Fővárosi Napló, 1946 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1946-08-24 / 1. szám

L.■ i I |. évfolyam 1. szám Ára 1.20 forint 1946. augusztus 24 VÁROSPOLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ ♦ Felelős szerkesztő: GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS КI A DÓ HIV A T A L: В UD A P E S T, Vili., N É P S ZI N H Á Z-U T C A 31 SZÁM ♦ TELEFON: 138 087 Kővágó József polgármester nyilatkozata a költségvetés végrehajtásáról és az újjáépítési kölcsön kérdéséről Helyreállítják a fürdőket és a főváros nagyüzemeit A főváros közgyűlése megsza­vazta az első forint-költségve­tést. Ez az új költségvetés nem puszta keret többé, mint ami­lyen a múltban volt. Szigorú, törvényes rendelkezések tiltják az egyes kiadási tételek áthágá­sát, sőt az egyes költségvetési fejezetek közötti hitelátruházást is. Nehéz időket .élünk, súlyos feladatok hárulnak a főváros el­ső polgárának vállaira, joggal merül fel tehát a kérdés: lehet-e majd egyáltalán eredményesen gazdálkodni az új költségvetés alapján és nem merülnek-e lel a most következő őszi, majd téli hónapokban olyan ma még előre nem látható követelmények, a melyek a költségvetésszerü gaz­dálkodás menetéi megzavarhat­ják? Kővágó József polgármester, akivel ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytat­tunk, a következőket mondotta a Fővárosi Napló munkatársá­nak: — Mindenekelőtt hálával és köszönettel kell megemlékez­nem arról a bizalomról és együtt­érzésről, amely a költségvetési vita során az egyes felszólalók részéről megnyilatkozott. Ha hangzottak is el különböző pa­naszok és ha itt-ott élesebb kri­tikai megjegyzésekkel kellett is találkoznom, örömmel szögezhe­tem le, hogy — A jövő attól függ, hogy be­folynak-e az előirányzott bevé­telek és ia> kiadási tételeknél nem jelentkeznek-e a gyakorlat­ban olyan eltolódások, amelyek kitűzött céljaink megvalósítását veszélyeztethetik. Én bízom abban, hogy szigo­rú takarékossággal megáll­hatunk költségvetési kere­teink között, ami azt jelenti, hogy bevéte­leinkből fedezhetjük kiadásain­kat. Ez természetesen csak akkor történhetik meg, 1 ha <ai bevéte­lekből származó forintokat és filléreket megbecsüljük, jól hasz­náljuk fel és a jelentkező igé­nyeket még (a költségvetési le­hetőségeken bélül is állandóan és alaposan megrostáljuk. Egy­szóval a legridegebb takarékossági elveket kell érvényesíte­nünk, mert különben saját lábunkon nem tudunk meg­állni. — Az 1938-as esztendőhöz vi­szonyítva általában 50 százalék­kal szállítottuk le minden irány­ban igényeinket. 'A szociális és közegészségügyi kiadásoknál nem helyezkedhetünk az 50 szá­zalékos csökkentés álláspontjá­a városházi koalíció munka- képessége az új költségvetés megteremtésénél is bebizo­nyosodott. — Ami a költségvetés végre­hajtásának lehetőségeit illeti, ezek felől lehet ugyan elmélked­ni, a gyakorlatban azonban szi­gorúan tartani kell magunkat a költségvetésbe beillesztett és a közgyűlés által megállapított ki­adási tételekhez. Nem vitás, hogy súlyos küzdelem előtt ál­lunk, de a forint sikere bizonyá­ra annyira tartós marad, hogy módunkban áll majd a város­házi közigazgatást és üzemi gaz­dálkodást a költségvetési kere­tek közé szorítani. Az infláció és az abból folyó gazdásági' ne­hézségek súlyos lidércnyomás­ként nehezedtek a városházi ad­minisztrációra. E szörnyű polip­nak a karjai benyúltak minden otthonba, minden munkahelyre, a hivatalok és üzemek íróaszta­laira és gépei közé. A inflációs gazdálkodásban hiába igyekez­tünk rendet teremteni. Minden tervszerűség és céltudatosság fel­borult, mert a pénzromlás min­den előzetes elgondolást és elő­irányzatot semmivé tett. A most megállapított új költ­ségvetés már konkrét terve­ket és célkitűzéseket tartal­maz. ra, sőt ezen a téren még az 1938-as állapothoz viszonyítva is emelnünk kell a kiadásokat. Mivel erre teljes költségvetési fedezetünk nincs, feltétlenül arra kell törekednünk, hogy állami hozzájárulást és terítést eszközöljünk ki. Ezen a téren számítok a koalícióban együtt­működő pártok vezetőinek és minden egyes tagjának támoga­tására. Kővágó polgármester tehát re­méli, hogy az úgynevezett költ­ségvetési folyó kiadásokat az előirányzott bevételekből fedez­heti. A 'beszélgetés során felve­tettük a kérdést, hogy miképpen őrzik meg az üzemekben rejlő felbecsülhetetlen értékeket es milyen forrásból szerezhet fede­zetet a múlhatatlan beruházá­sokra? Kővágó polgármester Így felelt: Csak külföldi kölcsönt remélhetünk — A stabilizáció előrehaladtá­val akár állami, akár külföldi köl­csön formájában, módot kell ke­resnünk arra, hogy beruházáso­kat eszközölhessünk. Ahogyan a magyar dolgozó társadalom te­herbíró képességét ismerem, azt gondolom, hogy belföldi kölcsön felvételére — éppen a teherbiróképes- ség alsó határáig való leme- nés következtében — belát­ható időn belül nem lesz mód. Ez nem pesszimizmus a részem­ről, hanem a tárgyi igazság ié- szögezése. Azt gondolom tehát, hogy járható útként kínálkozik az, hogy kíséreljük meg külföldi tőkepiacon nagyobb beruházási kölcsön megszerzését. — Sokan a külföldi kölcsönről már úgy beszélnek, mint egy meglévő valamiről sokan pedig úgy beszélnek róla, mintha a tő­kések között válogatni lehetne. Sajnos, ezek Iközül még eggyel .sem állunk szemben, mert eddig még olyan tőkés, aki Budapestre nagyobb tőkét óhajtott volna in­vesztálni, nem jelentkezett. Nagy szomorúság ez számunkra, de hisszük, hogy ha utánamegyünk a tőkének és megkísérlünk pu- hatolódzni a tőkepiacon, akkor talán meg fogjuk találni a köl­csön felvételére a lehetőséget. Arról, hogy ki az, akitől Imi el­fogadunk kölcsönt, akkor be­széljünk, ha lesz valaki, akiről ilyen tekintetben egyáltalában szó lehet. Információim szerint az amerikai tőkepiacon nagy tőkeképződés indult meg és re­méljük, hogy ott kihelyezésre váró tőkék vannak. Azt is re­méljük, hogy az európai tőke­piacokon megfelelő, kisebb-na- gyobb lehetőségek fognak mu­tatkozni. Reméljük azt is, hogy Buda­pest elsősorban mint fürdő­város, a maga szállodaépí­tési lehetőségeivel, valamint gyógyfürdő-helyreállítási le­hetőségeivel és óriási ide­genforgalmi jelentőségeivel bizonyos vonzóerőt fog gya­korolni. Reméljük azt is, hogy az élet egyéb vonatkozásaiban és a le­hetőségek egyéb területein, mint például a nagyüzemek .helyre- állítása terén is mutatkoznak majd lehetőségek és olyan mo­mentumok, amelyek arra ösztön­zik a tőkéseket, hogy velünk foglalkozzanak. Mi boldogan és szinte azt mondhatnám, — anél­kül, hogy <a kapitalizmus szélső hajtásainak kinövéseiben akar­nánk haladni —, lessük a tőké­seket, de sajnos, egyelőre nem jelentkeznek. Természetesen ahhoz, hogy a székesfőváros a maga óriási gazdasági egységé­vel és gazdasági kibontakozási lehetőségeivel nagyobb beruhá­zási hitelre tehessen szert, ahhoz elsősorban a fennálló kötelezett­ségek rendezésével kell szembe­néznünk. — Természetesen az lett volna a legnagyobb öröm számunkra és igen kívánatos lett volna, ha már ebben az első költségvetés­ben nemcsak szándékunkról te­hettünk volna tanúbizonyságot, hogy eme költelezettségeinknek eleget akarunk tenni, hanem konkrét számokat is leírhattunk volna, hogy melyik hitelezőnknek mikor és mekkora összegeket óhaj­tunk fizetni. Ezt azonban nem tudtuk meg­tenni, mert ez a költségvetés stabilizációs költségvetés lévén, nem ad módot arra, hogy ezt meglehessük, azonkívül pedig a nemzetközi valutaforgalomban még nem alakultak ki azok az egyezmények, amelyek lehetővé tennék, hogy ilyen szándék most, a békekötések előtt, valóra vál­hasson. Ezért vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy mi lenne ak­kor, ha ezeket a tőke- és kamat- törlesztéseket bevennénk a költ­ségvetésbe, mint terheket és eze­ket az összegeket beépítenénk a Az üzemi kérdésekről szólva. Kővágó József polgármester ezeket mondotta: — Sok-sok mmaenrői kellene még beszélnem, amiket már több Ízben, a székesfőváros közéleté­nek különböző szerveiben el­mondottam. Szeretném, ha a fő­város közlekedési hálózata teljes egészében helyreállítható lenne és megfelelő utak és útburkola­tok épülnének. Szeretném, ha gyors, sima és akadálvtalan közlekedést tudnánk megteremteni az egész városban. Szeretném ha a dunai rakodó- partjainkat helyre tudnánk állí­tani. Szeretném, ha árvízvédel­mi műveinket még jobban ki tudnók fejleszteni. Es szeretném, ha nagyüzemeink arra a hallat­lan nagy munkára, amelyre a székesfőváros közönségének ál­dozatkészsége megalkotta őket, zö kk en ésm ént esen rend elkez ésre állhatnának, akként, hogy azt a sok-sok kárt, amely a fasiszta — Az Elektromos Műveknél szembe kell néznünk egy óriási problémával, mely Budapest dol­gozó népe szempontjából élet­kérdés. Budapest elektromos- energia ellátásában 1948 telére — ha addig nem tudunk jelen­tősebb beruházásokat eszközölni — nagy zavarok keletkeznek Ezeknek a zavaroknak a kikü­szöbölése a mi feladatunk A zavarok megbízhatóar. csak úgy lesznek kiküszöböl­hetők, ha megépítjük a Mát- ravidéki Erőművet. A Mátravidéki Erőmű helyre- állításával kapcsolatban a Gaz­dasági Főtanáccsal megtárgyal­tuk ezt a kérdést, azonban a kö­zönség teherbíróképességérek korlátozott voltára való tekintet­tel nem tartják lehetségesnek- hogy olyan tarifát állapítsunk meg, amelyben az első évben egv megfelelő hányad álljon rendel­kezésre a Mátravidéki Erőmű Mátravidéki Erőmű helyreállítá­sába, a hitelezőket pedig meg­kérnénk: lássák be, hogy törlesztési szándékunk nem­csak üres ígéret, hanem va­lóság, mert egy értékálló gazdasági egységet képező komplexumba építettük be ezeket az összege­ket. A Mátravidéki Erőművel kapcsolatban azonban megoldás­ként ezt a módot sem tudtuk választani, mert a költségvetés még ennél is szűkebb lehetősé­geket ír elő számunkra. Mi azon­ban biztosak vagyunk benne, hogy miként & közgyűlés min­den pártja már kifejtette azt a szándékát, hogy kötelezettsé­geinknek eleget akarunk tenni, ugyanúgy hitelezőink lehetővé fogják tenni számunkra, hogy a békekötés után megtaláljuk azo­kat a lehetőségeket, amelyek számunkra is járható utat jelen­tenek. pusztítások nyomán érte őket, helyre tudnánk állítani. —- Ismeretesek, azok a problé­mák, amelyek a Bszkrt-tal kap­csolatban felmerülnek. Aki vil­lamoson jár, mindenki láthatja, hogy a villamosok szinte már hullámvasuti pályán közleked­nek. mert a sínek kikoptak és a vá­gány-hálózat alátámasztó ré­sze megkopott, úgyhogy egész közlekedésünk a teljes megújítás közvetlen szük­ségességével néz farkasszemet. Szeretném az egész kocsipark megújítását és szeretném, ha mindazt a rongálódást, amely közlekedési berendezkedésein­ket és hálózatunkat érte, helyre lehetne állitani. Arról már nem is beszélek, hogy milyen gyö­nyörű lenne megépíteni Buda­pest földalatti vasúthálózatát Anélkül, hogy álmokat kerget­nék, beszélnem kell arról, hogy a Gázműveknél szintén sok helyreállítani való van. i helyreállítására. Azonban maga I a kormányzat is sürgősen kivan foglalkozni ezzel a kérdéssel cs három-négy hónap múlva, a sta­bilizáció megfelelő előrehaladott állapotában, a kérdést újra meg akarja vizsgálni. így az Elektro­mos Müvek költségvetésében egy kisebb tétel [szerepel a Mátra vi­déki Erőmű helyreállítására, mint ahogyan azt eredetileg elő akartuk irányozni. E kisebb ösz- szeg azonban a leírásokkal és a különböző helyreállítási költsé­gekkel együtt mégis előrelátha­tólag lehetővé fogja tenni, hogy a Mátravidéki Erőmű épület­munkáit, az ott szükséges kisebb szerelésekkel elvégezhetjük. így tehát az előkészítő munkák el­végzésére Imeglesz a lehetőség. Kővágó József polgármester­nek az új költségvetés végrehaj­tásáról és a külföldi kölcsönök felvételének előkészítéséről szóló nyilatkozata általános érdeklő­désre tarthat igényt. Dr. Rátkai Károly. Meg kell becsülnünk a filléreket is A Mátravidéki Centrálé sorsa Az üzemek helyreállítása legfőbb feladatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék