Fővárosi Lapok, 1891. január (28. évfolyam, 1-31. szám)
1891-01-13 / 13. szám
M - nettó kiadások 1884-ig szakadatlanul növekedtek, 1885 óta fokozatos csökkenést látunk. A felületet szemlélő talán megelégednék azzal a magyarázattal, hogy ez évvel a nagyobb államvasúti építkezések befejeztetvén a vasúti kiadásoknak is szükségkép csökkenniük kellett. Ez azonban nem áll, amint a felolvasó az 1884 — 1888 évek adatainak szembeállításával bizonyítja. Ha a végeredmény 1888-ban ennek dacára közel 8 millióval kedvezőbb, azt az államosításoknak, az államvasuti hálózat kiegészítésének és annak az öntudatos vasúti politikának tulajdoníthatjuk, mely egyszerre szolgálja az ország közgazdasági javát és az államkincstár érdekeit. Az állam megterheltetése az államosított vasutak után átvállalt adósságok és a kamatbiztosítási előlegek címein 1888-ban nem volt nagyobb, sőt kisebb volt, mint 1884-ben, mégis az államvasutak tiszta jövedelme 851 millió forintról 1869 millióra emelkedett. Ha az új építkezéseket tekintetbe vesszük is, oly fényes siker ez, melyről öt évvel ezelőtt még nem is álmodhattunk, mely a jövőre nézve zálogul szolgál, hogy a vasutak érdekében tett óriási áldozatok terhéből maga az államvasutak fejlődése évrőlévre többet vesz le az adófizetők válláról. A tartalmas felolvasást élénken megéljenezték. Téglás Gábor levelező tag értekezett aztán »a rómaiak dáciai aranybányászatának ethnográfiai viszonyairól és adminisztracionális szervezetéről. A szerző egy nagyobb munkának második és harmadik részét mutatja be. A két évvel ezelőtt bemutatott első rész a dáciai bányászat őrvidékét tartalmazta. Most magával a bányászat ügykezelésével foglalkozik. Ismerteti Traján tervszerű eljárását a bányavidékek betelepítése körül, mely főleg abban nyilvánult, hogy a kor legkitűnőbb bányásznépeiből telepített le sokakat az aranyhegyek vidékére. A munka harmadik részében a bányaigazgatás és rendőri szolgálat személyzetével foglalkozik a szerző, kit előadása után zajosan megéljeneztek, zene volt eredetileg, a legutóbbi bécsi filharmóniai hangversenyen rendkívül tetszett. Négy tételét fogjuk hallani: a »reggeli hangulat,« »Ases halála,« »Anitra tánca« és a »hegyi manók tánca« címűeket. A hangverseny befejező száma Strauss Rikárdnak, Bilow által népszerűvé tett szimfóniai ábrándja »Aus Italien.« Négy tételének alcíme: »A Campagnán« (andante molto tranquillo), »Róma romjai közt« (allegro molto con brio), »Sorrento partjain« (andantino), »Nápolyi népélet« (finale, allegro molto). Megnyitóul a nem rég elhunyt Niels Glade V. »Ossian emléke« című poétikus nyitányát adják elő. * A földrajzi társaság jövő csütörtök délután 5 órakor az akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart. Tárgyai: »Az új Afrika« György Aladárról, »A régi és a modern Kairóról«, saját megfigyelései alapján Borostyáni Nándortól. A felolvasásokat választmányi ülés követi. * Timoni Mária zongoraművésznő ma, kedden este fél 8-kor hangversenyt ad a redoute kistermében. Műsora ez: románc Schumanntól, intermezzo Brahmstól, »Poetisches Stimmngsbild« Dvoraktól, »Albumblätter« Kirchnertől, »Walderrauschen« Liszttől, »Kamennoj Ostrow (21. sz.) Rubinsteintől; három darab Schopintől és Schütt-Strauss egy valcerparafrázisa. Közreműködik Bürger Zsigmond gordonkaművész, ki a hangversenyzőnővel Beethoven szonátáját (69. mű), magában pedig Schumann és Popper két számát adja elő. Jegyek a Rózsavölgyiféle zenemű-kereskedésben kaphatók. * Felolvasó estély. Hohenfels Stella asszonynak, a burgszínház naivájának tegnapi felolvasó-estélyére a redoute kistermében nem maradt üres hely. A művésznő, ki már tavaly is ellátogatott hozzánk, tegnap a naiv alaphangú apróságok egész sorával kedveskedett hallgatóinak. Kezdte prózával, végezte verssel. Vikinger egy beszélyében a vasúti őr kunyhójában élő családtagok rajzának adott meleg színeket. Catulles Mendesnak, egy francia szöveggel bemutatott költői beszélyében, üdeséggel mondta el annak a leánynak történetét, ki virággá akar változni. A legsikerültebb felolvasás a Vikinger »Szintén egy regény« című aprósága volt, mely egy picinyke leányról szól, ki sok belső küzdelem után arra vállalkozik, hogy a sárban átgázol az utca túlsó oldalára, hová vis-a-vis-jának, egy fiúcskának a napfényben aranyosan ragyogó hajfürtjei vonzzák.De odaérve, a nap elbuvik és a leányka keserűen csalódva, kíméletlenül arcul üti a fiúcskát. Hohenfels asszony még csínnal és valódi érzéssel olvasta fel a mesét, a vihartól letördelt vén tölgy utolsó és legszebb álmáról és szavalt egy-egy költeményt báró Berger Alfrédtől, Baumbachtól és Grillparzertől. A műsor minden száma után élénk taps hangzott. * Az erdélyi múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványaiból a hetedik kötet utolsó füzete fekszik előttünk. Ebben Pór Antal Bánk bán Melindájáról ír. Mint értekezése felolvasásakor már említettük, Pór kimutatja, hogy Tota asszony, az a szép spanyol nő, kit a Boru—w ■111 ■— i’ ram——Ma? ■ 11 — ■ ■■ nemzetségbeli Benedek vajda (később Bánk bán) megszeretett és nőül vett, igen könnyelmű asszony volt. Semmikép sem olyan, a minőnek Katona drámájából ismerjük. Sőt lehet, hogy a spanyol nő nemcsak Berthold érseket, hanem Gertrud királyné másik testvérét Ekbert bambergi püspököt is kegyelte. Dr. Finály Henrik »A világidőről« értekezik. Moldován Gergely Sinkay György életéről és munkáiról szól. A múlt században és a jelen század elején szerepelt Sinkay György, jó magyar neve dacára, testestől-lelkestől román volt. Mint kiváló tudós, ő teremtette meg a román történelem-irást, a román nyelv mivelésében ő adta meg az irányt és ő nyitotta meg a román nép előtt a nemzeti aspirációk titkos rejtekét. Eszméiből néhány meg is valósult. Jelesen a román egyházakat függetleníték, a görög-keleti román egyház autonomikus jogokat nyert s a szerbekkel való közösség végkép megszűnt, 1861-ben pedig létrejött az egységes Románia. A Sinkay által alkotott román ideál, az összes románoknak egy politikai testbe való egyesülése, bontotta meg az egyetértést magyar és román közt. De Sinkay minden esetre, ha igaz, ha hamis, de ideált teremtett a románok számára, olyan ideált, melynek mindig lesznek apostolai és hóbortosai. A füzetben még Feméri Lajos »Az eszmék mint mozgató erők« című bölcsészeti dolgozatot, dr. Wertner Mór pedig »Árpádok és Nemanjidák« címmel történeti értekezést közöl. A mellékelt évitartalomjegyzék híven tükrözi vissza a bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztály érdemes munkásságát és egyformán dicséri a figyelemre méltó dolgozatok szerzőit és a kiadványok buzgó szerkesztőjét, dr. Hegedűs István szakosztályi titkárt. * Apróbb hírek. »Elektra«, Sophokles tragédiája e heti három előadására a közönség már tegnap elkapkodott minden jegyet s a darabot e hó végén adják újra. — A népszínházban tegnap, Blaha Lujza asszony rekedtsége miatt, a »Postás Klári« helyett »A becsület« került színre; a népszínmű vasárnapi előadása iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy az estéli pénztárt ki sem nyitották. — A szabadságharc-szobor pályázatára küldött mintákat, hír szerint, a műcsarnok termeiben állítják ki, a téli kiállítás bezárta után. — Szabolcska Mihály költeményei legközelebb önálló kötetben jelennek meg, a debreceni Csokonai-kör kiadásában s Vértesi Arnold előszavával. — Nyir a város színháza a télen üresen marad, virágvasárnaptól egy hónapig Krecsányi Ignác társulata fog ott játszani. — Székesfehérvárott szívélyes ovációban részesíték Rónaszéki Gusztáv komikust, ki most tölté be színészkedése huszadik évét; alkalmi költeménynyel, koszorúval és »A betörők« című életképe előadásával tüntették ki. * Hibaigazítások, »Emberbaráti szózat« című, tegnapi tárcánk alcímében a füzet szerzőjének keresztneve hibásan volt Józsefnek írva. Mint a szövegből két helyen is kiderül: az értekezést dr. Sassy János irta. Az »Irodalom« rovatában pedig »A mi költőnk« című kis közlésben szedés közben egy mondat kimaradt s a passzus igy olvasandó : »csak a név ellen van kifogása, (t. i. Kiss Józsefnek) de ezen könnyű segíteni, mert egy tollvonás Szabolcsit csinálhat Szabolcskából, ha az uj költőnek is úgy tetszik.« 84 — Fővárosi hirek. * Mátyás-emlék. Kélszázad óta mindig újra foglalkoztatja a magyar közönséget Mátyás király emlékének megörökítése, de az emlékmű csak nem tud létrejönni. Ez idén már létesül egy Mátyás-emlék, habár nem országos, hanem csak egy főúri várkastély dísze. Gróf Esterházy Miklós restauráltatja a tatai várkastélyt s oda diszkutat is állíttat, melynek tervét Stróbl Alajos már elkészitette. A krónika szerint Mátyás király gyakran kirándult Buda várából Tata környékére vadászni s ennek lesz a diszkót megörökitője. A kút medencéjének egyik felén üldözött vaddisznók, másik felén békés szarvasok csoportja lesz látható; középen fehér márványból, fekvő helyzetben a forrás tündére, ki mellett Mátyás király áll, kezében vadászkürttel. A király alakját bronzból öntik. A díszes emlékmű még ez év őszére elkészül. A Pest megye közgyűlése tegnap nyílt meg, Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. Hoszszu tárgysorozatának elintézésére több nap lesz szükséges. Tegnap az alispáni jelentés felolvasásával kezdődött az ülés. A jelentés melegen emlékezett meg az elhunyt Mattyók Bence főszolgabíróról, aztán fölsorolta a községeket, melyekben járványos betegségek uralkodtak, megemlítő a soroksári, haraszti, lacházai bűntetteket, kielégítőnek vázolta a mezőgazdasági viszonyokat s megelégedéssel említé, hogy a megyei gazdasági egylet nagy kitüntetést nyert a tavalyi bécsi kiállításon. A gyűlés észrevétel nélkül jóváhagyta a jelentést. A megye ez idei költségvetésében 9000 frt deficit mutatkozik s a múlt közgyűlés ennek fedezetére nem akart pótadót megszavazni, hanem a kőnyomdai alapból akarta a hiányt fedezni; de ezt meg a belügyminiszter nem engedte meg s igy a gyűlés elvben elfogadta a pótadót, melyet rendkívüli közgyűlés fog megszavazni. Ezután a főispáni hivatalos helyiségek bebútorozásának kérdése került szőnyegre. A volt főispánnak saját bútorai voltak s távozásakor azokat természetesen elvitte. Beniczky Ferenc főispán tehát kénytelen volt hivatalos helyiségeit bebutoroztatni s a számlát kifizetés végett az alispánhoz küldte, ki viszont a belügyminisztertől azt kérte, hogy a számla az országos alapból fizettessék ki; a miniszter azonban kijelente, hogy a bebútorozás költségéről a vármegyének kell gondoskodnia. Földváry Mihály alispán fölszólalván, a költség megszavazását kérte, megjegyezve, hogy törvény nincs ugyan rá s a megyében a szokásra sem lehet hivatkozni, de megkívánja a dekórum, mert a főispán nemcsak a kormány hivatalnoka, hanem a megyének is szolgálatokat tesz; a bútorok különben is a megye tulajdonában maradnak. A közgyűlés meg is szavazta a bútorok költségét. Azután megszavaztak száz forintot a nagykárolyi Kölcsey-szoborra s elintéztek a közutakra és vicinális vasutakra vonatkozó több javaslatot. Ma folytatják a közgyűlést s választás is lesz: a pilisi felsőjárásba választanak főszolgabírót. A havazás még tegnap is egészen délig busította a város atyáit és házmestereit, valamint a közlekedési vállalatokat. De a hőmérő jelentékenyen alászállt, a havazás mellett is újra kemény fagy állott be, annyira, hogy a városligeti jégpályán a korcsolyázás már ismét megindulhatott. Az időjelző intézetek pedig a legközelebbi napokra száraz, hideg, időjárást jósolnak. A vasutakon még mindig sok bajt és késést okoznak a nagy hótömegek, de tegnap mégis sikerült már a legtöbb vonalon újra megnyitni a közlekedést. A vonatok azonban tegnap is nagy késéssel érkeztek a fővárosba. A műbor gyártásáról kidolgozott új törvényjavaslat, mint írják, azon az alapon áll, hogy a műbor gyártása és forgalomba hozatala tios. A szőlőcukor, borkősav, szesz, saccharin s más szerekkel vagy vízzel kevert bor, vagy kizárólag ily anyagokból készített műbor árulása tilos. Nem szabad aszúbor nevén külföldi aszúszőlővel, kristálycukorral vagy szeszszel »javított« bort forgalomba hozni. A bírság a műbor árusítóira nézve 300 írtig terjedhet, a műborgyártó egy hónapra is elzárható. Gyanú esetén a lefoglalt palackokat a földmivelési és a kereskedelmi miniszter által közösen kiküldendő szakértő bizottság vizsgálja meg. Az eddigi egésségügyi szabályok is érvényben maradnak. A törvény rendelkezései a külföldről behozott műborra is érvényesek. * A villamos vasút ellen sok még a panasz, a főváros közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén a főkapitány jelentése is felsorolt néhányat. Kiemelte azonban, hogy mind inkább bebizonyult ez új közlekedési eszközről, hogy a közönség forgalmi igényeit kielégíteni kiválóan alkalmas. Csakhogy még most sem felel meg kezelése egészen a követelményeknek, így a vonatok menetsebessége még mindig nagyobb a megengedettnél, az élénkebb forgalmú utcakeresztezéseknél is. Ezentúl a rendőrök a kelleténél gyorsabban haladó vonatokat meg fogják állítani. Jogosult a panasz a kocsik túltömöttsége ellen is. A közönség a nap bizonyos részeiben annyira ellepi a vonatokat, hogy kettős kocsik járatásával sem lehet elkerülni a tolongást. Ezen kettős sínpárok lerakásával lehet majd csak segíteni, amikor a vonatokat gyorsabb egymásutánban indíthatják el. * Személyi hírek. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter nehány napra Szarvasra utazott. — Mihalovics József bibornok-érsek állapota aggasztóra fordult s tegnap a király ő felsége is táviratilag tudakozódott állapota felől. — Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter mindjárt a képviselőház újabb összülése után előterjeszti a konzuli bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, mely lényegesen különbözik a lapokban, megjelent közleményektől. — Ernyei Anna, az angol kisasszonyok eperjesi intézetének főnöke, a budapesti kolostor fejdelemasszonyává neveztetett ki. — Gróf Cziráky Béla február elsején foglalja el állását a külügyminisztériumban. * Közfogd. Báró Fiáth Miklós főrendiházi tag és miniszteri osztálytanácsos jegyet váltott özv. Sárossy-Kapeller Ödönné szül. Fackh Mária úrnővel, Fackh Károly orsz. képviselőnek és nejének szül. Girault Mária úrnőnek leányával. * Esküvő: Kriszt Béla járásbiró, Kriszt János kúriai biró fia, nőül vette Bolberitz Leona kisasszonyt, Bolberitz nyugalmazott ezredes leányát. Az esküvő szűk családi körben a várbeli helyőrségi templomban ment végbe. A templom hajója budavári úri családokkal telt meg, a fiatal pár a várbeli társaskörök igen kedvelt és tisztelt tagja lévén. A fiatal pár az esküvő után azonnal a férj hivatalos helyére, Szigetvárra utazott. * Még egy népszámlálás. Nem igen valószínű ugyan, hogy meglesz, de Török János főkapitány szükségesnek tartaná. Az általános népszámlálás al