Friss Hirek, 1920. július (4. évfolyam, 48-74. szám)
1920-07-10 / 56. szám
Hódmezővásárhely, 1930 IT. évfolyam 56. szám Szombat, Julius 10 FIJfSCtETMSre POLITIKAI LAPILAP___________________________________ | Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Főszerkesztő ■ Előfizetési ára negyedévre 70 korona, félkor | Hódmezővásárhely, Szent fiatal utca 7. szám i TO.w.TOip lfi!miráwr ■' évre 140 korona ! Ara: I kor I Telefonszám 22. | HAJKA35A.» ISTTA.I* Megjelenik mindennap kora délután X—------------• -i—.-.-ii-i.t-LTr.-.—r*r s r r r t j-rr - —- - - • - ‘ •• ——— ...... .. .. ....i ....... m ........ i— * zászlóalja volt, ami negyvenezer embernek felelt meg. Ezzel a hadsereggel föl lehetett volna tartóztatni az ellenséget. A hadsereg azért volt szociálist, mert valamire támaszkodnia kellett. Ha császári éra lett volna, akkor a hadsereg császári lett volna. Mikor Buchinger és Kunfi megjöttek a berni konferenciáról, akkor mindenki mint nemzeti hősöket ünnepelte őket, mert kivívták azt, hogy a II. internacionale Magyarország területi integritása mellett foglalt állást. Tombor ezredes kihallgatása ezzel végetért. Védő a tanú megesketését mellőzni kéri, miután eljárás van ellene. Nem esketik meg. A bíróság ezután Banga Imre őrnagyot, Kunder Antal akadémikust, Mák Annát, Stromfeld gépírónőjét , végül Gerzsi János akadémikust hallgatta ki. Az elnök a tárgyalási "’"olnap reggel 9 órára halasztotta. A legfélretaposottabb lelkiismeretű emberek is mondanak néha igazat. Ez az eset esett meg tegnapelőtt Haubrich népbiztossal is, aki túlérett „öntudatos“ modorában ráhibázott az igazságra, azaz mondott olyant is, ami megfelel a tényeknek. Haubrich igazmondása így hangzik: „A Károlyiforradalom után mindenkit egy nagy szervezkedési düh fogott el.“ Amire Haubrich céloz, a legszomorúbb időszaka volt az akkor „árva“, most már Csonka-Magyarországnak. Végremehetetlen gyülésezések, amelyeknek tenorja:,,elvtársak, szervezkedjünk“, soha ki nem fáradó táncolási kedv, amely nem törődött azzal, hogy forró láva fölött táncol, hogy szerb-oláh-cseh vigyorogva feni a kését arra, hogy Magyarországot földárábólja. Országunk romlása itt kezdődött és nem a föladott harctereken. Lelket vesztett polgárság, amely nem látott túl saját portáján és szervezkedő munkásság, amelynek egész bölcsessége ebben a mondatban virágzott ki: „mindenki védje meg a faluja határát, mi is megvédjük a magunkét.“ Így volt ez Vásárhelyen és Bagaméron egyaránt. Hogy miként védte meg kiki a maga faluját, azt láttuk az oláh bevonulás napján. S Károlyi Mihálynak, Jászi Oszkárnak és Fényes Lászlónak mindent megbocsáthat a magyar nemzet, de azt sohase, hogyha tépett szárnyakkal is erős magyar hadsereget szétzüllesztettek, tönkretették! Itt, ezen a ponton vetették meg ágyát a Kun Béla uralmának s vele minden szégyennek és gyalázatnak, amit a magyar népről Tisza—Duna még egy másik ezer év alatt se tud lemosni. „Polgártársak, tömörül-Ijünk!“ Ma ez a divatos jel- s szó. De a jelszó alatt vészes mélységek tátonganak. Mert a tömörülés nem az egész polgárság összekovácsolását akarja, hanem csak egyik osztály uralmát, a másik fölött. A nagymérvű tömörülésnek vége legtöbbször egy kisebb vagy nagyobb tőkére támaszkodó gründolás, aminek végcélja az osztalék és nem a Kárpátok visszaszerzése. Ez a betegség gyötri a polgárság nagy részét s ennek a betegségnek tünetei ütköznek ki a polgárságot képviselő nemzetgyűlésen is. Az egyéni célokért történt „szervezkedés“ elveszítette Magyarországot. Félő, hogy a „tömörülés“ se tudja azt visszaszerezni, így legalább nem! A kormányalakítás nehézségei A „Sajtótudósító“ jelenti: Tegnap az esti órákban gróf Bethlen István megjelent a Kisgazdapártban, ahol több politikussal tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy első teendő az egységes politikai párt megalakítása. Bethlen látogatásával egyidőben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja intézőbizottsági és képviselői értekezletet tartói. Ezen Rakovszky István és Ernszt Sándor között éles vita fejlődött ki. Prohászka a többek között a következőket mondta : — A haza veszélyben van, össze kell fogni a szituáció megmentésére. Az egyéni érdekeket félre kell tenni. A párt kimondotta, hogy az egységes kormányzópárt megalakításába csak úgy megy bele, ha a Kor. Egyesülés Pártja ebbe teljes egészében beléphet. Ellene van annak, hogy a képviselők egyénenként lépjenek be. A párt belépésének feltétele pedig az, hogy a párt programmjából semmit fel ne adjon s a választók előtt tett ígéreteinek beváltására garanciát kapjon. Haler István az újságíróknak hasonló kijelentést tett: a mai határozatnak az a jelentősége, hogy sikerült lekötni az egész pártot s a megalakítandó kormányzópártból a keresztény-szocialista frakció sem zárható ki. _ ^ IMS*, ^ A Pogány akadályozta meg a hadsereg szervezését Stromfeld ezredes hüppere Tegnap reggel 9 órakor nyitotta meg Rácz Gábor a folytatólagos tárgyalást. Elsőnek Tombor Jenő vezérkari ezredest hallgatták ki tanuk éppen. A kihallgatás megkezdése előtt dr Zamaróczy elnök kijelenti, hogy éppen a tegnapi nap folyamán érkezett Tombor ellen vádirat felségárulás címén, mert neki is aktív szerepe volt a diktatúra alatt. Tombor Jenő elmondta, hogy Stromfeld úgy került a hadügyminisztériumba, hogy felszólították, hogy dolgozzon ki egy tervezetet a hadsereg szervezéséről. Erre azért kérték fel éppen Stromfeldet, mert ő már régi tekintély ezen a téren. Stromfeld azzal a programmal jött, hogy fegyelmezett, erőshadsereget fog szervezni. Ebből a célból be is nyújtott Böhmnek egy tervezetet, amelyben nem volt sem bizalmi rendszer, sem pedig katonatanács. Ez a terv Pogány ellenállásán törött meg.Egyáltalán Pogány volt Sromfeld legnagyobb ellensége. Mikor Stromfeld látta, hogy Pogány hadnagyokat, főhadnagyokat, legfeljebb századosokat akart a hadosztályok élére állítani, akkor ő igyekezett mindig magasrangú törzstisztek kezébe adni a hatalmat. Mivel a bizalmi rendszert nem sikerült megszüntetnie, arra törekedett, hogy legalább öreg törzsőrmesterek legyenek bizalmi férfiak, ne pedig fiatal gyerekek, amint azt Pogány szerette volna. Magyarországnak ebben az időben 18, a székelyekkel együtt 21 Táviratok. . Az oláhok visszavonulása A „Sajtótudósító“ jelenti: A M. T. I. helyzetjelentése szerint Zajta községből, amely Szatmárnémetitől északra 15 kilométerre van, az oláhok kivonultak s a községet hivatalosan átadták. Ki legyen a kormányelnök? . A Kisgazdapárt este féltíz órakor kezdte meg azt a tárgyalását, amelyen el fogják dönteni, hogy milyen feltételek mellett támogatják Bethlen István gróf kormányalakítási munkáját. A tárgyalást nem fejezték be. Tíz órakor a pártban megjelent gróf Bethlen is. A Kisgazdapártban abban megegyeznek a vélemények, hogy a minisztérium élére olyan ember kell, aki feltétlenül és teljesen bírja a kormányzó bizalmát. Gróf Bethlen Istvánról ezt a párt megállapítja, őt szívesen támogatja, azonban az egységes kormányzópártnak a Kisgazdapárt keretein belül kell megalakulnia. A pártkörből való távoztában gróf Bethlen István az újságíróknak azt mondotta :