Fővárosi Lapok 1896. április (91-119. szám)
1896-04-14 / 103. szám
. 1896. április 14. Kedd. __________FŐVÁROSI LAPOK.__________ — Wlassics miniszter a Telefon Hírmondónál. A vallás és közoktatásügyi miniszter ma este fél hét órakor meglátogatta a Telefon Hírmondó vállalat helyiségeit, ahol Virág Béla igazgató-szerkesztő fogadta. A miniszter rendkívül érdeklődést mutatott a szerkesztőség működése iránt, sőt érdekelte a vállalat üzleti fejlődése is, amiről Horváth Géza kereskedelmi igazgató szolgált részletes felvilágosításokkal. Ezután megtekintette a műszaki osztályt, ahol Szvelich Emil igazgató mutatta be a Telefon Hírmondó műszaki vívmányait és saját találmányait. Wlassics miniszter meghallgatta még a Parasztbecsület nyitányát és a fonográf felvételeket. Csaknem egy órai ott idézés után távozott, kifejezve elismerését az igazgatóságnak. Áprilisi jégeső: Nyíregyházáról táviratoztak lapunknak. Ma reggel a környéken feltűnő hideg volt az idő, délre aztán hirtelen melegre fordult s egy óra körül sünt, nagyszemü jégeső esett. A jégeső körülbelül fél óráig tartott. — Gazsi Ferencz halála. Gazsi Ferencz, az opera volt kiváló tenoristája, utóbb perui alkonzul ma délután 2 órakor Gsengery-utca 52. szám alatti lakásán elhunyt. Betegsége, az aszthma már régi, 15 éves volt s csak az utóbbi időben vált terhére, mikor is szivel/sirosodással kombinálódott. Már egy hete érezte bajának rosszra , fordultát, de csak tegnapelőtt feküdt le. Náday , Ferencz és családja ekkor meglátogatták s a beteg kívánságára Náday elhívta a betegágyhoz Bán Sándor drt, a ferenczrendiek guardiánját. Az agónia ma reggel állott be: halálos ágyat neje szül. Dragunirescsei Janicsáry Irén, sógora Janicsáry Iván, Nádar Ferencz és Béla, Korányi dió. és háziorvosa állották körül. A vagyonos művész gyermekeket nem hagyott hátra, egyetlen gyermeke, a Parisban született Honé 13 éves korában már régebben elhunyt. Gazsi 1879. okt. 1-től, 1884. márczius 31-éig a nemzeti színháznak volt tagja; mikor az operaház megnyílt, átment oda. Mindjárt a megnyitó előadás «Bánkbányá»-ban is föllépett. Mikor még nem is volt tagja a műintézetnek, több ízben föllépett mint vendég s mint ilyen is általánosan kedvelt művész volt. Esténkénti felléptéért 150 fit honoráriumot kapott. Egybekelve nejével az ország egyik legelőbbkelő gentry-családjával jutott rokonságba és sógora lett a képviselőház volt korelnökének, Janicsárynak. Kedélyes, rokonszenves alakját Budapest művészvilága ismerte. Jóízű humora az utolsó időkig nem hagyta el. Temetése holnapután, 15-én lesz a Gsengeryutcza 52. sz. gyászházból. Ravatalát már számosan keresték fel. 1. Forrongó község. A Lippához közel fekvő Soborsin községben komolynak készülő lázadást fojtott el e hó 11-én a csendőrség, az ottani inteligenczia ugyanis a saját költségén néhány lámpát állíttatott fel a község utczáin. Az oláh lelkésznek és tanítónak, kik a községi bíróval ellenséges lábon állanak, sikerült 80 paraszttal elhitetni, hogy a lámpákat a bíró a község terhére állíttatta fel. A felbujtogatott parasztok erre a lámpákat mind kiásták és a községháza elé tódultak, fenyegetőleg kiabálva: le a bíróval, adja ide a pecsétet. Hamarosan megjelentek a csendőrök, de a felingerült nép annak is ellenszegült, úgy, hogy Csukay főszolgabíró szükségesnek látta a környékbeli csendőrséget is sürgönyileg segítségre hívni. Berzováról, Zámból, Hadfidról és Szlatináról 86 csendőr jelent meg; ezek aztán az esteli órákban puskatussal verték szét a tömeget. A lázadásnak emberélet nem esett áldozatul, de annál több lámpa tört össze. A pópát és a tanítót, úgyszintén Trippe Árszén és Lupácz Györgye főczinkosokat, akik a népet vezették, feljelentették a fenyítő bíróságnak. — Zsidó község, Pest megye mai közgyűlésének egy igen érdekes, nagy derültséget keltett epizódja volt. A váczi felső járás Zsidó községe nevének megváltoztatását kérte, mert mindig összetévesztik a «zsidó hitközség»-gel. Dubraniczky főjegyző referálta az ügyet s jelenti, hogy ez a község egyik legrégibb történelmi nevezetessége a megyének s mindig ez volt a neve. A 14. században már szerepel s Zsigmond király ott apátságot alapított. A gróf Csáky-család egyik legrégibb ágának a széke ez a község, melyről a Csákyak ez ágát zsidasi gróf Csákyaknak nevezték. Azt indítványozza, hogy a megye e kérésnek ne adjon helyet. Földváry Miklós országos képviselő helyesli az erélyes visszautasitást. Freisinger Lajos szerint a község legrégibb neve «Sidó» volt. Ha ezt akarják visszakérni, szívesen hozzájárul. Be 1 a á g h tiszti főügyész semmikép sem engedi meg a változtatást, mert vannak régi magyar nemesi családok is Zsidó névvel. A kérvényt nevetségesnek találja. A megye egyhangúlag elutasította a névváltoztatási kérvényt. — Lovagkereszt. Ő felsége Boromisza István zentai polgármesternek a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Barak Imre nagy-kikindai kir. törvényszéki aljegyzőt a lugosi kir. törvényszékhez jegyzővé, Marási László egri kir. járásbirósági cs.Molnár Jenő székesfehérvári kir. törvényszéki joggyakornokokat a székesfehérvári törvényszékhez, Wittenberger Arthur eperjesi kir. járásbirósági joggyakornokot a sztropkói kir. járásbirósághoz és Kityitovics István eperjesi kir. törvényszéki joggyakornokot a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszékhez aljegyzőkké nevezte ki. — Az iparművészeti palota. Mióta a tavasz beállott, kétszeres erővel dolgoznak az üllői-uti klinikával szemben emelkedő uj iparművészeti palota építésén. A régi magyar várszerű épület már tető alatt van s ez a tető fényezett színes cserepeivel olyanforma, mint a Mátyás-templom födele. Már az épület belső berendezése is javában készül. Legutoljára hagyják a főhomlokzat készítését. A főhomlokzat díszítése színes majolika lesz, mégpedig olyan művészikivitelben, amelyhez fogható külföldön is alig van. A munkálatokat Kadsits Jenő orsz. iparművészeti múzeumi igazgató és Kittler Kamill titkár ellenőrzik, akiknek gondjuk van arra is, hogy a palota még a millenniumi kiállítás alatt elkészüljön s a szeptemberre kitűzött felavató ünnepet meg lehessen tartani. — Ingyenes himlőoltás. A ferenczvárosi kerületi előjáróságnál (Bakács-tér) minden kedden és csütörtökön délután 4-6 óra közt ingyenes himlőoltás van. Az elöljáróság figyelmezteti a szülőket, hogy gyermekeiket újra oltassák. — Munkások mozgolódása. A budapesti asztalosok április 19-én két gyűlést tartanak a fővárosban, amelyen a húsvétkor feloszlatott famunkás kongresszus ügyét fogják tárgyalni. — Az olasz sajtó és a millennium. Az olasz lapok, melyek alig egy évvel ezelőtt még jóformán állást foglaltak ellenünk a dáko-román eszmék érdekében, s egy idő óta valósággal lelkes híveink lettek. Legutóbb is az olasz sajtó két legtekintélyesebb orgánuma a »Perseveranza« és az »Opinione« közöl rokonszenves czikkeket a millenniumi kiállításról. Igen érdekes e czikkeknek az az észrevétele, hogy az ezredéves kiállítás látogatói ne elégedjenek meg azokkal a fényes látványosságokkal, melyeket e kiállításeléjük tár, hanem meggyőződést szerezzenek arról is, hogy mennyiben igazak a nemzetiségi túlzóktól terjesztett magyarellenes vádak és nézzenek szét különösen a nemzetiségektől lakott vidékeken, ahol majd saját szemeikkel fognak meggyőződni arról, hogy sehol még csak nyomát sem találhatni a nemzetiségek állítólagos elnyomatásának, vagy az erőszakos magyarosításnak. Ellenkezőleg azt fogják tapasztalni, hogy minden nemzetiség híven megőrizte és erőihez képest fejleszti is saját nemzeti individualitását. Ha pedig betekintenek egy-egy román iskolába is, látni fogják, hogyha ott néhány órában hetenkint tanítják is a magyar nyelvet, a tanítás nyelve mégis mindenütt kizárólagosan román. E czikkek egyszersmint részletesen is ismertetik Beksics Gusztáv legutóbbi könyvét, mint a magyar publicisztikai irodalom egyik legkiválóbb termékét. — Halálozás. Bum Károly, B. Virághi Géza hírlapírónak testvérbátyja, vasárnap este meghalt életének 30-ik évében. Temetése holnap délután 2 órakor lesz. — bicziklitolvaj. Gerai Vilmos fővárosi lakos megbízta Juhász József műszerész inast, hogy fiát tanítsa meg kerékpározni. A megbízás mellé még egy bicziklit is adott. Juhász műszerész inas azonban a kerékpáron elkarikázott a tanítvány látóhatárából s rövid idő alatt túladott a 200 frtos vasparipán. Hogy a gyanút elhárítsa magáról, följelentést tett a főkapitányságnál, hogy a bicziklit tőle egy ismeretlen fiatla ember elkérte kölcsön s nem hozta vissza. Itt azonban hamar kiderült a csalárdság s a vasparipa-jokeyt letartóztatták. A kiállításra szükséges czímtáblák, czimerek legszebb kivitelben készülnek a hírneves Linhart Vilmos festő műtermében, Budapesten, ahol a vígszínház reklámfüggönyére hirdetések is elfogadtatnak. Telefon. MŰVÉSZETEK. * Operaház. Ma estére a «Bibliás ember» volt kitűzve, de Broulik beteget jelentett és így az örökké diszponált «Parasztbecsület» lépett sorompóba: a jámbor evangéliumos helyett, aki husz évi börtöne alatt sem feledkezik meg szerelmeséről, a hűtlen Turiddu! Az előadásnak kivételes érdeket kölcsönzött az, hogy Santuzzát D. Handel Berta énekelte ezúttal először, beleugorván pedig e szerepbe minden próba nélkül. Meglepetés számba ment ez is, a sikere is. Szopránjának egész kellemes fényével és azonfelül lendülettel énekelt. Ez a nagy igyekezető és nagyon szép hangú fiatal művésznő az utóbbi időben vajmi ritkán jut szóhoz. A Tamorához hasonló szerepekről pedig bajos kideríteni, vájjon ambicionálják vagy apathikussá teszik-e inkább az énekesnőt? A »Parasztbecsület« után a »Róbert és Bért rám«-ot adták. Apáink valamikor fényesen mulattak e jókedvű német bohóságon. Tegnap viszont a »Szevillai borbély«-t a magyar balletmúzsa egy terméke váltotta föl: Sztojanovits dallamos »Tousles trois«-ja, a tánczoló kártyákkal. Oly jól esik végignézni manapság egy kártyapartiet, amelynél legalább a színfalak előtt nem pakliznak ... m. g. * Jászay Mari Aradon. Jászay Mari holnapután, szerdán, Aradon négy estére terjedő vendégjátékot kezd meg. Játszani fog a »Sappho«ban, »Széchy Mária «-bran, »Idegen nő«-ben és »Angello«-ban. * Alár. Gróf Zichy Géza nagy dalművét holnap, kedden, adják elő másodszor az operaházban. Fővárosi művészkörökben szombat óta egyébről sem beszélgetnek, mint az «Alár» meglepő, fényes sikeréről. Évek óta nem volt rá eset, hogy a budapesti kritika — nevezetesen az operai kritika — eredeti magyar műről olyan egyértelmű elismeréssel nyilatkozott volna, mint ebben az esetben. A holnapi előadáson különben, hogy a hatás még lehetőleg közvetlenebb és egységesebb legyen s főként hogy az előadás ne tartson el oly sokáig, a harmadik — vagyis a palesztinai — képet elhagyják. Így aztán a brilliáns első felvonás és a nagy hatású erdei kép után (ez utóbbi a famózus ballettel) mindjárt a poétikus kolostorkerti felvonás fog következni. * A nemzeti zenede mai hangversenyének piéce de resistance-a idősb Ábrányi Kornél új Millenniumi szonátájának a bemutatása volt. Valahányszor e kitűnő zeneszerző megszólal, mindig igaz gyönyörűségünk telik benne. Új művében is annyi a költői és zenei szépség, hogy zongorázóink bizonyára kapva-kapnak majd rajta. Nemes thémáival, plasztikus kidolgozásával és a magyar szellemnek hol energikus, hol gyöngéd megnyilatkozásával ma este is már fölmelegítette a vigadóban egybegyűlt közönséget. A jelenvolt szerzőt zajos ovácziókban részesítették. A szonátát Schönwald Arnold fejlett technikával és jó érzékkel zongorázta. Elismerő tapsokban részesült Antalik Margit kisasszony, egy bájos ifjú énekesnő, aki Balázsné Bognár Vilmánál, tehát egy nagynevű, kitűnő erőnél nyeri kiképeztetését, amit saját intelligenciája csak megkönnyít. Kladivkó Vilmos, a zenede fiatal hegedűművész-tanára, ma mint ügyes, elegáns dirigens mutatkozott be. Mozart A-dúr koncertjének zenekari részét vezényelte. A zongoraszólamot Graner Antónia játszotta, aki ép úgy, mint Schreyer Ilona, Sonnenfeld Irén, Sebes Vilma és Szigeti Dezső, szép képzettségnek adta jelét. * A „Fóthi dal“ a Vígszínházban. Régi magyar dal fog ismét felcsendülni a Vígszínház megnyíltakor. Jókai Mór ugyanis eldalolta Egressy rég feledésbe ment »Fóthi dalát« a Vígszínház karmesterének, Barna Izsónak, aki azt azután zenekarra írta át. Az igazi magyar motívumú dalt a budai dalárda nyolcvan tagja fogja teljes zenekar-kísérettel díszmagyarban előadni a Vígszínház megnyitásakor Jókai »Barangók« czímű darabjának harmadik felvonásában.