Fővárosi Lapok 1890. június (149-178. szám)

1890-06-01 / 149. szám

baráti kézszorítást és vendéglátást igér s ezzel végzi: »Üdvöz legyetek Berlinben, kedves barátaink Ma­gyarországból!« Erre bajos volna visszautaítólag felelni, bárha megeshetik, hogy holmi mérges schul­­vereinisták ismételni fogják a drezdai jelenetet. A szégyene persze Berlinnek jutna. — Itt megemlítjük, hogy Berlinben tegnap — mint lapunknak sürgöny­zik — számos tekintélyes polgár gyűlt össze, hogy a magyarok ünnepélyes fogadtatása felett eszmét cserél­jen. Albizottságot küldtek ki, mely Forckenbeck fő­polgármester elnöklete alatt meg fogja állapítani a fogadtatás programmjának tervezetét. * A népszínház tűzbiztonsága felett régóta foly a vita a főkapitányság, a népszínházi bizottság és az állandó színház vizsgáló bizottság közt. A fő­kapitány tudvalevőleg a közigazgatási bizottság ülésén fölötte tűzveszélyesnek bélyegezte a népszín­házat, hol a tűzrendészeti szabályokat végre nem hajtják. Erre nézve most Horváth János ta­nácsnok, mint a színház-vizsgáló bizottság,,elnöke, hosszabb iratot intézett a polgármesterhez. Ő is kí­vánatosnak tartja a műhelyek, az éghető anyagok s a fűtési készülék eltávolítását a színházépületből, továbbá a víznyomás erősítését és színpadi zápor berendezését. De erre nézve a főváros már 1888-ban tett indítványt a színházzal szemközt építendő köz­ponti tűzőrségi laktanya tervében, mely­­lyel a legsikeresebben lehetne orvosolni a népszínház tűzbiztonsági bajait. A népszínházi bizottság azon kívül már megrendelte a víznyomás erősítésére szol­gáló gépet, a nyáron pedig a harmadik emeletről új lejárókat fog építtetni az utcára. Hogy a műhelyek és kézi raktárak a színházépületben vannak, semmi­­kép sem előnyös, de akkor a főváros vala­mennyi színháza tűzveszélyes, mert a várszínház kivételével, ugyanezek a viszonyok álla­nak fenn a többinél is, nevezetesen az operaházban, hol a műhelyek részint a nézőtérrel egy fedél, részint a színpad alatt vannak. Aztán nemcsak a népszínház sülyesztője és zsinórpadlása faszerkezetű, olyan a várszínházé és nemzeti színházé is. De ezen az építés szerkezete szempontjából már nem lehet változtatni, a páholyajtók sem alakíthatók befelé nyílókká sat., különben a tűzrendészeti szabályrendelet a már meg­levő színházak átalakítását csak annyiban követeli, a­mennyiben azt az építészeti viszonyok megengedik. A mit lehetett, eddig is megtették a népszín­ház tűzbiztonsága érdekében s az újabb ren­delkezések egészen tűrhető állapotokat fognak te­remteni. * Személyi hírek. Gr. Bethlen András földmivelésügyi miniszter Szegedre rándul a sáska­irtási munkálatok megtekintésére. — Szalavszky G­y­u­l­a belügyi államtitkár kinevezését a hivatalos lap tegnap tette közhírré. — Musulin Emil altábornagy, a hetedik (horvát) honvédkerület pa­rancsnoka, egy évre szabadságot kapott s utódává Baslics Mátyás vezérőrnagy neveztetett ki. — Kállay Zoltán hevesmegyei főispán, mint a Szárazér szabályozási kormánybiztosa Makóra uta­zott, hol a beomlott csatorna kiépítése iránt meg­tette az intézkedéseket. — Tomcsányi Gyula erdőmester, az erdőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, a főerdőmesteri címet kapta, M­i­h­a­­lyevics Jácint krapinai járásfőnök pedig, sok évi hű és buzgó szolgálatai elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. —Bedő Albert és Tor­may Béla miniszteri tanácsosok Hoff­mann Sándor főerdőtanácsossal és Horváth erdőfelügyelővel Bécsbe utaztak, hogy a gazdasági kiállítás juryjének munkálataiban részt vegyenek.­­ Brüll Miksa nagykereskedő és budapesti hol­­­­landi főkonzul állapota aggasztóra fordult; a dr. Korányi Frigyes, dr. Nothnagel és dr. Löw orvosok részvételével tartott konzílium a legnagyobb veszélyt konstatálta. * Az orvosi kamarák. Az orvos-egylet tegnap ■este Korányi Frigyes elnöklete alatt ülést tartott, melyen az orvosi kamarák ügye került szóba. Dr. Lőw Sámuel, dr Schächter Miksa és dr. Hőgyes Endre felszólalásai után az egylet 84 szóval 64 elle­nében az orvosi kamarák eszméjét el­vetette. * Az ágyugyáros Krupp nagy tervvel lépett a magyar kormány elé. Nálunk nem ágyukat akar ön­tetni , sokkal békésebb plánuma van: a Dunát az adriai tengerrel összekötő csatorna építésére nyúj­tott be tervet. Ez a csatorna­terv nem új, sokszor szóba került már, előtanulmányokat is tettek létesí­téséhez, de kivitele mindig abba maradt a nagy pénz­áldozatok miatt, melybe kerülne. Krupp utal az elő­nyökre, melyek a csatorna által Magyarország köz­­gazdasági és politikai viszonyaira hárulnának és megjegyzi, hogy a délvidéki lakosság kész volna anyagi áldozatokkal is járulni az építéshez. A kérdés csak az: van-e Kruppnak elég pénze e vállalat léte­sítésére ? * Esküvők. Dr. Schaffer Károly somogy­­megyei közkórházi alorvos, Schaffer Alajos kapos­vári kir. közjegyző fia, ma vezeti Budapesten oltár­ához Nessy Emilia kisasszonyt, özv. Nessy Péterné úrnő leányát. Az esküvőt az erzsébetvárosi plébánia-templomban tartják meg. — Fridrik Géza miniszteri hivatalnok jövő kedden délután fél hétkor a belvárosi plébánia­templomban tartja esküvőjét Havas Irma kisasszonynyal, Havas Sándor fővárosi gépgyáros leányával. — Dr. T­a­u­­szik Emil június 8 án délelőtt féltizenegykor a dohány-utcai izr. templomban vezeti oltárhoz Feny­­vessy Szeréna kisasszonyt, Fenyvessy Adolf és neje leányát. * Kézfogók: Gróf Armin, a kassa-oder­­bergi vasút tisztviselője, jegyet váltott Budapesten Sümegh Laura kisasszonynyal. — Wilckens Kurt tartalékos hadnagy hadbirósági gyakornok eljegyezte Sándor Vilma kisasszonyt. — Ut1- r­­­c­h Rezső cs. és kir. főhadnagy e napokban tartotta kézfogóját Strausz Paula kisasszony­nyal, özv. Straussné úrnő budai háztulajdonosnő leá­nyával. — Schlichter Izidor földbirtokos el­jegyezte Budapesten Stern Adél kisasszonyt, Stern Dávid nagykereskedő leányát. * Az országos magyar iskolaegyesület e tanév végén 200 frt áru jutalomkönyveket fog szét­osztani. Szegény sorsú nem-magyar ajkú tanulóknak adják, kik a magyar nyelvben haladást tanúsítanak. Az egyesületnek 1890. évi január elsejétől május elsejéig 2230 frt 50 krnyi bevétele volt. Ebből kultu­rális célokra, főleg kisdedóvó intézetek és községi iskolák felállítására és fenntartására 1796 frt 57 krt adott ki. Újabban az egyesület az alapító- tagsági okleveleket elküldte azoknak a törvényhatóságoknak, melyek az egyesület alapítói közé léptek. Sajnos, hogy néhány nagy s gazdag megye, (például Somogy) attól való félelmében, hogy az oklevélért 1—2 frtot kell fizetnie, az oklevelet visszaküldi. * Az új iparbank, melynek teljes címe »Ma­gyar ipar- és kereskedelmi bank-részvénytársaság«, tegnap tartotta alakuló közgyűlését. Bauer Mór, a bécsi bankegyesület igazgatója, üdvözölvén a meg­jelenteket, közlé, hogy a kereskedelmi miniszter jóvá­hagyta a bank alapszabályait. Ezután a közgyűlés elnökévé Tisza Istvánt választották, a­ki be­jelenti, hogy a társaság öt millió forintnyi alaptőké­jét a részvények aláírói teljesen befizették. Ez alap­tőke 50,000 darab 100 frtos részvényre oszlik s a tőkének tiz millió forintra leendő kiegészítése céljából további 50,000 darab részvényt bocsátanak ki az igazgatótanács által megállapítandó időpontban. Az igazgatótanács tagjai lettek: Tisza István, gróf An­­drássy Gyula, Bokrosa Elek, Hieronymi Károly, Sig­­mond Dezső,Weiss Bertalan,Lederer Sándor, Deutsch Sándor és három külföldi. Igazgatókká Posch Gyulát és Schwartz Bódogot választották meg. * Nőgyógyászati kórház. Néhai Rökk Szilárd tudvalevőleg 66,000 frtot hagyott a fővá­rosnak nőgyógyászati kórház építésére. Szegény nők nyerjenek benne ápolást és ellátást, kezdő orvosok kiképzésére pedig szakelőadásokat tartsanak ott. A kórház igazgatójául az elhunyt emberbarát dr. Tau­fer Emil egyetemi tanárt szemelte ki.Minthogy azon­ban a hagyomány, melyhez még tíz évi kamat is járul, kórház felállítására nem elégséges, a főváros tanácsa elhatározta, hogy egyelőre nem épít kórházat, hanem megvárja, míg az alapítvány magánadakozások útján nagyra nő. Addig is, míg a fővárosnak megfelelő nőgyógyászati kórházat fognak építhetni, a tanács hajlandónak nyilatkozott az alapítványi tőke kama­tait az állam által építendő nőgyógyászati kórháznak negyven évre átengedni. A közoktatásügyi miniszter Markusovszky Lajos és Boncz Ferenc miniszteri tanácsosokat küldte ki, kik már megállapodásra is jutottak a fővárosi tanács képviselőivel. A város átengedi a mintegy 100.000 forintnyi ala­pítvány 4°/C-ás kamatait 40 évre a 2 — 3 év alatt építendő nőgyógyászati klinikának. Igazgatója Tau­fer Emil lesz, hat betegágyat a főváros rendelkezé­sére tartanak fenn állandóan és ez osztályban Rökk Szilárd nevét emléktáblán örökítik meg. * A színészeti kiállítás rendező bizottsága legújabban felkérte az összes színigazgatókat, hogy társulataikat csoportképekben fényképeztessék le és e fotográfiákat küldjék be a kiállításra. De a bizott­ság elfogad egyes fényképeket is. Arra is kérték a színigazgatókat, hogy színlapjaikon hívják fel a kö­zönséget, hogy a­kinek a színészetre vonatkozó ér­dekes tárgy van birtokában, engedje azt át a kiállításra. * Temetés. Dapsy László ref. főgimná­ziumi tanárnak és a »Magyar Föld« szerkesztőjé­nek temetése tegnap délután ment véghez a kerepesi­­úti temető halottas­házából. A gimnázium tanári kara testületileg jelent meg, úgy szintén kivonult a tanuló ifjúság s a ref. hittani intézet ifjúsága; ott voltak továbbá Szily Kálmán akadémiai főtitkár, Lengyel Béla, a természettudományi társulat titkára, több orsz. képviselő, biró, tanár, iró sat. A theologu­­sok énnekkara gyászdalt zengett, aztán Szász Ká­roly püspök mondott gyászbeszédet. A sírnál Laky Dániel tanár búcsúzott az elköltözöttől, kit aztán örök nyugalomra helyeztek. * Az elhunyt Grinzweil Norbert végrendele­tét tegnap hirdették ki a budapesti kir. törvényszék­nél. A végrendelkező a Rózsavölgyi és társa cég alatt fennálló zeneműkereskedést rokonára, Dunkl Nor­bertra és egyik régi alkalmazottjára, Liebreich Jó­zsefre hagyta. Több százezer forintnyi vagyonából, melyet rokonaira hagyott, jótékony intézeteknek és az üzleti személyzetnek is juttatott. * Munkások a miniszternél. A magyar ál­lamvasutak gépgyári munkásai küldöttségileg tiszte­legtek Baross Gábor miniszternél. Arra kérték, ja­vítson helyzetökön. A miniszter azt válaszolta, hogy a gyár igazgatósága, az ő rendeletéből, most dolgo­zik az új munkabér-tervezeten, mely fizetésemelést biztosít a munkásoknak, addig legyenek türelemmel, mert a­ki­ abbahagyja a munkát, azt rögtön elbocsát­ják. Az államvasutak igazgatósága már értesíté is munkásait, hogy megadja az általános vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetet, a tíz órai munkaidőn túl végzett és a vasárnapi munkát pedig külön dí­jazza. A miniszter válaszát ma köztili a munká­sokkal. * A konym­a ügyében tanácskozó bizottság június 4 ikén kezdi meg újra ülését, most már hogy érdemleges határozatot hozzon. Az eddigi üléseken felhalmozódott anyagot a közoktatásügyi miniszter Boncz Ferenc miniszteri tanácsosnak és közalapítványi ügyigazgatónak adta ki, hogy végleges tervezetet ké­szítsen a jövő heti gyűlésre. Ez »Előadmány a kon­­grua-ügyben« címmel már el is készült és a bizottsági tagok »mint kéziratot« meg is kapták. A javaslat szerint nyolc forrás járulhatna hozzá az elégtelenül javadalmazott kath. lelkészek ellátásához, úgy mint a kegyúr, a hívek, a községek, az egyházi vagyon, az állam, a létező alapítványok összesítése és egyöntetű kezelése, a lelkészi járulékok és az e célra kijelölendő különleges járulékok. A mindezekből alkotandó évi jövedelmeket a kongrua javítására szolgáló alapba egyesítenék egy országos pénztárban. Ezt tizenegy tagú vegyes bizottság kezelné, a hercegprímás vagy a legidősb érsek elnöklete alatt. Tagjai lennének a közoktatásügyi és a belügyminisztérium egy-egy megbízottja; a püspöki kar 3 delegáltja, a m. kir. közalapítványi ügyigazgató (mint egyúttal a bizott­ság jogi tanácsosa,) 3 lelkész az alsóbb karból és egy számtanácsos. * Változott órarend. A kereskedelmi múzeum és a vele kapcsolatos tudakozó­iroda látogatási ideje a nyári idényre megváltozott. Most naponként dél­előtt 8 órától 12 ig és délután 4-től 7-ig van szabad bemenet. Vasárnap és ünnepnapon déluán 20 krajcár belépti díj fizetendő. * Az állatkerti cirkuszban június 4-dikén tartják meg a díszelőadást a hírlapírók nyug­díjintézete és a hírlapkiadóhivatali tisztviselők segélyegylete javára. Ez előadásra Wulff Ede igaz­gató érdekes műsort állított össze és a legjobb tagok fognak ez estén fellépni. Jegyek már előadás napja előtt válthatók a szervita-téri Kertész-féle dohány­árus boltban. * A 32 levelű­ biblia jól jövededelmez, ha nem is azoknak, kik forgatják, hanem azoknak, kik csi­nálják. Az első magyar kártyagyári részvénytársulat tegnapi közgyűlésén kedvező üzletévről számoltak be. Tavaly a társulat összforgalma 197,581 frt volt, 5474 frttal több, mint az előző évben. A nyeremény 35,903 frt, miből a részvényeseknek 18 frtnyi azaz 9°/0-ás osztalék jut. * Rövid hírek. A képviselőház szabadelvű párt­jának tagjai kedden este a Margitszigeten bucsúlako­­mát rendeznek. — A műkedvelő fényképészeti kiállításon ma kezdődik a közönség szavazata a gróf Teleki Géza által kitűzött három dijra; minden látogató szavazó­lapot kap, melylyel a neki legjobban tetsző három tárgyra szavazhat. — A fővárosi tanács a városi fi- és leányárvaházaknak 50 — 50 frtot, a Mayer-féle árva­háznak 30 frtot utalványozott nyári mulatságra. — A budakeszi erdő megvétele dolgában a főváros és a kincstár még nem tudtak megegyezésre jutni; a kincs­tár 300,000 frtot kiván, mig a főváros csak 250,000 frtot akar megadni. — A kúriai bírák közül, egy ügy­védi szaklap híre szerint, Lassel Ágoston, Mersics Mik­lós, Herczeg Sándor,Veszprémy János, Horváth László és Baló Mihály rövid idő múlva nyugalomba vonulnak. — Károlyi Gábor grófról és több társáról az a hír, hogy ősszel a Kossuth visszahonosítását kívánó javaslatot akarnak a Ház elé terjeszteni; csakhogy igen való­színű, hogy a mai többség nem fogja tárgyalásra elfo­gadni, akkor pedig csak indokolás lehet belőle, de vita nem.­­ A nemzeti múzeum könyvtára július 1-től augusz­tus 31-ig, az egyetemi könyvtár június 15-től szeptem­ber 15-ig lesz zárva.­­ A történelmi társulat keresetét, hogy a sikkasztó Balthazár Béla hagyatékára 25.000 frt erejéig biztosítási végrehajtást eszközölhessen, a királyi tábla elutasította, mert ilyen végrehajtás csak közpénzek biztosítása végett lehetséges. — A fővárosi tanfelügyelő meglátogatta a Krisztina-téri elemi népiskolát s tüzetes vizsgálat után elismerését fejezte ki Schwetz Vilmos helyettes igazgató előtt a tapasztaltak fölött. — Az első gyermekmenhely egylet részére Spett Vince ügyvéd mint néhai Razgha Elek és 1101

Next