Fővárosi Lapok 1886. november (303-331. szám)

1886-11-25 / 326. szám

szükségletéről. Ezután a közös pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalták. Szerb György előadó tüzetes indokoló beszéde után a javaslatot vita nél­kül változatlanul elfogadták, úgy­szintén a tőszámszék költségvetését. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt tizenegy órakor lesz s ekkor a tengerészeti költségve­tést és a zárszámadási bizottság jelentését tárgyalják. * Természettudományi estély. A természettu­dományi társulat legközelebbi estélye november 26-án, pénteken, esti 6 órakor lesz, a vegytani intézetben (muzeum-körút 4.). Ez alkalommal Kontó Gyula tanár fog kísérleti mutatványokkal kapcsolatos elő­adást tartani­­a tükörről.« Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki, a társulat tagjainak csütörtökön d. u. 4-től 6 óráig, nem társulati tagok­nak pénteken d. e. 10-től 12 óráig. * Személyi hirek. Jókai Mór ma utazik el leányával, Jókai Róza kisasszonynyal Münchenbe s onnan hosszabb tartózkodásra Olaszországba. — Herceg Coburg Fülöp és neje tegnap mintegy tiz napra Laxenburgba rándultak a trónörökös pár látogatására. — Péchy Tamás képviselőházi el­nök faluról, hol nehány napot töltött, tegnap Buda­pestre visszaérkezett. — Herceg Reuss Henrik bécsi német nagykövet fővárosunkban időz. — Chlumetzky lovag osztrák delegátus Budapest­ről hirtelen elutazott Brünnbe, hol 86 éves anyja halálos betegen fekszik. — Gr. Apponyi Albert, ki két napig beteg volt s nem járhatott ki, már job­ban van. — Kamermayer Károly fővárosi pol­gármester, hosszabb gyöngélkedés után, már annyira fölüdült, hogy a legközelebbi napokban újra átveheti hivatala vezetését. * A főváros budgetvitája tegnap indult meg, az e célra összehívott rendkívüli közgyűlésen. Heves, nagy vita volt és abban is hasonló a parlamenti bud­­getvitához, hogy legkevesebbet beszéltek a budgetről. Történtek kemény támadások a tanács ellen, mely azonban lelkes védőkre is talált. A támadások sorát Kemény­­ Ambrus nyitotta meg, ki élesen bírálta a fővárosi közigazgatás rosszaságát, a tanács gyarlósá­gát sat., utána Légrády Károly szintén igen szomorú színben látta a helyzetet, abban találva a bajt, hogy nincs kötelességérzet és fegyelem a hivatalnoki kar­ban, a hivatalos órákat sem tartják meg; a közegés­­ségügy állapota szomorú, az ipar pang, az idegenek kerülik fővárosunkat. Ellenben Jekelfalussy Lajos rövid, de meleg beszédben védte a tanácsot, kijelentve, hogy a világ egy városának se lehet különb tanácsa, mint a budapesti, mely mindig híven teljesíti köteles­ségét és nem hágja át a törvényt; ha van baj, annak oka a rendszer és főkép a sok theória. Erélyesen védte a tanácsot Gerlóczy Károly alpolgármes­ter is, kiemelve, hogy a tanács nem független testület, hanem tömérdek törvény, szabály írja körül teendőit, igen sokan szólnak bele dolgaiba, a­ hibákból vegye ki mindenki a részét, hogy hiányok vannak, tudja jól, de hogy olyan sötét kép jogosult volna, tagadja s nemcsak azt kell meg­látni, a­mi nincs, hanem azt is a­mi van, a haladást, fejlődést, melyet az idegen megbámul. Élénk helyes­lés kisérte az alpolgármester szavait. Takács Lajos a közigazgatás lassúságának egyik okát a sok bizottsá­golásban találja; fejtegetéseiben főkép az egésség­­ügyet emelvén ki, a bajok orvoslását az egésségügy államosításában látja s ily értelmű indítványt ad be. Darányi Ignác ezt ellenezte, ellenben hosszabban fej­­tegeté a kövezési bajokat, végül indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy kövezésre és közmunkára köl­csönpénzt egyáltalában nem szavaz meg. Halász­­Géza a tanács mellett szólt, míg báró Kaas Ivor a Darányi indítványát pártolta, kijelentve, hogy sem­miféle adóemelést sem fog megszavazni. A követ­kező szónok, Fenyvessy Adolf, megjegyzi, hogy az adóemelés kikerülhetetlen, a jó öreg Weisz B. Ferenc pedig aligha közel nem járt az igazsághoz, midőn ki­emelte, hogy nem a tanács, sem az intézmények a hibásak, hanem a közgyűlés, mely csak szóval taka­rékoskodik, de aztán mindent megszavaz ; jövőben ő majd esetről-esetre figyelmeztetni fogja a közgyűlést a takarékosságra. Ezután általánosságban elfogadták a költségvetést. A részletes tárgyalás ma következik. * Esküvők: Schwarcz Gyula jövő szom­baton délután a belvárosi templomban vezeti oltárhoz Rémi Gizella kisasszonyt, Rémi Róbert fővárosi bizottsági tag leányát.­­— Tóth István, az Athenaeum-társaság tisztviselője, oltárhoz vezette M­a­r­k­ó­c­z­y Paula kisasszonyt, özv. Markóczy Mária úrnő fővárosi háztulajdonosnő leányát. * Báth­ory-ünnepély. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halálának háromszázados évfordulója alkalmából a történelmi társulat december hó 12-én ülést tart, melyen Szádeczky La­jos a nagy fejedelem élettörténetét és tetteit fogja fölolvasni. Az egyetemi ifjúság körében is mozgalom indult meg e nap méltó megünneplésére. A programm megállapítása végett több egyetemi hallgató értekez­letet tartott, melyen elhatározták, hogy nagygyűlést fognak egybe hívni az egyetemi polgárokból. Lönhart Ferenc erdélyi püspök pedig egyházmegyéje papságát utasitá, hogy december 11-én ünnepélyes requiemet tartsanak a fejedelem emlékére s az iskolák is meg­üljék e napot. * Felolvasó estélyek. Az angol kör tegnap tartotta felolvasó estélyét, saját helyiségeiben. P­u­l­­szky Ferenc érdekes előadást tartott »Európa és Amerika« címmel, szokott szellemes, humoros modo­rában. Élénk tetszéssel kisérték s a felolvasást kedé­lyes társas vacsora követte. — A népszerű fel­olvasásokat rendező társulat a budai körben tartotta tegnap második estélyét. Nagy kö­zönség jelent meg, különösen sok hölgy. Az első fel­olvasás »Egy érdekes asszonyról« szólt: Ujfalvy Krisztináról. Dr. Prém J­ó­z­s­e­f uj adatok fel­­használásával ez erdélyi költőnő életét s műveit is­mertette s különcködő, bizarr jellemét is lélektani okokból magyarázta. Különösen meghasonlását ecse­telte e hires szépségű nőnek, a mikor gr. Haller Lászlóban csalódva, merő bosszúból korának legrútabb férfiához Máté Jánoshoz ment nőül s e házasság ál­tal szánt szándékkal örökre eltemette boldogságát. Későbbi szereplését is, mint kalandhajhászó nőét ér­dekes adatokkal világitá meg a felolvasó, ki a költő­nő verseiből is többet bemutatott. A közönség érdek­­kel hallgatta az előadást s megéljenezte. A második felolvasó Miletz János tanár volt, ki »A pohár­­köszöntő története« cím alatt elmondá, hogy a toas­­zok már Homér hőseinél is szokásban voltak, a­kik borkirályt választottak mulatságaik alkalmával. Az­tán a történet egyes korszakain át a legújabb ideig vázolta a felköszöntők fejlődését, kiemelve, hogy a nők is szenvedélyes toastozók voltak minden időben. A pohárköszöntő angol elnevezése onnan ered, hogy a közös kancsóba pirított kenyér­darabot (toastot) tettek. S végül a magyar áldomás-ivás eredetét és különösségeit magyarázta meg a felolvasó, kit szin­tén megéljenezett a hallgatóság. * Az első hó. Tegnap délelőtt láttuk a tél első hópihéit. Nem nagyon fehérlettek, mert csak ritkán és nedvesen szállongtak a jégben, a háztetőket és aszfaltot csak megfeketítve nedvességükkel. De jelen­ték, hogy vége a hosszú, nyájas ősznek s következik a rideg, hideg évszak, a szegények bajára, a hajlék­talanok félelmére. * A Ferencváros khinai fala. A közraktárak mentén elnyúló hosszú falkerítés panasz tárgya. Nem­csak a Ferencváros állandó lakói közt indult meg mozgalom e khinai fal ellen, mely a várost a Duná­tól elzárja, hanem a közgyűlésen is felszólaltak már a kerítésfalnak vasrácskerítéssel való kicserélése iránt. A kicserélés ellen különösen két lényeges akadályt hoztak fel: hogy a magyar leszámítoló bank a he­lyes és biztos kezelés szempontjából a vasrácsot el­lenzi és hogy a vasrács ellen a vámigazgatónak is ki­fogása lesz. A közraktárakat bérlő bank azonban a tanács részéről történt felszólításra készségesen ki­jelentette, hogy bár a tömör kerítésfal az ő szempont­jukból jobb, mégis figyelemmel számos egyéb okra, a vasrács létesítése ellen kifogást nem tesz. A vám­igazgatónak pedig ebben az ügyben most érkezett meg az átirata, mely szerint a vasrács ellen nincs lé­­nyeges­ akadály. E szerint a pénzügyi kérdésen kí­vül a vasrács létesítését már semmi sem ellenzi és re­mélhető, hogy e fal végre-valahára mégis helyet en­ged a díszesebb vasrácsnak. A pénzügyi kérdés alig fog akadályt képezhetni,­­ a fal úgyis oly rozzant, hogy újra kellene építeni. * Bisztornázás. A budai tornaegylet december 7-én este disztornázást rendez, saját csarnokában. A műsor kilenc számból áll s a felvonulás után lesznek szabad- és szergyakorlatok, egyleti növendékek rend­gyakorlatai, iskolatornázás rohamdeszkán, verseny­­tornázás, távolugrás­sal. Végül díjakat osztanak ki.­­ A bor­enquéte tegnapelőtt fejezte be ta­nácskozásait Matlekovics Sándor államtitkár elnök­lete alatt. A budapesti és pozsonyi iparkamarák föl­­terjesztései, melyek a műbőr­gyártás nagyobb mér­tékben való űzését egyszerűen tagadták, abban a megérdemelt eljárásban részesültek, hogy a tanács­­kozmány nem tarta érdemesnek nyilatkozni sem róluk. Hallgatag mellőzték, mert olyan bajt tagadtak, mely köztudomás szerint létezik. Dr. Szabó Gyula, a mis­kolci borkereskedők szakértő küldöttje, ki az enquéte utolsó ülésein igen élénk részt vett sat­ermelők ér­dekeit buzgón védte, mutatott föl elég hiteles iratot, melyek szerint csak Miskolcról évenkint hány ezer adó mesterséges bort hoztak forgalomba a gyártó cégek. Az enquéte a nagyborkereskedők és a kassai iparkamra tiltó javaslataiból összeegyeztetett tervet vette tárgyalás alapjául s megállapító a szakminisz­ter elé terjesztendő munkálatot. E terv címe: »a bor­termelés és kereskedés védelméről.« Első fejezete szi­gorúan tiltja a vízzel készült mesterséges bor előállí­tását és forgalomba hozását. Azt a szakaszt, mely a must hígításával s a törköly okszerű kihasználásával másod-bor (petit vin) árulni, megnevezés mellett, megengedték volna, a többség elejte, mert úgy vélte, hogy ez kaput nyit a műborgyártásnak s kockáztatni fogja az egész törvényt. Megállapiták,a törvény ellen vétők büntetését is, mely első esetben 300 frtig ter­jedő pénzbírság, visszaesés esetén két havi elzárás és 500 frt, további visszaesés esetén pedig fél évi elzá­rás és ezer forint. Azt, hogy a feljelentő a pénzbün­tetésnek legalább egy­negyedét kapja, többen kíván­ták, míg többen ellenezték. Az elsők szerint: ezt megkövetelné a törvény végrehajthatásának érdeke, az utóbbiak szerint azonban : a pénzjutalom sok mél­tatlan zaklatást zúdítana a borkereskedőkre. Végre is ez a kérdés eldöntetlen maradt. A tanácskozmány­­ban sok nagy borkereskedő cég tulajdonosa vett buzgó részt. A képviselő tagok (Boross Bálint, Zalay István, Vadnay Károly), következetesen a termelők érdekeit hangoztatták, kellő tekintettel a szolid bor­­kereskedőkére. A tanácskozás végén Lenek nagyke­reskedő (Sopronból) köszönetet nyilvánított az állam­titkárnak, óhajtva, vajha e tervből mielőbb törvény legyen, hadd lássa a külföld, hogy hazánk mint kí­vánja biztosítani a magyar bor hamisítatlan voltát. Palugyay J. (Pozsonyból) pedig fölkérte a kormányt: hatna oda, hogy Ausztriában is hasonló határozato­kat hozzanak, mert különben az osztrák borkereske­dők oly előnyben lesznek, hogy a magyarországiak nem fognak velük versenyezhetni. * Matinéé. Az egyetemi olvasókör e hó 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az akadémia Kisfaludy­­termében rendezi ez évben első szépirodalmi matiné­­­ját. Műsora a következő: »Műfordítások« Gyöngyösi Jánostól és Griesbach Ágosttól, fölolvassa Szász Béla; »Heten vagyunk« Wordsworth után fordította Szász Károly, szavalja Kerekes Ernő; »Mari tragé­diája« elbeszélés Fábián Gézától, fölolvassa a szerző; »Költemények« legifj. Szász Károlytól, felolvassa a szerző; »Regina kisasszony«, víg elbeszélés Gaál Mó­zestől, fölolvassa a szerző ; »Az úri hölgyhöz« Vörös­­martytól, szavalja Karsay Zoltán. * Hat képviselő, hat ügyvéd. Minap bejárta a lapokat a hír, hogy hat orsz. képviselő válópere van most folyamatban. De úgy látszik, az ügyvédség is olyan foglalkozás, melynél a pörös aktákba merülő férj egyszerre csak azt veszi észre, az elégedetlen nő válópört akasztott a nyakába. A múlt hóban hat olyan fiatal asszony indított válópört, a­kinek férje ügyvéd. Beszéltek még egy pörről, melyet egy szépsége és tragikomikus szereplése által pár hóval ezelőtt sokat emlegetett fiatal hölgy folytat férje, egy öregebb gaz­dag gyáros ellen. E pörben előfordul egy kimutatás, mely szerint a szép fiatal asszony három év alatt 117,000 frtot költött toilettére és mulatságra. * A balatonvidéki kör saját külön helyiséget bérelt az Andrássy­ ut 35. számú házának első eme­letén (a nagymező-utca sarkán.) Jövő hó elsején (szerdán) költözik be s az uj helyiségben szívesen lát­nak minden vendéget, fővárosiakat s a Balatonmel­­lékről érkezőket egyaránt. Az új helyiséget a beköl­tözés napján (szerdán) ismerkedési estélylyel avat­ják föl. * Kettős szerencsétlenség történt a Rotten­­biller­ utcában, a tejcsarnoksszövetkezet épülő házá­nál. Egy bádogos a tetőn megcsúszott s magával rán­tott három deszkát s egy csomó ólomlemezt, melyek­kel együtt az első emeletre zuhant. A bádogos maga a téglaemelő gépre esett s derekát törte , a lerántott holmi meg egy munkás koponyáját hajita be. * A budapest-szentendrei vasút közigazgatási bejárása megtörtént. Kedden sötét este fejezték be s a vonal mentén lényegesebb megjegyzés vagy akadály nem merült föl. A báró Radvánszkyak nevében Ta­kács jószágigazgató fölajánlotta, hogy a kalázi birtok mentén ingyen átengedik a vasúthoz a szükséges te­rületet ; a szentendrei polgármester meg azt kérte, hogy a város előtt adjanak más irányt a vasútnak, a város inkább megszerzi az állomási helyet, mire a társulat nevében megígérték, hogy ha lehet, teljesítik a kívánságot. Végül az érdekelt községek képviselői arra kérték Jelynek Henrik igazgatót, hogy mennél előbb építtesse a vasutat. Jelynek meg is ígérte, hogy az építést megkezdik, mihelyt a minisztérium meg­adja az engedélyt. * A járványok. Kholera-eset tegnap egy fordult elő. Haláleset nem történt, gyógyultan elbo­csátottak egyet s a kórházban még 21 van ápolás alatt. A belügyminiszter legújabban szigorú rendele­tet adott ki a télen át végrehajtandó óvó intézkedé­sekről s kívánatos, hogy teljes foganatja legyen, mert ha a járvány kitelel nálunk, tavaszkor nagyobb bajtól tarthatni.­­ A himlő, bár lassan, de szintén csök­ken. Tegnap 12 újabb beteget szállítottak a kórházba, meghalt 6, gyógyultan elbocsátottak 7-et, ápolás alatt maradt még 358. A Miksa­ utca két lakásából az ösz­­szes lakókat ki kellett szállásolni, mert a zsúfolt szo­bákban himlőbetegedés fordult elő.­­ A Hay Bernát uzsoraperében tegnap to­vább folyt a végtárgyalás. Az első tanú Heim Gusz­táv ügyvédjelölt, a­ki mint a panaszos Szemenyei Já­nos ügyvédsegédje, gyakrabban vitt kamatot Hay­­nak. Leírja még a Hay szobáinak bútorzatát is, de Hay merev tagadását nem képes megtörni semmi. Nem a második tanú, Ágoston János újpesti lakos sem, a­ki előadja, hogy kényszerhelyzetben fordult egyszer Hayhoz kölcsönért. Hay előbb kilencszáz írtról váltót, aztán nyilatkozatot állíttatott ki vele, hogy ez összeget hiány nélkül fölvette, de tényleg csak ötszáz ftót akart adni s végre sem adott hatszáz-

Next