Fővárosi Lapok, 1891. január (28. évfolyam, 1-31. szám)

1891-01-13 / 13. szám

M - nettó kiadások 1884-ig szakadatlanul növekedtek, 1885 óta fokozatos csökkenést látunk. A felületet szemlélő talán megelégednék azzal a magyarázattal, hogy ez évvel a nagyobb államvasúti építkezések be­fejeztetvén a vasúti kiadásoknak is szükségkép csök­kenniük kellett. Ez azonban nem áll, a­mint a felol­vasó az 1884 — 1888 évek adatainak szembeállításá­val bizonyítja. Ha a végeredmény 1888-ban ennek dacára közel 8 millióval kedvezőbb, azt az államosí­tásoknak, az államvasuti hálózat kiegészítésének és annak az öntudatos vasúti politikának tulajdonít­hatjuk, mely egyszerre szolgálja az ország közgaz­dasági javát és az államkincstár érdekeit. Az állam megterheltetése az államosított vas­utak után átvállalt adósságok és a kamatbiztosítási előlegek címein 1888-ban nem volt nagyobb, sőt ki­sebb volt, mint 1884-ben, mégis az államvasutak tiszta jövedelme 8­51 millió forintról 18­69 millióra emelkedett. Ha az új építkezéseket tekintetbe vesszük is, oly fényes siker ez, melyről öt évvel ezelőtt még nem is álmodhattunk, mely a jövőre nézve zálogul szolgál, hogy a vasutak érdekében tett óriási áldoza­tok terhéből maga az államvasutak fejlődése évről­­évre többet vesz le az adófizetők válláról.­­ A tar­talmas felolvasást élénken megéljenezték. Téglás Gábor levelező tag értekezett aztán »a rómaiak dáciai aranybányászatának ethnográfiai vi­szonyairól és adminisztracionális szervezetéről.­ A szerző egy nagyobb munkának második és harmadik részét mutatja be. A két évvel ezelőtt bemutatott első rész a dáciai bányászat őrvidékét tartalmazta. Most magával a bányászat ügykezelésével foglalko­zik. Ismerteti Traján tervszerű eljárását a bányavi­dékek betelepítése körül, mely főleg abban nyilvá­nult, hogy a kor legkitűnőbb bányásznépeiből tele­pített le sokakat az aranyhegyek vidékére. A munka harmadik részében a bányaigazgatás és rendőri szol­gálat személyzetével foglalkozik a szerző, kit elő­adása után zajosan megéljeneztek, zene volt eredetileg, a legutóbbi bécsi filharmóniai hangversenyen rendkívül tetszett. Négy tételét fogjuk hallani: a »reggeli hangulat,« »Ases halála,« »Anitra tánca« és a »hegyi manók tánca« címűeket. A hangver­seny befejező száma Strauss Rikárdnak, Bi­low által népszerűvé tett szimfóniai ábrándja »Aus Italien.« Négy tételének alcíme: »A Campagnán« (andante mol­to tranquillo), »Róma romjai közt« (allegro molto con brio), »Sorrento partjain« (andantino), »Nápolyi népélet« (finale, allegro molto). Megnyitóul a nem rég elhunyt Niels Glade V. »Ossian emléke« című poétikus nyitányát adják elő. * A földrajzi társaság jövő csütörtök dél­után 5 órakor az akadémia heti üléstermében fel­olvasó ülést tart. Tárgyai: »Az új Afrika« György Aladárról, »A régi és a modern Kairóról«, saját megfigyelései alapján Borostyáni Nándortól. A fel­olvasásokat választmányi ülés követi. * Timoni Mária zongoraművésznő ma, ked­den este fél 8-kor hangversenyt ad a redoute kister­mében. Műsora ez: románc Schumanntól, intermezzo Brahmstól, »Poetisches Stimmngsbild« Dvoraktól, »Albumblätter« Kirchnertől, »Walderrauschen« Liszttől, »Kamennoj Ostrow (21. sz.) Rubinsteintől; három darab Schopintől és Schütt-Strauss egy valcer­­parafrázisa. Közreműködik Bürger Zsigmond gordonkaművész, ki a hangversenyzőnővel Beethoven szonátáját (69. mű), magában pedig Schumann és Popper két számát adja elő. Jegyek a Rózsavölgyi­féle zenemű-kereskedésben kaphatók. * Felolvasó estély. Hohenfels Stella asszonynak, a burgszínház naivájának tegnapi felol­vasó-estélyére a redoute kistermében nem maradt üres hely. A művésznő, ki már tavaly is ellátogatott hozzánk, tegnap a naiv alaphangú apróságok egész so­rával kedveskedett hallgatóinak. Kezdte prózával, vé­gezte verssel. Vik­inger egy beszélyében a vasúti őr kunyhójában élő családtagok rajzának adott meleg szí­neket. Catulles Mendesnak, egy francia szöveggel be­mutatott költői beszélyében, üdeséggel mondta el an­nak a leánynak történetét, ki virággá akar változni. A legsikerültebb felolvasás a Vik­inger »Szintén egy regény« című aprósága volt, mely egy picinyke leány­ról szól, ki sok belső küzdelem után arra vállalkozik, hogy a sárban átgázol az utca túlsó oldalára, hová vis-a-vis-jának, egy fiúcskának a napfényben aranyo­san ragyogó hajfürtjei vonzzák.De odaérve, a nap elbu­­vik és a leányka keserűen csalódva, kíméletlenül arcul üti a fiúcskát. Hohenfels asszony még csínnal és valódi érzéssel olvasta fel a mesét, a vihartól letördelt vén tölgy utolsó és legszebb álmáról és szavalt egy-egy költeményt báró Berger Alfrédtől, Baumbachtól és Grillparzertől. A műsor minden száma után élénk taps hangzott. * Az erdélyi múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványaiból a hetedik kötet utolsó füzete fekszik előttünk. Ebben Pór Antal Bánk­ bán Melindájáról ír. Mint érte­kezése felolvasásakor már említettük, Pór kimutatja, hogy Tota asszony, az a szép spanyol nő, kit a Bor­u—w ■111 ■— i’ ram——Ma? ■ 11 — ■ ■■ nemzetségbeli Benedek vajda (később Bánk­ bán) megszeretett és nőül vett, igen könnyelmű asszony volt. Semmikép sem olyan, a minőnek Katona drá­májából ismerjük. Sőt lehet, hogy a spanyol nő nem­csak Berthold érseket, hanem Gertrud királyné má­sik testvérét Ekbert bambergi püspököt is kegyelte. Dr. Finály Henrik »A világidőről« értekezik. Moldován Gergely Sinkay György életéről és munkáiról szól. A múlt században és a jelen század elején szerepelt Sinkay György, jó magyar neve da­cára, testestől-lelkestől román volt. Mint kiváló tudós, ő teremtette meg a román történelem-irást, a román nyelv mivelésében ő adta meg az irányt és ő nyitotta meg a román nép előtt a nemzeti aspirációk titkos rejtekét. Eszméiből néhány meg is valósult. Jelesen a román egyházakat függetleníték, a görög-keleti ro­mán egyház autonomikus jogokat nyert s a szerbek­kel való közösség végkép megszűnt, 1861-ben pedig létrejött az egységes Románia. A Sinkay által alko­tott román ideál, az összes románoknak egy politikai testbe való egyesülése, bontotta meg az egyetértést magyar és román közt. De Sinkay minden esetre, ha igaz, ha hamis, de ideált teremtett a románok számára, olyan ideált, melynek mindig lesznek apos­tolai és hóbortosai. A füzetben még Fe­­­mér­i La­jos »Az eszmék mint mozgató erők« című bölcsé­szeti dolgozatot, dr. Wertner Mór pedig »Ár­pádok és Nemanjidák« címmel történeti értekezést közöl. A mellékelt évi­­tartalomjegyzék híven tükrözi vissza a bölcselet-, nyelv- és történettudományi szak­osztály érdemes munkásságát és egyformán dicséri a figyelemre méltó dolgozatok szerzőit és a kiadványok buzgó szerkesztőjét, dr. Hegedűs István szak­osztályi titkárt. * Apróbb h­írek. »Elektra«, Sophokles tragédiája e heti három előadására a közönség már tegnap elkapkodott minden jegyet s a darabot e hó végén adják újra. — A n­ép­színházban tegnap, Blaha Lujza asszony rekedtsége miatt, a »Postás Klári« helyett »A becsület« került színre; a nép­színmű vasárnapi előadása iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy az estéli pénztárt ki sem nyitot­ták. — A szabadságharc-szobor pályázatára küldött mintákat, hír szerint, a műcsarnok termei­ben állítják ki, a téli kiállítás bezárta után. — Szabolcska Mihály költeményei leg­közelebb önálló kötetben jelennek meg, a debre­ceni Csokonai-kör kiadásában s Vértesi Arnold előszavával. — N­y­i­­­r a város színháza a télen üresen marad, virágvasárnaptól egy hónapig Kre­­csányi Ignác társulata fog ott játszani. — Szé­kesfehérvárott szívélyes ovációban részesíték Rónaszéki Gusztáv komikust, ki most tölté be szí­­nészkedése huszadik évét; alkalmi költeménynyel, koszorúval és »A betörők« című életképe előadásával tüntették ki. * Hibaigazítások, »Emberbaráti szózat« című, teg­napi tárcánk alcímében a füzet szerzőjének keresztneve hibásan volt Józsefnek írva. Mint a szövegből két he­lyen is kiderül: az értekezést dr. Sassy János irta. Az »Irodalom« rovatában pedig »A mi költőnk« című kis közlésben szedés közben egy mondat kimaradt s a passzus igy olvasandó : »csak a név ellen van kifogása, (t. i. Kiss Józsefnek) de ezen könnyű segíteni, mert egy tollvonás Szabolcsit csinálhat Szabolcskából, ha az uj költőnek is úgy tetszik.« 84 — Fővárosi hirek. * Mátyás-emlék. Kélszázad óta mindig újra foglalkoztatja a magyar közönséget Mátyás király emlékének megörökítése, de az emlékmű csak nem tud létrejönni. Ez idén már létesül egy Mátyás-em­lék, habár nem országos, hanem csak egy főúri vár­kastély dísze. Gróf Esterházy Miklós restauráltatja a tatai várkastélyt s oda diszkutat is állíttat, mely­nek tervét Stróbl Alajos már elkészitette. A krónika szerint Mátyás király gyakran kirándult Buda várá­ból Tata környékére vadászni s ennek lesz a diszkót megörökitője. A kút medencéjének egyik felén üldö­zött vaddisznók, másik felén békés szarvasok csoportja lesz látható; középen fehér márványból, fekvő hely­zetben a forrás tündére, ki mellett Mátyás király áll, kezében vadászkürttel. A király alakját bronzból öntik. A díszes emlékmű még ez év őszére elkészül. A Pest megye közgyűlése tegnap nyílt meg, Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. Hosz­­szu tárgysorozatának elintézésére több nap lesz szük­séges. Tegnap az alispáni jelentés felolvasásá­val kezdődött az ülés. A jelentés melegen emlékezett meg az elhunyt Mattyók Bence főszolgabíróról, aztán fölsorolta a községeket, melyekben járványos beteg­ségek uralkodtak, megemlítő a soroksári, haraszti, lacházai bűntetteket, kielégítőnek vázolta a mező­­gazdasági viszonyokat s megelégedéssel említé, hogy a megyei gazdasági egylet nagy kitüntetést nyert a tavalyi bécsi kiállításon. A gyűlés észrevétel nélkül jóváhagyta a jelentést. A megye ez idei költ­ségvetésében 9000 frt deficit mutatkozik s a múlt közgyűlés ennek fedezetére nem akart pótadót meg­szavazni, hanem a kőnyomdai alapból akarta a hiányt fedezni; de ezt meg a belügyminiszter nem engedte meg s igy a gyűlés elvben elfogadta a pótadót, melyet rendkívüli közgyűlés fog megszavazni. Ezután a fő­ispán­i hivatalos helyiségek bebútoro­zásának kérdése került szőnyegre. A volt­ főispán­nak saját bútorai voltak s távozásakor azokat termé­szetesen elvitte. Beniczky Ferenc főispán tehát kény­telen volt hivatalos helyiségeit bebutoroztatni s a szám­lát kifizetés végett az alispánhoz küldte, ki viszont a belügyminisztertől azt kérte, hogy a számla az orszá­gos alapból fizettessék ki; a miniszter azonban kije­lente, hogy a bebútorozás költségéről a vármegyé­nek kell gondoskodnia. Földváry Mihály al­ispán fölszólalván, a költség megszavazását kérte, megjegyezve, hogy törvény nincs ugyan rá s a me­gyében a szokásra sem lehet hivatkozni, de megkí­vánja a dekórum, mert a főispán nemcsak a kormány hivatalnoka, hanem a megyének is szolgálatokat tesz; a bútorok különben is a megye tulajdonában marad­nak. A közgyűlés meg is szavazta a bútorok költsé­gét. Azután megszavaztak száz forintot a nagy­károlyi Kölcsey-szoborra s elintéztek a közutakra és vicinális vasutakra vonatkozó több ja­vaslatot. Ma folytatják a közgyűlést s választás is lesz: a pilisi felsőjárásba választanak főszolga­bírót.­­ A havazás még tegnap is egészen délig busí­­totta a város atyáit és házmestereit, valamint a köz­lekedési vállalatokat. De a hőmérő jelentékenyen alászállt, a havazás mellett is újra kemény fagy állott be, annyira, hogy a városligeti jégpályán a korcsolyázás már ismét megindulhatott. Az időjelző intézetek pedig a legközelebbi napokra száraz, hideg, időjárást jósolnak. A vasutakon még mindig sok bajt és késést okoznak a nagy hótömegek, de tegnap mégis sikerült már a legtöbb vonalon újra megnyitni a köz­lekedést. A vonatok azonban tegnap is nagy késéssel érkeztek a fővárosba.­­ A műbor gyártásáról kidolgozott új törvény­­javaslat, mint írják, azon az alapon áll, hogy a mű­bor gyártása és forgalomba hozatala t­i­­­o­s. A szőlő­cukor, borkősav, szesz, saccharin s más szerekkel vagy vízzel kevert bor, vagy kizárólag ily anyagokból ké­szített műbor árulása tilos. Nem szabad aszúbor ne­vén külföldi aszúszőlővel, kristálycukorral vagy szesz­szel »javított« bort forgalomba hozni. A bírság a műbor árusítóira nézve 300 írtig terjedhet, a műbor­gyártó egy hónapra is elzárható. Gyanú esetén a le­foglalt palackokat a földmivelési és a kereskedelmi miniszter által közösen kiküldendő szakértő bizottság vizsgálja meg. Az eddigi egésségügyi szabályok is ér­vényben maradnak. A törvény rendelkezései a kül­földről behozott műborra is érvényesek. * A villamos vasút ellen sok még a panasz, a főváros közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén a főkapitány jelentése is felsorolt néhányat. Kiemelte azonban, hogy mind inkább bebizonyult ez új közle­kedési eszközről, hogy a közönség forgalmi igényeit kielégíteni kiválóan alkalmas. Csakhogy még most sem felel meg kezelése egészen a követelményeknek, így a vonatok menetsebessége még mindig nagyobb a megengedettnél, az élénkebb forgalmú utca­kereszte­zéseknél is. Ezentúl a rendőrök a kelleténél gyorsab­ban haladó vonatokat meg fogják állítani. Jogosult a panasz a kocsik túltömöttsége ellen is. A közönség a nap bizonyos részeiben annyira ellepi a vonatokat, hogy kettős kocsik járatásával sem lehet elkerülni a tolongást. Ezen kettős sínpárok lerakásával lehet majd csak segíteni, a­mikor a vonatokat gyorsabb egymásutánban indíthatják el. * Személyi hírek. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter nehány napra Szarvasra utazott. — Mihalovics József bibornok-érsek állapota aggasztóra fordult s tegnap a király ő fel­sége is táviratilag tudakozódott állapota felől. — Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter mindjárt a képviselőház újabb összülése után előterjeszti a konzuli bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, mely lényegesen különbözik a lapokban, megjelent közle­ményektől. — Ernyei Anna, az angol kisasszo­nyok eperjesi intézetének főnöke, a budapesti kolos­tor fejdelemasszonyává neveztetett ki. — Gróf Cziráky Béla február elsején foglalja el állását a külügyminisztériumban. * Közfogd. Báró Fiáth Miklós főrendi­házi tag és miniszteri osztálytanácsos jegyet váltott özv. Sárossy-Kapeller Ödönné szül. Fackh Mária úrnővel, Fackh Károly orsz. képviselőnek és nejének szül. Girault Mária úrnőnek leányával. * Esküvő: Kriszt Béla járásbiró, Kriszt János kúriai biró fia, nőül vette Bolberitz Leona kisasszonyt, Bolberitz nyugalmazott ezre­des leányát. Az esküvő szűk családi körben a vár­beli helyőrségi templomban ment végbe. A templom hajója budavári úri családokkal telt meg, a fiatal pár a várbeli társaskörök igen kedvelt és tisztelt tagja lévén. A fiatal pár az esküvő után azonnal a férj hivatalos helyére, Szigetvárra utazott. * Még egy népszámlálás. Nem igen valószínű ugyan, hogy meglesz, de Török János főkapitány szükségesnek tartaná. Az általános népszámlálás al­

Next