Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)
1884-12-18 / 297. szám
A Sylvester-estén az idén is több egylet készül vígan búcsúzni az óévtől s köszönteni az újat. A kereskedő ifjak tásulata saját Gizella-téri helyiségeiben rendez tréfás előadásokat, táncot és tombolát. A részvételi jegyét személyenként egy forinttal lehet megváltani s a belépésnél a meghívót is elő kell mutatni. A férfi-dalegylet a Széchenyi-sétatéri vendéglő termeiben szándékozik mulató közönséget gyűjteni. Az estélyt a 68-ik gyalogezred zenekara fél nyolckor nyitja meg, kilenckor dalelőadás, aztán tréfás tombola és tánc lesz. Egyes személyek egy forintért, családok két forintért vehetnek benne részt. Az iparos körben szintén lesz Sylvester-estély, változatos, mulattató műsorral. E körben karácsony másodnapján műkedvelők előadják a »Cigány« népszínművet, egy hölgybizottság pedig azon buzgólkodik, hogy a január 24-re tervezett batyúbál mennél jobban sikerüljön. “ * A disztornázást, mely szombaton este lesz a nemzeti tornacsarnokban, a tornatanítói nyugdíjalap javára rendezik. A sorrend kilenc számból áll s lesznek szabad- és szergyakorlatok, szuronyvívás, osztálytornázás, magasugrás, kötélmászás, versenybirkózással. A gyakorlatok alatt katonai zenekar fog játszani. Belépti jegy a tornacsarnokban kapható s külön hely ára 2 ft., ülőhelye 1 frt. * A budapesti orvosi kör számos tag jelenlétében tartotta meg tisztújító közgyűlését. Dr. Borbás József, a kör elnöke, beszédében kiemelte, hogy a társulás által a közegésségügy fejlesztésére, javítására törekszenek. Az orvosi segély egylet kimutatása szerint 1130 forintot osztottak ki orvosok özvegyeinek és árváinak. Dr. Poor Imrét, a kör alapítóját, tiszteletbeli tagul választották. A tisztújításnál elnök Borbás József, alelnök Kurtz Gusztáv, pénztárnok Glück Ignác, titkár Ötvös József lett és 15 tagú választmányt alakítottak. * Az orvosnövendékek segélyegylete elhatározta, hogy jövő május hó 3-án megüll fennállásának századnegyedes jubileumát. A rendezendő ünnepély részletes programmjának megállapítására szűkebb körű bizottságot választottak. Egyelőre csak a főbb pontokban állapodtak meg s kimondták, hogy nagyobb összeget gyűjtenek, melynek kamatait évenként orvostudományi célokra fogják fordítani. * Rövid hírek: A király ő felsége a kalotaszentkirályi és somlyó-győrteleki görög kath., továbbá az almási ref. templom építésére egyenként száz forintot, a brezai rom. kath. egyházközségnek hasonló célra kétszáz forintot adományozott. — A lipótvárosi bazilika építését ezentúl nagyobb erővel készülnek folytatni s a jövő évre háromszázezer forint van előirányozva, hogy a külső munkálatokat be lehessen fejezni. A képviselőház megürült könyvtárnoki állására az illető bizottság dr. Küffner Béla eddigi másodkönyvtárnokot, az ő helyére pedig dr. Pittler Gyulát jelölte ki. — Helyreigazitólag jelentik, hogy gr. Károlyi Gyula nem a hatvani, hanem a bujáki uradalmat vette meg Deutsch Bernáttól. — A budai körben dr. Sonnenfeld Zsigmond tanár tegnap, nagyszámú közönség előtt, érdekes felolvasást tartott »Lenau Miklós életéről és műveiről«, több uj adatot is mondva el. — Az orvos-bál meghívóit már szétküldték s a ki esetleg nem kapott, de igényt tart rá, forduljon a bálbizottsághoz, az »Erzsébet vendéglő második emeletén. — A fővárosi magyar pincérek, kétszázharminchatan, köszönő iratot intéztek a fővárosi tanácshoz, ama közgyűlési indítványért, hogy a pincérektől a magyar nyelv tudása megköveteltessék: a diszes selyemtokba zárt föliratot tegnap nyújtották át Kamermayer Károly polgármesternek, ki igen szívesen fogadta a küldöttséget. —Az orsz. iparegyesület igazgatósága holnap délután 5 órakor ülést tart. — A Rókus kórházban tegnap reggel meghalt Treisz Berthold vasúti raktárfelügyelő, ki kedden öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. — A redoute kistermében holnap lesz a Parma Henriette kisasszony hangversenye, melyen Ivánits Gizella kisasszony és Gosztonyi Béla is közreműködnek. — A főváros közgyűlése hétfőn lesz, mert a közgyűlés rendes napján, szerdán, épp karácsony estjét üli a keresztyén világ. — A kereskedelmi miniszter a Mayr Péter dobsinai márvány-esztergályozó gyárának megadta a törvényes állami kedvezményeket. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban többnyire borús időt várhatni, északkeleten havazással, délnyugaton esőkkel. tíz mű, a szónoki dolgozatra harminckilenc, a magyar játékszín történetére két mű és egy ajánlat érkezett. A »Kisfaludy Sándor élete s munkái«-ra kitűzött pályázat ellenben meddő maradt. Csiky Gergely »Magyar Plautus«-ából a 3-dik és 4-dik kötet megjelent. Frankenburg Adolf síremlékére a társaság tagjai ötvenöt forintot írtak alá. A Yas Gereben Bécsben nyugvó hamvainak hazaszállítására szintén aláírás foly a tagok közt. E jelentések és a jövő évi ülésrend bemutatása után következtek a felolvasások. Először is Vargha Gyula foglalta el székét Schiller-fordításokkal. Előre bocsátó, hogy hárman: Szász Károly, Váró Ferenc erdélyi tanár és ő Schillerből egy válogatott nagy gyűjtemény lefordításával készen vannak s azt kiadni szándékoznak. Továbbá nagyobb vonásokban jellemezte a nagy német költőt, kiben az eszményi szép és festői költészet iránt fogékonyak ma is nagyon gyönyörködhetnek. A felolvasott három költemény: »Ceres panasza«, »Barátaimhoz«, (mely lapunk holnapi számában fog megjelenni) s »Az alpesi vadász« újólag bizonyságot szolgáltak arra, hogy Vargha Gyulában az »Ideálok« költője kitűnő magyar műfordítóra talált. Mint ilyet, most is taps, éljen jutalmazta. Beöthy Zsolt »A tragikai katasztrófáról« olvasott föl magvas értekezést. Fejtegette, hogy ahol esetleg idézi elő a katasztrófát, az nem tragikai, mert a tragikai hős bukásának az ő saját vétségével benső kapcsolatban kell állnia. Nem csak színművekből, hanem Arany balladáiból és Kemény Zsigmond regényeiből is idézett példákat s midőn »Gyulai Pál«, mint regényhős bukását emlegető, a nagyon is fiatal hallgatók egyet nevettek, esetleg az épp velök szemben elnöklő író is Gyulai Pál lévén. Érdekes volt az értekezés ama része, melyben Beöthy Zsolt azt vitatta, hogy nem mindig szükséges a tragikai hősnek meghalnia; az erkölcsi megsemmisülés után úgy is csak »tetszélet« lehet. Végül a mondák nagy büntetéséről, a haláltalanságról szólt, mely büntetés az »örök-zsidó« és »bolygó hollandi« mondáiban fordul elő. A jeles értekezést zajosan megtapsolták. Köztetszésben részesült az a három lírai költemény is, melyeket Vadnai Károly mutatott be. Endrődi Sándor írta »Nyugalom«, »Az elnémult lant« és »Dal a hétköznapokról« címmel. Dallamos nyelven, költői hangon szólnak a hétköznapi nyugalomról és gondokról, melyeknek terhe alatt a költő lantja elnémul. De az utolsónak vége megaranyozza ama gondokat, melyek a családért fáradónak jutnak osztályrészül. Mind a három művet a »Fővárosi Lapok« fogja kiadni. Végül Balázs Sándor olvasta föl »A kisértet« című beszélyét. Humorral, tragikomikus hangon van írva. Derültséget idézett elő ez a hang, s részvétet a beszély hősének, a »kisértet«-nek (egy családjával együtt nyomorgó dijnoknak), bús sorsa, élete, halála. A felolvasót zajosan megéljenezték. E beszélyt szintén lapunk fogja közleni pár nap múlva. Volt tegnap zárt ülés is a tagválasztás ügyében. Azt határozták el, hogy Frankenburg Adolf és Szűcs Dániel elhunytával megürült két széket választás útján be fogják tölteni, oldalról nem adattak. Elvhűségét megőrizve, ők s azt látván, hogy egyes kérdésekben a kormányny egyetért, polgári kötelességének ismerte, hódolva a király elhatározásának, erejét a közügyeknek szentelni e polcon, mely lehetővé teszi, hogy pártokon kívül, sőt mint elnök pártok fölött foglaljon állást, követve elődeinek s főkép felejthetetlen barátjának példáját, ki meggyőződése szilárdságát össze tudta egyeztetni a szigorú tárgyilagossággal; fentartja magának, hogy esetleg a főrendek sorában foglalva helyet, onnan adja elő eltérő nézeteit; a meggyőződésével egyező kormányjavaslatokat mindig teljes készséggel fogja támogatni s reméli, a főrendek hazafias szellemével mindig egyetértésben fogja magát találni, a trón, a haza és szabad alkotmánya, a monarchia hatalmi állása és abban közjogi állásunk, nemzetiségünk érdekei, kulturális fejlődése ragaszkodásunk közös alapjai s érintkezési pont mindig található azon egy nagy célban, mely a haza üdve és boldogsága. (Élénk helyeslés.) Báró Sennyey ezután a megoldandó kérdések közül megemlítő, a főrendiház reformját, ennek helyes megoldása e házra nevezetes korszakot képez és messze időkre befolyással lesz törvényhozási tényezőink szervezetére és alkotmányos fejlődésünk irányára. E testület a mérséklet eleme, az államfentartás és nemzetiségi érdekek őre, a szenvedélyek hullámzásán fölülemelkedő szellem képviselője, nem zárkózott el a haladás igényei elől s a főrendek, midőn e törvényjavaslat a ház elé kerül, akkor fogják nézetöket érvényesíteni, hogy az uj felsőház méltó örököse legyen a nemzeti jellegnek s bírjon az önállás és állandóság kellékével, mely létjogát és tekintélyét biztosítja. Báró Sennyey végül elnöktársa s a háznagy, tisztikar támogatását kéri. Hosszabb éljenzés követte szavait, aztán Schlauch Lőrinc szatmári püspök emelt szót, a főrendek nevében üdvözölve báró Sennyeyt az elnöki széken s kiemelve, hogy az elnök első nyilatkozatában feltalálta a ház politikai tevékenységének alapgondolatait; a ragaszkodást ama nagy elvekhez, melyek a nemzet tételének sarkpontjai. A főrendiház reformjára célozva Schlauch püspök hangsúlyozta a jogfolytonosságot s végül kifejezte meggyőződését, hogy I. Sennyey az elnöki székben méltó lesz nagy elődeihez. Az üdvözlő beszédet is élénk éljenzés követte s miután az elnök meleg szavakban köszönetet mondott, áttértek a napirendre. A ház több tagjának megadták a kért szabadságot, több bizottsági tagot választottak, aztán az indemnityről szóló törvényjavaslatot tárgyalták, melyet gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter felszólalása után változatlanul fogadtak el. Az ülés végén Haynald Lajos bibornokérsek szólalt fel s mivel ez évben a főrendiháznak ez az utolsó ülése, ékes szavakkal adott kifejezést a ház hódoló érzelmeinek a király és családja iránt, kérve, hogy az elnök a karácsonyi és újévi ünnep alkalmából a trón előtt ez érzelmeket tolmácsolja. Ezt hoszszantartó éljenzéssel fogadták el. Báró Sennyey Pál elnök végül tudatta, hogy január 10-ig alkalmasint nem lesz ülés s boldog ünnepet kívánt a tagoknak, mit a ház nevében Haynald bibornok viszonzott az elnöknek. X Kisfaludy Társaság. A tegnapi ülésen a tagok, kik jó nagy számmal jelentek meg, kényelmes üléshez juthattak. Köszönhetik ezt a sáros, esős időnek, mely a nővilág jó nagy részét megakadályozta a megjelenésben. Különben ha oly sokan jőnek, mint máskor, valószínűleg most is kiszorítottak volna egy csomó tagot, mert hiába — itt is nőké az elsőség. Vagy ötven hölgy azonban az eső dacára is összegyűlt s a korridort fiatalság lepte el. Gyulai Pál megnyitván a gyűlést, Beöthy Zsolt titkár több jelentést tett. A néhai Zsivora György hagyományából kilencszáz forint folyt be a társaság pénztárába. A pályakérdések közül a »víg éposz«-ra a Főrendiház. Napok óta élénk érdeklődéssel néztek a főrendiház tegnapi ülésének, báró Sennyey Pál elnöki székfoglalójának elébe. A karzatokat már korán ellepte a közönség s a képviselők karzata is egészen megtelt; ellenben a főrendek nem jelentek meg valami vagy számmal. Abban, hogy gróf Andrássy Gyula nem volt jelen,sokan célzatosságot kerestek, pedig a gróf minap külön azért jött Budapestre, hogy az eleinte 15-dikére kitűzött ülésben részt vegyen, de midőn az ülést elhalasztották, gróf Andrássy kijelnté, hogy kénytelen a fővárosból elutazni. A főpapok közül kevesen voltak jelen. Az ülés mindjárt az új elnök székfoglalójával kezdődött. Báró Sennyey Pál kevéssel tizenegy óra után lépett a terembe, magyar díszruhában, régi magatartásával ; mióta a közélet teréről visszavonult, alakja keveset változott, de haja, bajusza, szakála galamb fehér lett. Belépése után azonnal elfoglalta az elnöki széket. Midőn szólni kezdett, felállt. Nagy figyelemmel hallgatták. Mindenek előtt melegen üdvözlé a főrendeket, midőn a király ő felsége kegyelméből az elnöki székre emelve, utódja lett ama férfiúnak, ki pályája kezdetén mestere, válságos időkben az alkotmány helyreállítása munkájában buzgó munkatársa volt, kit a király legújabban is kitüntetett s kit e házban tegnapelőtt magasztaltak. Hosszas betegség okozta távollét után visszatérve a nyilvános életre, kijelenté báró Sennyey, hogy változatlan politikai elveivel és meggyőződése függetlenségének teljes fentartásával jelent meg újra a főrendek körében. A kormánynyal nem állván azonos elvek alapján, a trón előtt és a kormánynyal szemben minden kétséget kizáró világosságba hozta politikai állását s méltóságának kötelessége és a főrendek iránti tisztelet annak kijelentésére készült, hogy politikai állására nézve tőle semminemű engedmények nem követeltettek, azok sem egy, sem más Képviselőház. A tegnapi ülés az ünnepi szünetre vonatkozó eszmecserével kezdődött. Tisza Kálmán kormányelnök a napirend megkezdése előtt felszólalt, hogy az ülések tartama iránt a kormány nézetét kifejezze, célszerűnek tartaná, hogy e hét szombatján túl ne legyen érdemleges ülés (helyeslés) és a most tárgyalás alatt levő költségvetésen kívül még csak a földmivelési minisztérium budgetjét tárgyalják, ha pedig telnek ide, a kérvényeket és egy-két mentelmi ügyet. Ünnepek után január 10-én lenne az első érdemleges ülés. A ház ezt helyesléssel fogadta, de Madarász a kérvények s főkép Szathmár megye egy fontos kérvénye elintézése végett szombaton este vagy hétfőn is ülést kívánt tartatni. A ház ennek ellenmondott s a kormányelnök megjegyzé, hogy éppen mert fontos a kérvény, nem volna célszerű hétfőn tárgyalni, mikor a képviselők már nem lesznek itt, hanem a szombati ülést meg lehetne hosszabítani. Boros Bálint a szatmári kérvényre megjegyzi, hogy az már a közlekedési budget egyik tételénél elintézést fog nyerhetni. Még Csanády Sándor szólalt föl, hogy egyes kérvény érdekében nem lehet kivételt tenni s a ház aztán a kormányelnök indítványait fogadta el. Ezután a szentendrei választás ügye került szőnyegre s az az eset történt meg, hogy Tisza Kálmán kormányelnöknek a vita folyamán mondott szavait az ellenzék élénken helyeselte és éljenezte. Literáty Ödön mint a bíráló bizottság előadója ugyanis felolvasván a pótvizsgálatra vonatkozó jelentést, Madarász József ellene nyilatkozott annak, hogy a kérvényezők a pótvizsgálat megtarthatása végett újabb ezer frtot tartozzanak letenni; a házszabályok 79§-a világosan csak ezer frt letételét rendeli, többet követelni tehát nem lehet. Literáty Ödön védte a bizottság eljárását, azt fejtegetve, hogy az első ízben letett ezer írtból már nincs annyi, amennyi a pótvizsgálat költségét