Fővárosi Közlöny, 1976 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-30 / 5-6. szám

Paizs Gábor. A fővárosi tanácstagok XVII. kerü­leti csoportja nevében elmondja, hogy a tervjavaslat a realitásokat tükrözi és kellő arányban utal az igé­nyek és lehetőségek konfliktusára is. Örömmel álla­pítja meg, hogy a tervezők a tervet az egységes fővá­ros fejlesztésének elvére építették. A vállalati anyagi hozzájárulás, az egyének és a kollektívák közös mun­kája mellett, fontosnak tartják, hogy mindenki, akit érdekel, akinek döntési joga van, egy-egy feladat el­végzésében tekintse társadalmi kötelezettségének az állami célok feltételeinek biztosítását és végrehajtását. „ Az építőiparral és lakásépítéssel foglalkozva elmondja, hogy indokoltnak tartják egy új, egységes fővárosi építőipari vállalat megszervezését. Ezután a budapesti ipar telepítéséről, az üzemek helyzetéről és elhelyezé­séről szól. A munkaerő egy részének a kerülethez való lekötése egyéni és közösségi szempontból minden­képpen hasznos lesz a jövőben. A külső kerületekben az ilyen telepítéshez megvannak már az objektív fel­tételek is. A fővárosi irányítás alatt álló vállalatok telepítése könnyebb, mint a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoké, ezért kérik az illetékeseket, hogy döntéseiknél a jövőben is számoljanak ezzel a lehetőséggel. Somogyi József: A XVI. kerület tanácstagi csoport nevében részletesen foglalkozik a terv előkészítésével és méltatja azt. Véleménye szerint nagymértékben megjavult a fővárosi szakigazgatási szervek és a ke­rületi tanácsok osztályai közötti kapcsolat. Foglalkozik ezután a gyors döntések jelentőségével. A kerületek közötti eltérő adottságokkal foglalkozva feladatnak tartja, hogy a Fővárosi Tanács differenciáljon a segí­tés mértékében azoknak a kerületeknek a javára, ame­lyeknél a feltételek rosszabbak. Kéri, hogy az éven­kénti felülvizsgálatoknál hajtsák végre azt a korrek­ciót, amelyet az egyes kerületek valódi helyzete igé­nyel. Megoldatlannak tartja a Centenáriumi lakótele­pen az óvodai és bölcsődei elhelyezés kérdését. E kér­dés megoldásához segítséget kér. Rósner Antal: Szól a III. kerületben az elmúlt években megvalósult létesítményekről, arról a fejlő­désről, ami ezt a kerületet a főváros egyik legmoder­nebb kerületévé tette. Elmondja, hogy a tervjavaslat reális anyagi lehetőségekre épül, bátor tervezést tük­röz, és egyben teljesíthető is. Az Árpád-híd kiszéle­sítésének kérdésével foglalkozva, rámutat arra, hogy a Flórián tér rendezése is elengedhetetlen, e két építé­si munkának egyidőben kell történnie. Szükségesnek tartja, hogy a békásmegyeri lakótelepen minél előbb megépüljön a szakorvosi rendelő. Tanácstagi csoport­juk kéri a Szentendrei HÉV elővárosi gyorsvasúttá való átépítését is. Szükségesnek tartják, hogy az át­építés már 1978-ra befejeződjék. A tanácstagi csoport nevében kéri, hogy a felsorolt problémákat — amint arra mód nyílik — minél előbb oldja meg a Tanács. Nádi János: A XVIII. kerületi tanácstagok cso­portja nevében méltatja a tervet. Elmondja, hogy kerületük dinamikus fejlődése most kezdődött el iga­zán, és felsorolja a kerületükben eddig elért eredmé­nyeket. Véleménye szerint ez a terv a korábbi ötéves tervnél sokkal nagyobb fejlődést ígér. Kerületükben abból a szempontból elemezték a tervet, hogy az egyes városrészek közötti ellátásbeli különbségek további csökkentésére tartalmaz-e erőfeszítéseket. Kiemelik a tervnek a lehetőségekkel számoló teljességét, a való­ságból kiinduló és vele számoló realitását, egyértelmű­ségét és rugalmasságát. A terv megvalósításának biz­tonságához tartozik az ellenőrzés és a munka gazda­ságos végzése is. Szól az ifjúság egészséges fejlődését szolgáló, már megépült torna­csarnokokról, a tanme­dencékről, melyek a mai igényeket már nem tudják kielégíteni. Véleménye szerint kerületükben a kultu­rális szint emelése érdekében szükség lesz egy kul­túrház felépítésére is. Szól még az új metróvonal építésével kapcsolatban arról, hogy a külső kerüle­tek felszíni közlekedése nagymértékben fog javulni a metró átadása után. A XVIII. kerületi tanácstagok nevében a tervet elfogadásra ajánlják azzal, hogy mindent meg kívánnak tenni a terv eredményes végrehajtása érdekében. Király András: A csepeli tanácstagi csoport nevé­ben méltatja a IV. ötéves tervben elért eredményeket és kifejti, hogy a legnagyobb eredményt a lakásépítés terén tapasztalják. Részletesen szól a Csepeli Vasmű és a kerület más nagyüzemeinek beruházásában ké­szült 2.200 munkáslakás felépítéséről és elmondja, hogy ez az akció még nem fejeződött be. A csepeli tanácstagok nevében bejelenti, hogy a tervezettel egyetértenek és a tervkészítés metodikáját helyeslik. Ezért indítványozza, hogy a tervet készítő szakembe­reknek a Tanács fejezze ki elismerését. Rámutat arra, hogy a tervezet szerint a Királymajori építkezés 1978-ban kezdődik, ugyanakkor a városközpont IV. ütemé­nek szanálása 450 lakással 1977-ben indul. Abban az esetben, ha ez az ütemezés marad, a szanált 450 csa­ládnak más kerületbe kell költöznie. Ez megelőz­hető lenne, ha a Királymajori lakótelep 1977. III. ne­gyedévében elkészülne. A kerület részéről ennek aka­dálya nincsen, ezek a lakások a Királymajori lakóte­lep I. szakaszaként szanálásmentes területen felépít­hetők, ha a kivitelezés ennek az évnek a végén meg­kezdődik. Ehhez kéri a Tanács segítségét. A Tanács és a Végrehajtó Bizottság segítségét kéri továbbá ab­ban, hogy a csepeli városközpont IV. ütemében az eredeti tervnek megfelelően a 3.500 lakás felépüljön. Elmondta még, hogy 2.300 munkáslakás felépítését ter­vezik az V. ötéves terv időszakában. Az ötéves terv ezzel szemben 1.700 lakás telepítését irányozza elő. A kerület által tervezett lakásszámhoz a kapacitás biztosított, ezért kéri, hogy a Tanács járuljon hozzá ahhoz, hogy az öt év alatt mind a 2.300 munkáslakás felépülhessen. Kéri továbbá, hogy a Tanács járuljon hozzá ahhoz, hogy az V. ötéves tervidőszakban a Kala­már József utcában megépüljön a 2 és fél kilométer hosszú közcsatorna. E kiegészítésekkel és észrevéte­lekkel a tervjavaslatot a csepeli tanácstagok nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. Holdampf Róbert: A ferencvárosi tanácstagi cso­port nevében elmondta, hogy a IV. ötéves tervben dinamikus volt a fejlődés és az V. ötéves terv azt bi­zonyítja, hogy ennek a fejlődésnek a lehetősége to­vábbra is fennáll. Megállapították, hogy a terv előké­szítése példamutatóan alapos volt. A nyílt várospo­litika elősegítette azt, hogy erősödött a kerületben a társadalmi összefogás érzése. Örömmel állapították meg, hogy kerületük fejlődése egybeesik a főváros fejlesztési tervével, sok nagy létesítmény érinti kerü­letüket. A tervet csoportja nevében elfogadja és el­fogadásra javasolja. Berkes László: Véleménye szerint a fejlesztési tervjavaslat minden területen biztosítja a főváros di­namikus fejlesztését. Az előkészítés a szocialista de­mokrácia szellemében valósult meg. A fejlesztés fő feladata a mennyiségi lakáshiány csökkentése. Jelen­tősnek tartja a meglevő épületállomány állagromlá­sának megakadályozását, illetve felújítását, és kéri a feladatok maradéktalan végrehajtását. Ezután a csa­tornázás, mélycsatornázás és víztisztaság kérdésével foglalkozik. Dr. Parti Tibor: A XIV. kerületi tanácstagok cso­portja nevében elmondta, hogy a fejlesztési koncepció jól megalapozott, jól veszi figyelembe azokat a társa­dalmi-gazdasági változásokat, szerkezeti módosításokat amelyek az utóbbi időben végbementek. A tervet őszintének, arányosnak tartja. Szükséges, hogy a terv végrehajtása során az illetékes szakigazgatási szervek figyelemmel kísérjék a gazdasági-társadalmi mozgá­sokat és a határozati javaslat 5. pontjának megfelelően az éves tervek kidolgozása során törekedjenek az egyes kerületek közötti ellátásbeli színvonal-különbség megszüntetésére. A gyermekintézmény fejlesztési el­képzelések mellett nagy gondot kell fordítani a ke­reskedelmi és szolgáltató egységek tekintetében eset­leg beálló változásra is. Szól még az V. ötéves tervi elképzelések Zuglót közvetlenül érintő előirányzatai­ról. Különös örömükre szolgál a Pascal-fürdő építé­sének elkezdése, a Hungária körútnak a Kerepesi út és az Ajtósi Dürer sor közötti szakaszának rekon­strukciója. A XIV. kerületi tanácstagi csoport nevé­ben az előterjesztést elfogadja és elfogadásra ajánlja.

Next