Fővárosi Lapok, 1891. november (28. évfolyam, 300-329. szám)

1891-11-11 / 310. szám

meny, az »Egy terem Debrecenben«, adatok a költő képviselői jelöltségéhez, kineveztetése honvéd-száza­dosnak, kortársak bírálatai, vonatkozások műveire ismét számos olyan adatot foglalnak magukban, me­lyeket a Petőfi-kultusz hivei, (s azt hisszük hive an­­annak minden művelt magyar) szívesen fogadhatnak, habár e kolozsvári folyóiratnak a feladat természeté­ből folyó minden apróságra kiterjedő figyelmessége legfőkép az írói körökben részesülhet kellő méltány­lásban. * Rubinstein könyve: Lipcsében már nem sokára meg­jelenik a világhírű zongoraművész műve a zenéről és zené­szekről. Most még csak az előszaváról beszélnek, melyben azt az öt zeneköltőt említi meg, kiket ő legtöbbre becsül. Ezek: Bach, Beethoven, Schubert, Chopin és­­ Glinka. Az utolsó név nem koronázza meg sem a hallhatatlan névsort, sem az író ízlését. Bizonyára nem is azért áll a sor végén, hogy végén csattanjon az ostor, hanem mert az oly sokáig Oroszországban működött művész bókolni kíván az oroszok­nak. Gyertyát gyújt nekik, habár ezért meg is mosolyogja­­a világ. * A debreceni Csokonai-kör keddi szép ünnepe délután három órakor fog kezdődni. Az a nap Cso­konai Vitéz Mihály születés­napja s a kis mester­utca 1100-dik számú házán, melyben most a refor­mátus leányiskola van, leplezik le a füzérekkel körül­font vörös márvány emléktáblát. Utcai ünnep lévén, nagyon kívánatos hozzá a kedvező idő. A főiskola énekkara a »Tihanyi Ekhó«-t fogja énekelni. Vértesi Arnold ünnepi emlékbeszédet mond, melynek végén a lepelt levonják; végül ismét az énekkar működik, Huber Károly »Győzelmi induló«-jával. Este hatkor az »Arany Bika« nagytermében felolvasó ülés kezdő­dik, melynek programmja ez: Huber Károly »Őseink emléke«, előadja a városi dalegylet, Rácz Károly zenekara kíséretével; Vértesi Arnold megnyitó be­széde ; E. Kovács Gyula ódája, felolvassa a szerző ; Géresi Kálmán alkalmi felolvasása; Szabolcska Mi­hálynak »Csokonairól írt éneke, felolvassa Vértesi Gyula; felolvasás Komlóssy Arthurtól; monológ dr. Tüdős Jánostól, s a dalegylet bezáró éneke: a »Cso­­konai-dal.« Az ülést társasvacsora, ezt pedig tánc­­mulatság követi. Vacsora alatt a népzenekar bemu­tatja az új Csokonai-indulót, melyet ez alkalomra Rácz Károly szerzett. A nagy magyar város, mely mindig büszke volt a régi jó, geniális költőre, bizo­nyára egész lelkével vesz részt az irodalmi kör e kegyeletes ünnepében. * A történelmi társulat által az akadémiában tar­tandó zenetörténelmi előadás próbái már javában foly­nak, Káldy Gyula vezetése mellett. — »Életképek« cimü beszélykötetre hirdet előfizetést Nagyné Szűcs Re­beka, Hódmező-Vásárhelyről; a kötet januárban fog meg­jelenni s ára 1 frt 20 kr., díszkötésben 2 frt. — Az »Iskolai Szemle« cimü tanügyi közlöny novemberi száma Gaál Istvántól, Deák Gyulától, Hőke Lajostól és Pethes Jánostól közöl cikkeket, továbbá álnevű szerzőtől élénk polémiát a »Néptanítók Lapja« egy közleménye ellen, mely azt sürgette, hogy a magyar tanítók a német nyelv elsajá­títása érdekében menjenek Bécsbe. Színház, zene, képzőművészet. » Az atyafiak­, Csiky Gergely új színműve, egy héttel később kerül a nemzeti színházban bemutatóra, mint eredetileg tervezték. A premieret e hó 20-dika helyett 27-dikén tartják meg. * Brennerberg Irén hegedűművésznő tegnap tar­totta Budapesten első önálló hangversenyét s meg­hallgatására szépszámú közönség gyűlt a redoute kis­termébe. Már a múlt héten, mikor a filharmonikusok­kal lépett fel, közönség és sajtó elismeréssel fogadta, de csak most, több irányban látva tehetségét megnyi­latkozni, szólhatunk képességeiről és kellő biztosság­gal. Az a jó hír, mely megelőzte, valónak bizonyult. Tegnapi műsora meggyőzhetett, hogy egy jelentékeny készültségű művészi egyéniség áll előttünk. A­meny­nyire merésznek látszott műsora, épp annyira meg­lepő volt az eredmény, melyet felmutatott. Mendels­sohn hegedűversenyétől, ettől a kiválóan nehéz zene­műtől sem riadt vissza,végig játszta szabatosan, mind­­­égig kedélylyel és finom színezéssel. De ragyogó technikájának csillogtatására a Saint-Saens »Rondo­­capricciosso«-ja, úgyszintén Ries »Moto perpetuo«-ja még alkalmasabbak voltak. Kedélyének gazdagsága és kifejező ereje a Wieniawszky »Legendájá«-ban ülte diadalát, melyben párszor valóban elragadó hanggal gyönyörködtetett. Sőt e fiatal művésznő Sarasate, magyar motívumokból összeszőtt rapszo­­dikus dallamait is híven, mély érzéssel, s igazán poé­­tikus kedélylyel tudja interpretálni. A közönség egész estén át a legnagyobb hévvel és őszinteséggel tapsolt, minduntalan ráadást kérve. A zongorakiséret ez­úttal Géczy Rezső kezében volt, ki egymaga is elját­szott egy pár darabot. * A nemzeti színházban tegnap Csiky Gergely­nek »A proletárok« című színművét adták elő. Irén szerepében II. Székely Kornélia asszonynyal, kinek ez volt mint szerződött tagnak első föllépése. Csak ta­­valy végezte a színi iskolát s az ottani nyilvános vizs­gálatoknál tehetséget mutatott. Tegnapi bemutatója­­ nem volt jó választás, mert e szerep elfogadható ala­kításához nagyon szükséges a kellő routine is. Szé­kely Kornélia asszonynak még nagyon sokat kell ta­nulnia, hogy a színpadon komolyabb sikert arathas­son. Tud ugyan szívhez szólni a drámai kitörésekben, de nincs kellő beosztása a hang vételénél, mely több­ször hagyja cserben, mint az tegnap is megesett. Játéka még kezdetleges s különösen karjaival nem tud mit csinálni. Jobb szerettük volna kisebb szerep­ben látni, mert tegnapi fellépte nem volt más az isko­lai vizsgálatnál. A közönség, különösen a karzat, sokat tapsolt, buzdításul a jövőre. Sz. Prielle Kornélia asz­­szony Szedervári Kamilla szerepét a nála ismert báj­jal s kecsesel játszotta, mig Gyenes, Szigeti Imre, Újházi s a többiek többször kacagtatták meg a telt házat. * Az operaházban tegnap »Faust« ötvenedszer került színre. A címszerepet Signorini énekelte s pompás hanganyagával valódi műélvezetet tudott volna nyújtani, ha hangja néha nem tremoláz. Játéka azonban nem állott művészi magaslaton és kifejezés­telen. Bianchi kisasszony Margit szerepében az ék­szer- és a börtönáriákban ízlésteljes, mélyen átérzett énekével zajos tapsokat aratott. Valentint a hirtelen megbetegedett Takács helyett Veres énekelte. Odry Mefisztója rég ismert jó alakítás. A kisebb szerepek­ben Ney B. és Bárdossy jót nyújtottak. * A bécsi szinászeki kiállítás színpadán vendégsze­replésre fölkért külföldi színházakkal már végéhez közeled­nek a tárgyalások. A Theatre Français személyzete, az eddigi megállapodások szerint, júniusban, tíz estén át fog játszani. A bécsi színházak májusban és szeptemberben, a berliniek júliusban tartják meg előadásaikat. A milánói ope­rával s a budapesti, cseh és lengyel színházakkal még foly­nak a tárgyalások. * Zene-palota. A közoktatásügyi miniszter törekvései közt van az is, hogy a fővárosban hang­versenyekre, magas­ zenei oktatásra és ünnepélyekre alkalmas, díszes helyiség épüljön. A bizottság, mely dr. Schlauch Lőrinc püspök és báró Lipthay Béla elnöklete alatt e törekvés előmozdítására van hi­vatva, meglehetős csendben működött ugyan, de bizo­nyos eredményt már is mutat. Elkészültek ugyanis a részletes tervek, melyekhez ilynemű külföldi intéze­tek, (köztük a lipcsei konzervatórium és új »Gewand­haus«) tanulmányozása után fogtak. Össze van állítva a költségvetés is. Úgy mondják, hogy a helyesen megállapított terv szerint, az új palota nem fogja valami nagy költséggel terhelni az állam és a főváros pénztárát. Azt hisszük, hogy másként alig is valósul­hatna a terv egyhamar. A terveket legközelebb a miniszter elé terjesztik, hogy aztán ő a pénzügy­­miniszterrel és a főváros hatóságával értekezve, a foganatosítás módját megállapítsák. * A némajáték hódít Párisban. A Nouveaute-színház­­ban a minap ismét előadtak egyet, még pedig hatással. Címe: »A szafir-nyakék« és két felvonásra terjed. A szerző Catulle Mendés, a zenét Gabriel Pierne írta hozzá. * Nemzetközi zene- és hangszer-kiállítás. Bécs­­ben jövő évi májusban zene- és hangszer-kiállítás lesz, melynek már folynak az előkészületei. Magyar kiállítók is részt fognak venni s nemcsak egyesek, hanem intézetek is. A kiállítás ügyében a napokban járt itt Adler Guidó, a prágai egyetem tanára, hogy a kiállítás számára régi hangszereket gyűjtsön. A nemzeti múzeumban is megfordult és elkért néhány régi hangszert, különösen a múzeumban őrzött Liszt hagyatékot. * Az Andrássy-szobor terveire hirdetendő pályázatnál három díjat tűznek ki, a legnagyobbat 6000 írttal; kül­földi szobrászok is fognak pályázhatni. — Temesvártt a »Madarász« című operette e napokban került először színre és teljes sikert aratott, főkép­p­ Pauli Mariska asszony zajo­san megtapsolt éneke és játéka segítségével.­­ A bécsi ud­vari operában, végleges megállapodás szerint, a Lujza főher­cegnő és Frigyes Ágost szász herceg esküvője alkalmából tartandó díszelőadáson »Lohengrin« kerül szinre. — »Gyula­csárdás« címmel uj zenemű jelent meg a Rózsavölgyi-féle zenemükereskedésben, ifj. Szvoboda Józseftől, ára 70 kr. 2312 Vegyes h­­­­r­e­k. * Udvari hírek. A király ő felsége, ki ma hajnal­­nalban érkezik Bécsbe s délben fogadja a delegátuso­kat, holnap este visszatér Gödöllőre. Itt aztán jövő keddig marad, a mikor ismét Bécsbe megy Lujza fő­hercegnő esküvőjére. Ez ünnepélyre Bécsbe mennek herceg Coburg Fülöp és neje is, kik most Ebenthal­­ban időznek. —­ Erzsébet királyné ő felsége Korfu szigetéről hétfőn szigorú inkognitóban Egyptomba, Kairóba érkezett. Ugyanoda utazott e napokban a svéd trónörökösné is, ki télen át ott is marad.­­ Az olasz királyi pár több havi távollét után ma tér visz­­sza Rómába. Margit királyné Monzából előbb még ellátogatott Pallanzába, hogy a beteg romániai ki­rálynétól elbúcsúzzék. — Lipót Ferdinánd főherceg, a toszkánai nagyherceg fia, hir szerint, nőül veszi Don Carlos egyik leányát. — Lajos bajor hercegnek, ki­rálynénk testvérének neje, Walderssee grófnő Mün­chenben halálosan megbetegedett. — Schwarzburg- Rudolfstadt uralkodó hercege jegyet váltott Schön­burg-Waldenburg hercegnővel. — Vilmos német csá­szár hétfőn fogadta Potsdamban Damrong sziámi királyi herceget, ki nagy kísérettel jelent meg s a sziámi király levelét adta át. Az exotikus fejedelmi vendég tiszteletére Vilmos császár diszebédet adott. * Képviselőválasztás. A kis­ becskereki kerület­ben tegnap választottak új orsz. képviselőt, néhai Rácz Atanáz helyébe. Bessenyey Ferenc temes­­megyei főszolgabíró mint szabadelvű párti és Steiner Ferenc temesvári gyógyszerész mint nemzeti párti jelölt álltak szemben, de a nemzeti párt itt kevés szerencsé­vel lépett fel. Összesen 710 szavazat adatott be s ebből Bessenyey Ferenc 617, Steiner Ferenc pedig csak 93 szavazatot kapott. Bessenyey Ferencet tehát 524 szavazat többségével választották meg. * Jenő főherceg, József nádor unokája buda­pesti tartós időzését nemcsak katonai foglalkozásra szándékozik fordítani, hanem arra is, hogy a magyar társadalommal és szellemi élettel is jól megismer­kedjék. A magyar nyelvben szintén teljes jártasságot kíván szerezni. Vett már könyveket és rendelt meg egy pár magyar lapot. A »Fővárosi Lapok« is elő­fizetői közé számíthatja hétfő óta. * A magyar delegáció tegnap tartotta második nyilvános ülését, gróf Zichy Ferenc elnöklete alatt. Hegedűs Sándor jegyző bejelente, hogy az albizottsá­gok megalakultak. Azután a négyes albizottság ala­kult meg, elnökké gróf Tisza Lajost, előadóvá Ra­­kovszky Istvánt választva meg. Az elnököt meghatal­mazták, hogy szükség esetén póttagokat hívhasson be és hogy az albizottsági jelentéseket kinyomathassa. A király ő felsége ma délelőtt 11 órakor fogadja a bizottságot. * Személyi hirek. Gróf Szapáry Gyula kormány­elnök Bécsből holnap alkalmasint elrándul Tajnára, leánya és­­veje látogatására. — Baross Gábor keres­kedelmi miniszter Pozsonyból tegnap visszaérkezett fővárosunkba. — Schlauch Lőrinc nagyváradi püs­pök hétfőn Bécsbe utazott. — Dessewffy Sándor Csa­nádi püspöknek a király ő felsége, ki Temesvárit ősz elején a püspök vendége volt, megküldte saját olaj­­festésű arcképét. — Gróf Jonghe bécsi belga követ, hir szerint, lemondott állásáról s Lipót belga király már el is fogadta a lemondást. — Garlathy Kálmán főerdőrendezőt a király ő felsége erdőigazgatóvá ne­vezte ki. — Decrais bécsi francia nagykövet több havi távollét után visszatért állomására. — Dr. Föld­­váry László kamarás és haraszti földbirtokos leg­felső engedélyt kapott, hogy a pápai Pius-rend lovag­keresztjét elfogadhassa és viselhesse. — Giers orosz külügyminiszter, mint Wiesbadenből írják, újra el­halasztotta hetek óta tervezett párisi útját; a jó fran­ciák ugyancsak hosszas szomjazás után jutnak hozzá. * A hadtestparancsnok beszéde. Grácban báró Reinländer hadtestparancsnok e napokban foglalta el állását. A parancsnokok bemutatásánál nagy érdekű beszédet is mondott, még pedig katonákat. Európa helyzetére utalva, ajánlotta a tábornokoknak a csa­patok leggondosabb kiképzését. A legközelebbi hábo­rúban — úgymond — országokról és karonákról lehet szó s az eredmény messzi időkre kiható fontos­ságú lesz. * Főúri estély volt Válaszúton, Montbach Sán­­dorné úrnő szül. Wesselényi Mária bárónő kastélyá­ban. A zsuki falkavadásztársaság tagjai és családjai voltak hivatalosak s a házi asszony szeretetreméltó­­sága és mindenre kiterjedő figyelme folyton ébren tartotta a legjobb hangulatot. A gazdag ebéd után tánc következett, melyhez Pongrácz Lajos zenekara játszott. A mulatság reggeli hat óráig tartott. Jelen voltak: Rubin Károlyné és leánya Anna,gróf Bánffy György és leánya, Bakó Ferenc és neje, gróf Bethlen Károly, Béldi László, Bujánovits Gusztáv nyug.­tábornok, gróf Coudenhove Rikhárd, Petricsevics Horváth Kálmán és neje, báró Inczédi Sámuel, báró Jósika Andor és neje, gróf Klebersberg Zdenkó, gróf Kornis Viktor, báró Otterstettné gróf Bethlen Sarolta, Palóczy Lajos, Salamon Hedvig és Olga kis­asszonyok, báró Schleinitz Werner, gr. Teleki Ádám, özv. gróf Teleki Miklósné és leánya, Tolnay Regináld és neje, gróf Wass Jenőné, báró Wesselényi Béla és neje, ifj. báró Wesselényi Miklós és mások. * A szabadságharci emlékek kiállítását az Ara­don vértanú-halált szenvedett Lázár Vilmos tábornok fia, Lázár Vilmos is megtekintette. Ez alkalommal megengedte, hogy a rendezőség a tárlat számára lemásolhassa a tábornoknak 1848-ban készült olaj­­festésű képét. E képet igen hűnek mondják. * Rejtelmes bűn. Az olasz egység megalapítójának, II. Viktor Emánuel királynak m­organatikus hitvese. Mirafiori Róza grófnő, kit a király szerelme egykor alanti sorsból emelt föl magához, Turin közelében, Mirafioriban fek­szik eltemetve. A grófnő 1886. december 27-dikén Pizában halt meg s akkor Mirafiori templomának sírboltjába temet­ték el, a­hol szülei is nyugszanak. Három évvel ezelőtt a grófnő fia , Mirafiori Emánuel gróf ugyanott, a vén várkas­tély romjai közelében márványnyal díszített templomszerű sírhelyet építtetett anyja nyughelyéül s ott nyugszik azóta aranyos felirat alatt. A kis templomnak külön őre van, ki azt rendben tartja. Midőn ez őr a múlt pénteken a rendes tisztogatás végett oda ment, a templom ajtaját feltörve

Next