Friss Ujság, 1905. július (10. évfolyam, 181-211. szám)
1905-07-01 / 181. szám
2 . lázadás első napján még Odesszában voltak. A menekültek elbeszélték, hogy már a zendülés kitörése előtt sztrájk volt a városban és a Peressip-külvárosban a kozákok sortüzet adtak a sztrájkolokra. Sokan megsebesültek és ketten halva maradtak. A sztrájkolók elszéledtek és látszólag helyre állott a nyugalom. Kedden este híre futott a városban, hogy iszonyú dolgok készülnek. Közvetlenül azután jelentették a Knyaz Potemkin közeledését. A hadihajó reflektorai bevilágították a várost és mindenki rohant a kikötőbe. A sztrájkoló munkások ezrével siettek a Potemkin elé, amelyről már akkor tudták, hogy a matrózok hatalmukba kerítették. A kozákok eláltották az utakat. Alighogy a Potemkin horgonyt vetett, lebocsátottak róla egy csolnakot és beleemeltek egy holttestet, azután megindultak vele a part felé. A lakosság és a munkások izgatottsága tetőpontra hágott. — Itt van a meggyilkolt matróz! kiáltották az utczákon és a nép át akarta törni a kozákok sorfalát. A Potemkinre felhúzták a vörös lobogót. — Ágyazni fognak a városra! ordította az izgatott tömeg és alig lehetettvisszatartani. A halottat hozó csolnak kikötött. A kozákok még csak közeledni se mertek hozzá. A csolnakból kivitték a holttestet a partra. A matrózok a nép közé kiálltották:— Senki se nyúljon a halotthoz, itt fog maradni, míg megjönnek Sebastopolból a hadihajók. Időközben a néptömeg felszaporodott vagy harminczezer főre. Ekkor áttörték a kozák-kordont és a tengerpartraözönlöttek. A kozákcsapatok parancsnokai nem tudták, mihez kezdjenek. Ezalatt újabb csalnak jött a Potemkinről. A matrózok partra szállottak és a városba mentek eleséget és szenet vásárolni. Mutatták, hogy van pénzük. A hadihajó pénztárát feltörték. A kozákok nem nyúltak a tíz matrózhoz, mert a Potemkinről jelezték, hogyha a matrózok két óra leforgása alatt nem térnek vissza, akkor ágyúzni fogják avárost a hajóról. A matrózok nem tudtak elegendő kenet kapni és visszatértek a Potemkinra. Ez történt szerda estéig. A szemtanúk többet nem tudtak, mert ugyanakkor elmenekültek Odeszszából. A városban már előre tudták, hogy nagy események készülnek. Egy titkos rendőr kifecsegte, hogy a Potem- Izben bombák vannak. Bécsbe távirat jött a menekültekhez exfesszai rokonaiktól , csak ennyi van a telegrammban: — Halálos veszedelemben forog mindenki! Hódit a forradalom. Bukarest, junius 30. Kisenevben kiütött az általános taftájk. A kozákok készen állanak, Csermecki tábornokot, a fcessará- Hai csendőrség parancsnokát tegnap holtan találták kisenovi lakásán, Berlin, június 30. Orosz-Lengyelországból jelentik. Sok AKr munkás Dombrovából és Sagorce■ Sostovice felé tart, ahonnan Kato Potemkin — uralkodik. naság megy a felfegyverkezett sztrájkolók elébe. A munkások vörös zászlókat visznek. Véres csata lesz. Pétervár, június 30. Odesszáiból jelentik: A katonaság többször megütközött a forrongó tömeggel. Sok városrész lángban áll. Az izgatottság leírhatatlan, mert már legközelebb hadihajókat várnak ide, amelyek valóságos tengeri csatát fognak vívni a Knyaz Potemkin és a torpedók lázadó matrózaival. Itteni bankok jelentést kaptak, hogy bitrom után levő hadihajón a legénység lemészárolta tisztjeit. Hamburg, június 30. A „Nordd. Lloyd“ a következő táviratot kapta odesszai ügynökségétől: A raktárakat fosztogatják. A nép fegyverkezik. A szárazföldi katona,ság és a rendőrök titokban a lázadó matrózokkal tartanak. A tömeg megrohanta az orosz kereskedelmi bankot. Még idejekorán katonaság érkezett és megakadályozta a bank épületének lerombolását. Százan elestek és kétszázra többen megsebesültek. A külföldi kereskedelmi hajók elhagyják a kikötőt. Az Odesszában tartózkodó idegenek, különösen a németek a hajókra menekülnek. A lakosság a lázadókhoz csatlakozott és velük együtt rabol. A vidlékről ideözönlő parasztok vöres zászlók alatt és forradalmi dalokat énekelve, bejárják a várost, rabolnak és gyújtogatnak. Tegnapelőtt este a tömeg megrohant egy lőszerraktárt, amelyet a katonaőrség ellenállás nélkül adott át a lázadóknak. A lőszert felosztották a nép közt. Pétervár, június 30. Délután öt órakor a Potemkin lázadó legénysége hatalmába kerített egy szillítógőzöst, amely rokkantakkal érkezett Port-Artúrból. A szállítógőzöst kényszerítette a Potemkin, hogy úgy álljon, hogy esetleg el lehessen sülyeszteni. Két órával később a lakosság nagy megkönnyebbülésére a Potemkin felszedte horgonyait és elindult, mögötte egy torpedó haladt; alig ment azonban három kilométert, ismét megfordult és megint horghovyt vetett a kikötőben. Húsz perccel később három ágyú dördült meg a Potemkinen. A golyók az odesszai külvárosba voltak irányítva. Azután vanslövést tett a Potemkin a városra. Ugyanakkor a mellette álló szárítógözös lángba borult. Pétervár, június 30. A kozákok megszállották a kikötőt. A Városban csapatok őrzik a bankokat és az állami épületeket. Késő este a lovasság és a gyalogság szétverte a lázadókat A polgárság rettegésben tölti a perezeket, mert a sebastopoli hadihajók még nem mutatkoznak. Később még irtózatosabb lett a félelem: hire jött, hogy a közeledő hadihajók legénysége szintén fellázadt. A város több pontján dinamittal dolgoznak a forradalmárok. A fegyház 2000 lakóját ki akarják szabadítani. A kapukat és a magas kőkerítést bombákkal fogják lerombolni. Újabb hadihajók a forradalom szolgálatában. London, június 10., Odesszából táviratozzák, hogy a Vectra szállítógőzös legénysége a tiszteket kiszolgáltatta a Potemkinnek és maga csatlakozott a lázadókhoz. • Pétervár, június 30. Az Odesszába küldött sebastopoli hadihajók és a Potemkin közt véres csata készül. Az itteni bankokés számító cégek jelentéseketkaptak, hogy az Odesszába menő hadihajók közül három czirkáló legénysége fellázadt éa, a tiszteket megölték. • London, június 30. A Daily Expressnek jellentik, hogy a Lisbouban állomásozó hat század tengerész-legénység fellázadt. Katonaságot küldtek a lázadók ellen.Véres és elkeseredett ütközet keletkezett. A gyalogság több sortüzet adott és szétverte a matrózokat, akik elmenekültek és magukkal vitték fegyvereiket és lőszerüket. Pétervár, június 30. A hatóságok sem tagadják többé, hogy Odessza a foradalmárok hatalmába jutott. Nem lehet tudni, hogy hol van a feketetengeri flotta. Állítólag négy szebasztopoli hadihajón is kitört a lázadás. Pétervár, június 30. Abból a hírből, hogy a kelettengeri kikötőkben is fellázadtak a matrózok, csak annyi igaz, hogy Liebauban kitört a lázadás, de Kronstadtban egyelőre nyugalom van. Pétervár veszedelemben, Pétervár, június 30. Itt nagy az aggodalom, hogy a Kronstadtban levő hadihajók legénysége is csatlakozni fog a lázadókhoz. A hatóságok szigorúan megtiltották az odesszai hírek közlését, de azért a kronstadti hajókon megtudták a lázadást. Ha Kromstadtban is kitör a lázadás, akkor Pétervárat is veszedelem fenyegeti. Tegnap este Odeszszában a forradalmárok nagy felvonulást rendeztek. Egy rendőrbiztos felszólította a szembejövő kozák őrjáratot, hogy jöjjön a tüntetőkre, de a kozákok ezt megtagadták és a lázadókélére állottak, mdig járták be a várost. Egyszerre csak csendőrökkel találkoztak és a csapat kivont karddal rohanta meg a tüntető menetet. A kozákörjáratot az utolsó emberig megölték és a tüntetők közül igen sokat megsebesítettek. Berlin, június 30. Odesszából táviratozzák. A lázadók felszólították a Városi tanácsot, hogy adjon eleséget és lőszert, egyidejűleg pedig, a Potemkin ágyait ismét a városra irányították. Ennek megvolt a hatása és a hatóság teljesítette a követelést. A zsarnokság védekezik. Pétervár, június 30. Czári rendelet újabb 124 kerületben elrendelte a mozgósítást. Köztük a pétervári, moszkvai, kiewi és chinai kormányzóságokban.. A mozgósított tartalékosokat nem annyira a harcztérre, mint inkább a forradalmárok ellen fogják küldeni. Pétervár, június 30. Hír szerint Krieger tengernagy már megérkezett Odesszába. A kikötőben állítólag elsülyesztettek két lázadói hajót. "......... — ■ -----— ' -M Fejérváry a királynál. A béketárgyalások ismét megindultak. — Saját tudósítónktól. —• A mai nap politikájának két nagy, eseménye van. Az egyik az, hogy Fejérváry báró a királynál járt, a másik hogy a korona a szövetkezett baloldallal a béke helyreállítása érdekében Fejérváry báró révén ismét szóba áll. Mindkét esemény szoros kapcsolatban van egymással. A béketárgyalást a miniszterelnöki palotában vasárnap délután négy órakor ejtik meg. Ebben a dologban járt ma Fejérváry báró a, királynál, hogy a felségtől a tárgyalásokra való utasításokat átvegye. A miniszterelnök a vasárnapi értkezletre a szövetkezett baloldal vezérelőbizottságának huszonnégy tagja közül csak nyolcz politikust hivott meg, még pedig Kossuth Ferenczet, Apponyi Albert grófot, Thaly Kálmánt, Andrássy Gyula grófot, Darányi Ignáczot, Zichy Aladár grófot, Raskovszky Istvánt és Bánffy Dezső bá-e rőt. A meghívás levélben történt meg. Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófokat, akik távol vannak a fővárostól, táviratilag értesítették a vatsárnapi értekezletről. Mindkét poli-i*tikus valószínűleg még a holnapi naptj folyamán visszaérkezik a fővárosba. Fejérváry Géza báró, aki délben érrkezett Bécsbe és akit a király délutáni fél kettőkor fogadott kihallgatáson, este visszaérkezett Budapestre. Értesülésünk szerint a vasárnapi tárgyalás alapját az a levél fogja képezni, amelyet a király Fejérváry Géza báróhoz intézett, amikor miniszterelnökévé nevezte ki és amelyben jelezte álláspontját a belügyi, a gazdasági és a katonai kérdésben. * A baloldalon nem nagy reménynyek tekintenek a béketárgyalások elé. Ellenállás a városházán. A budapesti városházán ma érdekest dolog történt. Egyik fővárosi tanácsnok, aki hazafiasságáról ismeretes, Tao fel akarta venni havi fizetését és azt erre szükséges nyugtát bélyegilleték lerovása nélkül beküldte a számfertőségbe. A tanácsnok a nyugta felére következő megjegyzést írta: A magyar országgyűlés képviselőhazának határozata folytán bélyegmentes. A számfejtőség azonban megtagadta a tanácsnok fizetésének kiutalványozását azzal hogy a nyugtán nincs bélyeg. Erre a tanácsnok bement a számfejtőségi osztályba és kijelentette a hivatali főnöknek hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata következtében, amely különben is a képviselőház határozatán alapszik, a m.ím» fejtőségnek nincsen joga bármilyen nemű adó vagy illeték fizetését követelni. Az ország most törvényen kívüli állapotban van s ha ennek az állapotnak vége lesz, akkor ő (a tanácsnok) tudni fogja kötelességét és lerójja a bélyegilleéket. Addig azonban ragaszkodik a közgyűlső határozatához. A számfejtőség főnöke erre megkérte a tanácsnokot, hogy addig, amig ez ügyében utasítást nem kap, legyen türelem»mel. A tanácsnak erre azt a kijelentet tette, hogy ha huszonnégy órán belül, a fizetését ki nem, utalványozzák, a gol» Tombol a forradalom. FRISS J S A G 1905’. julius T1