Fővárosi Lapok 1878. március (50-75. szám)

1878-03-22 / 68. szám

adoma jól hangzott, de nem alapult valóságon. A fő­herceg ugyanis már két év óta nem is vett részt a vadászatokban, s így ott nem is buzdíthatott senkit arra, hogy ha rá kerül a sor, úgy pusztítsa az ellensé­get, mint a dámvadat. * A népszínházban ma nem lesz előadás. Dél­után öt órakor tartják .A cornevillei harangok« Operette főpróbáját. Az újdonság, melynek szövegét, zenéjét igen dicsérik, holnap kerül színre. * Halálozások. Rákosy Sándorné szül. Bayer Jozefa asszony, egyetemünkön a francia nyelv tanárának neje, kedden meghalt, ötvenéves korában; családja és nagyszámú rokonsága mélyen fájlalják a derék nő elhunytét. — Kőrössy Istvánné szül. Péter Krisztina asszony, övéinek bánatára, kedden hunyt el, végelgyöngülésben, ötvenéves korában, újvilágutcai lakásáról temették el s Turgonyi Lajos lelkész-tanár mondott fölötte halotti beszédet és imát. * Ozmán pasának új és hű fényképei érkeztek fővárosunkba. Nem hasonlítanak azokhoz, a­melyeket képes lapjaink a plevnai dicső napokban közöltek. A török hősnek nyílt, rokonszenves arca és nagy szeme van, magatartása pedig kissé pongyola. Sokan nézik a kirakatokban. * „Magyar fürdő­lapok“ címmel balneológiai közlönyt indít meg dr. Lőrinci Ferenc, budapesti gyakorló orvos. Egy negyedrésze szépirodalmi, a többi szakszerű tartalmú lesz s ha mindaz jól meg lesz benne írva, a­mit az előfizetési felhívás igér, jó hézagpótló lesz a külföldi fürdőlapokkal szemben, melyek hazai viszonyainkkal vajmi keveset törődnek. A lap ára az egész saisonra (ápriltől szeptember végéig) öt­ért s ez összeg a Zilahy Sámuel váci utcai könyvkereskedésébe küldendő. * A népszínház igazgatósága a következő darabokat nem fogadta el előadásra: »A kétbakter«, »A csősz«, »Szökevények«, »Fekete lovas«, »Piroska«, »Kusza«, »Angyal Bandi«, »Házassági akadályok«. A kéziratok a titkári irodában visszavehetők. * Rövid hírek. A harmadik egyetemes ta­­nítógyűlés napjait kitűzte a bizottság, augusztus 21-dikén lesz az előértekezlet s 22-dikén és 23-dikán pedig a gyűlés. — Pest-megye, közgyűlési határo­zattal, belépett a kisbirtokosok országos szövetkezeté­nek tagjai sorába, ötezer forinttal. — Dr. Szabó József tanárt is tisztelegve keresték föl tanítványai neve napján, s társai nevében Nagy László üdvözölte. — A nemzeti színházban fölelevenítik David Fed­den szép dalművét, a »Lalla Roukh«-ot, melynek címszerepét Tannerné asszony, Myrzát pedig Nádayné asszony fogják énekelni; a drámához pedig legújab­­ban Földényi Béla tehetséges fiatal színészt szerződ­tették. — Az önkénytes tűzoltó-egylet vasárnap tartja évi közgyűlését a főreáliskola épületében. — Windisgrätz herceg, zempléni nagybirtokos, a fővá­roson át, Sáros-Patakra utazott, hol a Rákóczi-féle kastélynak ura. — Az újpesti rabló-gyilkosok bün­­pörét tegnap tették át a legfőbb itélőszékhez s igy a végérvényes ítélet még nem e napokban várható. — „Budapester Zithher-Album“ két füzete jelent meg »von Johann Fridrich Sturm«, »Preis 54 xr, oe. W.« — A mérnök- és építész-egylet holnap dél­utáni egyetemes szakülésén Kunváry Fülöp egy Kun­­städter Jakab által föltalált hajókormányzó szerke­zetet fog bemutatni.­­ Stern Ignác, ismert fővá­rosi nagykereskedő, harminc éven át a pesti kereske­delmi bank igazgatója, tegnapelőtt elhunyt, hetven­éves korában, az egyházkerület hitszónokál választá meg, hol gr. Te­leki Józseffel, b. Vay Miklóssal, id. Pázmándy Dénes­sel és Palóczy Lászlóval benső baráti viszonyban élt s minden oly követi értekezletbe, melynek tárgya a vallásügyi viszonyok rendezése volt, bizalommal hív­ták meg. Az országgyűlés végeztével az egyházkerület egyházi főjegyzőjévé s végre 1845-ben Tóth Ferenc halála után szuperintendenssé választották meg. Vi­lági elnöktársa az időben id. Pázmándy Dénes volt. Ugyanez évben a komáromi egyház első lelkészi ál­lomása megüresedvén, őt választák meg s itt igtatta be szuperintendensi hivatalába az akkori debreceni szuperintendens, Szoboszlai Pap István. Pár évvel később ő igtatta be Török Pált szuperintendensnek. Hivatalba lépésének 50-dik évfordulóját 1865. őszén, Komáromban a magyarországi protestánsok nagy fény­nyel ünnepelték meg. Az agg férfiú azonban ezután sem vonult vissza. 1873-ban a magyarországi protes­táns egyházak budapesti konventjén megjelent s a tiszteletbeli elnökséget is vezette. Nagy tudománya miatt mindenki tisztelte, kedves modoráért mindenki szerette. ** Seregélyesen (Fehérmegye) öngyilkosság történt e napokban. K. E. magyaróvári gazdaságtan­hallgató lőtte magát mellen, mint mondják, szeren­csétlen szerelem s zilált anyagi viszonyok miatt. Mi­előtt tettét végrehajtotta, levelet írt az orvosnak, hogy siessen lakására, s holttesténél teljesítse kötelességét, mert ő meglövi magát. Az orvos ijedten sietett a fia­talemberhez, ki azonban habozott s csak akkor sütötte magára a fegyvert, mikor hallotta az orvos lépteit aj­taja előtt. A golyó a szív fölött fúródott a mellkasba s a szegény ifjú még él. Talán sikerült életét meg­menteni. ** Vidéki hírek. Kézsmárkon szerdán Spó­­ner Andor ellenzéki jelöltet választok meg országos képviselőnek 365 szótöbbséggel a kormánypárti Flitt­­ner Frigyes ügyvéd ellenében. — „Isten szolgája“ címmel Kolozsvárit megjelent az a jeles emlékbeszéd, melyet Szász Domokos ref. lelkész tartott id. Elekes Károly elhúnyt esperes fölött, kinek arcképe is díszíti a csinos kiállítású füzetet. — Lönhardt Ferenc er­délyi káptalani nagyprépost scardoni címzetes püs­pöknek neveztetett ki. — Kassán a tűzoltó egylet ügye élénk lendületet nyer az által, hogy főparancs­­nokul Keczer Miklós kamarást s gazdag birtokost si­került megnyerni. A Máramaros-Szigeten most a Kuthy Béla színtársulata vendégszerepel s a közönség legtöbb tetszésben részesíti Peterdiné­ Oroszi Geor­gine asszonyt, ki már mint a budapesti színi tanoda növendéke is méltó figyelmet keltett. Vidék. **Komárom halottja: Nagy Mihály, lel­kész és nyugalomba lépett szuperintendens, azt a ritka hosszú életidőt, melyet a végzet neki engedett, a leg­jobban használta föl. Szorgalma, erélye páratlan volt. Még újabb időkben is, midőn aggkora miatt mások már rég végleg pihenni tértek volna, gyakran végezte az egyházi s irodai teendőket s habár pár évvel ez­előtt a terhes szuperintendensi hivatalról lemondott (utóda tudvalevőleg Pap Gábor,jelenlegi országgyű­lési képviselő), lelkészi teendőit szorgalommal telje­­sít é­s gyakran szerepelt közügyekben is. Győr megyé­­ben Rétalapon 1788 december 14-én született, tehát az idén már 90-dik évébe lépett. Rétalapról azonban a család csakhamar Ajkára, az anyai jószágra költö­zött. Tanulmányait Pápán végezte, hol Tóth Ferenc és Márton József is tanárai voltak. Szorgalmas ta­nuló volt s az iskolai szokott hivatalokat is viselte. 1813-ban végezvén az iskolai seniorságot, megválasz­tották a pápai főtanoda történelmi tanárává, de oly föltétellel, hogy előbb a külföldi tanintézeteket lá­togassa. E célból Péczely József s Hetényi János ké­sőbb nagyhírű kortársai kíséretében külföldre utazott s a bécsi, jénai, göttingai és marburgi egyetemeket látogatta. Rendes tanárságát 1815-ben kezdte meg s 1821-ig folytatta, a mikor a komárommegyei vagyo­nos és népes Kócs helység egyháza hívta meg ren­des lelkészül, majd 1822-ben a tatai egyházmegye jegyzője, 1827-ben pedig esperes lett. Ez időben vette nőül Thaly Ágnest, Komárommegye egyik előkelő családjának tagját. Az 1839—40-iki országgyűlésre — 334 — Bécsi hírek. *** Az osztrák delegátusok jobban félnek a háborútól, mint a magyarok. Szerdai ülésökön a leg­több szónoklat békegalamb-turbékolás volt, de olyan galambé, mely egy kicsit meg van ijedve. Huszonhá­rom szónok van följegyezve, hogy a hatvanmilliós hitel tárgyalásához szóljon. Schoeffer kimondá, hogy az Oroszországgal való háború semmi h­anceot nem nyújt Ausztriának, Angolország a legmegbízhatatla­nabb szövetséges s a hatvan millió kevés is háborúra. Giskra is a javaslat ellen szólt, emlegette a monar­chia pénzbajait, dicsérte a diplomácia művészetét, melylyel ép úgy lehet imponálni, mint pénzzel és fegyverrel. Plener szintén ellenezte a nagy hitelt; »a kormány elégedetlenségének oka csak Bulgária.« — mondá. Törökországot már nem állíthatjuk helyre, minek volna hát háborúzni ? Ausztria politikájának legnagyobb tévedése a három császári szövetségben van. Walterskirchen báró a javaslat mellett volt. Im­morálisnak tartaná a Törökország ellen való föllépést s egyszersmind a magyarok ellen intézettnek. Kije­lenté, hogy a hitel nem Oroszország, de a pánszláv szocialisztikus német-ellenes pártok ellen van irá­nyozva. Gróf Coronini szintén pártolta a javasla­tot, sat. *** A méregkeverő Simmére asszony pőrében fordulnak elő olyan dolgok is, melyek igen sok kék­vérű urat alaposan kompromittálnak. Legérdekesebb az a francia levél, melyet tegnapelőtt olvastak föl a törvényszék előtt. Ez egyszersmind kötelezvény is s Radziwill herceg irta a Simmére asszony férjének, ki »Lohndiener« volt a »Bárány« vendéglőben, így szól: »Kötelezem magamat Simmére Marcel urnak vagy ne­jének ötszázezer frankot fizetni, abban az esetben, ha fiam, Radziwill Mihály herceg házasságra lép . . . grófnővel. Az összeg fizetése a menyegző megtartása után hat hónappal kezdődik sat. 1876. april 13. A borítékon: Simmére Marcel urnak és nejének, csak jelenlétemben bontandó föl. C. Radziwill,f­ix nemes herceg hát egy pincérrangú kérszolgával szerződést kötött, hogy fiának valakit feleségül szerez meg s fél­millió frank kerítőpénzt ígért a »siker« esetén. Szo­morú és a jobb érzést föllázító korkép. *** Bécsi hírek. Károly Lajos főherceg Prá­gában sorra látogatta a prágai ipari és művészeti in­tézeteket; a Matti-féle műhelyben három negyedóra alatt egy kabátot teljesen elkészítettek a főherceg szeme láttára. — Földkörüli utazásra indultak 1876 . aug. 24-én Montenuovo Alfréd és Lichtenstein Hen­rik hercegek. Montenuovo herceg e napokban érke­zett vissza Bécsbe, szép fegyvergyűjteményt is hozva magával, míg úti­társa Kairóban maradt, gyöngélke­­dése miatt. — Tetschen táján a prágai gőzhajózási társulat egy uszályhajója menetközben kigyuladt és elégett; a személyzet szerencsésen elmenekült róla. — Prágában Grund Károly bankár elsikkasztott nála letétben levő háromszázezer forintnyi értékpapírt; maga jelenté föl magát s azonnal elzárták. Tulajdonos Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Külföld. *** A béke. A bécsi kormánykörökben az a nézet, hogy a békeszerződésen kell is, lehet is módo­sítani. Berlinben pedig Oroszország ama hajlandóságá­ról beszélnek, mely szerint az új Bulgária határaira nézve is kész engedményeket tenni. Angliáról ellen­ben azt beszélik, hogy magatartása merev s Szent­pétervárra küldött határozott követeléseinek feltétlen elfogadását vagy visszautasítását kívánta volna. A fölött, hogy Anglia nem tűrheti azt, ha Oroszország megkísérli a Bosporus elzáratását, Londonban nincs véleménykülönbség. Mondják, hogy az angol és fran­cia kormányok teljesen megegyeztek a főkérdésekben való magatartásukról a kongresszuson. Az angol és orosz arzenálokban roppant erővel dolgoznak. Az a hír is jár, hogy Oroszország elengedni ígérte volna a hadi kárpótlás egy részét, ha a szultán vele szövet­ségre lép. Egy orosz lap a balkáni felszabadult ke­resztyéneket korholja, hogy kölcsönösen féltékenyek, irigyek s táplálják a szerencsétlen faj viszályt. Való­színű is, hogy a jövőben nem »keleti kérdés« lesz, hanem időről időre »keleti kérdések« gyuladnak ki a testvérfajok közt melyek mindegyike uralkodni sze­retne. — Szentpéterváron tegnap hirdették ki a bé­kekötést. Az okmány címe: előzetes békepontok. Alig van benne valami, mi már nem került köztudomásra. Hol és mikor köttetnék meg a végleges béke, arról nem szólnak a praeliminárék.­­ Az oroszok nem szállítják csapataikat Bürükderében hajóra, mert Layard kijelentette a portának, hogy abban az eset­ben, ha Törökország megengedi a Bürükderébe való hajóraszállást, az angol flotta a Bosporusba vitor­láz. A Szulejmán pasát most a szeraszkei-palo­­tában őrzik s két hét múlva ítél fölötte a hadi tör­vényszék. Külföldi hírek. A pápának egy francia hölgy három millió frankot hagyományozott, azzal a kikötéssel, hogy ez összeg kamatai a szentszéki kö­vetségek költségeire fordíttassanak. — Offenbach­től a »Bouffes parisiennes«-ban uj operette kerül színre hétfőn; zenéje gyönyörű, de szövege silány s az elő­adás is elég gyönge volt s ezért az újdonság csak ke­vés tetszésben részesült. — A zürichi tőn borzalmas dráma folyt le a minap; egy csónakon három lelkész­jelölt evezett Küssnach mellett s mert a fiatal embe­rek közül egyik a grimbachi csapláros leánya vőle­génye volt, az irigykedő falubeli legények űzőbe vet­ték a csónakot s fölfordították; a bennülők mind odavesztek. — A „Gartenlaube“ alapítója és főszer­kesztője Keil Ernest néhány nap óta veszélyesen be­teg. — Rudolf trónörökös skóciai útjában a clydes­­dali ménes egy iskolázatlan, nyers csikóját, melyen még senki sem lovagolt, ügyesen és bátran ülte meg, kétszer vágtatva vele körül a lovaglótért, a nézők nagy bámulatára. — Buffalo ötvennégy épületét a múlt télen gázvezeték-szerűen lerakott csöveken át gőzzel fűtötték. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. IV. Két vagy három Guyot-féle kátrányto­kocska vétele mindennap étkezéskor, rendkívül gyors könnyebülést idéz elő s gyakran magukban véve elegendők, hogy rövid dió alatt a legmakacsabb meghűlést, és légcsőbajokat eltávo­lítsák. Sőt a már el­haladt tüdővészt is meg lehet ezzel állítani és kigyógyítani; ez esetben a kátrány megakadályozza a gümök feldúlását, s a természet segélyével a gyógyulás gyor­sabb, mint azt a legkedvezőbb körülmények között remélni lehet. Nem lehet eléggé melegen ajánlani ezen népszerűvé vált gyógyszert nemcsak hathatóssága, de olcsósága tekinteté­ből is.­­ Miután minden üvegcse 60 kátrány­tokocskát tar­talmaz, az egész gyógymód nem kerül tényleg többe, mint naponta 10 — 20 krajczárba s ezen felül az más gyógyszerek használását, mint hűsítők, pasztillák és syrupok, teljesen feles­legessé teszi. Hogy biztosan a Guyot-féle kátránytokocskát nyerhes­sük, szükséges szigorúan megfigyelni a czimkéket, melyeknek Guyot úr aláírását háromszinü nyomatban kell feltüntetni. Raktárak: Budapesten Török József »Szenti é-­­ e k*-hez czimzett gyógyszertárában, Király-utcza 7. sz. a. — A városi gyógyszertárban, városháztér 6. sz. a. és Plllich Ferencz gyógyszertárában a »magyar királyhoz« marokkói­­utcza 1. Hl Nemzeti szinház. Ma, március 22-én . Először : A KIS HÓBORTOS. Eredeti vígjáték 3 felv. Irta Tóth Kálmán. Páliné . . . Szathmáriné Vilma, leánya : Szigeti Jól. Zaláni Flórián . Vízvári Lenke, árva . . Helvey .. Tarföldi Béla . . Náday Sas Sándor . . Halmi Fellnerné . . . Györgyné Póli...................Márkus E. Lóri...................Kölesy M. Bontó .... Faludy Pincér .... Sántha Szobaleány . . Sántháné Kezdete 7 órakor. Népszínház. Ma, március 22-én , nincs előadás.

Next