Friss Ujság, 1907. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1907-03-01 / 52. szám
két magyar társadalmat elég érettnek tartja az esküdtszéki bíráskodásra. A kormány célja, hogy az esküdtbíráskodást a következő elvek szerint tökéletesítsse: Szükséges az eljárás gyorsítása, szükséges a büntetések szigorítása és szükséges az esküdtbíráskodás működésének hatásossá és függetlenné tevése, de főképpen az, hogy a büntetés az igazi bűnösöket és ne a bűnbakokat érje. (Helyeslés és taps.) Itt nem lehet osztálypolitikát folytatni. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: Röviden, de határozottan nyilatkozni akar arról, hogy mit várhat tőle az ország, de arról is, hogy mit nem várhat. Mindenekelőtt is meg akarja védeni a gazdasági egyesületet, amelynek kérvényében nincs semmi túlzás s így nem érhette jogos támadás. Nem akarja a kérvény, hogy lehetetlenné váljék a kivándorlás, vagy a szervezkedés. Nem engedheti, hogy Magyarországon elterjedjen az a hit, hogy itt osztályérdekeket istápolnak és nem az ország egyetemes érdekét. Másutt meg lehetséges az osztálypolitika. De nálunk, akik mindenfelől ellenségekkel vagyunk körülvéve, nem engedhető meg az osztályharcrok lábrakapása. (Helyeslés és taps.) A fölvetett két legfontosabb kérdésről úgy vélekedik, hogy a kivándorlást egyszerű rendelettel megtiltani nem helyes. Nagy kár és veszteség az országra a kivándorlás, de van jóoldala is, egész vidékeket szabadított ki az uzsora karmai közül az, hogy külföldről nagyobb összegű pénz jó Magyarországba. Ám mégis veszedelmes a kivándorlás, mert pénzzel megfizetni azt, amit vérben elvesztettünk, nem lehet. Mezőfi szerint a kivándorlás oka a nyomor, a birtokok kötöttsége s a közigazgatás rosszasága. Hát ez igen nagy túlzás. Volt alkalma megfigyelni, hogy jómódú vidékekről, aránylag tehetős emberek is kivándorolnak, nem mert nem tudnak megélni, hanem hogy gyorsan nagy vagyont szerezzenek, hogy itthon aztán birtokot vásároljanak. Azt már minden czigányviekóban is tudják, azt a különbséget, amely Amerika és Magyarország gazdasági viszonyai között van, és tudván, oda törekszenek. Ez az ok és nem a tisztviselői kar rosszasága és viszsza is kell utasítanom a leghatározottabban Mezőfi általánosító vádjait. S amikor némely tisztviselő egyes szervezetek ellen látszólag túlságos szigorúságot fejt ki, teszi ezt az egyesek érdekében. Vidd (Zaj.) Aurél: Köszönjük szépen! Aszervezkedés jolga. Nem ért egyet a gazdákkal abban hogy a munkásnép izgatottságának a szervezetek az okai. Szerinte a helyzetért való felelősség a Fejérvárykormányra hull vissza (Helyeslés és taps.), amely ingyenjegygyel utaztatta felbujtó ügynökeit s ezek okozták a mai visszásságot. Az én politikám nem az, hogy a szervezeteket általában ellenezzem. Különbséget tesz szervezet és szervezet között. Amely nem izgat törvényes intézkedések, szerződések ellen, azt támogatja, amely ezzel ellentétesen viselkedik, azt föltétlenül feloszlatja. Nem engedi meg, hogy a szabadság apostolai mások szabadságé csak a letörésén fáradozzanak. De nem fogja megengedni azt sem, hogy a hatóságok mindenféle ürügyekkel a szervezeteket feloszlassák. A szervezkedés az újkori gazdasági küzdelem, Idghathatósabb fegyvere, azt a munkásságtól elvonni nem lehet. Kellő színvonalon álló szövetkezés hasznos. De amely túlzó álláspontra helyezkedik, az föltétlenül káros. Ám még az ilyen túlzó szövetséget sem engedi hogy hatósági utón legyenek ártalmatlanná. Ily szövetkezettel szemben tsals a társadalom védheti meg Önmagát. (ügy van.) Fölfogása megye.j járatául egy tiny:« kiv&tkezik. Az a. ipelifika, amely a szavazati jog kitar* j iuMfattv&l í aég miillőit t»mgokhoz juttatni, más oldalról pedig reakczióval és rendőrökkel kormányoz, az öngyilkos politika. (Általános élénk helyeslés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Az elnök a szavazást a holnapi ülésre halasztja. I R I S S ÚJSÁG. 1907. márczius 1., Családi dráma a tengeren. ’ (A féltékeny férj rémtette.) .— Távirati tudósítás. — Kenyork, február 27. Egy Hamburgból érkezett német hajón megölte valaki a feleségét, akivel Amerikába ment nászútra. A gyilkos egy Hansen Hans nevű dán ember, a foglalkozását és lakóhelyét nem tudják még, csak annyit tudnak róla, hogy nagyon gazdag. Hansen felesége nagyon szép és nagyon fiatal volt, de nagyon kaczér is. A nászúton, még mielőtt Hamburgba értek volna, már meg kellett inteni, mert sokat nézegetett jobbra-balra. A hajón két német úrral ismerkedett meg. Az ura egy perezre magára hagyta, amikor pedig visszajött hozzá, annyira belemerült a beszélgetésbe, hogy észre sem vette. A férjet természetesen bántotta a dolog, és később meg is mondta neki, az asszony azonban azzal felelt, hogy nincsen kolostorban, miért ne beszélgethetne akárkivel is. Hansen nem szólt semmit, de haragudott. Este, mikor vacsora után kiültek a fedélzetre, a férj meg akarta értetni a feleségével, hogy nem cseleksik helyesen és kérte, hogy hagyja abba a kaczérkodást és a meggondolatlan ismerkedést. Az asszony halgatta egy ideig, azután otthagyta s az ura, mikor a keresésére indult később, alig akadt rá a roppant nagy hajón. Az asszony az egyik német úrral suttogott egyik terem sarkában és dánsen, aki akaratlanul meghallotta a suttogásukat, arról győződött meg, hogy a felesége, nyilván haragjában, megcsalta a némettel. Leszaladt a fülkéjébe, magához vette a revolverét és az asszonyt, akit már egyedül talált, egyetlen lövéssel megölte. A gyilkosság nagy rémületet kettett a hajón. A kapitány egy fülkébe záratta Hansent, s mikor a kikötő félőtt az amerikai hatósági emberk a hajóra jöttek, átadta, nekik. A merénylőn tehát, bár tettét német hajón követte el, amerikai bíróság ül törvényt. A rendőrség azt a német embert is letartóztatta, aki az asszonynak a házasságtörésben bűntársa volt. A mátészalkai feülgetlenségi párt értesülvén azokról a támadásokról, amelyekkel Kossuth Ferenczet, az országos függetlenségi párt elnökét az utóbbi időben illették, mai napon népes gyűlést tartott, amelyen a következő határozatot hozta: „A mátészalkai választókerület függetlenségi és 48-as pártja, megbotránkozással utasítja rá Matsza szeretett vezére, Kossuth Ferencz ellen intézett aljas indoku ocsmány támadásokat s bár meg van győződve arról, hogy Kossuth Ferencz köztiszteletben és közszeretetben álló személye minden gyanúsításon és mindenféle rágalmon felül áll, biztosítja őt rendületlen bizalmáról és tiszteletéről. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy ezúton hívja föl az ország összes függetlenségi pártjait, hogy az alattomban működő darabont-had elnémítására, amely nem kíméli immár a magyar nemzet legszentebb érzelmeit sem, a legerélyesebb eszközök alkalmazásával állást foglaljanak és tiltakozzanak.“ A határozatot hozó küldöttség a legközelebbi napok egyikén fog Kossuth Ferencz előtt tisztelegni. POLITIKA: A közoktatásügyi bizottság ma délután Sághy Gyula elnöklete mellett ülést tartott a tanítók fizetésrendezése tárgyában. Az állami tanítókra vonatkozó részleteket Bedőházy János ismertette. Fontosabb újítás, hogy a fegyelmi alá vont állami tanító védőt vallhat. Verfán Endre indítványozza, hogy a védő ne csak ügyvéd lehessen. A bizottság az indítványt elfogadta. Molnár János aggodalmaira, Meczner Béla, Csernoch János és mások felszólalásaira Apponyi Albert gróf kérte a bizottságot, hogy tagjai ne váljanak készséggel szócsöveivé a siránkozóknak. Egész nyugodtan kijelenti, hogy e javaslat által egy iskolafentartó sem érezheti magát sértve s még is a nemzeti állam megerősítését is biztosítva látja általa. A felkezetek jogait nem bántja, csak az állam jogait óvja meg és egyúttal biztosítja. A javaslatot általánosságban elfogadta, a brgsztaáf«. A klepzis tárgyalása. »« Távirati tudósítások. —■ Bécs, február 28. Az érdemleges kiegyezési tárgyalás ma délelőtt még nem kezdődött meg. Az ideérkezett magyar miniszterek és államtitkárok az egész délelőttöt Wekerle miniszterelnök szállásán, a magyar palotában töltötték, ahol egymással tanácskoztak, anélkül, hogy formaszerűen tárgyaltak volna. Ma reggel érkezett meg Sztörényi József kereskedelmi államtitkár s már nyolcz órakor jelentkezett Péteriénél. Tizedét órakor meglátogatta a miniszterelnököt" Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter, félórával később jött Pappács Sándor pénzügyminiszteri államtitkár s tiz és fél órakor érkezett Vadnai Ignácz földmivelési miniszter ■fezössy államtitkárral, valamivel később pedig Zichy Aladár gróf miniszter. A tanácskozáson részt vett Ottlik ván miniszteri tanácsos is. Bács, február 28. A mai nap az előzetes értekezleteké volt. A magyar kormányelnök tizenegy órakor Beck báró osztrák miniszterelnökhöz ment, akivel két óra hoszszáig tanácskozott. A miniszterelnök visszatért a magyar palotába s beszámolt tanácskozásának eredményéről Darányi és Kossuth minisztereknek. A délután folyamán a miniszterelnök, mint pénzügyminiszter az osztrák pénzügyminiszterrel, Kossuth kereskedelmi miniszter az osztrák kereskedelmi és vasúti miniszterekkel, Darányi földmivelési miniszter az osztrák földmivelési miniszterrel tárgyalt. Az előzetes tárgyalás programját a két miniszterelnök a délelőtti tanácskozáson állapította meg. Megállapodott a két miniszterelnök továbbá abban is, hogy holnap a két kormány tagjai tudniillik a miniszterelnökök és a szakminiszterek együttes tanácskozásra gyűlnek egybe. Arról, hogy a kiegyezési kérdésekben érdemlegesen történt-e a két kormány között közeledés, természetes, hogy még a kölcsönös hallgatás kötelezettsége köti a minisztereket. *» Bécs, február 28. Ma délután találkoztak egymással először a szakminiszterek. Wekerle hosszasan tanácskozott Beck báróval, aztán a magyar miniszterelnök a pénzügyminisztériumba ment és Korytowski pénzügyminiszterrel tanácskozott. Közben Kossuth felkereste Fort kereskedelmi minisztert, Darányi pedig Auersperg grófot. Később Kosmik és Darányi «nwlAtofrttt» Abhrsnathál bárót, akivel jó ideig tanácskoztak. Holnap délelőtt a miniszterelnökök és a szakminiszterek az államtitkárok és szakelőadók belevonásával megkezdik az érdemleges tárgyalásokat. Többé nincs előtérben az a kérdés, vájjon a szövetséget szerződés váltsa-e fel; mindkét részen szabatosan körülhatárolták a tárgyalások alapelveit és ami a vonalon kívül esik, azt nem vonják a vitába. Megállapítható, hogy mind a két fél kívánatosnak tartja a bizonytalan állapot megszüntetését. turistíiiis bunpors. — saját tudósítónktól. — A büntető törvényszék ma.,folytatta a tárgyalást BotrosBálint dr. bűnpörében Muzsára Gerő, a csepelszigeti takarékpénztár volt igazgatója, akit tegnap t ökölön a lakásán kihallgattak, a vizsgálat során azt vallotta, hogy az öt váltó, melyet Eötvös Bálnt értékesített, intézeti váltó volt . Eötvösnek kötelessége lett volna a pénzt az intézetnek beszolgáltatni. A váltók azért nem voltak eltátva az intézet cégjegyzésével, mert a visszleszámítoló pénzintézetek a csepelszigeti takarékpénztárnak a hitelt fölmondták. Tegnapi kibalgatása alkalmával Gzsája kijelentette, hogy a vizsgálat során tett vallomását föntartja. Erre a vallomására az esküt is letette. Eötvös Bálint megjegyzi, hogy a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak. Az öt darab nehezményezett váltót az igazgatók szívességből írták alá. Lovinger Sámuel pénzügynök, aki az öt darab váltó közül egy hatezer koronás váltót Eötvös Bálintnak leszámított, azt vala, hogy háromezer koronát Eötvös Bálint, a másik háromezer koronát Kudó Simon vzette vissza. A védő: Adott volna abban az időben Eötvösnek kölcsönt, ha jótállói nem lettek volna? A tanú. Adtam volna azért, mert országgyűlési képviselő volt s mert Eötvös Károlynak a fia, Auschul Adolf háztulajdonos két váltót számított le Eötvös Bálintnak. A váltókat egy ügynök hozta el neki. Az egyik váltót beperelte , a per során Ruda Simonnal kiegyezett. Volt egy másik, hatezer koronás váltója is Eötvöstől, azt egyszerre fizették ki neki a lejáratkor. Kudó az egyezkedés alkalmával állítólag azt mondotta, hogy az egyik váltó szívességi váltó volt. Pollacsek Adolf magánzó, Altschul sógora vallja, hogy ő adta át az egyik váló értékét Eötvösnek, de arról nem tud semmit, hogy Kudó ez alkalommal beismerte volna, hogy az Altschul által leszámított váltók egyike szívességi váltó lett volna. Marosi Kálmán ráczkevei ügyvéd, a ráczkevei takarékpénztár ügyésze a vizsgálat során azt vallotta, hogy a takarékpénztár egy ötezer koronás váltót számított le Eötvösnek. A váltót kétszer meghosszabbították. Örley Andor a hazai leszámított bank igazgatója emlékszik rá, hogy az intézet 1901. október 31-én egy 5000 koronás váltót számított le Eötvösnek. Az elnök: Mi volt a megállapodás? A tanú: Az volt a megállapodás, hogy Eötvös Bálint fogja fizetni. — A vizsgálat során azt mondta, hogy a megállapodás az volt, hogy a kölcsönt a csepelszigeti takarékpénztár fogja fizetni. — Ha a vizsgálat során azt vallottam, akkor bizonyára úgy is van. Ma már nem emlékszem minden részletre. A tárgyalás folytatását holnap délelőttre halasztották, amikor is a perheszédekre kerül a sor. Tápértékben a Zoltán-fále tz és szagnélküli Csukamásolaté az elsfiséz. üveeje 3 K Zoltán szvpertár Brest. V Szabadsáv tér. TELEFON*?? *’ITOK: A „Friss Ujság,s széthasít ÍS- tigs és kiadóhivatala S3—33 A bFriss Újság Fififesgateffess 84%