Fővárosi Napló, 1946 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1946-08-24 / 1. szám

Kővágó József polgármester nyilatkozata a költségvetés végrehajtásáról és az újjáépítési kölcsön kérdéséről Helyreállítják a fürdőket és a főváros nagyüzemeit A főváros közgyűlése megszavazta az első forint-költségvetést. Ez az új költségvetés nem puszta keret többé, mint amilyen a múltban volt. Szigorú, törvényes rendelkezések tiltják az egyes kiadási tételek áthágását, sőt az egyes költségvetési fejezetek közötti hitelátruházást is. Nehéz időketélünk, súlyos feladatok hárulnak a főváros első polgárának vállaira, joggal merül fel tehát a kérdés: lehet-e majd egyáltalán eredményesen gazdálkodni az új költségvetés alapján és nem merülnek-e fel a most következő őszi, majd téli hónapokban olyan ma még előre nem látható követelmények, amelyek a költségvetésszerű gazdálkodás menetét megzavarhatják? Kővágó József polgármester, akivel ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Napló munkatársának: — Mindenekelőtt hálával és köszönettel kell megemlékeznem arról a bizalomról és együttérzésről, amely a költségvetési vita során az egyes felszólalók részéről megnyilatkozott. Ha hangzottak is el különböző panaszok és ha itt-ott élesebb kritikai megjegyzésekkel kellett is találkoznom, örömmel szögezhetem le, hogy a városházi koalíció munkaképessége az új költségvetés megteremtésénél is bebizonyosodott. Ami a költségvetés végrehajtásának lehetőségeit illeti, ezek felől lehet ugyan elmélkedni, a gyakorlatban azonban szigorúan tartani kell magunkat a költségvetésbe beillesztett és a közgyűlés által megállapított kiadási tételekhez. Nem vitás, hogy súlyos küzdelem előtt állunk, de a forint sikere bizonyára annyira tartós marad, hogy módunkban áll majd a városházi közigazgatást és üzemi gazdálkodást a költségvetési keretek közé szorítani. Az infláció és az abból folyó gazdasági nehézségek súlyos lidércnyomásként nehezedtek a városházi adminisztrációra. E szörnyű polipnak a karjai benyúltak minden otthonba, minden munkahelyre, a hivatalok és üzemek íróasztalaira és gépei közé. A inflációs gazdálkodásban hiába igyekeztünk rendet teremteni. Minden tervszerűség és céltudatosság felborult, mert a pénzromlás minden előzetes elgondolást és előirányzatot semmivé tett. A most megállapított új költségvetés már konkrét terveket és célkitűzéseket tartalmaz, belföldi kölcsön felvételére — éppen a teherbíróképesség alsó határáig való lemenés következtében — belátható időn belül nem lesz mód. Ez nem pesszimizmus a részemről, hanem a tárgyi igazság leszögezése. Azt gondolom tehát, hogy járható útként kínálkozik az, hogy kíséreljük meg külföldi tőkepiacon nagyobb beruházási kölcsön megszerzését. — Sokan a külföldi kölcsönről már úgy beszélnek, mint egy meglévő valamiről sokan pedig úgy beszélnek róla, mintha a tőkések között válogatni lehetne. Sajnos, ezekközül még eggyelsem állunk szemben, mert eddig még olyan tőkés, aki Budapestre nagyobb tőkét óhajtott volna invesztálni, nem jelentkezett. Nagy szomorúság ez számunkra, de hisszük, hogy ha utánamegyünk a tőkének és megkísérlünk puhatolódzni a tőkepiacon, akkor talán meg fogjuk találni a kölcsön felvételére a lehetőséget. Arról, hogy ki az, akitőlmi elfogadunk kölcsönt, akkor beszéljünk, ha lesz valaki, akiről ilyen tekintetben egyáltalában szó lehet. Információim szerint az amerikai tőkepiacon nagy tőkeképződés indult meg és reméljük, hogy ott kihelyezésre váró tőkék vannak. Azt is reméljük, hogy az európai tőkepiacokon megfelelő, kisebb-nagyobb lehetőségek fognak mutatkozni. Reméljük azt is, hogy Budapest elsősorban mint fürdőváros, a maga szállodaépítési lehetőségeivel, valamint gyógyfürdő-helyreállítási lehetőségeivel és óriási idegenforgalmi jelentőségeivel bizonyos vonzóerőt fog gyakorolni. Reméljük azt is, hogy az élet egyéb vonatkozásaiban és a lehetőségek egyéb területein, mint például a nagyüzemekhelyreállítása terén is mutatkoznak majd lehetőségek és olyan momentumok, amelyek arra ösztönzik a tőkéseket, hogy velünk foglalkozzanak. Mi boldogan és szinte azt mondhatnám, anélkül, hogya kapitalizmus szélső hajtásainak kinövéseiben akarnánk haladni —, lessük a tőkéseket, de sajnos, egyelőre nem jelentkeznek. Természetesen ahhoz, hogy a székesfőváros a maga óriási gazdasági egységével és gazdasági kibontakozási lehetőségeivel nagyobb beruházási hitelre tehessen szert, ahhoz elsősorban a fennálló kötelezettségek rendezésével kell szembenéznünk. Természetesen az lett volna a legnagyobb öröm számunkra és igen kívánatos lett volna, ha már ebben az első költségvetésben nemcsak szándékunkról tehettünk volna tanúbizonyságot, hogy eme kötelezettségeinknek eleget akarunk tenni, hanem konkrét számokat is leírhattunk volna, hogy melyik hitelezőnknek mikor és mekkora összegeket óhajtunk fizetni. Ezt azonban nem tudtuk megtenni, mert ez a költségvetés stabilizációs költségvetés lévén, nem ad módot arra, hogy ezt megtehessük, azonkívül pedig a nemzetközi valutaforgalomban még nem alakultak ki azok az egyezmények, amelyek lehetővé tennék, hogy ilyen szándék most, a békekötések előtt, valóra válhasson. Ezért vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy mi lenne akkor, ha ezeket a tőke- és kamattörlesztéseket bevennénk a költségvetésbe, mint terheket és ezeket az összegeket beépítenénk a Mátravidéki Erőmű helyreállításába, a hitelezőket pedig megkérnénk, lássák be, hogy törlesztési szándékunk nemcsak üres ígéret, hanem valóság, mert egy értékálló gazdasági egységet képező komplexumba építettük be ezeket az összegeket. A Mátravidéki Erőművel kapcsolatban azonban megoldásként ezt a módot sem tudtuk választani, mert a költségvetés még ennél is szűkebb lehetőségeket ír elő számunkra. Mi azonban biztosak vagyunk benne, hogy miként a közgyűlés minden pártja már kifejtette azt a szándékát, hogy kötelezettségeinknek eleget akarunk tenni, ugyanúgy hitelezőink lehetővé fogják tenni számunkra, hogy a békekötés után megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek számunkra is járható utat jelentenek. Meg kell becsülnünk a filléreket is . A jövő attól függ, hogy befolynak-e az előirányzott bevételek és taokiadási tételeknél nem jelentkeznek-e a gyakorlatban olyan eltolódások, amelyek kitűzött céljaink megvalósítását veszélyeztethetik. Én bízom abban, hogy szigorú takarékossággal megállhatunk költségvetési kereteink között, ami azt jelenti, hogy bevételeinkből fedezhetjük kiadásainkat. Ez természetesen csak akkor történhetik meg, a hazai bevételekből származó forintokat és filléreket megbecsüljük, jól használjuk fel és a jelentkező igényeket méga költségvetési lehetőségeken belül is állandóan és alaposan megrostáljuk. Egyszóval a legridegebb takarékossági elveket kell érvényesítenünk, mert különben saját lábunkon nem tudunk megállni. Az 1938-as esztendőhöz viszonyítva általában 50 százalékkal szállítottuk le minden irányban igényeinket.A szociális és közegészségügyi kiadásoknál nem helyezkedhetünk az 50 százalékos csökkentés álláspontjára, sőt ezen a téren még az 1938-as állapothoz viszonyítva is emelnünk kell a kiadásokat. Mivel erre teljes költségvetési fedezetünk nincs, feltétlenül arra kell törekednünk, hogy állami hozzájárulást és térítést eszközöljünk ki. Ezen a téren számítok a koalícióban együttműködő pártok vezetőinek és minden egyes tagjának támogatására. Kővágó polgármester tehát reméli, hogy az úgynevezett költségvetési folyó kiadásokat az előirányzott bevételekből fedezheti. Abeszélgetés során felvetettük a kérdést, hogy miképpen őrzik meg az üzemekben rejlő felbecsülhetetlen értékeket és milyen forrásból szerezhet fedezetet a múlhatatlan beruházásokra? Kővágó polgármester így felelt: Csak külföldi kölcsönt remélhetünk . A stabilizáció előrehaladtával akár állami, akár külföldi kölcsön formájában, módot kell keresnünk arra, hogy beruházásokat eszközölhessünk. Ahogyan a magyar dolgozó társadalom teherbíró képességét ismerem, azt gondolom, hogy L.■ I. évfolyam 1. szám Ára 120 forint 1946. augusztus 24 VÁROSPOLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ ♦ Felelős szerkesztő: GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIl., NÉPSZINHÁZ UTCA 31 SZÁM ♦ TELEFON: 138 087 Az üzemek helyreállítása legfőbb feladatunk Az üzemi kérdésekről szólva. Kővágó József polgármester ezeket mondotta: — Sok-sok mindenről kellene még beszélnem, amiket már több ízben, a székesfőváros közéletének különböző szerveiben elmondottam. Szeretném, ha a főváros közlekedési hálózata teljes egészében helyreállítható lenne és megfelelő utak és útburkolatok épülnének. Szeretném, ha gyors, sima és akadálytalan közlekedést tudnánk megteremteni az egész városban. Szeretném ha a dunai rakodópartjainkat helyre tudnánk állítani. Szeretném, ha árvízvédelmi műveinket még jobban ki tudnák fejleszteni. És szeretném, ha nagyüzemeink arra a hallatlan nagy munkára, amelyre a székesfőváros közönségének áldozatkészsége megalkotta őket, zökkenésmentesen rendelkezésre állhatnának, akként, hogy azt a sok-sok kárt, amely a fasiszta pusztítások nyomán érte őket, helyre tudnánk állítani. — Ismeretesek, azok a problémák, amelyek a Bszkrt-tal kapcsolatban felmerülnek. Aki villamoson jár, mindenki láthatja, hogy a villamosok szinte már hullámvasúti pályán közlekednek, mert a sínek kikoptak és a vágányhálózat alátámasztó része megkopott, úgyhogy egész közlekedésünk a teljes megújítás közvetlen szükségességével néz farkasszemet. Szeretném az egész kocsipark megújítását és szeretném, ha mindazt a rongálódást, amely közlekedési berendezkedéseinket és hálózatunkat érte, helyre lehetne állítani. Arról már nem is beszélek, hogy milyen gyönyörű lenne megépíteni Budapest földalatti vasúthálózatát Anélkül, hogy álmokat kergetnék, beszélnem kell arról, hogy a Gázműveknél szintén sok helyreállítani való van. A Mátravidéki Centrálé sorsa — Az Elektromos Műveknél szembe kell néznünk egy óriási problémával, mely Budapest dolgozó népe szempontjából életkérdés. Budapest elektromosenergia ellátásában 1948 telére — ha addig nem tudunk jelentősebb beruházásokat eszközölni — nagy zavarok keletkeznek Ezeknek a zavaroknak a kiküszöbölése a mi feladatunk A zavarok megbízhatóak, csak úgy lesznek kiküszöbölhetők, ha megépítjük a Mátravidéki Erőművet. A Mátravidéki Erőmű helyreállításával kapcsolatban a Gazdasági Főtanáccsal megtárgyaltuk ezt a kérdést, azonban a közönség teherbíróképességének korlátozott voltára való tekintettel nem tartják lehetségesnekhogy olyan tarifát állapítsunk meg, amelyben az első évben egy megfelelő hányad álljon rendelkezésre a Mátravidéki Erőmű helyreállítására. Azonban maga a kormányzat is sürgősen kíván foglalkozni ezzel a kérdéssel és három-négy hónap múlva, a stabilizáció megfelelő előrehaladott állapotában, a kérdést újra meg akarja vizsgálni, így az Elektromos Művek költségvetésében egy kisebb tételszerepel a Mátravidéki Erőmű helyreállítására, mint ahogyan azt eredetileg elő akartuk irányozni. E kisebb öszszeg azonban a leírásokkal és a különböző helyreállítási költségekkel együtt mégis előreláthatólag lehetővé fogja tenni, hogy a Mátravidéki Erőmű épületmunkáit, az ott szükséges kisebb szerelésekkel elvégezhetjük, így tehát az előkészítő munkák elvégzéséremeglesz a lehetőség. Kővágó József polgármesternek az új költségvetés végrehajtásáról és a külföldi kölcsönök felvételének előkészítéséről szóló nyilatkozata általános érdeklődésre tarthat igényt. Dr. Rátkai Károly.