Fővárosi Napló, 1949 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1949-11-24 / 47. szám

4 A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁNAK KÖSZÖNHETŐ A KÖZIGAZGATÁSBAN ELÉRT JÓ EREDMÉNYEK A múlt héten, pénteken délután négy órakor siető­­ léptekkel tartottak a városházi elvtársak az ebédlő felé. Népnevelő értekezlet volt, amelyen a vezetőség és a tagság megbeszélték az eddig végzett munka eredményét és a jövőbeni feladatokat. Amikor a terembe beléptem már zsúfolva volt. Megálltam az egyik sarokban a figyelő elvtársak között és én is az emelvényre figyeltem. Ott Pandurovits József elvtárs a városházi népnevelők vezetője üdvözölte Varga István elvtársat az új párttitkárt. A felzúgó taps azt bizonyította, hogy Varga elvtárs személye és eddigi munkája megbecsülést és szeretetet váltott ki az elvtársakból és most örömmel üdvözlik, mint párttitkárt. Varga elvtárs előadása vollt a napi­rend első pontja. A munkaverseny, az újítások és a munkafelajánlások kérdé­séről beszélt. Ismertette, hogy az elv­társak jó felvilágosító munkája mennyire hozzájárult ahhoz, hogy a közigazga­tásban is komoly eredményeket tudunk felmutatni. Különösen újítások terén hoztak sok jó ötletet az elvtársak, amelyek lényegesen megkönnyítik az ügy­menetet. Sztálin elvtárs 70. születésnapjára tett munkafelajánlásokkal kapcsolatban meg­jegyezte, hogy nagyon sok jó és figye­lemreméltó felajánlás történt a Város­házán. Kiemelte egyes ügyosztályok jó, konkrét felajánlásait így a II. ügy­osztály, a Gondnoki Hivatal és a XIII. ügyosztályét. Hibák is akadtak természetesen, ami­kor nem értették meg teljesen a lénye­gét és például az egyik ügyosztályi kollégák olyan munkát ajánlottak fel, ami nem az ő feladatuk volt elvégezni. De leszűrve a tapasztalatokat hangoz­tatta, hogy a népnevelőknek most az a felada­tuk, hogy a sztálini felajánlásokkal fellendült jó kezdeményezéseket továbbfejlesszék, így mi városházi dolgozók is hozzá­járulunk népi demokráciánk szocializ­must építő munkájához. Ezután Somlai Géza elvtárs, a párt­­szervezet propagandistája az oktatás kérdésével kapcsolatosan elmondotta, hogy miért éppen most tűzte napirendre a párt az elméleti színvonal emelését. »Azért, — mondotta —, mert most jutottunk el oda, hogy a külső és belső nagy aka­dályokat legyőzve pártunk belső életére, tagságunk ideológiai fejlődésére fektessük a fő súlyt.« Somlai elvtárs kiemelte, hogy népnevelőnél milyen fontos az ideo­lógiai képzettség, hiszen nevében is bent van, hogy ő nevelni hivatott tagtársait és hogyan végezhetné ezt jól­ kellő ideológiai fel­készültség nélkül. A városházán minden népnevelő elvtársnak alkalma van az oktatás valamilyen formájában résztvenni és ezzel felkészülni, hogy feladatát a legnagyobb hozzáértéssel lássa el. A beszámolók után a hozzászólások özöne indult meg. Az elvtársak érezték, hogy a problémákat itt kell megvitatni, kitisztázni, mert nemcsak ők kapnak rá választ, hanem a többi elvtárs is tanul belőle. Tóth elvtárs felszólalásában hangoz­tatta, hogy a sztálini felajánlások gyü­mölcse az ajándékozóké lesz. Dénes elvtárs felveti azt a kérdést, hogy a népnevelő a szemináriumok „anyagát ke­zelje át az elvtársakkal, folytasson eszmecserét. Kovács Éva elvtársnő az ideológiai tudás kiszélesítésében nagy szerepet játszó olvasómozgalom fejlesztésére hívja fel a népnevelők figyelmét. Ezenkívül a hozzászólók foglalkoztak a munkafegyelem, a szemináriumokon való pontos részvétel, az egyes előadók közötti verseny, a tapasztalatcsere jelentő­ségének kérdésével. Pandurovits elvtárs válaszolt a fel­szólalóknak és a népnevelők jelentőségét hang­súlyozta. Hangoztatta, hogy a népnevelőn át megy fel a tagság véleménye a vezetőséghez és a helyes vezetés csak akkor lehet­séges, ha a vezetőség pontosan értesül tagjainak problémáiról, véleményéről. A népnevelő jó munkájával hozzájárul ehhez. Az értekezlet végén azt hiszem nem­csak nekem, de a többi jelenlevő nép­nevelő elvtársaknak is az volt a véle­ménye, hogy nagyon hasznos volt eljönni, sok újat tanultunk, sok problémát tisztáz­tunk és így ezentúl még fokozottabb felkészültséggel tudunk pártunk és az egész magyar nép megerősödésén dol­gozni. Piriti Éva Megtakarítás papírban 100°lo időben napi 1 óra a Házipénztár egyik újítása révén A Számvevőség IV. osztály és a Házi­pénztár munkaközössége a saját munka­­területén minden alkalmat megragad, hogy új javaslatokat, egyszerűsítéseket termeljen ki. Egyik legutóbbi javaslatunk került megvalósításra az alábbiak szerint: 1949 január 1-el a főváros Házipénz­tárának kezelésébe került kb. 230 fajta jegy és nyomtatvány, melyeket az Inté­zetek és intézmények árusítanak kész­­pénzfizetés ellenében. E nyomtatványok kiadására, a Számv. u.­o.-k számfejtésére, naplózás után került a sor. A számfejtés alkalmával a számvevőség a nyomtat­vány sorszámát is közölte, ami a legrit­kább esetben egyezett csak a pénztárnál kiadandó jegy sorszámával, mert az intézetek és intézmények kiküldöttei nem a számfejtés sorrendjében jelentkeztek. A számfejtés és készletsorszámok közötti különbségek állandó távbeszél­getéseket tettek szükségessé, melyek részben a főváros távbeszélőszámlájának kiadási összegét növelték, részben teljesen lekötötték az értékkezelőket. A Házipénztár megállapodott az ille­tékes számvevőségi ügyosztályokkal ab­ban, hogy számfejtéskor sorszámot nem ír sem a nyugtára, sem a nyilvántartási könyvbe. Ennek pótlására csak másnap­­a kiadás után kerül sor, amikoris a Házi­pénztár a számfejtett nyomtatványt ki­adva, ellátja a nyugtát a megfelelő sor­számmal, raktárkönyvi lap- és tétel­számmal. Feleslegessé válik a napló vezetése is, mivel az okmányok a kiadást követő napon felkerülnek az illetékes számvevő­ségi osztályokhoz, azonkívül a Számve­vőség által vezetett »Nyilvántartókönyv« nek és a Házipénztár által vezetett »Raktárkönyv«-nek teljesen egyeznie kell. A megtakarítás papírban 100%, időben a naplózásnál kb. napi 30 tétel el­hagyásánál cca 1 óra. Ugyanakkor jelen­tékeny időmegtakarítás mutatkozik a távbeszélgetések elmaradásával, nem is szólva arról, hogy ezzel kapcsolatban pénzmegtakarítás is jelentkezik. A Számv. IV. u.­o. és Házipénztár munkaközössége Fővárosi Napló 1949 NOVEMBER 24 FALI ÚJSÁGVERSENY-GYŐZTESEK A Vil­. KÖRZETBEN 1949 októbere mindannyiunk számára ünnepet jelent és a számvevőségi SziT ifjakat még az az öröm is érte, hogy ebben a gyönyörű hónapban végre önállóak lehettek. Mivel is lehetne job­ban megünnepelni az októbert és az önállóságot, mint versennyel. Egy olyan versennyel, amellyel megmutathatják, hogy méltók az önállóságra. Ez a gondolat vezette az ifjakat, amikor versenyre hívták a körzet többi faliújságjának szerkesztőit és megbeszélték azokat a szempontokat, amelyek a verseny feltételeit adják. Nagy lelkesedéssel fogott hozzá min­den szerkesztőbizottság a munkához, munkaidő után nézegették tábláikat és méricskélték a cikkek számára alkalmas helyeket. Öröm volt látni azt az izgal­mat és azt a lelkesedést, amellyel mind­nyájan az elsőség megszerzésére töre­kedtek. Letelt végre a határidő és a verseny­ben álló 7 faliújság tündöklő rendezett­ségben várta­­ a bizottságot, hogy el­döntse a verseny eredményét. A bizottság végig is járta az összes újságokat, elolvasta a cikkeket, megnézte a képeket és megállapította azt elsősor­ban, hogy a versenyfeltételeknek min­­den egyes pontját melyik szerkesztő­­bizottság teljesítette. Döntésének ez a pontozás lett az alapja. Természetesen nem ment ez olyan simán, mert a vélemények különbözők voltak az 1., 2., 3. hely kérdésében. A nőszervezet faliújságját különösen az elvtársnők szerették volna az 1. helyen látni. A többség azonban mégis az első helyre az MDP 1. számú, második helyre a Szabadságharcos Szövetség és harmadik helyre a Nőszervezet faliújságját tartotta érdemesnek. Sajnos, a Házipénztár faliújságja nem vehetett részt a versenyen, mert talán szerénységből, nem jelentkeztek a ver­senyre, így a kitűnően megszerkesztett faliújságot a versenybizottságnak nem volt módjában értékelni. A döntésbe mindenki belenyugodott, belenyugodtak a SzIT ifjak is, de látszott rajtuk annak a gondolatnak az elszánása, hogy a következő alkalommal minden­képpen ők akarják megnyerni a ver­senyt. Ahogy mi ifjainkat ismerjük, ez egé­szen bizonyosan sikerülni is fog nekik. VERSENY A BAKÁTS-TÉRI ISKOLÁBAN Az átszervezés után az elöljáróságok hatásköre az oktatási ügycsoport tenni­valóival is megnövekedett. Az ügycso­port munkáját a IX. kerületi elöljáró­ságon jelenleg mindössze ketten : Vért Zsuzsa ügycsoportvezető és Hajnal Mar­git végzi. Sokirányú elfoglaltságuk köze­pette nyilatkozatra sem jut idejük. Minden beszédnél többet ér a tett — kapom kérdésemre válaszként, miközben Vért Zsuzsa éppen Csomós Bertalannak, a IX., Bakáts-tér 12. sz. ált. leányiskola igazgatójának lelkes beszámolóját hall­gatja arról, hogy a km­unkatervükben vál­lalt feladatokat miként oldotta meg az iskola nevelőtestülete, a Szülői Munka­­közösség és a diákönkormányzat. Derűs arccal mondja Csomós igazgató: a munkatervet eddig pontosan teljesítet­tük. Büszke örömmel mondhatom, hogy az osztályok belső közösségi szellemének előmozdítására és a diákok tanulási kedvére remek serkentő hatással volt a »jótanulási versenyzászlók« évfolyamon­kénti rendszeresítése és a tanulási ered­mények alapján a vándorzászlóknak havonkénti, a legjobb tanulmányi ered­ményt felmutató osztálynak odaítélése. Ha ugyanaz az osztály egymásután­három alkalommal, tehát negyedévig bol­dog birtokosa a zászlónak, akkor a ván­dorzászló kicsinyített mását kapja és az az egész iskolaéven át megilleti. Máris nagy a versengés az osztályok között Kik határoznak a versenyzászlók oda­ítélése felől? — kérdjük. "A nevelő­­testület tagjai, a Szülői Munkaközös­ség Intézőbizottsága, az Úttörőcsapat ifjúsági vezetői és az iskola diákön­kormányzatának éltanulói — válaszol az igazgató. Eddig úgy látom, a diákok közmegelégedésére döntöttek. Megígér­jük, hogy a kezdeményezést figyelemmel kísérjük, majd megkérjük Vért Zsuzsát, ismertesse legközelebbi terveit. — Állandóan látogatom a kerület isko­láit és ellenőrzöm a munkatervek végre­hajtását. Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából vállaltam, hogy december 13-ig 10 iskolát lelátogatok és ott felül­vizsgálom, hogy az iskolák a szovjet kultúra népszerűsítésére munkaterveik­ben vállalt kötelezettségeiket mennyiben teljesítették. Tapasztalataim és benyo­másaim alapján az iskolák igazgatóival értekezletet tartok és az eddigi munka kiértékelése után az esetleges hibákat ki­küszöbölve, a legmegfelelőbb, érvénye­síthető­­szempont szerint adom meg a további irányítást. Egyébként Hajnal Margittal közösen vállaltam, hogy de­cember 21-ig az ügycsoportra vonatkozó összes olyan ügyintézési és hatásköri szempontokat kidolgozom, melyeket a köt­­oktatási osztály önállóan is végez­het. Az így kidolgozott anyagot a többi kerületek hasonló ügycsoportjainak ren­delkezésére bocsátjuk. Hajnal Margit, aki az elöljáróság MNDSz csoportjának is egyik irányítója és nemrégiben több üzem dolgozóinak tartott házi nőiruha­­szabás-varrási tanfolyamokat, hozzá­fűzi, hogy most a kerületben levő összes iskolák és óvodák minden mutatkozó anyagi szükségletére, továbbá az iskolák összes adatára kiterjedő kimutatást ké­szít, hogy ezzel is biztosítsa a feladatok­kal tetemesen ellátott oktatási ügycso­port tervszerű munkáját. Rédl Károly Az I. ker. MNDSz helyiség ünnepélyes megnyitása Ünnepélyes keretek között avatták fel az I. ker. MNDSz új helyiségét, mely egybeesett a Lánchíd megnyitásával. Az ünnepélyen megjelent a hídmunkások vezetője is, aki példaképül állította a hallgatóság elé a hatalmas munkát végző hídmunkásokat, akik Rajkék árulásával szemben bebizonyították, hogy népi demo­kráciánknak nemcsak a belső árulók leszerelésére van ereje, hanem az újjá­építésben is hatalmas eredményeket tud produkálni. Kiemelte, hogy mindezeket az eredményeket nem tudtuk volna elvégezni a Szovjetunió támogatása nélkül. A VII. kerület dolgozik és szórakozik A VII. kerületben komoly munkát végez a Vöröskereszt helyi szervezete. Eddig 200 személy jelentkezett vér­adásra a Vöröskereszt véradó mozgalma keretében. November hónapban 17 egészségügyi előadást rendez üzemekben és tömegszervezetekben. 15 elsősegély­­nyújtó tanfolyamot tartanak. Az MNDSz tagok részére népegészségőr tanfolyamo­kat rendeznek és eddig 4 ilyen tanfolya­mot indítottak meg. * Az elöljáróság szakszervezeti bizott­sága szombaton este 8 órakor kultúrelő­­adással egybekötött táncestet rendezett az elöljáróság épületében. Az est célja az volt, hogy az ügycsoportvezetők meg­ismerkedjenek az elöljáróság dolgozói­val, hogy általában a közösségi érzést baráti kapcsolatokon keresztül is ki­fejlesszék az elöljáróság dolgozói között. A jól sikerült műsor után késő éjszakáig szórakoztak az elöljáróság dolgozói. CSUROGJON CSAK... (IDŐSZERŰ LEVÉL) MIKES KELEMEN UTÁN SZABADON Kedves Néném! Hála legyen a nagy Mindenhatónak, az őszi esőzés, mely termékennyé teszi földjeinket, meg­érkezett. A fenti címe levelemnek, nem kínai tábornokot jelent, hanem az elnöki ügyosztály dolgozóinak új csatakiáltása ez. Te kedves Néném ott távol, a kies épület műszaki ügyosztály napfényes tájain persze nem érzed-e szó jelentő­ségét. Mi azonban tudjuk, hogy a jó őszi esőzés kebelünkön belül az új szakszerve­zetek összes funkcióit teljesíti, így mindenek előtt igen nagy gazdasági fellendülést okoz. Fellendíti a könnyű­ipart, amennyiben az esőkabát, kalocsai és esernyőiparunk az elnöki ügyosztály és a városházi dolgozók nagy kereslete folytán erős termelékenységet kényte­lenek majd mutatni. A folyosókon ugyanis csak a fenti óvószerek használa­tával közlekedünk és éppen ezért ügy­osztályunk közgazdászai elhatározták, hogy tárgyalásokat folytatnak az érde­kelt üzemekkel és 50%-os kedvezmé­nyes beszerzési áron veszik kollektíven dolgozóik részére a fenti közszükségleti cikkeket. Sőt, küldöttséget menesztünk Horváth és Halász vezető elvtársaink­hoz, hogy talán illetményszerűen sze­rezzük be ezeket, különös tekintettel arra, hogy ügyosztályunk két kiváló filozófusa, Farkas és Fekete elvtársak kiszámították, hogy a kora elvtársak által használt terebélyes ernyőhasználat feltétlen gazdaságosabb. Egyszerre töb­ben férnek alája és a leomló falak ellen is jobban megvéd. De sport terén is kitűnő haladást érünk el az őszi esőzések következtében, amennyiben a folyosón MHK-zunk. Gátfutás, pocsolyán való távugrás, a leomló falak előli kúszás, fedezés, mind szerepel programunkban. Pszichológiai hatása is igen nagy, tekintettel arra, hogy a fő csurgási hely éppen a fegyelmi referensek folyosóján van s ez igen jó hatást tesz az idegesen cigarettázó és fegyelmi elé kerülő kar­társaink felzaklatott idegeire. Hideg­vizes zuhany, esőcsöpögés, robajszerű zuhanások, jobb idegcsillapítók, mint a bróm. Pedagógiai nevelő hatása is igen nagy a zuhogó esőnek. Azok az elvtársak és kartársak, akik a szakszervezeti és pártiskola vezetőségének minden rábe­szélése ellenére sem akarták elhinni, hogy a kapitalizmusban nincsen meg a szocializmus csírája, most bebizonyít­hatják igazukat. Az elnöki ügyosztály folyosójára mindegyik hoz magával egy kísérleti kapitalistát és amennyiben az áldott esőcseppek hatására szocialis­tákká válnak, úgy a csíra bennük volt. Amennyiben tévedtek, úgy a leomló fal egy-egy kapitalistát agyonvág és így ezek az elvtársak és kortársak is elő­mozdítják a szocializmus építését. Ilyen kísérleti egyének lehetnek kulákok is. Tudományos kutatás szempontjából is feltétlen hasznos kísérleteket lehet folytatni folyosóink esőcsurgásos részein. Ki kísérletezzük, hogy melyik építkezés volt jobb, a régi-e vagy az új, amennyi­ben ugyanis a Városháza évszázados falai előbb omlanának össze az eső­­áztatás következtében, mint a pavil­­lonok falai, úgy a régi építkezés kétség­telen gyengébb. Régiségtani szempontból végül meg­említem, hogy a Városháza falán egy gyönyörű táblácskát láttam, mely fennen, hirdeti, hogy rendbehoztuk szép fővárosunk összes pala-, cserép- és egyéb tetőit. Tudod-e Néném, sírtam a maghatódottságtól. Mindezekből látod kedves Néném, hogy milyen áldásos az őszi esőzés. Te azonban csak ülj tovább babéraidon és a jól fedett, esőcsatornákkal ellátott házadban sütkérezzél. Ezt kívánja neked lelkes dédunokád, az építésrendőri bír­ságokat osztogató Háziúrrém ITT A VÁLASZ: Hogyan lehet megoldani a fogas feladatot A számvevőség VII. vizsgálati osztály munkaközössége foglalkozott a Fővár­oi Napló november 17-i számában meg­jelent »Fogas feladat: 1800 forintból 18.000 forintot beruházni« című cikkel. Ebben a cikkben a XIV. ker. elöljáróság műszaki szakemberei a vizsgálati osz­tálynak egy átiratát kifogásolják. A vizsgálati osztály mindenkor öröm­mel veszi tudomásul az építő kritikát. A cikk a fentnevezett átirattal kapcsolat­ban kifogásolja azt, hogy a XIV., Thö­­köly­ út 178. szám alatti Anya- és Csecsemővédő Intézetnél a vizsgálati osztály emberei a tej­jegyek és pénzek őr­zésére páncélszekrényt, vasrácsos ablakot és vasrácsos ajtót kérnek. Ezzel kapcsolatban tévedések elkerülése végett meg kíván­juk jegyezni: 1. Vizsgálati közegünknek a fentneve­zett intézmény vezetőnője panaszolta azt, hogy értékeinek (anyatejjegy, pénz) megőrzésére fontosnak tartaná egy pénz­szekrény beszerzését és az ablaknak, vala­mint az üvegablakú bejárati ajtónak vas­ráccsal való megerősítését. Az átiratban ezt közölte a vizsgálati osztály. 2. Erre a XIV. kerület műszaki szak­emberei ceruzát ragadtak és elkezdtek kalkulálni. Egy ilyen biztonsági beren­dezés költségeit 6000 forintban állapítot­ták meg , tekintve, hogy jól fog a ceru­zájuk, hozzácsaptak még kétszer 6000 forintot két olyan intézménynek a biz­tonsági berendezéséért, amelyekről át­iratunkban szó sem volt. Természetesen így 18.000 forint jött ki. 3. A költségvetési hitelek tételszámai­nak és összegeinek újságcikkben való közlése kifogásolható. Ugyanide tarto­zik a vizsgálati ügyiratok tartalmának és iktatószámának a közlése is. 4. Átiratunkra, amelyet szeptember 26-án küldtünk el, a mai napig (novem­ber 18-ig) hivatalos úton választ nem kap­tunk, ellenben a feleletet újságcikk for­májában közölték. 5. Hivatalos válasz esetén közölhettük volna azt, hogy mi ezeknek az óvóintéz­kedéseknek a létesítésére kb. 3—400 forin­tot kalkuláltunk azért, mert kisebb pénz­szekrény ingyen áll rendelkezésére bár­melyik fővárosi intézménynek a Gond­noki Hivatalban. Másodszor a vasrács alatt nem 6000 forintos acél börtön­rácsot értettünk. Egyébként a fenti meg­oldási lehetőséget ott a helyszínen az intézmén­y vezetőjével szóbelileg közöl­tük. A számvevőség VII. (vizsgálati) osztály munkaközössége Munkaértekezlet a Fővárosi Közlönynél A Fővárosi Közlöny szerkesztőségében munkaértekezletet tartottak, amelyen Pál István beszámolt az Országos Gyors­­iroda szakmai értekezletének legújabb eredményeiről. A munkaértekezleten részletesen megvitatták az ideológiai fogalmak gyorsírási jelölésének problé­máit is. Rátkai Károly a közgyűlési és bizott­sági ülések gyorsírási jegyzésével kapcsola­tos kérdéseket tett szóvá. Szóba került a munkaértekezleten a helyesírás szem­pontjából felmerülő újítások ügye is. Olvasókörök alakulnak a városhászi hivatalokban Haladó könyvek olvasásával is építjük a szocializmust Mind szélesebb körben terjed a Város­házán megindult olvasómozgalom. Az üzemekhez hasonlóan, a városházi dol­gozók is nagy lelkesedéssel vesznek részt ebben a szórakoztató és tudást gyarapító mozgalomban. Az öntudatos dolgozónak nem kell magyarázni: a jó és tanulságos könyvek olvasásával is a szocializmust építik és ezzel hazánk jólétét viszik előbbre. Négy könyv forog most közkézen. Az egyik Iljin: »A nagy futószalag« című munkája, amely az első ötéves terv küzdelmeiről szól. A Kárpáti Rapszódia című Illés Béla regény egy ember életén keresztül végigkíséri a magyar munkás­­mozgalmat. A Nagy összeesküvés, Seyers és Kahn világhírű műve leleplezi az imperialisták cselszövéseit, évtizedes harcát, amit a Szovjetunió ellen foly­tattak. Ez a hiteles dokumentumokat bemutató mű minden detektívregénynél izgalmasabb. Végül Szimonov »Nappalok és éjszakák« című regénye útmutatás az előttünk álló harcok megvívására. Talán nem érdektelen, hogy eddig az Ilyin könyvet olvasták legtöbben, ami talán annak tulajdonítható, hogy első ötéves tervünk küszöbén, a négy mű közül, talán ez a legaktuálisabb. A városházi hivatalokban egymás után alakulnak meg az olvasókörök, így pél­dául a Vili­ körzet népnevelői megalakí­tották a számvevőségi dolgozók olvasó­körét. Az érdeklődés minden dolgozót át­fog és nemcsak párttagok, hanem párton­­kívüliek is nagyszámban jelentkeztek az olvasókörbe. A számvevőségi dolgozók elhatározták, hogy a Szabad Nép Baráti Kör keretében is minden egyes alkalom­mal egy-egy kortárs röviden ismerteti az általa legutóbb olvasott mű tartalmát és kiemeli belőle azt, ami a legjobban megragadta. A Gondnoki Hivatalból 28 dolgozó nő jelent meg egyszerre a könyvtárban az­zal, hogy ők is beiratkoznak, mert részt akarnak venni az olvasómozgalomban. Reméljük, hogy a Városháza többi dolgozói is követik 28 asszonytársnő példáját. A könyvtár gondoskodik arról, hogy elegendő könyv álljon rendelkezésre. (Kardos-Vasas)

Next