Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Hódmező-Vásárhely, 1921. V. évfolyam 20. szám Szerda, január 26. FCCIGETLEM POLITIKAI NAPILAP •Ara: SzerkesztőnőQ, kiadóhivatal és könyvnyomda r..aix„ ,x Előfizetési ára negyedévre 80 korona, fél- Ára: s ^ , Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7 szám \ Felelős szerkesztő évre - korona * _ *- j: Telefonszám 22. BARABÁS ZSTÍ’WAJRI Megjelenik mindennap kora délután ** rí—rí—i^i ■—i r - irrinn i~ -inrn-i i—i i- *i*i *i**i‘i*i*m*i*i‘ * i A havasi franciák már végrehajtották a népszámlálást a megszállott területeken is. Természetesen oláh módszer szerint. A melyik magyar pár szót tudott a havasok zengzetes nyelvén, azt irgalmatlanul oláh nemzetiségűnek vették föl. Ha valaki véletlenül gör. katholikus, vagy gör. keleti vallásu — ha hetediziglen magyar is máskülönben — azt oláhnak számítják. Ijj mégis mulatságos számok alakultak ki a népszámlálás végén. Például Kolozsvárott, amelynek lakossága 67 ezer 497, dacára a világraszóló kegyetlen üldözéseknek 38 ezer 330 magyart voltak kénytelenek elkönyvelni a „rómaiak“ a 10 ezer 725 órával, a 9188 zsidóval, a 3640 némettel és az 5594 egyobb nemzetiségivel szemben. Ugyanez az arány Aradon, Nagy-Váradon, Brassóban, Szathmárott és Maros- Vásárhelyen. Ez utóbbi városban 23 ezer 285 magyar lakos mellett csak mindössze 3952 oláhot tudtak összehozni ispásék. Pedig ugyancsak működött a korbács, vagyonelkobzás, üldözés és mind az a hitványság, ami az oláh sigurancia fegyvertárában található, a zsidókat mindenütt külön nemzetiségnek számították, bár a berlini szerződés parancsolta polgárjogot még ma se adták meg nekik. Mindezeket az ékes adatokat a Bukaresti Hírlap közli le ibolya szerénységgel. Az adatok annál hitelesebbek, mert hiszen az áldott és cukros cenzúra Oláhországban is virágkorát éli. Nem tehető tehát föl, hogy a mi javunkra hamis adatokat engednének át. Azt nem hisszük, hogy a antant előtt az oláh eldicsekedne a népszámlálás adataival. De ha mégis a párisi franciák kezébe jutnak ezek a számok, vájjon mit szólnak ott Arad, Kolozsvár és Maros-Vásárhely oláh voltához ? Miért kell ezeknek a városoknak oláh járom alatt élniök, ha mindenikben aránytalanul több a magyar, mint az oláh? Látiratok Apponyi nyilatkozata parisban Bpest, jan. 25. A „Sajtótudósító“ jelenti: a Pesti Hírlap munkatársa beszélt Párisban gróf Apponyival párisi tapasztalatairól. Apponyi azt mondta, hogy a háború óta az ő esete az első, hogy magyar politikus egy asztalnál ülhetett a volt ellenséges államok politikusaival. A franciákat élénken érdekli a kérdés, hogy Magyarország milyen álláspontot foglal az adott helyzetben az európai általános politikát illetőleg. A bolsevizmus fenyegető előretörése a francokban is az a meggyőződést érlelte meg, hogy az ellen Európa összes államaival együttesen kell fölvenniük a küzdelmet, amelyből Magyarország se hagyható ki. Daniloának a külügyi tárcához való kinevezését Apponyi Magyarországra szerencsének tartja. Apponyi Párisból Genfbe megy, hogy ott folytassa tovább agitációját Magyarország érdekében. Óriási szélvihar Iudapesten Bpest, jan. 25. A sajtótudósító jelenti: hétfőn reggel óriási szélvihar dühöngött Bpesten. A forgalom órákon át szünetelt. Villanyosok, kocsik megálltak. A házakról kémények, téglák és cégtáblák zuhantak a járdákra és sok embert megsebesítettek. Egy férfinak a fejére zuhant egy tagla. A férfi maghalt. Egy asszony — akit sebesülésével a Rókus kórházba vittek — sebesülésébe belehalt. Az Iparcsarnok hatalmas kupolája bedőlt s a bezuhanó havas eső milliókra menő kárt tett a néprajzi műkincsekben.A vihar Németország felől jött. Ennek szelét érezzük mi is ma Vásárhelyen.) Apponyi filnsben Genf, jan. 35. A , ,Sajtó tüdósita“ jelenti: Gróf Apponyi tegnap Genfit érkezett és előadást tartott az egyetem alakjában Magyarország helyzetéről és történetéről. A Matin tudósítója előtt kijelentette, hogy Magyarország talpraállítása csak a béke revíziója után lehetséges. Károly király esetleges visszatérésére kijelentette, hogy a magyar nemzet tudatában van annak, hogy Károly Szent István koronájátviselte. Uj pirtalakulások. Bpest, jan. 25. A Sajtótudósító jelenti: a keresztényszocialisták kiválása úgy látszik, kihatással lesz a pártok életére és erőárnyára. A kisgazdapárt valószínűleg enged eddigi zárkózottságából s arra fog törekedni, hogy politikájának némi változtatásával kapcsolatot keressen a társadalom más osztásáával is. Andrássy pártja körülbelül 30 tagból fog állani. Ausztria kölcsöne. Bpest, jan. 25. A Sajtótudósító jelenti: Párisban miniszterközi tanácsban foglalkoztak az Ausztriának nyújtandó kölcsön ügyével. Franciaország csak abban az esetben hajlandó Ausztriának kölcsönt adni, ha kötelezi magát arra, hogy a Németországhoz való csatlakozásról lemond. Anglia a csatlakozást csak úgy látja megakadályozhatónak, ha kölcsönnyújtással kiragadják Ausztriát Németország befolyása alól, Ausztriának 50 milliárd kölcsönre van szüksége. Magyarország sorsa ipari szempontból is. A kevesebb és rosszabb művelő eszközökkel megmunkát fói, ugyanakkora területen sokkal kevesebb tőzsdéket ad, tehát megindul az általános hanyatlás, elszegényedés. Hogy ez mily messze kiható következményeket von maga után, azt könynyen megállapíthatjuk ha tudjuk, hogy ez egyénenkénti elszegényedés szoros kapcsolati összefüggésben van az állama közgazdasági viszonyaival, a nemzet anyagi és erkölcsi elgyengülésével. Lassankést elérünk oda, hogy ruházatunkat is önmagunknak kell minden különösebb szakértelem nélkül, kezdetleges eszközökkel előállítani, mivel saját iparral nem rendelkezünk, a külföldi drága árut pedig szegényes jövedelmünk nem bírja megfizetni. Az egyéni és nemzeti elszegényedéssel pedig együtt jár az erkölcsi demoralitáció. Micsoda erkölcsileg leverő hatással nehezedik még a gondolata is lelkünkre annak a tudatnak, hogy mi még szepesi patyolat és ballett alsékban, seviott, kamgarn, lódén szövetekbe öltözve, rámás csizma és magasszárú cipőkben jártunk, a gyermekeink már a saját maguk szőrtefonta durva darée ruhában, minden vargamunkát megcsúfelő bocskorékban kell, hogy járjanak? Nem különben az a másik gondolat, hogy ott, ahol ma még gondtalanul, fütyörészve ballag a magyar gazda a földet fordító, pontos munkát végző acéleke után, ugyanezt az utóda már izzadva és bosszankodva, kedvetlenül törtet, az embert igavonóbarmot egyaránt györtő, hitvány munát végző faeke után.