjavult a fővárosi szakigazgatási szervek és a kerületi tanácsok osztályai közötti kapcsolat. Foglalkozik ezután a gyors döntések jelentőségével. A kerületek közötti eltérő adottságokkal foglalkozva feladatnak tartja, hogy a Fővárosi Tanács differenciáljon a segítés mértékében azoknak a kerületeknek a javára, amelyeknél a feltételek rosszabbak. Kéri, hogy az évenkénti felülvizsgálatoknál hajtsák végre azt a korrekciót, amelyet az egyes kerületek valódi helyzete igényel. Megoldatlannak tartja a Centenáriumi lakótelepen az óvodai és bölcsődei elhelyezés kérdését. E kérdés megoldásához segítséget kér. Rósner Antal: Szól a III. kerületben az elmúlt években megvalósult létesítményekről, arról a fejlődésről, ami ezt a kerületet a főváros egyik legmodernebb kerületévé tette. Elmondja, hogy a tervjavaslat reális anyagi lehetőségekre épül, bátor tervezést tükröz, és egyben teljesíthető is. Az Árpád-híd kiszélesítésének kérdésével foglalkozva, rámutat arra, hogy a Flórián tér rendezése is elengedhetetlen, e két építési munkának egyidőben kell történnie. Szükségesnek tartja, hogy a békásmegyeri lakótelepen minél előbb megépüljön a szakorvosi rendelő. Tanácstagi csoportjuk kéri a Szentendrei HÉV elővárosi gyorsvasúttá való átépítését is. Szükségesnek tartják, hogy az átépítés már 1978-ra befejeződjék. A tanácstagi csoport nevében kéri, hogy a felsorolt problémákat — amint arra mód nyílik — minél előbb oldja meg a Tanács. Nádi János: A XVIII. kerületi tanácstagok csoportja nevében méltatja a tervet. Elmondja, hogy kerületük dinamikus fejlődése most kezdődött el igazán, és felsorolja a kerületükben eddig elért eredményeket. Véleménye szerint ez a terv a korábbi ötéves tervnél sokkal nagyobb fejlődést ígér. Kerületükben abból a szempontból elemezték a tervet, hogy az egyes városrészek közötti ellátásbeli különbségek további csökkentésére tartalmaz-e erőfeszítéseket. Kiemelik a tervnek a lehetőségekkel számoló teljességét, a valóságból kiinduló és vele számoló realitását, egyértelműségét és rugalmasságát. A terv megvalósításának biztonságához tartozik az ellenőrzés és a munka gazdaságos végzése is. Szól az ifjúság egészséges fejlődését szolgáló, már megépült tornacsarnokokról, a tanmedencékről, melyek a mai igényeket már nem tudják kielégíteni. Véleménye szerint kerületükben a kulturális szint emelése érdekében szükség lesz egy kultúrház felépítésére is. Szól még az új metróvonal építésével kapcsolatban arról, hogy a külső kerületek felszíni közlekedése nagymértékben fog javulni a metró átadása után. A XVIII. kerületi tanácstagok nevében a tervet elfogadásra ajánlják azzal, hogy mindent meg kívánnak tenni a terv eredményes végrehajtása érdekében. Király András: A csepeli tanácstagi csoport nevében méltatja a IV. ötéves tervben elért eredményeket és kifejti, hogy a legnagyobb eredményt a lakásépítés terén tapasztalják. Részletesen szól a Csepeli Vasmű és a kerület más nagyüzemeinek beruházásában készült 2.200 munkáslakás felépítéséről és elmondja, hogy ez az akció még nem fejeződött be. A csepeli tanácstagok nevében bejelenti, hogy a tervezettel egyetértenek és a tervkészítés metodikáját helyeslik. Ezért indítványozza, hogy a tervet készítő szakembereknek a Tanács fejezze ki elismerését. Rámutat arra, hogy a tervezet szerint a Királymajori építkezés 1978-ban kezdődik, ugyanakkor a városközpont IV. ütemének szanálása 450 lakással 1977-ben indul. Abban az esetben, ha ez az ütemezés marad, a szanált 450 családnak más kerületbe kell költöznie. Ez megelőzhető lenne, ha a Királymajori lakótelep 1977. III. negyedévében elkészülne. A kerület részéről ennek akadálya nincsen, ezek a lakások a Királymajori lakótelep I. szakaszaként szanálásmentes területen felépíthetők, ha a kivitelezés ennek az évnek a végén megkezdődik. Ehhez kéri a Tanács segítségét. A Tanács és a Végrehajtó Bizottság segítségét kéri továbbá abban, hogy a csepeli városközpont IV. ütemében az eredeti tervnek megfelelően a 3.500 lakás felépüljön. Elmondta még, hogy 2.300 munkáslakás felépítését tervezik az V. ötéves terv időszakában. Az ötéves terv ezzel szemben 1.700 lakás telepítését irányozza elő. A kerület által tervezett lakásszámhoz a kapacitás biztosított, ezért kéri, hogy a Tanács járuljon hozzá ahhoz, hogy az öt év alatt mind a 2.300 munkáslakás felépülhessen. Kéri továbbá, hogy a Tanács járuljon hozzá ahhoz, hogy az V. ötéves tervidőszakban a Kalamár József utcában megépüljön a 2 és fél kilométer hosszú közcsatorna. E kiegészítésekkel és észrevételekkel a tervjavaslatot a csepeli tanácstagok nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. Holdampf Róbert: A ferencvárosi tanácstagi csoport nevében elmondta, hogy a IV. ötéves tervben dinamikus volt a fejlődés és az V. ötéves terv azt bizonyítja, hogy ennek a fejlődésnek a lehetősége továbbra is fennáll. Megállapították, hogy a terv előkészítése példamutatóan alapos volt. A nyílt várospolitika elősegítette azt, hogy erősödött a kerületben a társadalmi összefogás érzése. Örömmel állapították meg, hogy kerületük fejlődése egybeesik a főváros fejlesztési tervével, sok nagy létesítmény érinti kerületüket. A tervet csoportja nevében elfogadja és elfogadásra javasolja. Berkes László: Véleménye szerint a fejlesztési tervjavaslat minden területen biztosítja a főváros dinamikus fejlesztését. Az előkészítés a szocialista demokrácia szellemében valósult meg. A fejlesztés fő feladata a mennyiségi lakáshiány csökkentése. Jelentősnek tartja a meglevő épületállomány állagromlásának megakadályozását, illetve felújítását, és kéri a feladatok maradéktalan végrehajtását. Ezután a csatornázás, mélycsatornázás és víztisztaság kérdésével foglalkozik. Dr. Parti Tibor: A XIV. kerületi tanácstagok csoportja nevében elmondta, hogy a fejlesztési koncepció jól megalapozott, jól veszi figyelembe azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, szerkezeti módosításokat amelyek az utóbbi időben végbementek. A tervet őszintének, arányosnak tartja. Szükséges, hogy a terv végrehajtása során az illetékes szakigazgatási szervek figyelemmel kísérjék a gazdasági-társadalmi mozgásokat és a határozati javaslat 5. pontjának megfelelően az éves tervek kidolgozása során törekedjenek az egyes kerületek közötti ellátásbeli színvonal-különbség megszüntetésére. A gyermekintézmény fejlesztési elképzelések mellett nagy gondot kell fordítani a kereskedelmi és szolgáltató egységek tekintetében esetleg beálló változásra is. Szól még az V. ötéves tervi elképzelések Zuglót közvetlenül érintő előirányzatairól. Különös örömükre szolgál a Pascal-fürdő építésének elkezdése, a Hungária körútnak a Kerepesi út és az Ajtósi Dürer sor közötti szakaszának rekonstrukciója. A XIV. kerületi tanácstagi csoport nevében az előterjesztést elfogadja és elfogadásra ajánlja.