Friss Ujság, 1906. december (11. évfolyam, 333-361. szám)

1906-12-01 / 333. szám

XI. évfolyam 333. szám, Budapest,­ 1996. deczember 1. Szombat Ara 2 fillér [1 kr.] ...................... """K 1 .. " . \.Wm, ■ . --------" "T- r-T.li. TI —— ————. Vidor igazgató a­gyon lőtte magát. Fedák Sárit kővel dobálta a közönség. Pofozkodás az osztrák képviselőházban Vidor öngyilkos. ’A színfalak festett világának mai m­egrendítő szenzácziója van: Vidor­­Pál, a Népszínház igazgatója agyon­lőtte magát, íróasztala mellől vit­ték szétroncsolt­ agygyal a sebészeti klinikára, ahol órákig tartó vívó­dás után megüvegesedett, szemeit fátyollal, borította be a halál lehe­lete. M Megha­lt egy ember, sok évi verejtékes munka, után, mert tete­mére vetettek, hogy sok adóssága ?Én, ebben az országban, ahol majd­nem mindenkinek van adóssága .Bizony szomorú, hogy ilyen véget kellett érnie a szegény Vidor Pál­­­nak, aki művészember volt minde­nekelőtt s a magyar népszínmű leg­szebb sikerei részben az ő nevéhez fűződnek. Alig élt, dolgozott, szomorú de­tektoroskodásának nehéz napjaiban, sok gonosz tréfát bocsátottak fezérnek az ellenfelei; ez mert mindenki megdöbbenve áll meg holtteste előtt , a Népszínház körül" összesereglett emreg, egy primadonna fejét követeli, akit az ő bukása, okozójának tarta­nak. Hiszen kétségtelen, sokat áská­lódtak ellene, ámde ez nem kivéte­les jelenség a rejtett vá­zna­k világá­ban ; elődeit ugyanígy buktatták ki az igazgatóságból, mint ahogy őt akarták megbuktatni s neki csak­ az a hibája, hogy túlságos sötétnek látta a­ helyzetét. Az a primadonna, akit­ ma lehúztak a népszerűség­­dia­­dalszekeréről, egy szikrával sem rosszabb mint a többi, csak az volt­ a baj, hogy nem tudott jobb lenni a többinél ,­ hogy egy embernek­ sejtbe került az a já­ték, amit­ a színfalak mögött mindennap elját­szanak. Az utolsó órák. Regg­el szokatlanul korán jelent m­eg a Népszínházban Vidor. Délelőtt próbának kellett volna lenni a színpadon. Verő Györgynek „Falusi madonna“ czímű új darab­jára készült a­ színház s az ujjdonság- ról szóló első kommünikék már szét­­írm­entek­. Ez a darab is Fedáke Sárié, ő játszotta volna el a főszerepet. Az e esté Fedák Sári azonban gondolt egyet. Bejelentette Vidtornak, hogy beteg s a délelőtti próbán való­színü­kig­ nem vehet részt. Tíz óra fellé gyűlni kezdtek a Nép­­színház tagjai. A színhéz kis­kapuje j ( ::'­ á­l'dogá’tak, meg­­a kam­e szobé-­ jábans és bent a színházban is, min­denfelé. Mindenki tudta, hogy d de­­czember elsejéin lesz valami. Ren­dezi-e Vidtor a rendezni valókat? S ha nem, mi történik a színházzal? Mindez a legteljesebb mértékben benne­ volt a levegőben. • Közben Vidor fölment a szobájába, levelet írt. A levél Stoll Károlynak, a színház főrendezőjének szólt, a tar­talmát nem tudta senki. Azután újra a­­színpadon jelent meg Vidor. Valaki odavitte neki azt az újságot, amely ma reggel róla s a Népszínház ügyei­ről írt. Ez az újsághír igen kellemetlen volt, mert arról­ szólt, hogy elkerül­hetetlen a Népszínház bukása. — Olvasta, direktor úr? Vidtor valamit mondott,­­kivette a kardalos kezéből a lapot, föltette a szemüvegét és elolvasta a k­özle­­m­ényt. Az arcza vérvörös­ lett. Föl-alá járt a színpad­on. Vagy tíz perczi­g nemi szólt senkihez. Akkor o­daíintette magához a súgót: — Sürgős dolgom van. A próbán nem lehetek itt. A színpadról kiment. A kapu előtt a színház tagjai köszöntek neki é­s Vidtor nem szólt hozzájuk csak meg­billentette a kalapját. A Kerepesi­ úti villámok megállónál megállt, úgy látszott, mintha haboznék. Azután nekivágott, keresztülment a ko­csi­­úton és elment valahová. Nem tudni, hogy hová. Nincs kizárva, hogy ek­kor ment a revolverért. Vagy tíz percz múlva visszatért. Megint nem szólt senkihez. Fölment az irodájába. Nem zárkózott be. Körülbelül másfél óra hosszat egyedül volt. Az öngyilkosság. Fél egy lett. Addig senki nem hal­lott semmit. Dörrenést, még csak neszt sem hallott senki, pedig a folyosón jártak, ott van Fodor Oszkár úrnak, a főtitkárnak is a szobája, egész dél­előtt dolgoztak benne. ■ Fél egy órakor Pálmán és Barna be­nyitottak. Vidtor ott feküdt a pam­­lagon. A pamlag tele volt vérével. A két ember elorditotta magát. Barna leszaladt a színpadra, végigfutott a folyosókon és egészen fehér arczczal, hebegve mondta: ■— A direktor ... 'A 'direktor . . . rosszul van. s Pázmán ott maradt. A telefonhoz ült, a menüiket hivatta. A csöndes ház egyszerre tele lett sikoltással. Az igazgató szobája hamar megtelt. Han­gosan zokogtak az asszonyok és a leá­nyok. Vad össze-visszaságban kiáltoz­ták: —• Még él! —■ Őrzést ! Azután egy mindennél ezirtépőbb si­koltás kiáltotta túl a többieket. Jött az asszony, Victor felesége. Rávetette magát a férjére, sírt, szólongatta, nem birt magával. Nehezen tudták elvinni tőle. Borzalmas volt nézni ezt a sze­gény embert igy. A karja lankadtan hanyatlott le a pamlagról s a véres feje erőtlenül pihent rajta. Az agy­kivitte a Népszínházból. Óriási ember­­tömeg lepte el az utat és rendőröknek kellett utat nyitniok, hogy a hordágy a kocsihoz juthasson. Egy sárga pok­rócé takarta be végig Vidor Pált Nem látszott belőle semmi. Csak a feje legteteje, a haja, s egy vékony­­fehér sáv, a kötés vége. Vidtorné ott sírt, sikongott, őrjön. A Réczey-klinikán. A mentők gépkocsija lassan, óva­tosan gördült az eszméletlenül fekvő öngyilkossal a Baross-utczába, a Ré­­jczey FT. számí­ sebészeti klinikájába.­­ Itt kiemelték V­időrt a gépkocsiból s­­ hordágyon fölvitték a klinika második­­ emeletére, az 1. számú különszobába,­­ ahol Recsey professzor és Kuemi Pál , dr. asszisztens megvizsgálták az­­ön­­y­gyilkos sebét s megállapították, hogy­­ a seb föltétlenül halálos. Réczey és­­ Jvuzmi dr. állandóan az eszméletlenül­­ fekvő öngyilkos ágya mellett tartóz­­­­kodtak. Délután fél 6 órakor­, annélkül, hogy rel pillanatra eszméletre tért volna,­­ — meghalt.­ ­ Fedák bojkottálása, veleje kilocscsant s a­­ szeme, megtört jött a tűzoltó szobájában. „Megölték tekintete, hideg és üres nézése háb­or­ — zokogta és rémitő vádakkal volt zongató volt. Vizet hoztak, megmosták, tele. Mikor vitték ki az ágyat, fuldő­­azután megjöttek a mentők, hamaros, holta kiáltotta Fedák Sári nevét: — Te tetted! Te tetted! san megjelentek a rendőrség tisztvise­lői is. Az Íróasztalán az ő nagy, ne­hézkes betűivel két sor Írás: — Anyukám. Potyika. fVi | A színészek között nagy nr, elkeser**- dott leánya.) Isten veletek! !dls Fedák Sfiri ellen, elit a színészek Egy óra volt éppen, amikor a­z egy része azzal vádol, hogy ő a Bárd­­zsnenétle­p embert a mentői, hord ágra testvérek elég kezébe akarta játszani­­ Vidor Pál.

Next