Friss Hirek, 1920. július (4. évfolyam, 48-74. szám)

1920-07-10 / 56. szám

Hódmező­vásárhely, 1930 IT. évfolyam 56. szám Szombat, Julius 10 FIJfSCtETMSre POLITIKAI LAPILAP___________________________________ |­­ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda­­ Főszerkesztő ■ Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél­kor | Hódmezővásárhely, Szent fiatal­ utca 7. szám i TO.w.TOip lfi!miráwr ■' évre 140 korona ! Ara: I kor I Telefon­szám 22. | HAJKA35A.» ISTTA.I* Megjelenik m­indennap kora délután X—------------• -i—.-.-ii-i.t-LTr.-.—r*r s r r r t j-rr - —- - - • - ‘ •• ——— ...... .. .. ....i ....... m ........ i— * zászlóalja volt, ami negyvenezer embernek felelt meg. Ezzel a had­sereggel föl lehetett volna tartóztatni az ellenséget. A hadsereg azért volt szociálist, mert valamire támaszkod­nia kellett. Ha császári éra lett volna, akkor a hadsereg császári lett volna. Mikor Buchinger és Kunfi megjöttek a berni konferenciáról, akkor mindenki mint nemzeti hősö­ket ünnepelte őket, mert kivívták azt, hogy a II. internacionale Ma­gyarország területi integritása mellett foglalt állást. Tombor ezredes kihallgatása ezzel végetért. Védő a tanú m­egesketését mellőzni kéri, miután eljárás van ellene. Nem esketik meg. A bíróság ezután Banga Imre őrnagyot, Kun­­der Antal akadémikust, Mák Annát, Stromfeld gépírónőjét , végül Gerzsi János akadémikust hallgatta ki. Az elnök a tárgyalási "’"olna­p reggel 9 órára halasztotta­­. A legfélretaposottabb lelkiismeretű emberek is mondanak néha igazat. Ez az eset esett meg tegnapelőtt Haubrich népbiztossal is, aki túlérett „öntudatos“ modo­rában ráhibázott az igaz­ságra, azaz mondott olyant is, ami megfelel a tények­nek. Haubrich igazmondása így hangzik: „A Károlyi­­forradalom után mindenkit egy nagy szervezkedési düh fogott el.“ Amire Haubrich céloz, a legszomorúbb idő­szaka volt az akkor „árva“, most már Csonka-Magyar­­országnak. Vég­remehetet­­len gyülésezések, amelyek­nek tenorja:,,elvtársak, szer­vezkedjünk“, soha ki nem fáradó táncolási kedv, amely nem törődött azzal, hogy forró láva­ fölött táncol, hogy szerb-oláh-cseh vigyorogva feni a kését arra, hogy Ma­gyarországot földárából­ja. Országunk romlása itt kezdődött és nem a föladott harctereken. Lelket vesztett polgárság, amely nem látott túl saját portáján és szer­vezkedő munkásság, amely­nek egész bölcsessége ebben a mondatban virágzott ki: „mindenki védje meg a fa­luja határát, mi is megvéd­­jük a magunkét.“ Így volt ez Vásárhelyen és Bagam­é­­ron egyaránt. Hogy miként védte meg kiki a maga fa­luját, azt láttuk az oláh be­vonulás napján. S Károlyi Mihálynak, Jászi Oszkár­nak és Fényes Lászlónak mindent megbocsáthat a ma­gyar nemzet, de azt sohase, hogyha tépett szárnyakkal is erős magyar hadsereget szétzüllesztettek, tönkretet­ték! Itt, ezen a ponton ve­tették meg ágyát a Kun Béla uralmának s vele minden szégyennek és gyalázatnak, amit a magyar népről Ti­sza—Duna még egy másik ezer év alatt se tud lemosni. „Polgártársak, tömörül-I­­­­­jünk!“ Ma ez a divatos jel- s szó. De a jelszó alatt vészes mélységek tátonganak. Mert a tömörülés nem az egész polgárság összekovácsolását akarja, hanem csak egyik osztály uralmát, a másik fö­lött. A nagymérvű tömö­rülésnek vége legtöbbször egy kisebb vagy nagyobb tőkére támaszkodó gründo­­lás, aminek végcélja az osz­talék és nem a Kárpátok visszaszerzése. Ez a beteg­ség gyötri a polgárság nagy részét s ennek a betegség­nek tünetei ütköznek ki a polgárságot képviselő nem­zetgyűlésen is. Az egyéni célokért történt „szervezke­dés“ elveszítette Magyaror­szágot. Félő, hogy a „tömö­rülés“ se tudja azt vissza­szerezni, így legalább nem! A kormányalakítás nehézségei A „Sajtótudósító“ jelenti: Tegnap az esti órákban gróf Bethlen István megjelent a Kisgazdapártban, ahol több politikussal tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy első teendő az egységes politikai párt megalakítása. Bethlen látoga­tásával egyidőben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja intézőbizottsági és képviselői értekezletet tartói. Ezen Ra­­kovszky István és Ernszt Sándor között éles vita fejlődött ki. Prohászka a többek között a következőket mondta : — A haza veszélyben van, össze kell fogni a szi­tuáció megmentésére. Az egyéni érdekeket félre kell tenni. A párt kimondotta, hogy az egységes kormányzópárt megalakításába csak úgy megy bele, ha a Kor. Egyesü­lés Pártja ebbe teljes egészében beléphet. Ellene van an­nak, hogy a képviselők egyénenként lépjenek be. A párt belépésének feltétele pedig az, hogy a párt programmjá­­ból semmit fel ne adjon s a választók előtt tett ígéretei­nek beváltására garanciát kapjon. Hal­er István az újságíróknak hasonló kijelentést tett: a mai határozatnak az a jelentősége, hogy sikerült lekötni az egész pártot s a megalakítandó kormányzó­­pártból a keresztény-szocialista frakció sem zárható ki. _ ^ IMS*, ^ A Pogány akadályozta meg a hadsereg szervezését Stromfeld ezredes hüppere Tegnap reggel 9 órakor nyitotta meg Rácz Gábor a folytatólagos tár­gyalást. Elsőnek Tombor Jenő vezér­kari ezredest hallgatták ki tanuk ép­pen. A kihallgatás megkezdése előtt dr Zamaróczy elnök kijelenti, hogy éppen a tegnapi nap folyamán ér­kezett Tomb­or ellen vádirat felség­­árulás címén, mert neki is aktív szerepe volt a diktatúra alatt. Tom­­­bor Jenő elmondta, hogy Stromfeld úgy került a hadügyminisztériumba, hogy felszólították, hogy dolgozzon ki egy tervezetet a hadsereg szer­vezéséről. Erre azért kérték fel éppen Stromfeldet, mert ő­­ már régi tekintély ezen a téren. Stromfeld azzal a programmal jött, hogy fegyelmezett, erős­­had­sereget fog szervezni. Ebből a célból be is nyújtott Böhmnek egy tervezetet, amelyben nem volt sem bizalmi rendszer, sem pedig katonatanács. Ez a terv Pogány ellenállásán törött meg.­­Egyáltalán Pogány volt S­romfeld legnagyobb ellensége.­­ Mikor Stromfeld látta, hogy Pogány hadnagyokat, főhadnagyokat, legfeljebb századosokat akart a had­osztályok élére állítani, akkor ő igyekezett mindig magasrangú törzs­tisztek kezébe adni a hatalmat. Mi­vel a bizalmi rendszert nem­ sikerült megszüntetnie, arra törekedett, hogy legalább öreg törzsőrmesterek le­gyenek bizalmi férfiak, ne pedig fiatal gyerekek, amint azt Pogány szerette volna. Magyarországnak ebben az időben 18, a székelyekkel együtt 21 Táviratok. . Az oláhok visszavonulása A „Sajtótudósító“ jelenti: A M. T. I. helyzetjelentése szerint Zajta községből, a­­mely Szatmárnémetitől északra 15 kilométerre van, az oláhok kivonultak s a köz­séget hivatalosan átadták. Ki legyen a kormányelnök?­­ . A Kisgazdapárt este fél­­tíz órakor kezdte meg­ azt a tárgyalását, amelyen el fogják dönteni, hogy milyen feltételek mellett támogatják Bethlen István gróf kor­mányalakítási munkáját. A tárgyalást nem fejezték be. Tíz órakor a pártban meg­jelent gróf Bethlen is. A Kisgazdapártban abban meg­egyeznek a vélemények, hogy a minisztérium élére olyan ember kell, aki fel­tétlenül és teljesen bírja a kormányzó bizalmát. Gróf Bethlen Istvánról ezt a párt megállapítja, őt szívesen támogatja, azonban az egy­séges kormányzópártnak a Kisgazdapárt keretein belül kell megalakulnia. A pártkörből való távoz­­tában gróf Bethlen István az újságíróknak azt mon­dotta :

Next