Fővárosi Lapok 1895. március (60-89. szám)

1895-03-09 / 68. szám

772 tárgyról, melyet affaire-nek is mondhatnánk, ha következményeiben és talán moráljában is nem vál­hatnék oly szomorúvá. A nevezett körökben azt hi­szik, hogy Nopcsa báró az új referenssel sem fog sokáig megférhetni, mert olyan személyes termé­szetű ügyekben exponálja magát, amelyek még korántsem jutottak el befejezésükhez és amelyek a jövőben még sok differenciára adhatnak okot. Ezek az ügyek egyelőre a legdiszkrétebb természetűek. * Operaház. (Jancsi és Juliska. — Uj szereposztás.) A Jancsi és Juliska néven bejegyzett mézeskalácsos üz­let ma részben új kezekbe került. Ebben a csarnokban a művészet kenyérre és mézeskalácsra vágyik. Nehéz és odiózus megállapítani azt a határvonalat, a­hol a mű­vészi becsvágy végződik és a művészi hiúság kezdődik. Néha a művészi becsvágynak nincs is kezdete és a mű­vészi hiúságnak nincs is vége . .. Hogy a Humperdinck mesejátékában nincs egyetlen egy szerep sem, a­mely tárgya lehet a komoly művészi ambíciónak, azt annak idején elmondtuk. Tekintve azonban, hogy a m. kir. operaházi „rendszer“ nem nyújt tápot a jóravaló törek­vésnek, teljesen megfogható énekeseink és énekesnőink ártatlan öröme, midőn sikerül nekik a direkcziótól akár­milyen banalitásra is kiváltaniuk iparjegyüket. Ma különben egy pillantás a nézőtérre — a­melyen szép számú üres és még szebb számú ingyen hely röstelkedett — világosan demonstrálta, hogy a „Jancsi és Juliska­ immár — rövid múlt után — elvesztette kétes vonzerejét. Ezek után rátérhetünk magára az előadásra. A libret­tókban is a hölgyeké az elsőség, tehát Julis­kát Sz. Bárdossy Ilona vette át. Bárki örököl és bármit örököl valaki Bianchitól, az illető ép oly dicső, mint tövises örökséghez jut. Bárdossy asszony igen szép volt és korrektül is énekelt, bár szopránja fátyolozottan hangzott és itt-ott a mélységgel küzdött. Játékában több kellemes ötlet csillant meg. A seprőkötő­család fiú-sarjára ezután D. Handel Berta asszonynak lesz gondja. Neki e szerep jobban fekszik, mint elődjé­nek, és a hangja is tömörebb. A játékrészben ő volt az elfogultabb testvérke. A kicsinyek ma egyáltalán nagyon illedelmesen viselték magukat, valamivel több könnyelmű­ség a jövőben csak használni fog renoménjuknak. Hiába, nincsenek már gyermekek! A Humperdinck zenéje — akármilyen agyafúrt kópiája is a „Mesterdalnokok“-nak — egészen intim, mondhatjuk idillikus előadást kiván. Ezért már a Nikisch fölfogásával szemben is voltak aggodalmaink. Grossman pálczája alatt ma tömén­telen részlet prózává laposodott. A vezetőség is bizal­matlanságának adja jelét a mű sorsa iránt, midőn en­nek további kultuszát nem bízza gyöngédebb dirigáló kézre. (m. g.) * Magyar színek Münchenben. Bi­a­n­c­hi Bian­kát a müncheni udvari színházban tömérdek koszo­rúval és bokrétával fogadták. Az egyik koszorú magyar nemzeti színű szalaggal volt ellátva. A művésznő mint Valois Margit a »trago­­nották«-ban egészen magával ragadta a közönséget. Mikor a harmadik felvonásban lóháton jelent meg, ezzel nagy feltűnést keltett. Münchenben ugyanis a királynők eddig gyalogszerrel vonultak be a színpadra. A müncheni lapok csodálkozásukat fejezik ki Bianchi Bianka bátorsága fölött és az egyik valami fonák mondásra is hivatkozik. Lát­szik, hogy Bianchi abból az osztályból jött, ahol — írja ez az újság — »Das Glück der Erde — liegt auf dem Bücken der Pferde.« * Hosszú életű darabok. A kritikusok a premiere közönségével egyetemben hosszú vagy rövid életet jósol­nak a színműveknek. Ezek az orákulumok igen érdeke­sek, de érdekes S­o­u­b­­­e­s Albert könyve is, amely, most jelent meg Párisban, mert egyúttal — hiteles is. Ez a könyv a „Comédie Francaise-ról szól 1825-től 1894-ig. Ez idő alatt a klasszikus darabok közül leg­több előadást értek meg: a „Tartuffe“ (815), a „Fös­vény“ (587), a „Képzelt beteg“ (546); a tragédiák sorá­ból: „Andromaque“ (265), „Phaedra“ (250), „Cid“ (246). De volt Moliérenek egy olyan darabja is, melyet csak kétszer játszottak, ez a nevezetes mű a „Don Gard­e de Navarre“. Eacine-nak egy „Alexandre“ czímű­ tragédiája meg nem vitte többre egy előadásnál * A cseh kvartett Budapesten. A cseh vonósnégyes társulat, a­mely jövő pénteken rendezi kamaraestélyét a Vigadó kistermében, ezelőtt négy évvel alakult meg Prágában. Azóta bejárta majdnem egész Európát, min­denütt osztatlan tetszést aratva. Az első hegedűs: Hoffmann Károly, a második hegedűs: Suk József, mély hegedűs: N­e­d­b­a­l Oszkár, gordonkás: W­i­h­á­n János. Műsoruk különös spec­ialitásai a cseh nemzeti zeneszerzők művei. Jegyek a „Harmóniádnál kaphatók. * A vígszínház építésének engedélye iránt a kérvényt — mint értesülünk — az összes terveket felölelő 33 drb. melléklettel együtt a mai napon a fővároshoz beadták. * Ondricsek Ferencz hegedűművészt Károly román király a tudomány és művészet első osztályú aranyérmé­vel tüntette ki. * A várszínházban Jászai Mari asszony rekedt­sége miatt az e hónap 10-dikére, vasárnapra hirdetett „Medea“ elmarad s helyette a „Vasember“ kerül színre. * Turolla Miskolczon. Turolla Emma Miskol­­czon, mint lapunknak írják, Miklós Gyula dr. főispán vendége. Tegnap este a »Korona« redüt­termében hangversenyt adott. A nagyszámú közön­ség lelkesedéssel és tapsviharral jutalmazta énekét. * Sarah Bernhardt májusban a brüsszeli Monnaie­­színházban fog vendégszerepelni. Föllép Armand Silvestre és Morand „Széyl“-ében, Sudermann „Otthon“-ában és a Dumas-féle „Claudius nejé“-ben. * A „Bajazzók“ Szombathelyen. Komjáthy János e hónap 5-én Sopronból Szombathelyre rándult társulata egy részével, hogy az ottani közönségnek bemutassa a „Bajazzók“-ot. Az előadás, melyet telt ház nézett végig, zajos sikert aratott, úgy az egyes szereplők, név szerint: Perényi (Danio), Aldor Julia (Nedda), Szik­lay (Tonio), Szentes (Peppé) és B­é­k­é­s­y (Silvio), vala­mint a karok jól megállták helyüket. A sikerhez — írják lapunknak —nagyrészben hozzájárult a Vanda vezetése alatt álló zenekar Az előadást másnap telt ház előtt ugyancsak zajos sikerrel megismételték. Mind­két este a „Bajazzók“ előtt Gárdonyi Géza „Paradi­csom“ czímű operetteje mulattatta a közönséget. Ennek zenéjét Barna Izsó írta s a szebb énekszámokat a szereplőknek meg kellett ismételniük. * A magyar képzőművészek segély és nyugdíj alapja. A magyar képzőművészeti társulat eddig 23 ezer forin­tot kezelt a képzőművészek segély és nyugdíj alapja gyanánt. Ez az összeg most tetemesen megszaporodik. A magyar képzőművészek egyesületének W­e­k­e­r­­­e Sándor volt pénzügyminiszter tavaly az egyik sorsolás­ból körülbelül 16 ezer forintot juttatott a segély és nyug­díjalap czéljaira. A képzőművészek egyesülete ezt a pénzt most egyesíti a társulatnál levő pénzzel, úgy hogy a művészek segély és nyugdíjalapja ezzel mintegy negyvenezer forintot fog képviselni. * Coquelin a Renaissanceban. Coquelin, az idősebbik, ott hagyta a Comédiet és a Renaissanceban játszik. Első fellépte a Botcsinálta doktor­ban volt. Coquelin tehát magával vitte a színpadra Moliére klasszi­­czizmusát. Játszott különben ezen az estén fia, Jean is. * A Murányi Vénusz­ Gömör megye közgyűlése elha­tározta, hogy a milleniumra megfested a Murány várá­hoz fűződő regéből Wesselényi Miklósnak S­z­é­c­h­y Máriával való találkozását. E czélra 4000 forintot sza­vazott meg. A kép megfestésével a megye szülöttjét, Neogrády Antalt bízta meg, aki a vázlatok elkészí­tése végett most Gömörbe utazott. * Hangverseny-naptár. Márczius 11: Z. Singhoffer Vilma és Takács Mihály hangversenye. — Márczius 15: A cseh vonósnégyes-társulat estélye. — Márczius 27: Hubay Jenő hangversenye. FŐVÁROSI LAPOK 1895. márczius 9. Szombat. FŐVÁROS.­ ­ A közoktatásügyi bizottság ma délután ülést tartott Rózsavölgyi Gyula tanácsos elnöklete alatt. A kereskedelmi középiskolai és óvónői állásokra kijelölés módozatait úgy állapították meg, hogy az előbbire vo­natkozólag a reál és szakiskolai bizottság, az utóbbira, nézve pedig a kisdedóvó albizottság tegyen javaslatot A h­orgosi Kárász-féle ösztöndíj alapítványok kiadását a bizottság Oesterreicher Gyulának és Kemény I­árolynak javasolta. A két női ösztöndíjra Benkhard Ilonát és Le­­dényi Matildot, második helyen Hajós Irént és Légrády Rózát, harmadik helyen Gyergő Mariskát és Sprincz Máriát hozza javaslatba a bizottság.­­ A felvételi vizs­gák díját a bizottság 10 írtban állapítja meg, az eset­ben ha valamely tanuló minden tárgyból tesz felvételi vizsgát. A magyarországi Frőbelegylet három kisdedóvó intézetének 1800 frt segélyt szavaztak meg. Szita Lenke magán kisdedóvódájának, valamint özvegy Komjáthy Györgyné óvónőnek a bizottság 300-300 frt segélyt szavazott meg. Az orsz. magyar színész egyesület kér­vényét, melyben kéri a fővárost, hogy magyar előadások tartására tervezett olcsó helyáru színház számára az István tér egy részét engedje át ingyen, — a bizott­ság elutasította. — A szegény gyermekkert egye­sület részére 2000 frt segélyt szavazott meg a bizott­ság. — Rotter Lajos és Benedek Gábornak „Millenium színház “-ára engedélyt adott, miután nevezettek semmi anyagi támogatást nem kértek. A színházban csakis magyarnyelvű előadásokat tartanak majd. Elpusztul a barak-kórház. A Ferenczváros nem hiába ágált ellene: a régi barak-kórház kevés ideig dísztelenkedik már ott az üllői­ út végén. A fővárosi ta­nács már elhatározta, hogy a rozoga épületet elpusztít­­tatja, a végrehajtással a fővárosi tűzoltóságot bízták meg. A tűzoltóság azonban csak akkor fogja felpör­­zsölni az ócska épületet, ha a leltárba fölvett holmikat elszállítják belőle és cserép tetőzetét leszedik.­­ Villamos vasút a Kápolna-térig. A vasúti al-­­­bizottság mai ülésén a kőbánya-liget téri villamos vasút­nak a kápolna-utczán át a kápolna-térig való meghosz­­szabbításáról beszéltek. A villamos vasúti társaság ezt a vonalat hajlandó ugyan kiépíteni, de csak úgy, ha ezt nem számítják be azokba a vonatmeghosszabbítá­­sokba, a­melyeket a szerződés értelmében a főváros fölszólítására kiépíteni tartozik. A mai tárgyaláson a bizottság elvben hozzájárul a vonat­meghosszabbításhoz, mert azt a közforgalom érdekében szükségesnek tartja. Mielőtt azonban véglegesen határoznának, a társaságot még egyszer fölszólítják, építse ki ezt­ a vonalrészt úgy, hogy az a szerződésbeli vonal-meghosszabbításokba be ne számíttassék. HADSEREG. Megnehezített katonai házasságok. A főváros­ban állomásozó ezredes tiszti karának tegnap adták ki bizalmas úton a hadügyminisztériumnak legújabb rendeletét, mely lényegesen megnehe­zíti a katonatisztek házasságkötését. A kauczió telekkönyvi biztosítása alkalmával ugyanis meg­kívánják újabban, hogy a megterhelendő házat — beleszámítva a már rajta levő terheket — va­lódi értékének felén túl, földbirtokot vagy egyéb telket pedig értékük két­harmadán felül meg ne terheljék.Kell,hogy a kauczióképen betáblázott ház valamely tűzbiztosítótársaságnál biztosítva legyen s a kaucziót letevő tartozik közjegyzőileg hitelesített aláírásával ellátott nyilatkozatban magát kötelezni arra, hogy e biztosítás szabályszerű megújításáról gondoskodni fog. Hogy a nősülni óhajtó tisztek milyen szimpátiával fogadják e rendeletet, azt mondanunk nem kell. Hozzájárul ehhez, hogy az utóbbi években számos katonatiszti házasság kötte­tett, ennélfogva egyes ezredekben a nős tisztek létszáma megtelt, így sok az olyan tiszt, aki még kauczió letevése ellen sem kap nősülési engedélyt, s várnia kell, míg a létszám csökken. Ezredes mint iskolaalapító. Thour Sándor ezredes, a Plevjében táborozó 32-dik gyalogezred ezredese. Plevjében saját költségén népiskolát állí­tott föl, a­melyben az ottani magyar és osztrák alattvalók, valamint az altisztek gyermekei okta­tásban részesülnek. A tannyelv a magyar és né­met. Egyelőre az iskola három osztályból áll és Mária Therézia nevét viseli. Az ezredes nemes gondolkozásáról tanúskodik az a tény is, hogy a Plevljében elesett hadfiak emlékére márványból sír­követ emeltetett. A hadsereg legöregebb katonája, Kutschera Mihály fegyvermives, ki múlt hó 16-án ünnepelte meg 50 éves szolgálatának jubileumát. Kutschera a legvénebb aktív katona a legénységi állományban; szolgálati idejét mind­végig a 3. számú Károly főherczeg nevű­ gyalogezred­ben töltötte el. 1849-ben részt vett a magyar forrada­lomban, 1859-ben az olasz háborúban volt, a­hol a ma­­gentai és novarai ütközetekben is részt vett. 1866-ban ezredével Csehországban volt, s ott a Trautenau mel­letti csatában küzdött, végül részt vett Bosznia okkupá­­cziójában. Tulajdonképen csak 46 éve szolgál, mivel azonban a háborús évek kettőt számítanak, s ő négy háborúban vett részt, összesen 50 szolgálati esztendeje van. A már 66 éves katona, most is egész életerős s nem gondol arra, hogy nyugalomba vonuljon, szolgálata alatt a hadiérmet, legénységi szolgálati keresztet és ezüst érdemkeresztet nyerte jutalmul. Háromszor volt nős, házasságaiból 21 gyermek származott, kik mind élnek s közülök még csak kettő nem önálló. MULATSÁGOK.­ ­ Szalon. Pártos Gyuláné Bartolucci Viktória úrnőnél szerdán fényes estély volt, melyet N­o­s­e­d­a Pál és Vágó Pál festőművész előadásai, T­a­r­n­a­y Lajos zongorajátéka, továbbá a Szendrői Lajos által előadott dalok élénkítettek. Az egybegyűlt víg társaság reggeli 7 óráig kitartott a tánczban. Jelen voltak: Geszner Irma (Tápió-Szeléről), Lech­­ner Irma, Witter Irén, Amon Margit, Jankó Abigán, Tabódy Margit, Jankovits Margit, Szakál Margit, Szemző Pistáné (Zombor), Jankó Jánosné, Szendrői Lajosné, Tabódy Józsefné, Witter Antalné.­­ A józsefvárosiak mulatsága. A józsefvárosi 2. sz. tank. szegény gyermekeket segítő egyesület, mint írtuk, holnap tartja a Vigadóban mulatságát. A hangverseny műsora a következő: 1. Rákóczi-dalok, éneklik Payer Margit és Walch Vilmos. 2. Vieuxtemps „Adagio“-ja és Hubay Jenő „Csárda-jelenetbe, előadja Kladivkó Vilmos. 3. Delibes E. „Valse“ és Verdi „Ariette“ (Ál­­arczos bál), énekli Peyer Margit. 4. Liszt F. „Rhapsodiá“-ja, zongorán előadja Tarnay Alajos. 5. Donizetti „Ária“ és „Magyar dalok“, énekli M. Henszler Helén 6. Parish-Alvars „Fantasie“ és Hasselmann „Romance“. Előadja Mosshammer R. 7. Szavalat: Zilahy Gyula. 8. Aggházy: „Nimm“, Denza „Se tu m' amati“ és Reinhold­ Becker „Tavaszi dal“, énekli B­á­r­do­s­s­y Irén.­­ A pécsi torna­ egylet február hatodiki jelmezes estélyén résztvettek: Mikola Ignáczné, Pompár Gyuláné, Jurán Ferenczné, Trebitz Ottóné, Hemmerich­ Károlyné, Jurisics I.-né, Marx Józsefné, Marx Nándorné, Remes Ferenczné, Kosztumitz Irma, Hemmerich Ilka, Szalay

Next