Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)

1884-12-18 / 297. szám

A Sylvester-estén az idén is több egylet készül vígan búcsúzni az ó­évtől s köszönteni az újat. A kereskedő ifjak tásulata saját Gizella-téri helyiségeiben rendez tréfás előadásokat, táncot és tombolát. A részvételi jegyét személyenként egy fo­rinttal lehet megváltani s a belépésnél a meghívót is elő kell mutatni.­­ A férfi-dalegylet a Szé­chenyi-sétatéri vendéglő termeiben szándékozik mu­lató közönséget gyűjteni. Az estélyt a 68-ik gyalogez­red zenekara fél nyolckor nyitja meg, kilenckor dal­előadás, aztán tréfás tombola és tánc lesz. Egyes személyek egy forintért, családok két forintért vehet­nek benne részt.­­ Az iparos­ körben szintén lesz Sylvester-estély, változatos, mulattató műsorral. E körben karácsony másodnapján műkedvelők elő­adják a »Cigány« népszínművet, egy hölgybizottság pedig azon buzgólkodik, hogy a január 24-re terve­zett batyúbál mennél jobban sikerüljön. “ * A disztornázást, mely szombaton este lesz a nemzeti tornacsarnokban, a tornatanítói nyugdíjalap javára rendezik. A sorrend kilenc számból áll s lesznek szabad- és szergyakorlatok, szuronyvívás, osztálytor­­názás, magasugrás, kötélmászás, versenybirkózás­sal. A gyakorlatok alatt katonai zenekar fog játszani. Be­lépti jegy a tornacsarnokban kapható s külön hely ára 2 ft., ülőhelye 1 frt. * A budapesti orvosi kör számos tag jelenlé­tében tartotta meg tisztújító közgyűlését. Dr. Borbás József, a kör elnöke, beszédében kiemelte, hogy a tár­sulás által a közegésségügy fejlesztésére, javítására törekszenek. Az orvosi segély­ egylet kimutatása szerint 1130 forintot osztottak ki orvosok özvegyeinek és ár­váinak. Dr. Poor Imrét, a kör alapítóját, tiszteletbeli tagul választották. A tisztújításnál elnök Borbás József, alelnök Kurtz Gusztáv, pénztárnok Glück Ig­nác, titkár Ötvös József lett és 15 tagú választmányt alakítottak. * Az orvosnövendékek segélyegylete elhatá­rozta, hogy jövő május hó 3-án megüll fennállásának századnegyedes jubileumát. A rendezendő ünnepély részletes programmjának megállapítására szűkebb körű bizottságot választottak. Egyelőre csak a főbb pontokban állapodtak meg s kimondták, hogy nagyobb összeget gyűjtenek, melynek kamatait évenként orvos­­tudományi célokra fogják fordítani. * Rövid hírek: A király ő felsége a kalota­­szentkirályi és somlyó-győrteleki görög kath­., továbbá az almási ref. templom építésére egyenként száz fo­rintot, a brezai rom. kath. egyházközségnek hasonló célra kétszáz forintot adományozott. — A lipótvá­rosi bazilika építését ezentúl nagyobb erővel készül­nek folytatni s a jövő évre háromszázezer forint van előirányozva, hogy a külső munkálatokat be lehessen fejezni.­­ A képviselőház megürült könyvtárnoki állására az illető bizottság dr. Küffner Béla eddigi másodkönyvtárnokot, az ő helyére pedig dr. Pittler Gyulát jelölte ki. — Helyreigazitólag jelentik, hogy gr. Károlyi Gyula nem a hatvani, hanem a bujáki ura­dalmat vette meg Deutsch Bernáttól. — A budai kör­ben dr. Sonnenfeld Zsigmond tanár tegnap, nagyszámú közönség előtt, érdekes felolvasást tartott »Lenau Mik­lós életéről és műveiről«, több uj adatot is mondva el. — Az orvos-bál meghívóit már szétküldték s a ki eset­leg nem kapott, de igényt tart rá, forduljon a bálbi­zottsághoz, az »Erzsébet vendéglő második emeletén. — A fővárosi magyar pincérek, kétszázharmincha­­tan, köszönő iratot intéztek a fővárosi tanácshoz, ama közgyűlési indítványért, hogy a pincérektől a magyar nyelv tudása megköveteltessék: a diszes se­lyemtokba zárt föliratot tegnap nyújtották át Kamer­­mayer Károly polgármesternek, ki igen szívesen fo­gadta a küldöttséget. —Az orsz. iparegyesület igaz­gatósága holnap délután 5 órakor ülést tart. — A Rókus kórházban tegnap reggel meghalt Treisz Berthold vasúti raktárfelügyelő, ki kedden öngyilkos­­sági szándékból mellbe lőtte magát. — A redoute kis­termében holnap lesz a Parma Henriette kisasszony hangversenye, melyen Ivánits Gizella kisasszony és Gosztonyi Béla is közreműködnek. — A főváros köz­gyűlése hétfőn lesz, me­rt a közgyűlés rendes napján, szerdán, épp karácsony estjét üli a keresztyén világ. — A kereskedelmi miniszter a Mayr Péter dob­­sinai márvány-esztergályozó gyárának megadta a tör­vényes állami kedvezményeket. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban többnyire borús időt várhatni, északkeleten hava­zással, délnyugaton esőkkel. tíz mű, a szónoki dolgozatra harminckilenc, a magyar játékszín történetére két mű és egy ajánlat érkezett. A »Kisfaludy Sándor élete s munkái«-ra kitűzött pá­lyázat ellenben meddő maradt. Csiky Gergely »Ma­gyar Plautus«-ából a 3-dik és 4-dik kötet megjelent. Frankenburg Adolf síremlékére a társaság tagjai ötvenöt forintot írta­k alá. A Yas Gereben Bécsben nyugvó hamvainak hazaszállítására szintén aláírás foly a tagok közt. E jelentések és a jövő évi ülésrend bemutatása után következtek a felolvasások. Először is Vargha Gyula foglalta el székét Schiller-fordításokkal. Előre bocsátó, hogy hárman: Szász Károly, Váró Ferenc erdélyi tanár és ő Schil­lerből egy válogatott nagy gyűjtemény lefordításával készen vannak s azt kiadni szándékoznak. Továbbá nagyobb vonásokban jellemezte a nagy német költőt, kiben az eszményi szép és festői költészet iránt fogé­konyak ma is nagyon gyönyörködhetnek. A felolva­sott három költemény: »Ceres panasza«, »Barátaim­hoz«, (mely lapunk holnapi számában fog megjelenni) s »Az alpesi vadász« újólag bizonyságot szolgáltak arra, hogy Vargha Gyulában az »Ideálok« költője kitűnő magyar műfordítóra talált. Mint ilyet, most is taps, éljen jutalmazta. Beöthy Zsolt »A tragikai katasztrófáról« olva­sott föl magvas értekezést. Fejtegette, hogy a­hol esetleg idézi elő a katasztrófát, az nem tragikai, mert a tragikai hős bukásának az ő saját vétségével benső kapcsolatban kell állnia. Nem csak színművekből, hanem Arany balladáiból és Kemény Zsigmond re­gényeiből is idézett példákat s midőn »Gyulai Pál«, mint regényhős bukását emlegető, a nagyon is fiatal hallgatók egyet nevettek, esetleg az épp velök szem­ben elnöklő író is Gyulai Pál lévén. Érdekes volt az értekezés ama része, melyben Beöthy Zsolt azt vi­tatta, hogy nem mindig szükséges a tragikai hősnek meghalnia; az erkölcsi megsemmisülés után úgy is csak »tetszélet« lehet. Végül a mondák nagy bün­tetéséről, a haláltalanságról szólt, mely büntetés az »örök-zsidó« és »bolygó hollandi« mondáiban fordul elő. A jeles értekezést zajosan megtapsolták. Köztetszésben részesült az a három lírai köl­temény is, melyeket Vadnai Károly mutatott be. Endrődi Sándor írta »Nyugalom«, »Az elnémult lant« és »Dal a hétköznapokról« címmel. Dallamos nyel­ven, költői hangon szólnak a hétköznapi nyugalomról és gondokról, melyeknek terhe alatt a költő lantja elnémul. De az utolsónak vége megaranyozza ama gondokat, melyek a családért fáradónak jutnak osz­tályrészül. Mind a három művet a »Fővárosi Lapok« fogja kiadni. Végül Balázs Sándor olvasta föl »A kisértet« című beszélyét. Humorral, tragikomikus hangon van írva. Derültséget idézett elő ez a hang, s részvétet a beszély hősének, a »kisértet«-nek (egy családjával együtt nyomorgó dijnoknak), bús sorsa, élete, halála. A felolvasót zajosan megéljenezték. E beszélyt szintén lapunk fogja közleni pár nap múlva. Volt tegnap zárt ülés is a tagválasztás ügyében. Azt határozták el, hogy Frankenburg Adolf és Szűcs Dániel elhunytával megürült két széket választás út­ján be fogják tölteni, oldalról nem adattak. Elvhűségét megőrizve, ők s azt látván, hogy egyes kérdésekben a kormányny egyetért, polgári kötelességének ismerte, hódolva a király elhatározásának, erejét a közügyeknek szentelni e polcon, mely lehetővé teszi, hogy pártokon kívül, sőt mint elnök pártok fölött foglaljon állást, követve elődei­nek s főkép felejthetetlen barátjának példáját, ki meg­győződése szilárdságát össze tudta egyeztetni a szigorú tárgyilagossággal; fen­tartja magának, hogy esetleg a főrendek sorában foglalva helyet, onnan adja elő eltérő nézeteit; a meggyőződésével egyező kormányjavasla­tokat mindig teljes készséggel fogja támogatni s re­méli, a főrendek hazafias szellemével mindig egyetér­tésben fogja magát találni, a trón, a haza és szabad alkotmánya, a monarchia hatalmi állása és abban köz­jogi állásunk, nemzetiségünk érdekei, kulturális fej­lődése ragaszkodásunk közös alapjai s érintkezési pont mindig található azon egy nagy célban, mely a haza üdve és boldogsága. (Élénk helyeslés.) Báró Sennyey ezután a megoldandó kérdések közül meg­említő, a főrendiház reformját, ennek helyes meg­oldása e házra nevezetes korszakot képez és messze időkre befolyással lesz törvényhozási tényezőink szervezetére és alkotmányos fejlődésünk irányára. E testület a mérséklet eleme, az államfentar­­tás és nemzetiségi érdekek őre, a szenvedélyek hullámzásán fölülemelkedő szellem képviselője, nem zárkózott el a haladás igényei elől s a főren­dek, midőn e törvényjavaslat a ház elé kerül, akkor fogják nézetöket érvényesíteni, hogy az uj felsőház méltó örököse legyen a nemzeti jellegnek s bírjon az önállás és állandóság kellékével, mely lét­jogát és tekintélyét biztosítja. Báró Sennyey végül elnöktársa s a háznagy, tisztikar támogatását kéri. Hosszabb éljenzés követte szavait, aztán Schlauch Lőrinc szatmári püspök emelt szót, a főrendek nevé­ben üdvözölve báró Sennyeyt az elnöki széken s ki­emelve, hogy az elnök első nyilatkozatában feltalálta a ház politikai tevékenységének alapgondolatait; a ra­gaszkodást ama nagy elvekhez, melyek a nemzet té­telének sarkpontjai. A főrendiház reformjára célozva Schlauch püspök hangsúlyozta a jogfolytonosságot s végül kifejezte meggyőződését, hogy I. Sennyey az el­nöki székben méltó lesz nagy elődeihez. Az üdvözlő beszédet is élénk éljenzés követte s miután az elnök meleg szavakban köszönetet mon­dott, áttértek a napirendre. A ház több tagjának megadták a kért szabadságot, több bizottsági tagot választottak, aztán az indemnityről szóló törvényjavas­latot tárgyalták, melyet gróf Szapáry Gyula pénzügy­­miniszter felszólalása után változatlanul fogadtak el. Az ülés végén Haynald Lajos bibornokérsek szólalt fel s mivel ez évben a főrendiháznak ez az utolsó ülése, ékes szavakkal adott kifejezést a ház hó­doló érzelmeinek a király és családja iránt, kérve, hogy az elnök a karácsonyi és újévi ünnep alkalmá­ból a trón előtt ez érzelmeket tolmácsolja. Ezt hosz­­szantartó éljenzéssel fogadták el. Báró Sennyey Pál elnök végül tudatta, hogy január 10-ig alkalmasint nem lesz ülés s boldog ün­nepet kívánt a tagoknak, mit a ház nevében Haynald bibornok viszonzott az elnöknek. X Kisfalud­y­ Társaság. A tegnapi ülésen a tagok, kik jó nagy számmal jelentek meg, kényelmes üléshez juthattak. Köszön­hetik ezt a sáros, esős időnek, mely a nővilág jó nagy részét megakadályozta a megjelenésben. Különben ha oly sokan jőnek, mint máskor, valószínűleg most is kiszorítottak volna egy csomó tagot, mert hiába — itt is nőké az elsőség. Vagy ötven hölgy azonban az eső dacára is összegyűlt s a korridort fiatalság lepte el. Gyulai Pál megnyitván a gyűlést, Beöthy Zsolt titkár több jelentést tett. A néhai Zsivora György hagyományából kilencszáz forint folyt be a társaság pénztárába. A pályakérdések közül a »víg éposz«-ra a Főrendiház. Napok óta élénk érdeklődéssel néztek a főren­diház tegnapi ülésének, báró Sennyey Pál elnöki szék­foglalójának elébe. A karzatokat már korán ellepte a közönség s a képviselők karzata is egészen megtelt; ellenben a főrendek nem jelentek meg valami vagy számmal. Abban, hogy gróf Andrássy Gyula nem volt jelen,sokan célzatosságot kerestek, pedig a gróf minap külön azért jött Budapestre, hogy az eleinte 15-dikére kitűzött ülésben részt vegyen, de midőn az ülést el­halasztották, gróf Andrássy kijelnté, hogy kénytelen a fővárosból elutazni. A főpapok közül kevesen vol­tak jelen. Az ülés mindjárt az új elnök székfoglalójával kezdődött. Báró Sennyey Pál kevéssel tizenegy óra után lépett a terembe, magyar díszruhában, régi ma­gatartásával ; mióta a közélet teréről visszavonult, alakja keveset változott, de haja, bajusza, szakála ga­lamb fehér lett. Belépése után azonnal elfoglalta az elnöki széket. Midőn szólni kezdett, felállt. Nagy figyelemmel hallgatták. Mindenek előtt melegen üdvözlé a főrendeket, midőn a király ő felsége kegyelméből az elnöki székre emelve, utódja lett ama férfiúnak, ki pályája kezdetén mestere, válságos időkben az alkotmány helyreállítása munkájában buzgó munkatársa volt, kit a király leg­újabban is kitüntetett s kit e házban tegnapelőtt ma­gasztaltak. Hosszas betegség okozta távollét után visszatérve a nyilvános életre, kijelenté báró Sennyey, hogy változatlan politikai elveivel és meggyőződése függetlenségének teljes fentartásával jelent meg újra a főrendek körében. A kormánynyal nem állván azo­nos elvek alapján, a trón előtt és a kormánynyal szemben minden kétséget kizáró világosságba hozta politikai állását s méltóságának kötelessége és a fő­rendek iránti tisztelet annak kijelentésére készü­lt, hogy politikai állására nézve tőle semminemű enged­mények nem követeltettek, azok sem egy, sem más­ ­ Képviselőház. A tegnapi ülés az ünnepi szünetre vonatkozó eszmecserével kezdődött. Tisza Kálmán kormányelnök a napirend meg­kezdése előtt felszólalt, hogy az ülések tartama iránt a kormány nézetét kifejezze, célszerűnek tartaná, hogy e hét szombatján túl ne legyen érdemleges ülés (helyes­lés) és a most tárgyalás alatt levő költségvetésen kí­vül még csak a földmivelési minisztérium budgetjét tárgyalják, ha pedig telnek ide, a kérvényeket és egy-két mentelmi ügyet. Ünnepek után január 10-én lenne az első érdemleges ülés. A ház ezt helyesléssel fogadta, de Madarász a kérvények s főkép Szathmár megye egy fontos kérvénye elintézése végett szombaton este vagy hétfőn is ülést kívánt tartatni. A ház ennek ellenmondott s a kor­mány­elnök megjegyzé, hogy éppen mert fontos a kér­vény, nem volna célszerű hétfőn tárgyalni, mikor a képviselők már nem lesznek itt, hanem a szombati ülést meg lehetne hosszabítani. Boros Bálint a szat­mári kérvényre megjegyzi, hogy az már a közlekedési budget egyik tételénél elintézést fog nyerhetni. Még Csanády Sándor szólalt föl, hogy egyes kérvény érde­kében nem lehet kivételt tenni s a ház aztán a kor­mányelnök indítványait fogadta el. Ezután a szentendrei választás ügye került sző­nyegre s az az eset történt meg, hogy Tisza Kálmán kormányelnöknek a vita folyamán mondott szavait az ellenzék élénken helyeselte és éljenezte. Literáty Ödön mint a bíráló bizottság előadója ugyanis felolvasván a pótvizsgálatra vonatkozó jelentést, Madarász József ellene nyilatkozott annak, hogy a kérvényezők a pót­vizsgálat megtarthatása végett újabb ezer frtot tar­tozzanak letenni; a házszabályok 79­§-a világosan csak ezer frt letételét rendeli, többet követelni tehát nem lehet. Literáty Ödön védte a bizottság eljárását, azt fejtegetve, hogy az első ízben letett ezer írtból már nincs annyi, a­mennyi a pótvizsgálat költségét

Next